Zala, 1952. június (8. évfolyam, 127-150. szám)

1952-06-15 / 139. szám

A vetőburgonya jarovizálása (előcsiráztatása) és a talaj előkészítése a nyári iiltetésü burgonya termeléséhez A burgonya nyári ültetése 'egészséges, bővön. termo vető­burgonya előállítása céljából tör­ténik, Az igy előállított vetöbur- gonya egy részét a következő év­ben ismét nyári ültetésre, tehát újból vetöburgonyatermelésre, a másik részét pedig tavaszi ülte­tésre használjuk fel. A nyári ültetéssel termelt vetöburgonya nagyobb termést ad, mint a ta­vaszi ültetéssel termelt. A JAROVIZÁLÁS A VETŐGUMÓ talajelökészités AZ ÜLTETÉS A termalés eredményességének telengedhetetlen feltétele a szak­szerűen végrehajtott jarovizálás. A jarovizálás tulajdonképpen he­lyesen végrehajtott előcsiráztatás, melynek- feltétele: a) 12—18 C fokos, de 20 C fok­nál semmiesetre sem magasabb hőmérséklet. , , . b) minél több szórt fény, 1 c) páratelt levegő biztosítása. A vetőgumó jarovizálás ára bármilyen világos, jól szellőztet­hető hűvös helyiség használható. Megfelelitek a világos magtárak, siipj2Áaypa.jták, épületek, ablakos { pincehelyiség, stb. Felhasználható a jó kukoricagóré is, ha napnak kitett oldalát árnyékolják. Nem alkalmasak azonban a cseréptétös fészerek, cseréptetős pajták és cseréptetös padlások. A jarovizáló helyiségben a ve- töburgonyát csiráztató ládákban, gyümölcsrekeszekben, laposkosa­rakban, vagy polcokon helyezzük el. Felszerelés hiányában a jaro­vizálás közvetlenül a padlón is végrehajtható. Mindenesetben úgy tartsuk szem előtt, hogy a gu­mókat kettő-, legfeljebb három­soros rétegnél vastagabban ne he- J lyezzük el. A padlón történő jarovizálás­nál másfél méterenként 30 _35 cm-es közlekedő utat kell hagy­ni. A gumókat legalább hetenként ellenőrizzük és a beteg gumók el­távolításával egyidejűleg, vigyáz­va, hogy a csirák le ne törjenek, forgassuk át azokat. Ha a külső hőmérséklet 18 C fok alatt van, a helyiséget egész nap szellőztetjük: 18 C fok feletti hőmérsékletnél a szellőztetést éj­jel végezzük. A helyiség páratar­talmát tiszta viznek ködszerü permetezésével, vagy az utak lo­csolásával kell biztosítani. A jól jarovizált vetőgumón 1—2 cm hosszúságai zömök, szí­nes csirák fejlődnek. Ezek az u. n. fénycsirák: Válogatáskor a vékony vagy cérnacsirás gumókat ki kell selejtezni a beteg gu­mókkal együtt. A fénycsirák kü­lönböző színe lehetővé teszi, hogy egyidejűleg az idegen fajtájú gu­mókat is eltávolitsuk. Megfelelő épület hiányában nap­sütéstől védett, fákkal vagy fal­lal árnyékolt helyen melegágy! keretek, deszkák vagy párhuza­mosan emelt földbakhátak között is jarovizálják a vetöburgonyát. A jarovizálás ideje 30—35 nap. A kiültetés előtt a jarovizált gumókat mégegyszer gondosan válogassuk át és ládákban vagy kosarakban, vigyázva, hogy a csi­rák le ne törjenek, szállítsuk ki az ültetés helyére. Ültetés előtt a talajt kultivátorral mélyen meg kell porhanyitani. Ha bármely oknál fogva megfelelő vetöágy a porha- nyltő eszközzel nem. biztosítható, akkor a talajt kormánylemez nélküli ekével kell szántani és utána, nyomban fogasolni. í Az ültetést junius 15-töl julius 15-ig kell vég­rehajtani. E határidőn belül a kései érésű fajtákat (Ackerse- gen, Mercur. stb.), majd a kö­zépérésű fajtákat (Ella, Lorch, Mittelfrühe, stb.) legkésőbb a ko­rai érésű fajtákat kell kiültetni. Az ültetés mélysége homok­talajon legalább 15 cm, közepesen kötött talajon 10—12 cm, 8 em­uéi sekélyebben még kötött tala­jon sem szabad ültetni. Közvetlen ültetés után a talajt sekélyen meg kell boronáim. Ki­kelés előtt — ha a talaj eső után kicserepegednék, újra meg kell bo­ronáin! A burgonyát, ha sorol, nyomban fogasolni kell és ezután pár nap múlva meg' kell kapálni. A kapálást a sorok között sara- bolóval, a bokrok között pedig kézi kapával kell végezni. Kapálás után, ha a növény el­érte a 12—15 cm magasságot, meg kell kezdeni a töltögetést Szárazság esetén töltögetés he­lyett sekélyen kell sarabolni. A virágzás alatt, amikor az idegen fajtájú bokrok felismerhe­tők, az idegen és beteg bokrokat feltétlenül távolítsuk el. Ezután jelöljük meg a legjobban fejlett bokrokat. A felszedésig a gyomtalanítás­sal egyidejűleg távolítsuk el az időközben megbetegedett bokro­kat is. A nyári ültetésü burgonyát, ha előbb be nem érett, tekintet nél­kül érési állapotára, a. fagyok be­állta előtt fel kell szedni. Vasárnap, 1953 jua. 15, 7 Vessünk t övidtenyészidejü (100 napos) kukoricát Ä kettős termelés fontosságát az elmúlt évben a termelőszövetkezetek­nél és egyénileg gazdálkodó parasz­toknál minden területen felismerték, mert ugyanarról a területről kétszer takarítottunk be termést, vagyis nem egyszer, hanem kétszer arattunk. Ebben az évben sokkal fokozottab­ban kell a kettős termesztést kiszé­lesíteni, hogy megnövekedett állatál­lományunk részére szükséges szemes­és szálastakarmányokat előállítsuk. A kettős termesztésnél egyik fontos nö­vény a rövid tenyészidejű (100 na­pos) kukorica, melynek területét az elmúlt évhez viszonyítva sokkal na­gyobb területre kell kiterjeszteni, hogy állatállományunk részére necsak tavaszi vetésű kukoricával, hanem június hónapban vetett kukoricával is biztosítsuk a takarmányt. A rövid tenyészidejű kukorica ve­tését bíborhere, őszi árpa- és repce­tarlóba végezhetjük. Az aratás után azonnal végezzük el a tarlóhántást és előre beáztatott maggal vessük be a területet. Rövid tenyészidejű kukori­cának megyénkben legjobban megfe­lel a pignolettó, csinkvantinó és vö­röskirályné fajtája, ezek gyorsan fej­lődnek és őszig minden területen be­érnek. Termelőszövetkezeti csopor­tok, egyénileg gazdálkodók nem vár­hatnak egy percet sem, amint az ara­tás és a termény letakarítása meg­történt, azonnal végezzék el a szán­tást 10—12 cm mélyen, a felszántott talajt azonnal fogasolják és végezzék el a vetést géppel vagy fészekbe. A növények sortávolsága 50 cm, a nö­vénytávolság. 40—50 cm, nem kell olyan sor- és növénytávolság, mint a tavasszal vetett kukoricánál, mert alacsonyabb a növény, így kisebb te- nyészterületre van szükség«. Fészkes vetésnél 1 kát. hold területre 10—12 kg vetőmag elegendő, mert egy fé­szekbe 3—4 szem magnál többet nem kell tenni. Géppel való vetésnél a vetőmagszükséglet 20—30 kg. A dolgozó parasztok már .most az aratás megkezdése előtt szerezzék be - egymás között a szükséges vetőma­got, a községi tanácsok pedig adják meg a vetőmag beszerzéséhez szük­séges támogatást, hogy minden őszi árpa és bíborhere után megyénkben rövid tenyészidejű kukoricát vesse­nek a termelőszövetkezetek, az egyé­nileg dolgozó parasztok. A másod- növényként termelt kukorica kát. holdanként 5—6 métermázsa, gondo­san elkészített talajban azonban még 10 métermázsa csöves kukoricát ad, ami a termelőnek minden költség­nélküli megtakarítás, mert ugyanar­ról a területről egy évben két ter­mést takarít be. Nem lesz takarmány­hiánya, a másodnövényként termelt növények után nincs beadási kötele­zettség, állataival feletetheti, ami gyarapítja gazdaságát,' biztosítja ál­latállományának szemes takarmány­nyal való ellátását. Élenjáró kö Nemesrádó A beadási tervek teljesítésében to­vábbra is a megye első községei kö­zött szerepel Nemesrádó. A gazda- gyűlések, a nyilvános tanácsülések, a párt és a tanács tagjainak példamu­tatása, vállalásaik határidőelőtti tel­jesítése, a szemléltető agitáció helyes alkalmazása meghozták az eredmé­nyeket. A megyei béketalálkozó tiszteleté­re tett vállalásukat túlteljesítették. A június Tre vállalt 10 sertés beadá­sát kettővel túlteljesítették. — Ennek eléréséhez hozzájárult az is — mondja Zsidi Lajos elvtársi a‘ tanács elnöke —, hogy azok a dolgozó parasztok, akik eleget tettek kötele-; zettségüknek, KÖVETELÖEN LÉPNEK FEL A HANYAGOKKAL SZEMBEN. Előfordult az elmúlt napokban, hogy Tóth Zsigmond, a község egyik no­tórius nemteljesitője, akit a tanács többször is figyelmeztetett % múlt évben is, kártérítést vetettünk ki rá, büntetést is kapott, azt híresztelte a faluban, neki „megengedte” a ta­nács, hogy később adja be sértését. Ennek hallatára a becsületes dolgozó parasztok megállították az úton és követelték a megbüntetését, hogy hasson oda a végrehajtóbizottság, hogy beadja az előírt sertését. A tanács eleget tett a dolgozó pa­rasztok kérésének. Felülvizsgálta új­ra Tóth Zsigmond sertéseit, akinél a másfél éves sertések alig voltak 50 kilósak, míg azelőtt a falu egyik leg­több sertéssel rendelkező gazdája volt. Ennek alapján a terv nemtel­jesítéséért a tanács megtette a felje­lentést ellene. Az ilyen munka után elfogytak Nemesrádón a Tóth Zsigmond-félék, s megnőtt az olyan becsületes dol­gozó parasztok száma, mint Tóth Já­nos (Piszler) 4 holdas dolgozó pa­raszt, aki baromfi- és tojásbeadási kötelezettségének már egész évre ele­get tett. Beadott egy híz.ottsertést és vállalta, hogy a második félévben még ad be egyet. Az első kaszálásból eleget tett egészévi szénabéadási kö­telezettségének. Ezen túl KÉT HÍZÓT ÉRTÉKESÍTETT SZABADPIACON. Török István 18 . holdas középparaszt szintén idejében teljesíti beadását, adóját és már beadott négy mázsa lóherszénát, egy sertést. A második félévi terv elkészítésénél . vállalta, hogy augusztusban ismét bead egyet, — Az elsők között lennénk már most a szénabeadási terv teljesítésé­ben is — mondja a tanács elnöke -—, de hátráltat az a körülmény, hogy a szénát a tőlünk 5 kilométerre lévő Nagykapornak községbe kell horda- ni, ami közel 200-munkanapot jelent két ember és egy pár ló számára. Szeretnénk, ha az illetékes vállalat ezen segítene olyan formában, hogy helyben vegye át a szénát. Ez előse­gítené a terv teljesítését és a széna nagybani elszállítása nerd kerülne annyiba, mint egykét mázsás rako­mánnyal AZ EGÉSZ FALU IDE-ODA VÁNDORLÁSA. Ä fűkaszálásnak már több mint 60 százalékát elvégezték. Befejezés felé közeledik a kukorica második kapá­lása és jó ütemben folyik a burgo­nya második töltögetése. Eredményeiken általában azt lehet lemérni, hogy eddig jó munkát vé­geztek a nemesrádóiak, ia dolgozó parasztok valamennyien becsülettel teljesítik kötelezettségüket és harcol­nak a többtermésért. Jó munkát akarnak végezni to­vábbra is. Megszervezték a figyelő- szolgálatot, hogy minden gabonát idejében tudjanak learatni szemvesz­teség nélkül. Alaposan felkészültek a tüzkárelleni védekezésre. A begyűj­tésre fertőtlenítve készen áll a gabo­naraktár, — Egy nagy közös szérűt hely hiányában nem tudunk létesíteni —< mondja a tanácselnök —, de ezen úgy segítünk, hogy öt-hat gazda hord. egy helyre olyan formában hogy a hordást utcasoronként kezdjük meg. Ezzel biztosítva lesz a folyamatos cséplés, nem kell a gépnek sem so­kat huzatni, mint a múlt években, amikor hanyag gazdák, miatt nem egyszer üresjárattal visszafelé huzat- ták a gépet. ZALAEGERSZEG—BAK KÖZÖTTI SO KM-ES ÚTSZAKASZ ASZFALT ÚTBURKOLATOT KAP Zala megyére a múlt horthyfasiszta-rendszer átkos örökségül hagyta a rossz bekötőutakat. A megye egész területén csupán Zalaeger­szeg főutcáján és Nagykanizsán volt aszfaltból készített ut. A felszaba­dulás után sok helyütt a földutak helyett köves utat létesítettek és így számos község közlekedési útvonala megjavult. Az 1953-as tervév beru­házásai között szerepel Zalaegerszeg és Bak közötti útvonal aszfaltozása. A közlekedés zavartalan biztosítása megkívánta, hogy még éz évben hozzákezdjenek az út építéséhez. A Zalaegerszeg és Bak közötti 10 kilo­méteres útszakasz építkezését szombaton kezdték meg 2,850.000 forintos beruházással. Ez az útvonal megkönnyíti Zalaegerszeg város közlekedé­sének zavartalanságát. Az építők elhatározták, hogy az utat ez év október 31-ig átadják a forgalomnak.

Next

/
Thumbnails
Contents