Zala, 1952. június (8. évfolyam, 127-150. szám)

1952-06-13 / 137. szám

VILÁG PROLETÁRJAI A szovjet küldöttség javaslata az ENSz leszerelési bizottságában A német nép egyöntetűen elutasítja a háborús szerződéseket BŰL MDP ZALÜMEGTE1 pArTBIZOTTSÍgAWAK NAPILAPJA Vili. évfolyam 137. szám. Ära 50 fillér 1952. junius 13 Péntek TANÁCSAINK FELADATA A VERSENY FOKOZÁSÁBAN A normák felülvizsgálása után az Ásványolaj Gépgyárban Dolgozó parasztságunk a fel­szabadulás óta hatalmas poli­tikai s gazdasági fejlődésen ment keresztül. Fiz különösen megmutatkozik most napjaink­ban, mert a, múlt évben a nagy begyűjtés idején míg az egyéni páro&versenyben állók száma 4500 főt ért el, jelenleg megyénk területén hosszúlejá­ratú páros verseny ben fOÖO dol­gozó paraszt áll és ez napról- napra emelkedik- Fiz a szám azt mutatja- hogy dolgozó pa­rasztságunk látja azt a hatal­mas fejlődést, ami az ötéves terv során végbe megy, látja 5pari dolgozóink példáját, kö­veti azokat és igy versenyben végzi a mezőgazdasági mun­kálatokat, a begyűjtést. Nem kétséges előttük az, hogy ez a nagy- lendület dolgozó paraszt­ságunk életszínvonalának emel­kedését, politikai és gazdasági fejlődését viszi előre. De az sem kétséges ma már falusi dolgozóink előtt, hogy a ver­senyben és az időben jól el­végzett mezőgazdasági munka ülőre viszi mezőgazdasági, va­lamint állattenyésztési lejlő- jdésünket is. Vannak községeink, ahol a élői gozó parasztok a községi tanácsok által irányítva min­den nehézséget könnyen leküz- denek és eredményes munkát végeznek. Azonban az olyan községben, ahol a községi ta­nácsok lebecsülik a verseny jelentőségét, nem támogatják a versenybizottságok munká­ját, oT a verseny nem tud ki­szélesedni és a dolgozó paraszt­ság nem végzi a verseny szel­lemében a munkákat és a be­gyűjtést. Ma minden dolgozó paraszt tisztában van azzal, ha többet termek könnyebben tel­jesíti beadási kötelezettségét, éle +öbb jut a szabadpiacra is, ami jelentős jövedelemhez jut­tatja dolgozó parasztságunkat. Kell, hogy minden községi ta­nács és tanácsi dolgozó tudja azt, hogy a verseny az egyik fő alapja a szocializmus épí­tésében a termelékenység _ fo­kozásának- Tapasztalhatjuk, hogy az egyes kampány fel­adatok megvalósításánál ver­senyünk nagy lendületre kap, azonban a legnagyobb hiba ott van. hogy az egyes kampá­nyok közölt községi tanácsa­ink. verseny bizottságaink, al- íandóbizottságaink nem bizto­sit jak a folyamatos lendületet, nem állandósítják, nem fokoz­zák azt. Járási, községi tanácsainknak Fudniok kell, hogy most, ami­kor a mezőgazdaságunkban a (legfontosabb munkálatok foly­nak és feladataink napróHiap- cra fokozódnak, a növényápo­lás. a szénakaszálás és annak ■bob ordasa hatalmas előnyt jelent népgazdaságunk számá­ra, <Jo hatalmas jelentőséggel hat ki termelőszövetkezeteink és dolgozó parasztjaink ezévi terméseredményeire is. Jelen­leg a versenyünket úgy kell megszervezni, hogy egy dolgo­zó paraszt «se maradjon ki ab­ból -\m;kor az' aratásra és be­im r-lásra. majd a cséplésre ke­rül a sor, dolgozó parasztsá­gaink és termelőszövetkezeti dolgozóink egyemberként, tel­jes felkészültséggel végezzék munkájukat. Tanácsaink hasz­náljanak fel minden jó ta­pasztalatot. ami előre viszi a verseny lendületét. Nagy gon­dot fordítsanak a verseny táb­lák kezelésére, a jól teljesítő, illetve a versenyben álló dol­gozó parasztok népszerüsitésé- rc. Tanácsaink vegyenek pél­dát az élenjáró községi taná­csainktól és ne becsüljék le a verseny táblák jelentőségét, mint például a gelsei községi tanács. Ebben a községben hiányos munkát végez4 ek^ a verseny megszervezése terén, de a verseny fokozására se tettek meg mindent A ver­seny lebecsülését bizonyítja az, hogy a községi tanács a ürnács épületére még csak verseny­táblát se tett ki. A tanácselnök és a tanácstitkár úgy véleke­dik, hogy a szövetkezet sokkal forgalmasabb hely, mint a ta­nács. igy csak a szövetkezet­nél tekék ki a verseny táblát. Megyénk területén napról- napra újabb és újabb közsé­gek lépnek versenybe, az élen­járó községek csoportjába, mert az összes begyűjtendő cik­kekből 100 százalékban vagy azon felül teljesítik beadásu­kat. Megyénk községei közül Vöckönd község érte el a leg­jobb százalékos teljesítést. Hi- zottsértésit 180, a vágómarhát 287. baromfit 163, a tojást 144, a tejet mindenkor 100 száza­lékon felül gyűjtötték be. Ha­sonló jó eredményt ért el Ne­mesráció, Zalaistvánd. V alko­nya, Komárváros, Kallosd, Szentliszló. Mikekarácsonyfa, Kútfej. Az élenjáró községek között szerepel Kekida is, eb­ben a községben a tanács fel­ismerte a verseny jelentőségét és nagy gondot fordítót4- a ver­seny megszervezésére. A köz­ségben jelenleg 95 dolgozó pa­raszt áll párosversenyben. Ez meghozta az eredményt, mert a községben 65 dolgozó paraszt van, aki az egész évi tojásba- adúsát már teljesítette, túltel­jesítette- A községi tanács minden lehetőséget felhasznált. ami a község begyűjtési ered­ményeit előre vide és legjob­ban mozgósította a versenyben állókat. A község sertésbeadá­sát 93, a vágómarhát 110, a baromfit 148, a ürjast 130, a te­let 100 százalékban gyüitötfe be. A tanács a versenytáblára a legjobb< teljesítők©4- irta ki, hangos híradón keresztül nó­tákat. küldött az élenjáróknak, mozijegyet biztosított, csasz- tuskával köszöntötte őket, ju­talmat osztott ki á példamuta­tók között­Járási és községi tanácsa­ink fordítsanak nagy gondot a verseny továbbfejlesztésére. Minden támogatást adjanak meg a járási és községi ver­senybizottságoknak. A verseny kifejlesztése érdekében kérjék a községi tanácsaink a párt- szJervézeték: segítségét.^ vonják be a verseny szervezésébe az állandóbizottságokat. A propa­gandamunkák előrevitelében Az Ásványolaj Gépgyár dolgo­zóinak többsége már hosszabb ideje rájött arra, hogy a régi normák elavultak Egyesek be­széltek is erről. Kalmár Károly esztergályos maga bevallotta, hogy a normát nem nehéz túltel­jesíteni, mert a norma megálla­pítása, óta a munkamódszerek tö­kéletesedtek. A dolgozók napról-napra ta­pasztalták hogy a fejlődés túl­nőtte a régi normákat. A laza nor­mált növelték az önköltséget. A termelékenység pedig nem volt arányban a munkabérekkel. Ez volt az oka a béralaptullépések- nek is. Az Ásványolaj Gépgyár­ban a pártbizottság, az alapszer­vezetek és a szakszervezet jó előre felkészültek a normarendezésre. Pártnapokon, taggyűléseken, nép­nevelő és művezetői értekezlete­ken vitatták meg a normafelül- vizsgálás szükségességét. A mű­helyek kommunista dolgozói, a művezetők és a sztahanovisták ugyanakkor, amikor a rövidesen bekövetkező normarendezésröl be­szélitek, igyekeztek rávezetni a dolgozókat a jobb munkamódsze­rek elsajátítására is. _ A NORMÁK FELÜLVIZS­GÁLÁSA MEGTÖRTÉNT — mondja Malek elvtárs a párt- bizottság titkára. — Konkrét erednié^mket csak az első de­kád értékelése után mutathatunk ki. Annyi azonban már most meg. állapítható, hogy dolgozóink az uj normát is túlszárnyalják. Mun­kamódszereiket napról-napra ja­vítják. A termelékenység növeke­dik s ugyanakkor tágabb lehető­ség nyílik az önköltségcsökken­tésre is. A normák felülvizsgálására a forgácsoló műhelyben volt a leg­nagyobb szükség. A gyalugépnél 50 százalékkal csökkentették a normát. Ezen a gépen régebben Csögör Endre a dolgozott, akiről ma már kiderült, hogy a gépgyár munkáját céltudatosan hátrájtat- ta. Soha sem ért el 150—160 szá­zaléknál magasabb eredményt, ho­lott 200 százalékos teljesítmény sem esett volna nehezére. Most Tomasits Balázs került a gyalu­géphez s az újonnan megállapított norma szerint is 120 százalékos teljesitményt ért el. Azokban a műhelyekben, ahol jól dolgoznak a pártcsoportveze- tök, napról-napra növekednek az eredmények. Mányó Ferenc, Böhm István és Meszes Sándor pártcso- portvezetölc nemcsak a normafe­lülvizsgálás jelentőségét magya­rázzák meg, hanem munkamód­szerüket is átadják a gyengébben teljesítőknek. A pártbizottság felhívta a mű­vezetők figyelmét is a reájuk vá­ró feladatokra. NE MINDENT A PARTCSOPORTVEZETÖKTÖL VÁRJANAK, hanem ők maguk is többet fog­lalkozzanak a dolgozókkal s fo­kozatosabb gondot fordítsanak az anyagelökészitésre. Ezen a té­■ pedagógusaink már ezieléig is eredményes műn hat végeztek és hasznos segítséget adtak községi tanácsainknak, Peda­ren jő példával járnak elöl He­gyi Gyula, a gép kocsi javítómű­hely és Márkus Andor a hegesz- tömühely művezetője. Mondik és Ernyei művezetők s rajtuk kívül még néhányan azonban nem vé­geznek a feladat nagyságának megfelelő ,körültekintő munkát. A normarendezést csupán, mint megtörtént tényt tekintik, pedig ahhoz, hogy a régi viszonyok fe­lett maradékta.lanul diadalmas­kodjon az uj, elsősorban is a mű­vezetők odaadó munkájára van szükség. Az Ásványolaj Gépgyárnál a régi normákat 11 százalékkal csökkentették. Ez havonta mint­egy 45.000 forint megtakarítást eredményez. Kilátás van rá, hogy menetközben még sikerül elérniök egy százalékos csökkentést. Udvardi László a normaosztály vezetője elmondja, hogy egyes munkáknál túlságosan laza volt a norma. Példaképpen a gyalugé­pet említi, ahol a jelenlegi nor­maváltozás 50 százalékos csök­kentést jelent. — Ezt a nagyarányú csökken­tést az újonnan felszerelt futóda­ru tette lehetővé — mondja. — Az előkészítés, ami jelentős időt igé­nyel, most 600—700 százalékkal csökkent. Az eddigi eredményekről tiszta képet most még a normaosztály vezetője sem tud adni, mert a reális teljesítmény, értékek csak az eisö dekád után mutatkoznak meg. — A SIKER BIZTOSÍTÉKA A JÓ FELVILÁGOSÍTÓ MUNKA és a munkamődszeráiadások fo­kozása — mondja Udvardi László. — Dolgozóink ötlettartaléka ki­meríthetetlen s ha igyekeznek munkájukat uj, a régieknél jobb módszerek alkalmazásával végez­ni, nemcsak a régi teljesítményü­ket, hanem régi keresetüket is túlszárnyalhatják. Amig Udvardi László arról be­szélt, hogy a normák felülvizs­gálása mennyire szükséges volt, Szász Magda a forgácsolómühely dolgozója panasszal fordul hozzá: — Az uj normát nem tudom tel­jesíteni — mondja — az nekem tulfeszes. — Hamarosan kiderült, hogy az ok nem a normában, ha­nem Szász Magdában keresendő. Ugyanis egyszer itt, másszor ott beszélgetett. Hét-nyolc perc telt igy el, majd bement a normaosz­tályra, ahol újabb 10 percig húzta az időt. Jellegzetes eset Gölecz Dezső lakatosé is. Ezelőtt mindig azt mondta, hogy feszes a norma, mikor aztán bekerült a mühelybi- zottságba s jobban átérezte a munkásosztály és a tervteljesité- se iránti felelősséget, akkor ugyanazt a normát, amit azelőtt szorosnak tartott, lazának találta s munkájával be is bizonyította igazát. Szűcs Ferenc esztergályos bár az uj norma szerint dolgozik univer­zális csiszológépén s minőségi munkát végez, teljesítménye még gógrusaink igazi megbecsülés­ben részesülnek. A megbecsü Ica' tudata adjon erőt psdagó gusainknak és támogassák sem marad a 120—125 százalé­kon alul. Éppen egy Ganz-dugaty- tyu csiszolásán munkálkodik. Mikrométerre] méri a hajszálnál is vékonyabb eltéréseket. — Az én hajam 0.04 milliméter átmérőjű — mondja — a Skoda- hengernél azonban csak 0.02 mil­liméteres eltérés van a henger és a dugattyú között. A motorszerelömühelvben Misz- lai elvtárs ezeket mondja: — Meg kell tanulnunk gazdálkodni ,az, uj normával. Ebben a műhelyben a régihez viszonyítva 14 százalékos a csök­kentés, de Varga Lajos sztahá- novista motorszerelő igy is elérte a 125 százalékos teljesitményt. — IGYEKSZÜNK ÁLLANDÓAN JAVÍTANI MUNKA- MÓDSZERÜNKET — mondja Varga Lajos — Ha az anyagot időben megkapjuk, nem lesz nálunk lemaradás. Forintos Lajos előzőleg 150 szá­zalékra teljesítette normáját, de már az uj norma szerint is 135 százalékos a, teljesítménye. — A munkát egymással megbeszéljük — mondja Forintos Lajos. — Munkamódszereinket átadjuk egy­másnak, egyes münkafolyamatok- nál egyszerűsítjük a mozdulato­kat és a munkaidőt tökéletesen kihasználjuk. Az élenjáró dolgozók mögött vannak olyanok is, akik. —- bár teljesitik a nonnát — nem tud­nak feljebb törni. A pártszerve­zetre, a szakszervezetre, párt cso­portvezetőkre s a művezetőkre vár a feladat, hogy felvilágositó munkával segítsék ezeket a dol­gozókat. Fokozott feladat vár a satahánovistákra és a termelés élenjáróira is, hogy munkamód­szerátadásaik révén a tervteljesi- tés minden eddiginél nagyobb len­dületet kapjon. Nagy feladat vár a vállalat vezetőségére is. A nor­mák felülvizsgálata után felül kell vizsgálniok, hány olyan ja­vaslat hangzott el a dolgozók ré­széről, amivel növelhették volna a munka termelékenységét, ame­lyet azonban nem valósítottak meg. Felül kell vizsgálnia a válla­lat vezetőségének azt is, hogy hány újítás, észszerüsités akadt el különböző utakon. Ha a műszaki értelmiség megfelelően biztosítja a műszaki előfeltételeket s tőle telhetőén megad minden műszaki segítséget, akkor a dolgozók túl­nyomó többsége az uj normát is rövidesen túlszárnyalja. Az üze­mekben fokozottabban kell fog­lalkozni az újításokkal s nagyobb gondot kell fordítani a tökélete­sebb munkamódszerek létrehozá­sára. Az újítások s az egyre tö­kéletesedő munkamódszerek tet­ték lehetővé, hogy egyes ipar­ágaknál a fejlődés túlnőtte a ré­gebben megszabott normákat s csak az újításoktól, a jobb mun­kaszervezéstől és a jobb munka- módszerek alkalmazásától függ az is, hogy az ötéves terv harma­dik évét minden eddigi ered ményünket túlszárnyalva fejez­zük be. (Takács) községi tanácsainkat a ver •eny eredményes kialakításá­ban­Agfalvai Jenő

Next

/
Thumbnails
Contents