Zala, 1952. június (8. évfolyam, 127-150. szám)

1952-06-12 / 136. szám

PÁRTÉLET* A politikai tömegmnnka kérdéseiről tartott ankétot a nagykanizsai Vörös Csillag-tsz pártszervezete A nagykanizsai Vöi'ös Csillag termelőszövetkezet kommunistái, brigádvezetöi, munkacsapatveze- töi, a környező termelőszövetke­zeti csoportok elnökei és az üze­mi tszcs-patronálók ankétot tar­tottak a „Politikai tömegmunka a termelőszövetkezetekben“ című brosúráról. Az ankéton Farkas elvtárs, a Megyei Pártbizottság munkatársa tartott előadást a termelőszövetkezetekben folyó po­litikai munkáról. Farkas elvtárs többek között ezeket mondotta: A mi megyénkben ma már 200 termelőszövetkezet van, 7903 csa­láddal, 12 ezer 449 taggal, 35.94.0 hold szántóterülettel. Ezek a számok mutatják, hogy a me­gyénk területén komoly fejlődést mutat a termelőszövetkezeti moz­galom fokozatos fejlődése. A termelöszövetkezeteuik elért ered­ményei mutatják már most, hogy a nagyüzemi mezőgazdálkodással, sokkal többet, sokkal jobbat ter­melhetnek dolgozó parasztjaink. Már az első években jelentősen túlszárnyalták az egyéni gazdál­kodók terméseit, amit bizonyít a pujs^taniagyaródi termel«-» szövetkezet 12 mázsás búza- | termése, az egyéniek 7 má­zsájával szemben, ÍEzéket a példákat hosszú sorok- iban lehetne felsorolni. De uem- ^csak növénytermesztésben, hanem |az állattenyésztésben is jelentö- isen túlszárnyalták .termelöszövet- ikezetéink az egyénieket, amire példa a zslaszentgróti ..Uj Baráz- j <ia“ termelőszövetkezeti csoport, jóiból a fejési átlag 14 liter, az i egyéniek 4—5 literes átlaga- !1 val szemben, I jEz termelőszövetkezet a tejbe- adását 480 százalékban teljesí­tette. Ugyanígy a sertésfialási átlag 1951-ben 12 volt az egyé- ’niek 6—7 átlagával szemben. Mindehhez hozzá lehet tenni, hogy termelőszövetkezeteink e íkomoly eredményeket úgy érték Jel, hogy a fennálló lehetőségeket ■je többtermelés biztosítására csak Hcsekély részben használták ki. Az eredmények mellett hiá­nyosságok mutatkoznak még. [Rákosi elvtárs mondotta — „A [gyors fejlődés árnyoldala a me- jzögazdasági munkákban, de í'ö- [leg a termésbetakaritásnál rau- [ tatkozott meg, ahol kiderült, hogy ^termelőszövetkezeteink és szövet- ílkezetí csoportjaink gazdasági, szervezeti, politikai megerősödése és különösen munkafegyelme nem tudott lépést tartani a szövetke­zeti területek növekedésével.“ i Ezért elsősorban arra van szük­ség, hogy termelőszövetkezeteink teljes tagsága lelkiismeretesen ki­tegye részét a közös munkából s *még gondosabban, jobban dol­gozzon, mint ahogyan egyéni gaz­da korában dolgozott. El kell érni, hogy papiros tagok ne le­gyenek, akik beléptek ugyan, de a belépés óta ilyen vagy olyan .[okokból feléje sem néznek a ko­sos munkának. Mindemellett nem elég a régi módon dol­gozni. Az uj gépek mellett meg kell, hogy jelenjenek az nj nagyüzemi termelési mód­szerek, az agro- és zootechni- ka alkalmazása a növényter­mesztésben és az állattenyész­tésben egyaránt ÍMindennek elérésére hosszú, ko­moly felelősségteljes munkát kell S'égezni. Ahhoz, hogy a feladato­dat teljesíteni tudják, nem elég­séges csupán gazdasági vagy fe­gyelmi természetű rendszabályo­kat alkalmazni. Elsősorban is .helyesen végzett szakadatlan po­litikai munkára van szükség, ar­ra, hogy pártszervezeteink a sző. vetkezetekben dolgozó kommunis. ták, népnevelők nap, mint nap CSéval és személyes példamuta­tással neveljék a szövetkezeti tag­ságot. A kommunisták neveljék a szövetkezeti tagokat abban, hogy leküzdhessék a kapitalizmusból itt­maradt régi rossz tulajdonságo­kat, a nemtörődömséget, a fe­gyelmezetlenséget, a rövidlátást, a felelőtlenséget. Egyszóval uj embereket kell nevelniük az új­ért folyó harcban, mert mindegyik szövetkezetünk olyan lesz, ajnilynnó a gaz­dái, a szövetkezetkezeti tagok teszik. Ezért mondhatjuk, hogy a szövet, kezetekben végzett állandó fel- világosító, politikai nevelés nél­kül. nem tudjuk teljesíteni az előttünk álló feladatokat, a termelőszövetkezetek megszi­lárdítását, továbbfejlesztését. Párt titkáraink, népnevelőink fáradságot nem kiméivé harcol­janak a legkisebb lazaságok el­len. A javíthatatlan naplopókat ítéljék elatsz-tagok és közgyűlé­sen zárják ki őket. Alkalmazza­nak különböző rendszabályokat büntetésükre, de ezt csak utolsó­sorban. Első és legfontosabb a tagok politikai munkával való meggyőzése, helyes irányítása állandó szorgalmas nevelő mun­kával. Ehhez használják fel a legbecsületesebb élenjáró dolgo­zókat, akik személyes példamuta­tásukkal járnak elöl. Jő módszer a fegyelmezetlenekkel szemben a faliújság bírálatai. Olyan hangu­latot kell teremteni, mint ahogy Rákosi elvtárs mondotta —** „a legjobb fegyelmezés an­nak a légkörnek kialakítása, amelyben a naplopás, a lógás, a fegyelmezetlenség szégyen és gyalázat,“ Az állampolgári kötelezettsé­gek példamutató teljesítése a szö­vetkezet fejlesztésének fontos ser­kentője, a tagok személyes érde­ke. A politikai tömegmunkábah, ahol elsikkad a tagok állampol­gári fegyelemre való nevelése, ott nem is folyik jól a politikai munka, ott mindig csak kapni szeretnének, de adni nem. Az állampolgári fegyelem betartá­sának hiánya kihat a termelés egyéb ágaira, a munkafegyelem­re is. Ilyen termelőszövetkezetek­ben nem úgy dolgoznak, mint ahogy azt a fejlődő népgazdasá­gunk elvárja a nagyüzemi gaz­dálkodásra lépett dolgozó parasz­toktól. Ha elnézök leszünk a hi­bákkal szemben, nem a fejlesztést, nem a fejlődést, segítjük elő, ha­nem ellenkezőleg visszatartjuk és fékezzük azt. A politikai tömegmunka egyik legfontosabb bázisa a szövetkeze­ti tagok előkészítése a közgyűlé­sekre. Itt a tagok nemcsak ere­jükkel, munkájukkal, hanem ma­gát a szövetkezet vezetését is javaslataikkal, ötleteikkel segít, hetik elő, bírálhatnak és bátran léphetnek fel a hibák elkövetőivel szemben. Ezért a pártszervezet népnevelőinek minden közgyűlés­re fel kell készíteni a tagokat. Ehhez számtalan lehetőségük van a népnevelőknek a különböző agi- tációs módszerekben. Az egyéni agitáció mellett a munkacsapat értekezletein, brigádértekezleteken beszélhetnek a tagokkal. Fontos a faliújság állandó friss anyagok­kal való ellátása, ahová nemcsak a népnevelők, hanem az élenjáró dolgozók is Írjanak cikkeket. A népnevelők érjék el, hogy minden csoportos beszélgetés, minden értekezlet és gyűlés valósággal nevelő iskola le­legyen. A politikai tömegmunka végzésé­ben a gépállomások kommunista és pártonkivüli dolgozóinak is nggy szerepe van. A gépállomá­soknak elsősorban a feladata az, hogy idejében és kifogástalanul végezzék el azokat a munkákat, melyeket szerződésben vállaltak. Minden traktoros egyúttal népne­velő legyen és együtt küzdjenek a termelőszövetkezeti csoport pártszervezetével az állampolgá­ri fegyelem, a munkafegyelem megszegői ellen. Farkas elvtárs beszéde után többen hozzászólásukkal segítet­ték elő a tömegek közötti politi­kai munkáról szóló előadást. Somogyi elvtárs, a növénytermesztési brigád ve­zetője elmondta élért eredményei­ket s elmondta azt, hogy eleinte nagy munkaerőhiánnyal dolgoz­tak, különösen a női munkaerők nem vettek részt a, munkában. Ekkor a brigád pártcsoportja az élenjáró tagokkal együtt rendsze­resen nap-nap után beszélgetett a hanyagokkal s azóta azok is bekapcsolódtak a munkába s el­ért eredményeiket igy tudták el­érni. Cserfáimé ©Ivtársnö bírálatot gyakorolt a munkacsa­pat vezetője felé. Elmondta, hogy a csapatvezető ne a villával a vállán járjon a munkacsapat tagjai között, necsak beszéljen, hanem dolgozzon is és személyes példamutatásával, jó munkával lendítse előre a szövetkezet mun­káját. TJjváriné elvtársnő, a tehenészbrigád vezetője a z-ala- szentgróti „Uj Barázda“ termelő­szövetkezeti csoportnál tett láto­gatásról beszélt. Elmondta, hogy sokat tanultak ebből a látogatás­ból, mért látták, hogy ott a mun­kaversenyen keresztül hogyan tudják előremozditani a tagok munkáját é3 a nők bevonását a termelésbe. Ugyanakkor észre­vette azt is, hogy annál a cso­portnál, a tehenészetnél nincs meg az egyéni felelősség, nincs senki megbízva, felelőssé téve az állatok gondozásával. Varga elvtárs brigádvezetö elmondta, hogy ná­luk, Palimban mindenki jól dol­gozik, mindenkit bevontak a munkába. Együtt dolgoznak, egymást serkentik, nem tűrik meg a fegyelmezetleneket, min­den este rendszeresen vezetik a munkaegységet és igy rendszere­sen tudnak beszélgetni a dolgo­zókkal. Cserián elvtárs az épitési brigád vezetője a követ­kezőket mondotta: — Az anyag tanulmányozása és az előadás folytán rájöttünk arra, hogy gyenge a politikai munka és meg kell erősíteni, tovább kell fokozni a politikai tömegmunkát. Ehhez pedig elsősorban a párt­csoportokat kell megerősítenünk, akik kint a területen folytatják a politikai munkát. A pártcsoport- vezetö állandóan lássa el anya­gokkal, érvekkel a népnevelőket, a pártcsoport tagjait, hogy kint a munkaterületen munkaközben is folyjon a politikai munka, a tagok politikai nevelése, a jobb munka­megszervezés, a munkafegyelem betartása, a munkaerők helyes kihasználása * Az értekezleten elmondott be­széd és hozzászólások rámutat­tak a termelőszövetkezeti cso­portokban folyó politikai tömeg­munka hiányosságaira, eredmé­nyeire. Ezen az értekezleten a szövetkezet kommunistái és a részvevő vendégek megtanulták, hogy a politikai munka alkalma­zása milyen eredményekre ser­kenti a szövetkezeti tagokat és ezek az eredmények mint erősí­tik, fejlesztik termelőszövetkeze­teinket. A kukorica és a napraforgó pótheporzása A pótbeporzás leghatásosabb és legeredményesebb módszerét Mu- szijko szovjet tudós alkalmazta, készüléket, amely a tölcsérhez ha­sonló, házilag, kavtonpapirból ott­hon. is könnyen elkészíthetjük. A töl. csér magassága 30—40 cm, nagyob­bik átmérője 20—25 cm, kisebbik átmérője 3—4 cm legyen, a tölcsér alsó nyilasához sűrűbb szövésű tüllből szitát kössünk és a tölcsér középső részébe is helyezzünk el egy tüllszi- tát. Legjobb a szitákat elhasznált malomszitákból készíteni, de szükség esetén a közönséges géz is felhasz­nálható. A sziták alkalmazásával megakadályozzuk, hogy a virágpor közé hullott idegen anyagok a bi­bére szóródjanak és igy biztosítjuk a virágpor egyenletes elosztását. A készüléket úgy használjuk, hogy jobbkézzel a címerhez emeljük, bal. kézzel pedig fcelerázzuk a virágport. Az, érintésre az érett virágpor bele­hull a készülékbe. Amikor kb, 100 —120 növényről elegendő virágport gyűjtöttünk össze, akkor a soron nö- vényről-növényre haladva a virág­port a bibeszálakra rázzuk, a pót- beporzás munkáját akkor végezzük jól, ha a készülékben állandóan van elegendő virágporunk, ezért a virág­por gyűjtését a beporzás folyamata alatt folyamatosan kell elvégezni. Ezzel a tölcséres módszerrel egy ember naponta mintegy 1200—1400 négyszögöl kukorica beporzását tud­ja elvégezni. A NAPRAFORGÓ PóTElPOEZÁ- sat akkor kell elkezdefli — ugyanúgy, mint a kukoricánál — amikor a nap­raforgó a legnagyobb virágzásban van. Arra való tekintettel pedig, hogy a virágzás rendkívül eltérően különböző időben történik egy táb­lán belül, de egy tányéron belül is, a napraforgó mesterséges be­porzását ugyanazon a napraforgó- táblán legalább két szer.háromszor ajánlatos elvégezni. A napraforgó pótbeporzásánaK egyik módszere az, ha a bepoziást külön erre a célra készített kdrotyü felhasználásával végezzük úgy, hogy a kesztyűt jobbkezünkre huzva ha­ladunk a sorok mentén és a kesztyűt meglehetősen szorosan odanyomkod­juk a napraforgó tányérjához. Az állandó nyomkodás következtében összegyűjtött virágport viszünk min­dig tovább a következő napraforgó­ra. Az erre a célra szolgáló kesztyűt készíthetjük puha bolyhos szövetből. Készítésénél arra legyünk tekintet­tel, hogy a kesztyű formája kerek legyen és általában a tányér mé­retének feleljen meg. Nagyon fon­tos, hogy a kesztyű puha legyen, célszerű a szövet, vagy a szőrme alá vattát is tenni. A napraforgó mesterséges pótbe­porzásának másik módszere az, ha a sorok mentén haladva egyik kezünk­kel megfogjuk a virágzó naprafor. gótányért és egyiket a másikhoz: érintve könnyedén megrázzuk. Ezzel a módszerrel elérjük azt, hogy az érintkezés következtében az egyik napraforgőtányér virágpora beporoz­za a másik virágot. Eredményesség szempontjából gya­korlati tapasztalataink az első mód­szert tartják jobbnak, mert a kesz­tyű segítségével megvan a lehetőséi günk arra, hogy a különböző egye- dekről, a különböző tányérokról olyan virágpor-keveréket gyüjthes- sünk össze, ami a mesterséges pót­beporzás eredményessége szem­pontjából jelentősebb. Vadonnövő füvek és gyomnövények silózása A KÉTÉVES állattenyésztési fej. lesztési terv teljesítésének íőícltőtű- le megfelelő takarmánvalap bizto­sítása. Az egy.ro növekvő állató’n- mánytinkuak a szükséges iaksnmány- mennyiséget csak úgy tudjuk biz­tosítani, ha minden rendelkezésre álló és takarmányozási cél: a kisebb értékű, eddig kevésbbé felhasznált növényt silózás utján hasznosítunk. Az ország különböző részein, igy Zala megyében is kisebb.nagyobb ki­terjedésű nádas területet ta’álunk, melynek termését takarmányozás cél­jából eddig alig, vagy egyáitalán nem hasznosították, Tervgazdálkodá. sunk megköveteli, hogy az ilyen ki­sebb tápértékü növényeket is állatok­kal értékesítsünk, mely növények minőségén silózás utján nagy mér­tékben javíthatunk. Fiatal nádon, sáson kívül silózásra alkalmasak a vizenyős területeken növő, nagy tö­meget adó savanyu füvek, melyekből csak rossz minőségű széna készíti,c-to. utak, árkok mentén termő növények is, kivéve a mérgesnövényeket A SZOVJETUNIÓBAN a fenti növényeken kívül az erdők fütermé- sének jelentékeny részét is besilóz- zák, mert nehéz az erdőben a leka­szált fü szárítása, s igy azt megfe­lelően osák silózás utján tudják hasznosítani. Silózáskor ügyeljünk arra, hogy nagyobb mennyiségű zsurló (békarokka) ne kerüljön a be- silózandó növények közé, mert az tönkre teheti az egész silózandó ta. karmányt és kárba vész minden fá­radozásunk. A SaVANYUFüVEK besilózása lehetőleg úgy történjék, hogy réte­gez ve keverjünk hozzá fiatal nádat is, mert ez annyi szénhidrátot tartal­maz, amennyi a kívánt tej savas er­jedéshez feltétlenül szükséges. Iía fiatal náddal nem rendelkezünk, ak. kor tanácsos lesz megfelelő mennyi­ségű: métermázsánkint 1.5—2 kiló melasszal — 10 liter vízben felhí­gítva meglocsolni a silózamdó anya­got Ezt akkor is meg kell csinálni, ha fiatalon kaszáljuk a növényeket és frissen kerülnek besilózásra. Szükséges lesz a nedvesség tartamá­tól függően 10—15 százalékos szaL maszecskát, töveket, pelyvát, vagy egyéb hasonló szárazanyagot hozzá­keverni, mivel a bcsilózandó anyag a szükségesnél nagyobb százalékú vizet tartalmaz. Legmegfelelőbb nedvességtartalom:. 65—70 százalék.­NEMZETGAZDASÁGI ÉRDEK, hogy a növényekből silótakarmányt készítsünk, mert ezzel biztosítjuk a téli hónapokra a szükséges mennyi­ségű nedvdus takarmány egyrészét, A silótakarmány etetése révén ma-: gasabb lesz a tejhozam, a tej terme - lés fokozásával pedig kétéves állatte­nyésztési tervünk teljesítését segít­jük elő. — A ZALA MEGYEI RENDŐR­KAPITÁNYSÁG toborzást hirdet a rendőrség kötelékébe való felvételre. Jelentkezni, lehet IS—30 éves korig, csak férfiaknak, a lakóhelyük sze­rint illetékes rendőrkapitányságon, illetve rendőrőrsön. Kártérítés Ufmutafásf nyújt a mindennapi pártmunkában Csütörtök, 1953 jim, If,

Next

/
Thumbnails
Contents