Zala, 1952. június (8. évfolyam, 127-150. szám)

1952-06-01 / 127. szám

A megyék közötti versenyben a 15« helyre kerültünk s növeljük tovább eredményeinket! Ä járások közötti begyűjtési ver­senyben az elmúlt hét folyamán járásaink eredményeket értők el. Ennek nyomán megyénk a 17. helyről a 15.-ro zárkózott íeJ. A begyűjtési minisztérium jelentése szerint megyénk a 3 legjobban tel­jesítő megye közé került az elmúlt héten. Élenjár a begyűjtésben a zalaszentgróti járás. A hizottsertés- beadásban az ország járásai között a 6. helyet foglalják: el. Ezek az eredmények mutatják azt, hogy ha a pártszervezeteink, tanácsaink, tö- megszervezeteink napról-napra moz­gósítják a dolgozókat, bevonják a példamutatókat a népnovelőmunkába, akkor eredményeink növekednek. Van mit begyűjteni, csak keményen, bátran, lendületesen kell dolgozni, hogy a feladatainkat megvalósíthas­suk s a megyei béketalálkozót mél­tóképpen tudjuk megünnepelni. A ZALASZENTGRÓTL JÁRÁS halad az első helyen. A napi és heti telj elütéseivel biztosítja, hogy a járás végleg megszerezze az első helyet. Az eredmények elérésében döntő szerepe van a zalaszentgróti járásban annak, hogy a pártszerve­zetek és a tanácsok a pártokkivüli dolgozók mozgósításával biztosítják eredményeiket. Kehidán, a járás egyik legjobb községében Kiss Kál­mán, pártonkivüli dolgozó paraszt csoportos beszélgetéseken hívja fel társai figyelmét a begyűjtés mara­déktalan teljesítésére. Zalakoppány­ban a pártszervezet a DISz és az MNDSz tagjait együtt mozgósította a párttagokkal a népnevelőmunkára. G a zd agy ülések en ismertetik az élen­járók és a leiparadók neveit, a ver- senytáblák naponta újabb eredmé­nyekkel szemléltetik az eredménye­ket és mozgósítják a dolgozó pa­rasztokat feladataik elvégzésére. MÁSODIK A NAGYKANIZSAI JÁRÁS A járás heti eredménye nem segí­tette megyénk előrehaladását. A nagykanizsai járásnak, mint az élen­járó után következőnek jobb munkát kell végeznie. A járás pártszerve­zetei, tanácsai, tömegszervezetei na­gyobb gonddal, lelkesedéssel harcol­janak a begyűjtési terv maradék­talan teljesítéséért. E heti teljesí­tésükkel akadályozták megyénk to­vábbi előretörését a versenyben. A ZALAEGERSZEGI JÁRÁS eredménye sem volt biztató e héten. A járás, mint már többször bebizo­nyította, sokkal nagyobb eredmé­nyek elérésére képes. A pártszerve­zetek vonják be a tömegeket a be­gyűjtési munkába. Javítsák meg a begyűjtési állandóbizottságok mun­káját, adjanak nekik segítséget, hogy azok sikeresen tudják mozgósítani a dolgozó parasztodat az állampol­gári kötelezettségük teljesítésére. A LENTI JÁRÁS nem jutott előbbre a negyedik hely­ről, bár az elmúlt héten eredmé­nyeik javultak. A tanácsok a tör­vényes rendeletek végrehajtásával biztosítsák, hogy a lemaradókat, a hanyagokat, lustákat elitéljék a dol­gozók. Káprádfán a tanács a párt- szervezettel szorosan együttműködve harcol a begyűjtés teljesítéséért. A dolgozó parasztok előtt leleplezték a szabotáló ÍSzente Gábor 43 holdas kulákot és 3 ezer forint pénzbünte­téssel sújtották. Az állami fegyelem, betartásával mutassák meg a taná­csok, hagy a dolgozó nóp állama nem tűri a kulákok élösködését. A LETENYEI JÁRÁS a héten is utolsó a járások között. Eredményei nem mutatják, hogy igyekeznének. Itt az ideje, hogy a lebenyei járás is változtasson mód­szerein, mert megyénk teljesítését súlyosan gátolják. A járási párt­bizottság, a járási tanács, a párt­szervezetek ée a helyi tanácsok sok­kal nagyobb fegyelemmel végezzék el a munkájukat. Különösen a hizott- sertésbeadásban kell jobban dol­goznia a járásnak, mert, hogy az utolsó helyen állanak, ez an egyik oka, A megyei béketalálkoző legyen kiinduló pontja begyűjtési tervünk újabb szakaszának. A második fél­évet kezdjük ezen a napon. Járá­saink, dolgozó parasztságunk arra törekedjenek, hogy a második fél­évben megyénk kivívja az ország dolgozóinak megbecsülését s az el­sők között teljesítse tervét — a béke, a szabadság szilárd alapját. A békéért harcolunk mi is, délszláv dolgozók A TÓTSZERDAHELYI „Tán- csics-tsscs a tavaszi vetéseket si­keresen elvégezte. A tavaszi nö­vények kapálása teljes erővel fo­lyik. A tszcs-tagok okulva a ta­valyi év hiányosságaiból, most jól megszervezett brigád- és műn- kacsapatokkal indultak a ta­vaszi munkák elvégzésére. A múlt évben a rossz nevelés és a tagok kétlakisága okozta a lemaradást, nem kevésbbé az ellebeg, amely megbújt a tszes- ben és igyekezett bujtogatnl és hátráltatni a munkát. A tszcs “tagsága leleplezte az ellenséget, így Lajtman Józsefet, Fábics .Mártont, Balazsin Mártont és Lukács Józsefet a tagság ki­zárta sorai közül. Ezzel a tszcs neun gyengült, hanem megerosö- dött A TAVASZI munkák megkez­dése előtt vetéstervet készítet­tünk, s 10 napos munkatei’vet, amellyel már könnyebb volt a munkacsapatoknak a területen dolgozni. Ma már ett állunk, hogy a gumipitypangot másod­szor megkapáltuk, a takarmány- répát másodszor fejtrágyáztuk és kapáltuk. A munkák elvégzésé­ben kiváló eredményt crt el Miksó Bélámé, Makola Mártonné és Hegedűs Sándorné. Mint pél­damutató családanyák a rájuk bízott feladatot időben elvégez­ték. EREDMÉNYEINK mellett hiá­nyosságaink is vannak. Lukács Györgyné és Biskópis Rémusné nem vették ki részüket a közös munkából. A fogatos erőnél Is vannak hiányosságok, Dobos Márton, Biskópis Rémus, Petries István, Proszenyák Márton a tszcs-on kívüli munkát vállaltak. Megszegték a termelőszövetkezet alapszabályzatát, ezért úgy hatá­roztunk, hogy öt munkaegységet levonunk keresetükből. Mi, délszláv dolgozó parasztok, akik itt Tito szomszédságában vagyunk, jobb munkánkkal és több termelésünkkel adunk vá­laszt az amerikai imperialista bé­renceknek. Minden délszláv dol­gozó tudja, ha időben eleget tesz a reá bízott munkának, helytállá­sát bizonyltja be a béke ügyéért, Hegedűs Sándor A VA TIKAN TITOISTA UTOLSÓ ÚTJA 'A délszláv ’községeiden az elmúlt héten több he­lyen ki gyűlt a le szalma­kazlad, pajták. Csütörtök délelőtt Tót szerdahelyen az a pajta gyulladt meg, amelyben esténként a traktorok álltak/' amikor •a munkából hazajönnek. Furcsa eset. a tűz sű­rűn ismétlődött. Az egész falu, népe ag­gódott, hiszen az őket segítő gépekről, lakóhá­zaikról és az állatokról van szó. Mindnyáj iáknak van féltenivalója. Arra gondollak, hogy meglesik a tettest-. Teltek a napok, az idd is megváltozott, a gyúj­togatások is elmaradtak, azonban a tótszcrdahelyick nem felejtették el est a napot. Beszélgettek róla. Hétfőn reggel a tszcs- tagok o, szigeten vágtak fát. Munka közben ott is erről folyt a szó. Mig pi­hentek, a túloldalra néz­ték. Közel vannak a part­hoz, csak a viz választja, el őket. Odaátról tétlen katonák nézték a favágó­kat. — Úgyis ezek végett van a sok tűz —. szólt valaki. — Majd megcsen­dült Cetnek Rozália hangja.* — Jobban kell vigyáznunk a falunkra, éberebbeknek kell lennünk. Ezeket a szavakat erő­sítik meg az érlcéeö határ A favágókat, akiit­kel barátságos szót váltot­tak, már messzire hagy­ták, amikor a sással be­nőtt mocsárhoz értek. Fur­csa lábnyomokra lettek figyelm esek. K örü 11 elhin­tettek. Alaposan vizsgál­ták a terepet. Nem lóg­tak semmi mást, csupán annyit, hogy a túloldalon feltűnően sok a katona, akik a szigetet figyelik. — Lőttek! Rakéták! — figyeltek fel a tszcs-tagok. Már indultak is fejszével, kapával a határőrök után, amerről a lövéseket hallot­ták. A két határőr a tszcs- tagokkal együtt elindult, hogy átvizsgálják a tere­pet. A szigetet már bejár. iák, de nem észleltek semmit. Már indultak volna ki-ki a dolgára, mi­kor lépéseket hallottak <\ hátuk mögött. Határőrök jöttek, akik a rakétákra lettek figyelmesek. 'Rej­tekhelyükből tovább fi­gyelték a mocsarat. A túloldalról is figyeltek. Úgy látszik', közük van a dolgokhoz. Pár perc múlva szürke farkaskutya kúszott a sás közé. A határőrök, a tszcs tagjai mind szorosabbra, kisebbre fogták a gyűrűt. Kutyaugatás, utána pisztolylövés hallatszott a mocsár közepéből. Akit kerestek, a kutyára lőtt, de nem találta él. Pisz­tolyát txoár a feléje köze­ledő elv társra tartotta s meghúzta a ravaszt. A pisztoly azonban néma maradt. Máris hallatszott a gyá­va, remegő hang: — Ne bántsatok, testvér vagyok. Pár pillanattal előbb gyilkosságra készült. Erre nevelték, erre tanították odaát. Most kegyelemért könyörög. Félig sáros, vizes ru­hában a határőrök előtt lépkedett Titoék ügynöke. Amikor a tszcs-tagolchoz ért, azok ismerősnek talál­ták az ügynököt. Máris hallatszott Kanizsai Jó­zsef hangja: — Gyula te vagy? — Ő volt. Rada Gyula, Ti­toék ügynöke. Hiába nö­vesztett szakállt. Hiába várták a túloldalon, nem sikerült néki visszaszökni. A faluban ismertek Rada Gyulát, nem a jósá­gáról, hanem gaztetteiről. Amikor a földművésszö- vetkesetben ügyvezető volt, már akkor forrott benne a nép iránti gyű­lölet. Elsikkasztotta a dolgozó parasztok pénzét. 18 hónapot ült a börtön­ben érte. Büntetése után Keszthelyre került és be­férkőzött a Magasépítő Vállalathoz irodai mun­kára. Itt is tevékenyke­dett, co ezer forintot sikkasztott. Mielőtt fele­lősségre vonták volna, fe­leségével együtt Tiíoék­hos szökött, Amerikába igyekezett. Azonban ennek odaát nagy ára van, mert Kanadába nem egyszerű kijutni Tito Jugoszláviá­ján keresztül. A menetle­vélért meg kell szolgálni. Rada Gyula is vállalko­zott mindenféle szolgá­latra. Ezt megelőzve elvé­gezte az UDP vatikáni kémszervezetének iskolá­ját, amiből előbb is volt része; valamikor papnö­vendék volt. Most került sor arra, hogy „érdemeket szerezzen“, hogy a me­netlevelet megkapja, Sok megbízatást kapott. Tót- szer dahely községben, a tszcs sertésállományát kel­lett volna megmérgeznie, traktorokat felégetnie. Hogy nem sikerült, azt soha nem értheti meg Rada Gyula: itt a dél­szláv dolgozók maguké­nak érzik ezt a földet, házakat, a gépeket, a szabad életet, a békét. Rada Gyula nem, jut­hatott a számára oly biz­tosnak látszó drótkerítés mögé — hanem a szá­munkra biztos vasrácsok vetnek véget tevékenysé­gének — Tito ügynöké­nek. Hiábavaló próbálkozás. A dolgozók megtanulták gyűlölni az ellenséget __ s m egbecsülik a dolgozó ■nép államát. PAP EZT LÁSZLÓ A GYERMEKNAP ELÉ K özségünk lakossága, fein késén készülnek a Nem Tanulóink buzgón díszítik termeik tesznek, tovább emelik tanulmányi gyermekének lenni nemcsak öröm é Tudják, hogy nem minden gyér me mek jövője ilyen biztos, mint az ö mindenegyes jó feleletükkel segít talista államok gyermekeinek élete a béke országainak gyermekeié. A z iskola derülátó hangú állok kéthetes kisfiam b kein is nagy ünnepemmé teszi ez a hóleső már megvalósuló álmokat rin pólyából felém nyúlnak, egykor ma, nak, hogy szebbétegyék a világot. E durva, puskaagyat, hogy öljék a vi fekvő gyermekeket. Ezek a kék sze amelyért mi ma harcolunk. ' issem és tudom mindezek hiszen érted, dolgozik, t áll a,pádon kívül sokmillió kemény minő, a le jövödert munkálkodnak, majd, megismered azt a férfit, aki minden gyermekért: Sztálint. H ettek és gyermekek egyaránt — lel- zetközi Gyermeknap megünneplésére, et és a folyosókat, lelkes felajánlást eredményeiket, mert a, béketábor s boldogság, hanem kötelesség is. k sorsa ilyen szép, nem minden gyer- vélcS. Felajánlásokat tesznek, hogy sók, hogy a gyarmatok cs a, kapi,­is. derűs és vidám legyen, mint most tatával térek haza naponta, és oda- ölcsője mellé, j Gyermeknapot ne­idest, bölcső. Tudom, hogy ez a gat. Azok a kis kezek, melyek a jd szerszámot, vagy tollat forgat- zekbe a, kezekbe nem kényszerítenek lág más tájain ma még bölcsőben mek olyan világra tekintenek majd„ et. Nyugodtan aludhatsz kisfiam, éged óv apád. De bölcsöd, mellett karú férfi, hőslelkii asszony, kik a te életedet védik. 8 ha megnőttél, legtöbbet tesz a békéért, érted, s RÉZSÓ PÁL tanító, Zalaszentgrót. Gépállomások versenye Palin tavaszi tervét 118, Pölöske 108, Orosztony 93.1, Letenye 93, Cses?treg 91.5, Tűrje 88.1, Felsőba- god 76.6, Lenti 65.6, Zalatárnok 50.3, Szentljszló 46.8 százalékra teljesítet­te. A megyei átlag 86.3 százalék. A brigádok versenyében legjobb a paliní gépállomás DISz-brigádja, amelynek vezetője Fazekas Sándor DISz-fiatal. Tervüket 164 százalékra teljesítették. Nem marad el mögötte a pölöskei gépállomás „Ifjú Gárda”- brigádja sem, 150 százalék teljesíté­sével. Nagy lendületet adott a bri­gád versenyének az, hogy a brigád­vezető, Dabasi Boldizsár DISz-titkáí jó példát mutatott a fiataloknak. A megye legjobb traktorosa Már­kus József tszcs-tag, a palíni gépál­lomás dolgozója aki tavaszi tervét 366 százalékra teljesítette. A második helyet Büki István DISz-fiatal fog­lalja el, aki tervét 288 százalékra teljesítette. A női traktorosok közül kiemelked­nek Orosz Margit palíni, Sipos Ro­zália és Sági Magdolna pölöskei, Gasparics Etel lenti, Kámán Irma csesztregi és Leier Mária türjei trak­torosok. A rozs vetésterületének több mint a felén végezték el a pótbeporzást megyénkben A Zala megyei tanács mezőgazda- sági osztálya nagy gondot fordít a szovjet agrotechnikai módszerek meghonosítására. Idejekorán indult meg a rozs pótbe-porzásáéft vívott küzdelem is. A megyei tanács mezőgazdasági osztályának növénytermelési csoport­ja rendszeresen megtartott értekez­leteken ismertette á pótbéporzás módját és előnyét a járási fő&gro- nómusokkal, akik saját járásuk te­rületén, a párt irányításával és a községi tanácsok segítségével nép. szerüsitették az uj agrotechnikai el­járást. A megye területén a tavalyi, mint­egy 1500 holddal szemben ebben az esztendőben az előirányzott 2700 hold helyett 20.347 holdon végezték és a rozs pótbeporzását. A pótbéporzás terén nemcsak a termelőszövetkezetek és termelőcso­portok értek el jó eredményt, me­lyek 4564 holdnyi rozsvetésük 66 százalékán, vagyis 3012 holdon vé­gezték el a pótbeporzást, de az egyé­ni gazdák is, akik 35.945 holdnyi rozsvetésterületük 46 százalékán, va­gyis 17.335 holdon hajtották régre a műveletet. Az uj agrotechnikai eljárás elő­nyeit a községi tanácsok falugyűlé­seken és szakmai előadásokban is­mertették a dolgozó parasztokkal. A pótbeporzás népszerűsítésében és elvégzésében jelentős szerep jutott a tömegszervezeteknek, elsősorban ■ - a DISz-nék, amelynek tagjai- - számős községben és termelőszövetkezetben élenjártak a pótbeporzás elvégzésé­ben. Az iskolák is kivették,* részüket ebben a munkában. A rozs pótbepor­zását igen sok községben tanítóik vezetésével úttörők végezték az egyé­ni gazdák földjein is. Azokon a területeken, amelyeken megtörtént a pótbeporzás, a kedve­zőtlen időjárás ellenére is 70—120 kilóval nagyobb terméshozamot vár­nak holdanként, mint ott, ahol a pótbeporzást nem végezték el. A rozs pótbeporzásával egyedül Zala megye mintegy 1,200.000 fo­rinttal több jövedelmet biztosit nép. gazdaságunknak a többlethozamból, amit pótbeporzás nélkül nem lehe­tett volna elérni. A helyes irányításnak megvan az eredménye Ä nagykanizsai járás területén a héfc folyamán megélénkült a be­gyűjtési munkálatok szorgalmazása. Jó eredményt értek el a tojásbe- gyüjtésben: Bajcsa 107, Gelsesziget 102, Rigyác 88 százalékot. A ba- romfibegyüjtésben: Liszó 128, Za- laszabs.r 220, Nagybakónak 120 százalékot. Sormás baromfiból 65, tojásból 56, Orosztony tojásból 57, Hahót tojásból 49 százalékkal az utol­sók között kullognak. Sormás és Miklósfa tanácsainak munkája nem javult. Még az I. negyedévi vételijegyek sincsenek elkönyvelve a gazdanyilvántartási lapokra. Sormáson Miháczi Györgv- né, Kele Antal kulákok nevét, akik hátralékosok, nem. tüntették fel a szégyentáblán. Rigyác község párt- titkárának és tanácstitkárának mun­kája mintaképül áll az egész já­rás előtt. Szoros kapcsolatban van­nak a dolgozó parasztsággal. Jól végzi munkáját a baromíiíelvásár- ló, aki egyúttal tejbegyiijtő is- Munkája közben figyelmezteti a le­maradókat, hogy előzzék meg a kártérítés kivetését. -Személyes pél­dájukkal járnak elől a községben Varga János és Bállá Jánosné 7 holdas gazdák, akik egészévi to­jás- és baromfibeadásuknak eleget tettek, A hét folyamán a begyűj­tési napon 4200 darab tojást gyűj­töttek. Ez mind a jó felvilágosító munka eredményét mutatja. Sze- petneken Hajdinák Ferencné és özv. Keppel Györgyné 3 holdas dol­gozó parasztok, egész évi beadá­sukat 120 százalékban teljesítet­tek. Ez a község a ‘tejbeadásban minden hónapban elérte a 100 szá­zalékot, A lenti járásban Rédics község parasztsága felajánlást tett, bogy a megyei béketalálkozó tiszteletére június 1-ig 120 százalékos tejbe­adást ér el. A jó községek példája arra mu­tat, hogy ahol a pártszervezet he­lyesen irányítja a falu dolgozóit, ahol a tanács kézbentartja a kö" telességek teljesítésének ügyét, ott az eredmények jók. Okuljanak eb­ből a lemaradók s javítsák meg munkájukat. Vasárnap, 1852, iuaktsl

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents