Zala, 1952. június (8. évfolyam, 127-150. szám)

1952-06-08 / 133. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKl A Magyar Népköztársaság minisztertanácsának rendeleté egyes mezőgazdasági termények forgalmának ideiglenes szabályozásáról Dobi István átadta a kiváló tanítói és kiváló tanári okleveleket az ország legjobb pedagógusainak AZ MDP ZALÜMEGTEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Vili, évfolyam 133, szám. Ára 50 fillér 1952. junius 8. Vasárnap Köszöntjük pedagógusainkat Javítsák meg munkájukat a begyűjtésben lemaradt járások pártszervezeteinek, községi tanácsai­nak a tojás- és vágómarhabeadási tervek teljesítéséért is, mert ezekben még nem érték cl a 100 százalékot, igy az első helyet biztosan tartja a zalaszentgróti járás. A baromfibe­adás az egyedüli, melyet már eddig 100 százalékon felül teljesítettek. Ehhez hasonlóan kell küzdeniük a tervek teljesítéséért és már most fel­készülni az uj begyűjtési évre, tuda- tositani a szabadpiac elvesztésének jelentőségét. Hogy azt újból meg­szerezzék, a gyors szemveszteség nél­küli aratást-cséplést, a közösszérü megszervezését feltétlenül biztosítani kell. Vegyenek példát a járás dolgozó parasztjai Mádli Antal kacorlaki 9 holdas dolgozó parasztról, aki a be­gyűjtési állandóbizottság elnöke és vállalta, hogy julius 10-re ez évben már a második sertést is beadja. Valamennyien harcoljanak a terv teljesítéséért, megyénk eredményei­nek megjavításáért. A ZALAEGERSZEGI JÁRÁS a harmadik helyet tartja már hosszú időn keresztül. Ugylátszik meg vannak elégedve eredményeikkel és nem sietnek a terv teljesítésében. Külö­nösen megjátszik ez a sertésbeadás­ban, mellyel 7 százalékkal maradtak le a második helytől és a vágómarha­beadásban, melypen az utolsók a járások között. Ezt sürgősen meg kell változtatni a járásnak és úgy kell növelni ezeket az eredményeiket is, mint a baromfi- és tojásbeadás­ban, mellyel az első helyet tartják a járások közötti versenyben. Mind­kettőt 100 százalékon felül teljesí­tették, Eredményeiken javítsanak sürgősen a pártszervezetek az agitá- ciós munka megjavításával, azt egy­bekötve már most az aratás-cséplésre való előkészülettel. Javítsák meg a tanácsok a begyűjtési állandóbizott­ságok munkáját. A hibák onnan szár­maznak, hogy munkájukat nem el­lenőrzi kellően a járási állandóbi­zottság. Kedves Tanító Bácsi! Sok szeretettel köszöntőm a junius S-i pedagógus nap alkalmá­ból. örömmel olvastuk az újsá­gokban, hogy a kiváló munkát végző pedagógusokat államunk ki­tünteti. A mi megyénkből is sok nevelő kap kitüntetést, tanítók, tanárok egyaránt. Bennünket fia­tal tanítójelölteket közelebbről érint ez a nagy nap, hisz 2 év múlva mi tanítani fogunk. Junius 8-át Zalaegerszeg dolgo­zói felejthetetlenné akarják termi pedagógusaink számába, elismer­ve eddigi munkájukat, erőt adva a további jó munkájukhoz. Mi, képzősök is lelkesen készülünk a szereplésre. A LENTI JÁRÁS a sertésbeadásban továbbra is a ne­gyedik helyen van. Eredményei csak lassan javulnak, a napi terveket nem teljesítik és a félév utolsó hónapjá­ban is csak alig haladták meg az 50 százalékot, messze elmaradva a har­madik helytől. A járás a baromfi-, tojás- és vágómarhabeadásban mö­götte maradt a letenyei járásnak is. Ezt nem szabad tovább türniök, fel­tétlenül és sürgősen meg kell javi- taniok a munkájukat, mert a l®te- nyeiek megelőzik őket és akkor ők lesznek a megye Iiátramozditói, gát­lóivá válnak a terv teljesítésének. A LETENYEI JÁRÁS az, amely még mindig nem igyekszik javítani a sertésbeadási terv . telje­sítésén, még alig haladta meg a negy­ven százalékot. A járást hátráltatják az olyan községek, mint Letenye, amely 29 és Becseheiy, amely csak 25 százalékban teljesítette tervét. Ezek a községek ugylácszik az utolsó hely elnyeréséért hivták ki egymást versenyre, melyben így Becseheiy ü győztes. Vannak a járás területén élenjáró községek, amelyek tapasz­talatait átvéve meg tudnák javítani eredményeiket, de eddig még erre nem voltak hajlandók. Ezeken a he­lyeken a pártszervezetek következe­tesebben . ellenőrizzék a tanács mun­káját és harcoljanak a legkisebb op­portunizmus ellen is, adjanak segít­séget a tanácsnak az agitációs munka megjavításával.' A ‘járás jól harcolt a baromfi-,1 tojás- és vágómarhábe- gyüjtési tervek teljesítéséért és jó eredményeket ért el az elmúlt évben, ezért ne tűrjék tovább a szégyent, ne gátolják a megye tervének telje­sítését, hanem hajtsák végre mara­déktalanul a nép államának törvé­nyét. Kedves Tanitó Bácsi! Egy hét múlva vége a tanításnak. Utána összefoglalók, szóbeli vizsgák következnek. Már min­den tantárgyból ismételünk. Már megírtuk számtanból a vizsgadol­gozatot. Nekem úgy tűnik, mintha most kerültem volna ki az ottani isko­lából, olyan sok emlék fűz hozzá. Az úttörőket üdvözlöm, jó ta­nulást kívánok nekik. Tanitó Bá­csit s többi tanítóimat is szere, tettel üdvözli régi tanítványuk: Darvas Györgyi tanitóképzös növendék. .,A kuliura legmagasabb fokának elérését csak a prolciárforradalom biztosítja’’. (Lenin). A szocializmus feló rohamos lép­tekkel haladó hazánk várja, követeli a szakemberek 10 ós 100 ezreit, Azokat, akik telítve vannak a szo­cialista ember jellemző tulajdonsá­gaival : munkalendülettel, hazasze­retettel, müveitek és rendelkeznek a fejlett teclmika ismereteivel. Ezek a szakemberek döntő többségükben az iskolák padjaiban sajátítják el mindezeket az ismereteket és tulaj­donságokat, melyeket pártunk a pe­dagógusokra bizott; A pedagógusok azok a „tisztjei" a társadalomnak, akiknek vezetésé­vel egyetemi-, közép- és általános is­kolai tanulóifjúságunk hatalmas had­serege rohamozza a tudomány vá­rát. ők azok, akik óráról-órára, évről.évre nevelik gyermekeinket a kommunista erkölcsre, fejlesztik testi erejüket és éberen, örködnek szelle­mi fejlődésük felett. Munkájukhoz népünk, pártunk és kormányzatunk ma minden segítséget megad. Nem igy volt ez a múltban. A nevelők nem voltak a társadalom megbecsült tagjai. Munkájukat csak annyiban értékelték, amennyiben az az uralkodóosztály érdekeit szolgál- ftt, A pedagógusok teljes egészében ki voltak szolgáltatva a nagybirtoko­sok és a klérus kényének-kedvének. Az iskolákban nem a tanitó volt a vezető, az irányi tó, hanem a plébá­nos. A választásoknál nem a ráter­mettség- és szaktudás volt a mérvadó, hanem a protekció és származás. Nem is beszélve arról, hogy a peda­gógusok igen nagy számának hány kérvényt kellett beadnia és hány kilincset kinyitnia, amíg állást ka­pott. Ha megvolt az állás, utána sem javult lényegesen a tanítók sorsa. Továbbképzésükről az állam nem gondoskodott, az iskolák fel­szerelése hiányos volt, a tankönyvek nem nyújtottak megfelelő tudomá­nyos ismereteket, a nevelők anyagi gondokkal küzdöttek. Mindezek a nehézségek fokozódtak az egyházi, falusi iskolákban. A megérdemelt fi­zetést nem a postás kézbesítette pon­tosan. ismétlődő időközökben, hanem apránként az egyházközségi gond­noktól kapta a nevelő. Igen sok eset_ ben könyöradománynak látszott. Sőt, nem volt ritka az sem, hogy 2—3 hónapig csak az államsegélyt kap­ták a falusi tanítók — fizetésük­nek tehát csak egy hányadát. A magyar történelem dicső kor­szaka — a Magyar Tanácsköztár­saság 133 napos fennállása fellen­dülést hozott a közoktatás terén, igy a pedagógusok életében is. Mind­azok a gazdasági és politikai intéz, kedesek, íanelyeket a tanácskormány a, dolgozó nép felemelése érdekében hozott és megvalósított, jótékonyan érintették a pedagógusokat is, Az elnyomásból fellélekzett országban lüktető munka kezdődött az iskolák életében, a nevelők többsége bátran és öntudatosan állt oda a nép ere­jét s akaratát képviselő kormány mellé, hogy mielőbb kifoltozza a közoktatásügyünkön lévő szakadá­sokat Nem a dolgozó tömegeken, a pedagógusok többségén múlt, hogy a vállalt feladatokat és kitűzött ter­veket nem tudták megvalósítani. A Magyar Tanácsköztársaság el- tiprása után ismét nehéz, gondteli. évek következtek a dolgozókra, a pedagógusokra is. Az úgynevezett „lélekmontő", „népiéiek nemesitő" munkájukat nem a dolgozó tömegek müveletlenségíől való mentésére, ha­nem éppen szellemi elnyomásban tar­tásukra kellett fordítaniok. Azokat, akik 1918—19_ben bátran kiálltak á nép ügye mellett: megfosztották álé lé sótól, megbélyegzettként kezeltek-. 1 Uf&MjSWJ. hajtott* «-égre a Horthy-/ J rendszer a második létszámcsök­kentést a közoktatás területén. A törvényjavaslat benyújtása alkalmá­val gróf Klébelsberg Kuné minisz­ter többek között ezeket mondotta: „Mig 1922-ben elbocsátottunk. 3017 alkalmazottat, addig most csak 1440 alkalmazottat, bocsátunk el, tehát — mint méltóztatik látni — sakkal ki­sebb akcióval állunk szemben, mint amilyen a, múlt évi volt. ,,— Majd később igy folytatta... keresz­tül tudom vinni anélkül, hogy a magyar kultúra ebből számottevő kárt - szenvedne." — Hogy milyen kárt szenvedett kultúránk az egyre fasizálódó Hortliy-rendszer alatt, azt sajnos tudjuk. Ez volt régen. És ma? A felszaba­dulás döntő változást hozott peda­gógusaink életében is. A jelszó va­lóság lett, amit Benin elvtara ha­gyott ránk: ,,A néptanítót olyan magasra kell emelnünk, amilyen a burzsoá túloldalomban sohasem állt, nem áll és nem is állhat." Kiváló tanár, kiváló tanitó elnevezések ke­rültek be abba a szótárba, amelyen élmuhkás, élüzem, sztahanovista sza­vak már előbb hirdették egy felsza­badult nép boldog jelenét. A kultur- forradalom épp olyan fontos kérdés lett épitő munkánkban, mint a gaz­dasági élet bármely területe. . Az anyagi viszonyok gyors és döntő megváltozása gyors fordulatot hozott közoktatásügyünkben is. Az iskolák kapui megnyíltak a dolgozó nép gyermekei : előtt, tankönyveink tudo­mányosan hirdetik a természet és társadalom fejlődését, az ember tér. mészetátalakité munkáját .Az isko­lák államosításával a pedagógusok lettek az iskolák gazdái. Sztálinváros, Inota, Tiszalök mel­lett sorban emelkednek, épülnek fel az uj iskolák, óvodák, napköziott­honok. Az elmúlt tanév során me­gyénkben is sok helyen. épült uj is­kola, bővültek a meglévők, Ezek ér­tékét még’ fokozza az, hogy a mun­ka nagyrészét, vagy teljes egészé­ben társadalmi utón végezték el. Nemcsak a tanulók, hanem a szülők is érzik, hogy övék az iskola. Bol­dogan segédkeznek, építenek; tudják azt, hogy gyermekeik jelenét szépítik, boldog jövőjüket alapozzák. A szabad országban felszaba­dultan dolgoznak pedagógusaink. Ee- lelősségteljes munkájukat a biztos tudattal végzik, mert munkájukhoz minden téren messzemenő támoga­tást kapnak. Csak egyet említsünk meg: pártunk gondoskodása meg­szüntette a nevelők anyagi gondjait. Ezt látva pedagógusaink, lelkesebben készülnek az év folyamán az óráik­ra, most a vizsgákra, hogy minél több tudással engedjek tovább ta­nulóikat. a zalai dombok közt néha még nehézségekkel küzdve a neve­lők közül igen sokan fáradságot nem ismerve készítették a szemléltető esz­közöket. színes vázlataikat, hogy minél élvezetesebbé és érthetőbbé tegyék tanulóik előtt az órák anya­gát. Munkájukban az is lelkesítette őket, hogy tudják: tanítványaik előtt szabad a pálya. „A vonat előtt, ame_ lyen utaznak, nincs lassú, vagy ép­pen tilos jelzés". A ma tanulóiban már látják a jövő élmunkás olvasztá­rét, virágzó gazdaságok agronómu- sát, a fejlett nehéziparunkat hir­dető erőmüvek főmérnökét, vagy valamelyik közép-, általános . iskola képzett tanárát. Munkájuk jobb el­végzéséhez állandóan fejlesztették ideológiái és szakmai tudásukat Ezt segítette elő, szervezett formában a kétéves továbbképzés, amelyen a me­gye nevelőinek csaknem 50 százaléka Vett részt, a vizsgák eredményei is azt igazolták, hogy pedagógusaink többsége komoly munkával sajátitot. t-a el a szovjet pedagógusok jó la­Zala és Somogy megyék közötti párosversenyben a legutóbbi kiérté­kelések alapján az első helyre kerül­tünk. Megelőztük versenytársunkat a begyűjtésben, az adófizetésben, azon­ban elmaradtunk a tavaszi munkák­ban, A begyűjtésben elért eredmé­nyeinkért elhozták Somogy megyé­ből a minisztertanács vándorzászló­ját. Ez azonban egy pillanatig sem jelenti azt, hogy megelégedhetünk eredményeinkkel, mert a megyék közötti versenyben még mindig az utolsók között kullogunk. Különö­sen az elmúlt napokban visszaesés mutatkozik a tervek teljesitésében. Tovább kell fokoznunk junius 1-re tett vállalások ütemét, nem szabad engedni annak lemorzsolódását. Elar- coljunk a tervünk teljesítéséért, an­nak állandó emelkedéséért az augusz­tus 20-ra, alkotmányunk ünnepére tett felajánlásokkal. Ötéves tervünk sikeres megvalósítása, a béke meg-, védése azt követeli dolgozó paraszt­ságunktól, hogy becsületesen tegye­nek eleget kötelezettségüknek és már most készüljenek fel az aratás-csép- lés időben történő elvégzésére, a szemveszteség megakadályozására, a gabonabegyüjtésnéi a géptől a mag­tárba való szállításra. Ezt nagyon meggyorsítja a közösszérün való cséplés. Fontos mindez annál is in­kább dolgozó parasztságunk szá­mára, mert junius 30-án megszűnik a szabadpiaci értékesítés joga és azt csak a terv teljesítésével szerezhetik vissza. A begyűjtési törvényt, me­lyet a dolgozó nép hozott, mindenki­nek kötelessége teljesíteni, köteles­sége hozzájárulni szocialista hazánk építéséhez. A ZALASZENTGRÓTI JÁRÁS tovább tartja az első helyet a járá­sok versenyében. Félévi tervét a ba­romfiból, tojásból és vágómarhából túlteljesítette. Jó eredményt' értek el a sertésbeadásban is, melyet eddig 72 százalékban teljesítettek. A járás területén jól folyik az agitáció, a pártszervezetek kellő gondot fordí­tanak a beadásra. Nagy súlyt fektet a tervek rendszeres teljesítésére a já­rási tanács is. Állandóan ellenőrzik és segítséget adnak a községi taná­csoknak, az állandóbizottságoknak. A járás területén elért eredmények, főleg a sertésbeadás, azonban még mindig nem kielégitőek, tovább kell harcolniok, hogy most a tervteljesi- tés utolsó napjaiban pontosan tel­jesítsék községek a napi terveket Egyetlen tanácsnak sem lehet kö­zömbös, hogy mennyiben tesz ele­get napi terveinek, ettől függ, hogy megnyerjük a Somogy megyével kö­tött versenyt és élretörjünk a me­gyék versenyében. A NAGYKANIZSAI JÁRÁS továbbra is a második helyen áll, szorosan felzárkózva a zalaszentgró- tiak mögé. A sertésbeadásban elért 70 százalékos tervteljesitésével mind­össze két százalékkal van elmaradva az elsőtől, amit jó munkával el le­het érni. Harcolni kell még a járás pasztalatait, mélyítette el szaktár­gyainak módszerét, ismeretanyagát. De megtaláljuk pedagógusainkat az iskolák falain kívül is. A városok és falvak lakóinak oktatásában, a helyi tanácsok dolgozóival karöltve ott vannak a felvilágositó munká­ban és ők vezetik a falu és a vá ros kulturális felemelkedését is. Ott találjuk őket a béketábor harco­sainak sorában. Nemcsak a tan­órákon nevelnek hazaszeretetre, ha­ladó hagyományaink tiszteletére, az ellenség gyűlöletére, hanem saját példamutatásukkal is kifejezik béke­akaratukat. Ennek egyik bizonyítéka volt, hogy junius 1-én rendezett „béketalálkozó" küldöttei között ott láttuk pedagógusaink legjobb béke­harcosait. Pártunk, kormányzatunk, egész dolgozó népünk elismeri és megbe­csüli pedagógusainknak munkáját. Ez jut kifejezésre most, amikor minden faluban és városban a diá­kok, a szülök, a párt és a tanács ve­zetősége a pedagógusok ünneplésére készül. Legyenek ezek az ünnepségek a pedagógusok eddigi munkája el- ism érésének fokmérői, da , láncszemek a közös feladatok meg­oldásához. Hála, szeretet és megbecsülés ve­gye körül pedagógusainkat, akik tudásuk, munkájuk és hazaszeretet­től forrősult lelkesedésük, legjavát adják a felnövő nemzedék tanítá­sáért, képzéséért, szocialista em­berré neveléséért. Ma pedagógusaink sorai országunk dolgozói seregének egyik legfontosabb osztaga, amely az uj életet építi a szocializmus alap­ján. Siklósi ií

Next

/
Thumbnails
Contents