Zala, 1952. június (8. évfolyam, 127-150. szám)

1952-06-06 / 131. szám

Kékes Pál elv társ előadása a Pái’toktatás Házában az időszerű nemzetközi kérdésekről Szerdán este a Központi Elő' ádó Iroda előadásában Kékes Pál *eÍvtárs tartott előadást a zala­egerszegi Pártoktatás Házában ,,Időszerű nemzetközi kérdések“ Címmel A z előadás a franciaországi helyzetet és a nyugatnémet felfegyverzés előrelátható követ­kezményeit vázolta a hallgatók előtt. Franciaország mai helyzete tiasonlit ahhoz az időszakhoz, amikor a náci Németországban Hiti áré k üldözni kezdték a demo­kratikus pártokat. Miért támad­tak a kommunista pártra Fran­ciaországban? Egyszerű a vá­lasz. El akarják nyomni a bé­kevágyó, békéért küzdő dolgozó­kat. Ennek a békeharcnak előz menye és előidézője, hogy Fran­ciaország résztvesz az Atlanti Szövetségben. Franciaországnak nem kis szerepe jut egy elkövet­kezendő uj háború előkészítésé­be)). Ezeknek a tényeknek kö­vetkezményei a mai állapotok. Az amerikai imperialisták utasítást adtak az őket kiszolgáló francia kormánynak, hogy „rendezzék“ a kommunista kérdést. A francia dolgozók harca azon­ban az elmúlt napokban mind na­gyobb méneteket öltött az olyan intézkedések ellen, mint a Fran­cia Kommunista Párt üldözése és Nyugat-Németország ujrafelfegy. verzése. Az amerikai imperialis­ták tisztában vannak azzal, hogy a német militarizanus feltamasz- ítása nélkül képtelenek egy elkö- vetkezendő háború viselésére a Szovjetunió, a népi demokráciák teilen. Ezért mondotta Sztálin elv­társ, hogy a független egységes Németország megteremtése Euró. 3?a békéjét jelenti. ]VT yugat-Európa reakciós urai megegyeztek az amerikai Imperialistákkal azért, mert cél­jaik megegyeznek és mert félnek saját országuk dolgozóitól. Nyu- gat-Európa reakciós urai az ame­rikai imperialisták védelmére Számítanak saját munkásosztá­lyukkal szemben. Az imperialis­ták a Szovjetunió elleni védeke­zésről beszélnek, közben haditá­maszpontokat létesítenek és kato­nai szövetségeket kötnek a Szov­jetunió ellen. Olyan kérdéseket vet­nek fel, hogy melyik részről le­het a Szovjetuniót legeredménye­sebben megtámadni. Az uj háború kirobbantásában Titóéknak is nagy szerep jutott Az, hogy mostanában — mint mondják — nagy csönd v.an, ez nem jelenti azt, hogy a jövőben is, mint a múltban, nem történ­hetnek komolyabb provokációk, hanem azt jelenti, hogy erősek vagyunk. Ez azonban nem sza­bad, hogy odavezessen, lebecsül­jük az imperialistáknak a hábo­rú érdekében tett lépéseit. A z állandó marakodás, mely jellemző az imperialisták katonai tömbjére, onnan adódik, hogy Anglia és Franciaország a vezető szerepért versengenek Nyugat-Európában. Május 1-én egy burzsoá lapban cikk jelent meg, mely szerint ez az esztendő az atlanti paktum számára vál­ságos lesz. „A paktumot a Szov­jetuniótól való rettegés tartja össze. Az oroszok könnyen meg­nyerhetik a németeket, mert egy olyan javaslat megvalósítására törekszenek, mely egységes, füg­getlen Németországot, saját, füg­getlen, megállapított számú szá­razföldi, légi és tengeri hadsere­get biztositana Németország szá­mára“ — Írja többek között alap, Mi az oka az atlanti paktum válságának? Elsősorban a dol­gozók ellenállása s a nagy adók és a fokozott munkanélküliség. „Nem számíthatunk olyan tö­megekre, akik számára mind na­gyobb méretekben csak a nyo­mor, a nélkülözés és a szenvedés jut osztályrészül“ — állapította meg egy francia burzsoá lap. A z Atlanti Szövetség tagjai között vita folyik, ki vi­selje a nagyobb terheket. Mind­egyik azt igyekszik elérni, hogy a másik ország járuljon hozzá nagyobb mértékben az uj háború kirobbantását célzó fegyverkezés­hez. A német népnek most az a föfeladata, hogy megbuktassa a bonni kormányt. A dolgozók tiltakozó akciót a kommunista pártok vezetik. A párt vezetésé­vel erősödnek a sztrájkok, a ha­dianyag kirakodásának megtaga­dása stb. Az atlanti politika ismerése felhívja figyelmünket az imperia­listák háborús készülődésére és fokozott munkára, fokozott béke­harcra buzdít bennünket. Nekünk magyaroknak a béke megvédésé­ben kötelességünk, hogy gazdasá­gi és katonai erőnk növelésével tovább folytassuk harcunkat a békéért. Tömör László sztakánovista levele a pedagógusokhoz A zalaegerszegi Ruhagyár dolgo sója vágyóié. Szegény szülőktől szár­maztam s igy a régi világban tanul monyaimat nem folytathattam. Mindössze 6 elemit végeztem. A fel szabadulás után pártunk, kormány­zatunk számomra is lehetővé tette, hogy tanuljak s pedagógusaik Segítsé­gével fejlesszem elméleti és műszaki tudásomat. Ma már jó munkámon keresztül elértem, hogy megkaptam a sztahanovista kitüntetést és a zala­egerszegi Ruhagyár termelési osztat y vezető je lettem. Az utolsó negyedév­ben megkaptam „A szakma legjobb mestere“ oklevelet is. Mindezt an­nak köszönhetem, hogy a pedagógus ok a művezetői tanfolyamon fáradt, ságot nem ismerőén segítettek. Úgy érzem, nagyon sok hálával tartozom pártunknak, amely oly tág. teret nyitott a dolgozók számára tu dásulc, képzettségük fejlesztésére, de hálával tartozom azért is, hogy oly an pedagógusokra bízta a dolgozók nevelését, tanítását, akik valóban a dolgozó nép magasabb műveltsé­géért fáradoznak. Tömör László sztahanovista Vendégfogadás Zalalövőn Zalalöuő dolgozó pa­rasztjai méltón ünnepel. ífék meg a megyei béke- íalálkozót. Az a hir járta jhogy junius l én a béke. ■találkozó napján vendé­gük érkezik. Serények vol­tak a leányok, kimcszel- ték a házakat, felöntöz­ték az utcát, hogy ne ér­je őket meglepetés. Zala. lövő felszabadult paraszt, jai junius 1-én teltek hi­tet a béke melleit és bi­zonyítottak be harcos el­szántságukat hogy készek elkövetni mindent a béke megőrzéséért, a béke vé­ld elméért. Junius 1-én délután !DISz-fiatalok rótták az atcáknt és vidám jóked­vükkel adták hírül, hogy vendégeket várnak. Az ut- 'török az iskolákban vi­dám juniálist rendeztek és kultúrműsoraikkal szóra, koptatták a dolgozókat. Szerte a faluban hangos nótaszóval köszöntötték a béke legkiválóbb harco­sait, c termelésben élen­járókat, rí legjobb terme, lőszövetkezeti tagokat. A megyei béketalálko­zó látogatója Edith Scar, le. az Angol Nők Nem­zeti Szövetsége tagja jött el Zalalövőre. hogy megis­merje a mintaközség dol­gozóinak életét. Angliá. ban, mint a többi tőkés országban, igyekeznek elhitetni „a csajkamesét“ Edith Scarle, a Nőszövof. »ég tagja is meggyőződött arról, hogy ez a rágálom alaptalan mert a szocia­lizmust épilö Magyaror- dolgozóinak élete egyre boldogabb, életszin. vonala egyre magasabb lesz. A zalalövőiek tudják, hogy ma még nngyobb fel­adatok várnak rájuk a béke megvédésében. A bé. ketalálkozóra többterme, léssel, eredményeik növe­lésével készültek. Jól mu­tatják ezt azok az ered­mények, amelyeket angol vendégük megismert. A nyugati > tiszta' demokrá. ciában nincs szólásszabad, ság, nincs emberi élet. Az angol munkásoknak cgy- egy öltözet ruháért hóna­pokon keresztül kell dol­gozni s mindezt betetőzi az, hogy az amerikai im­perialisták gálád terveik végrehajtásához, a koreai agresszióhoz, az angol ka. tonák színe-javát is mar. talékul szánták. — Az angol nép har­col a békéért — mondja Edif h Scarle nem akar­ja., hogy ismét egy eszte­len háború céljára hasz. náljáh fel őket. Mi, angol nők is harcolunk a bé­kéért, jelszavunk: Étetet, nem halált! Minden dolgozónak, a zalalövöieknek is azonos a jelszavuk. — Mi fiatalok — mon. dotfa Pinterics Ferenc DISz-fiatal — elszántan harcolunk a békéért és munkánkon keresztül bi zonyitjuk be a békéhez való ragaszkodásunkat. Zalalövő dolgozó népe együtt vonult ki Scarle asszony elé. Németh György né. az MNDSz ré. széről tolmácsolta, hogy a magyar nép, a magyar dolgozó anyák nem akar­nak könnyeket látni gyér. mekeik arcán és küzde<- nek, mert tudják, hogy r békeharc eredménnyel végződik. Scarle asszony ellátó, gátolt Zalalövő minta- község napköziotthonos óvodájába is. A vidám és jókedvű csöppségek lel­kesen fogadták. Mindjárt be is mulatták tudásukat: nólázlak, verseket szaval­tak és köszöntötték az angol vendéget. Az álla. János iskolában is öröm­mel fogadták vendégüket az úttörők. Az iskolából a Vörös Zászló termelő­szövetkezetbe látogatott el a küldöttség és itt meg. tekintették Németh lit­ván, volt zsellér lakását, aki az elmúlt rendszer­ben 16 kilométerről, járt robotolni az uraknak, úgy. szólván semmiért. Nemeit István elmondta Scarle asszonynak, hogy a naPv- üzemi gazdálkodás volt az, amely öt a fel emelkedés útjára vitte. Megtekintették az állami gazdaság modern és kor szerű istállóját. Edith Scarle csodálkozva nézte a vízvezetékkel és villany>. világítással ellátott ta­rnet. Az állami gazda<rá<' dolgozói elmagyarázták hogy saját maguk készí­tette téglából húzták f<> czekei a falakat és igv ez nem került pénzbe. Meg. nézték a borjunevelőt i« Itt -10 borjú számára biz. tositjá G gazdaság a fej­lődést. Nem halasztották el azt sem, hogy megnéz­zék a modern lakásokat. — Azt mondják An<i liában — mondja Scarle —, hogy Magyar or szágor még odúk vannak — sa­ját szememmel láthatom hogy bármerre járok eh ben az országban, mindé, niitt épülő munkásháza­kat találunk, amelyet Angliában még elvétve sem látni. Scarle asszony a község baromfiellátása után r érdeklődőit. A dolgozót elmondották neki, hogv 3000 csirkéje van a za lalövői szövetkezetnek Scarle asszony megnézte ezt is. Ezután a vendéget ismét az állami gazdaság központjába mentek, ahol a dolgozók ígéretet tette’ arra, hogy a zalalövői ál. lami gazdaság dolgozói munkájukkal harcolnak r békéért a világ dolgozói, nak szabadságáért. A zalalövői állami gaz dóság dolgozói ezután sze rény ünnepség keret éb>-’ megvendégelték, a látoga­tókat és fogadalmat te* t.ek. hogy minden érniük kel azon igyekeznek, hon- (, béke minél jobban meg szilárduljon, — Én pedig meginórr — mondotta Edith Scar­le —, ha Angliába visz számegyek, elmond' minden asszonyt ár gór­nák a magyar nép natfv szerű békeépitkezéSeit. s azt, hogy milyen elszán­tan harcol n bókéért. NAGY ERNŐ. A béketalálkozón elhangzott hozzászólásokból Vaslagh József tanító Miklósfa község üdvözletét hozta el a megyei béketalálkozóra. El­mondotta, hogy a mezőgazdasági munkájuk jó végzésével, a be­gyűjtési tervük teljesítésével mu­tatják meg, hogy a békéért ké­szek harcolni. — Elitéljük az amexikai impe­rialisták aljas gonosztetteit, amit Koreában folytatnak s követel­jük, hogy haladéktalanul bocsás­sák szabadon a francia hazafia­kat, akik harcos elszántsággal védik népük szabadságát az ame­rikai imperialistáktól, a francia lakájkormánytól. Turkovics György olaj mérnök bázakerettyei békeküldött a kö­vetkezőket mondotta: — Mi, az olajüzem dolgozói a többtemxelés- sel adunk választ az imperialis­ták gonosztetteire, A béke meg- ei’ösitéséért vállaljuk, hogy évi olajtermelési tenüinket december 21-re teljesítjük. Vállaljuk, hogy ebben az évben 3 brigádunkat sztaháno vista szintre emeljük, hogy azok példáján minden dol­gozónk lendületesen harcoljon a béke nagy ügyéért. Büszke va­gyok arra. hogy a megyei béke- találkozó küldötte lehetek. Ezt a megtiszteltetést még jobb munkámmal fogom meghálálni azért is, mert munkámmal elér­tem azt, hogy békénk védelmező­je, a Magyar Dolgozók Pálijá­nak tagjelöltje lettem, Lejjer Mária traktoros, a tüi-jei gépállomás küldötte a következőket mondotta el a me­gye legjobb békeharcosainak. — Pártunk, népi demokratikus álla­munk kivivta számunkra az egyenjogúságot. Ez év januárjá­ban kerültem a gépállomásra. Ez a nap életem döntő fordulatát jelenti s a megbecsülést, melyben a dolgozó nép állama í’észesitett. Nem akarok érdemtelen maradni: tavaszi tei'vemet 164 százalékban teljesítettem. Mi traktorista lá­nyok munkánkat állandóan fo­kozzuk, hogy nagyobb eredménye­ket érjünk el a tennelésben, mert ezzel erősödik országunk, erősödik a béketábor. Jalsovecz József, a bázake­rettyei olajmunkások üdvözle­tét hozta el az értekezletre. — Dolgozóink elhatározták, hogy felajánlásaikat túlteljesítik. Amit vállaltak, teljesítették. Azt hogy nem elégszenek meg ered­ményeikkel, a francia elvtársak letartóztatása is elősegítette. El­határoztuk, hogy tervünket az eddigieknél nagyobb mértékben túlteljesítjük. Balassa Anna, a nagykanizsai MAV-doigozók küldötte a kő­vetkezőket mondotta: — Egyre növekvő szeretettel gondolunk a szovjet vasutasokra, akik megtanítottak bennünket módszereikre. Velük együtt har­colunk a békéért. Mi nagyka­nizsai vasutasok a béke ünnepén felemeljük tiltakozó szavunkat a koreai baktériuirxlxáboru és a francia békeharcosok letartózta­tása ellen. Szekeres Vendel bázakerety- tyei pai'afintisztitö a küldöttek tapsvihara közben számolt be brigádjaik, köztük a Szabadság-brigád 460 százalé­kos teljesítményéről. Németh Ferenc zalalövői tszcs-tag 14 termelőszövetke­zeti csoport harcos békeaka­ratát tolmácsolta. Lukács Magdolna, a lovászi üzem női dolgozói nevében köszöntötte az értekezletet, —Ma minden tettünkkel a bé­két védjük. Én úgy bizonyítom be békeakaratomat, hogy szak­munkás lettem és 140 százalékra teljesítem normámat. Gecseg Julia, a zalaegerszegi A utó,javító Vállalat iíimun- kaea arról számolt be, hogy a béketa­lálkozó -előtt békemüszakjaiknak a különböző mozgalmak alkalma­zása adott lendületet. Üzemük­ben már serényen folyik a ké­szülődés az Alkotmány ünnepére. Németh István dolgozó pa­raszt Zalaszcntgrót 4000 dol­gozója nevében tiltakozol f, Jacques Duclos és André Stil elv­társak letartóztatása ellen. Dr. Bosnyák Károly tótszer­dahelyi plébános a követke­zőket mondotta: — Míg egyik kezünkkel békés alkotásainkat építjük, a másik­kal a békét védjük. Ebbe az épitömunkába kapcsolódunk bele mi is, katolikus papok. Azt akarjuk, hogy a megegyezés ne holt betű legyen. Ennek valöra- váltása ránk, lelkészkedö papok­ra vár, akik együtt élünk, együtt dolgozunk a néppel. Nekünk is feladatunk, hogy megmagyaráz­zuk és rávezess üli a dolgozókat kötelességeik teljesítésére. Ne­künk is szüntelenül beszélnünk kell a békeharc fontosságáról, hi­szen a legkisebb erőkifejtésnek is értelme van. ★ — A begyűjtésben elért ered- menyeinkkel megmutattuk, hogy a békéért harcolunk — mondta hozzászólásában Andrások Istvánná Molnári délszláv község küldötte. .—• megmutattuk s ezután is megmutatjuk, hogy nemcsak a határszélen, hanem a béketábor határán élünk. Sipos Rozália pölöskei trak- toroslány beszámolt a leánybrigád munká­járól. Hatalmas taps követte be­jelentését: a leánybrigád túltel­jesítette tavaszi tervét. Király István, a bázakerety­tyei általános iskola igazga­tója Ígéretet tett, hogy ezután a szü­lőkkel együtt még fokozottabban veszik ki részüket a békeharcből. Szabadságot Dodos és Stíl MrsaH! Ismerjük meg a francia nép, a Francia Kommunista Párt har­cát a szabadságért. Bibliográfia a francia nép har­cát ismertető politikai és szépiro­dalmi könyvekről. Politikai művek. Bajomi Lázár Endre: Amerikai megszállás és népi ellenállás Franciaországban. Boriszov M.: A francia nép harca a Marshall-terv ellen. Cachin Marcel és harca. B’ord. Réz Pál. Cathala: Francia diplomaták a béke ellen. Ford, Terényí István. Fraction: Franciaország gazda­sági hanyatlása és a munkásosz­tály feladatai. Preville: így született a Francia Kommunista Párt, A harmincéves Francia) Kom­munista Párt. Maurice Thorez- Jacques Duclos-André Marthy stb. cikkei. Komjáth Irén: A Francia Kom. munista Párt programmja, Kuczyiski; A munkásosztály helyzete Francia országban. Szépirodalmi művek. Abraham: Alid a sarat! Regény. Ford. Vas István, Arágon: A kommunista ember. Lafitte: Életre-halálra. Lafitte: Visszatéxünk! Stil Andre: Bányászok dicsére­te. Stil André: Az első összecsa­pás. Stíl André: A Szajna kifut a tengerre. Elbeszélések. Péntek, 1933 junina %,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents