Zala, 1952. május (8. évfolyam, 101-126. szám)
1952-05-01 / 101. szám
Éjjenek a kéke, a demokrácia, a nemzeti íiiggellenség éiiiarcosai, a testvéri kommunista pártok! Hogyan alakítsák ki termelőszövetkezeteink a munkaszervezetei az állattenyésztésben A Szovjetunió kolhozainak példája és termelőszövetkezeteink eddigi tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a jó munkaszervezet döntően kihat a munkafegyelemre, a csoporttagok egyéni felelősségének fokozására. A jó munkaszervezet lehetővé teszi, hogy az elnök és a vezetőség tervszerűen vezethessen, s egyre jobb terméseredményeket érjenek el a termclőcsoportok. Nerricáak a növénytermesztésben, de az állattenyésztésben is fontos a jő munkaszervezet. A termelőszövetkezetek és gépállomá sok országos tanácskozása is felhívta a figyelmet az állattenyésztés munkaszervezetének megjavítására. A határozat kimondja: az állattenyésztésben úgy szervezzék meg a munkát a szövetkezeti vezetők, hogy minden állatfajtánál és minden telepen, tehát szarvasmarhatenyészetben, sertéstenyészetben hizlalásnál, juhtenyészetben, baromfitenyészetben ALAKÍTSANAK külön BRIGÁDOKAT. A felhívás alapján a földművelésügyi minisztérium útmutatót adott ki arra, hogyan alakítsák ki termelőszövetkezeteink az állattenyésztés munkaszervezetét. Az útmutató felhívja a figyelmet arra, hogy a termelőszövetkezet állattenyésztésének irányítását az elnök függetlenített állattenyésztőn keresztül lássa cl. Függesztett állattenyésztőt kell-kijetöííí. akkor, ha a Lermelö- szövetkezét tehénáiVl^áuya meghaladja a 30 darabot, caállománya pedig a 25-öt. Az útmutató többek között fi gyelmczteti arra is a termelőszövetkezeti vezetőket, hogy egyes állattenyésztési ágak munkájának ellátására külön-külön kell brigádot szervezni. Még akkor is, ha? az illető állattenyésztési ágban csak három ember dolgozik. Például, ha egy termelő- szövetkezetben van 20 tehén, s ezek ápolását két fejönö és egy tehenész végzi, ez már egy brigád. Az állattenyésztő brigádokat legalább , 3—4 esztendőre kell megalakítani. A brigádok jegyzőkönyvileg vegyék át a gondozásukra bízott állatállományt a szükséges épületekkel, gépekkel és eszközökkel egjúitt. Az állattenyésztő brigádok külön-külön készítsenek éves tenyésztési és termelési tervet, amelynek túlteljesítése esetén a brigád tagjait jutalom illeti meg. Az állattenyésztő brigádok élén brigádvezetö áll,- akinek kötelessége az elnök és az állattenyésztő utasításai szerint szervezni, irányítani ellenőrizni a brigád munkáját. Az állattenyésztési brigádveze töket a fizikai munka végzése alól függetleníteni nem lehet. Az útmutató felsorolja, milyen brigádokat alakítsanak termelőszövetkezeteink az állattenyésztésben. Szarvasma rhatenyésztés- benmég kell alakítani a tehenészbrigádot, a növendéknevelő brigádot és a szarvasmarhahiz- laíó brigádot. Sertéstenyészetben a sertéstenyésztő brigádot, malac- és süldőnevelö brigádot, ser- téshizlaló brigádot, juhtenyészetben a juhtenyésztő brigádot; ba- vomfitenyészetben a tyuktenyész- tő brigádot libatenyésztö, kacsa- tenyésztő, pulyka tenyésztő brigádot. Meg keli alakítani az állattenyésztő brigádok mellé a ta- karmányozó brigádot is. Ha kisebb termelőszövetkezetekben egy állattenyésztési ágban dolgozóit száma nem éri el a három főt, felelősöket kell beállítani, rJtik közvetlenül az állattenyésztők irányítása alá tartoznak. Nagy termelőszövetkezeteknél a nagyüzemi állattenyésztés előnyeit úgy lehet legtökéletesebben kihasználni, ha az egyfaju állatokat egy telepen helyezik el. így biztosítható legjobban az egy állatfaj gondozásával foglalkozó brigádok munkájának jó megszervezése, irányítása és ellenőrzése. így lehet a takarmányokat szakszerűen raktározni, előkészíteni, s biztosítani az állati termékek gazdaságos feldolgozását, az épületek, gépek, szállítóeszközök jó kihasználását, az állategészségügyi intézkedések pontos betartását, ALLATTEN YÉSZTÖ TELEPEK LÉTESÍTÉSE, azonban csak akkor lehetséges termelőszövetkezeteinkben, ha alkalmas épületekkel rendelkeznek. Ha ilyen épületek még nincsenek, aZ idei építkezéseknél már arra kell törekedni, hogy minél előbb megvalósítható legyen minden jelentős állatállománnyal rendelkező termelőszövetkezetben az állattenyésztő telepek kialakítása. T c rm elősző vetkezet cink fej lödé - se, földterületük és áUatálIomá- njmk mennyiségi növekedése és minőségének megjnvulása alapvető valtóz&sÖKat hozott^ az állattenyésztők munkaszervezetében is. A termelőszövetkezeti vezetőknek, függetlenített állattenyésztési brigádvezetöknek és minden becsületes, jószágot szerető állattgondozónak arra kell törekednie, hogy a munkában való lelkiismeretes helytállással életet vigyen az állattenyésztési munkaszervezet uj formáiba. REGI MÁJUS Irta: Majakovszkij A régi május 1. most felrémlikTitokban lopózí'am a város pereméig. Nézek sandán: van-e kozák, vagy zsandár? Micisapkás munkás, kezében — tollak. Szembejön — jelszót súg, tovább ballag, A Szokolniki mögött, mint tolvaj horda, megbújtunk a réten egy bokorba. Őrségre kiállt a legéberebbA' suttogó szónoklat gyorsan pereg. Ingünkből kihúztuk a vörös szövetet. Lópaták alatt a bokor ropogott. Börtönbe veletek! Korbácsot! Kardíapot! — De a reményünket nem ölte a bánat: Mi tudluk — jön a nép, jönnek a gyárak. Mi tudtuk — ez a perc egységbe szorítja a világ dolgozó koldusait ma. S tudta, mikor kard sújtott a zászlóvivőre, legbiztosabb vetés a kiontott vére. donnák maid nevüket! ne is számláld össze. — Lobog a lobogók millió vörössel S j ön századot, korszakot _„ rohamozva vele a S zovjetunió. végtelen ereje. (Békés István fordítása) A vallás legősibb nyomai A neandervölgyi sírok A majomembei't uj embertípus váltotta fel, amely az embernek a természet elleni többezer éves küzdelme eredményeként jött létre. Az ember munkájával hatást fejtett ki a természetre, s ezzel megváltoztatta saját természetét is. Munka közben tökéletesedett az ember agya, a keze és az általa használt szerszámok. A majomembert felváltó embertípust neandervölgyinek nevezzük, mivel az ilyen tipusu emberek csontvázát 1856-ban Németországban, Neanderthal helységben találták meg. A majomemberhez hasonlóan a jégkorszakban éltek, abban az ősi korszakban, amikor a földgömb északi részét még teljesen jég borította és a tundrák sávja messze délre lenyúlt; a neandervölgyi ember élelmét különböző kőszerszámok, botok és dorongok segítségével szerezte meg: a hideg ellen pedig köszerszámok- kal durván kidolgozott állati bőrökkel védekezett. A majomem- berektöl azonban többezer év választotta el őket. A neandervölgyi emberek legfeljebb ötvenezer évvel ezelőtt éltek és a ma- jomembert, fejlettségüket tekintve, jelentősen túlszárnyalták. Agyuk mérete közelállt a mái ember agyához. Ezek a görnyedt, esetlen, rövid, térdben meghajlott lábakon mozgó emberek már ügyes és bátor vadászok voltak. A barlangból és sziklahasadékból kiűzték a barlangi medvét. Olyan óriásokra, mint a mammutok és orrszarvúak, nagy, közös vadászatokat rendeztek, Szerszámaik- is sokkal tökéletesebbek voltak. Jobban tudták kidolgozni a követ, alákalmasabb és élesebb szerszámokat . készítettek, amelyekhez már ügyesség és tapasztalat kellett. Sokkal nagyobb csoportokban ”-!tXu. mint a ma- jomemberck és a föiCSQh sokkal több helyen voltak településeik. Jogosan feltételezhetjük azt, hogy éppen a neandervölgyi embereknél jelentkeztek a vallás első csirái. E vélemény alátámasztásáig szolgál néhány nem régen felfedezett lelet. Néhány helyen a neandervölgyi emberek csontvázait olyan elhelyezésben találták, hogy _ a tudósok feltételezése szerint — csak temetés által kerülhettek oda. A holttestek meggörbített helyzetben voltak (a vadak ebben a helyzetben temették halottaikat) és mellettük kü- lönbözö fegyvereket, dísztárgyakat és ételmaradványokat találtak. Továbbá Drachenloch-barlang- ban (Svájc) és a „Péter-barlang- ban“ (Bajorország) különösen elkerített helyeken és bemélyedéseken barlangi, medve csontjaira bukkantak. Ezek a csontok nem véletlenül keltűtek oda, hanem emberi kéz rakta oda őket. A még mai időkig ts fennmaradt egyes vad törzseknél az a szokás, hogy varázslás céljából különle- g'es helyekre medvekoponyákat rejtenek el. Egyes tudósok feltételezték, hogy a neandervölgyi emberek idejében is volt ilyen varázsszertartás. A szovjet archeológusoknak sikerült határozott bizonyítékokat felfedezni a neandervölgyi emberek vallási elképzeléseinek létezéséről. 1938-ban Okladnyikov, a fiatal szovjet archeológus Üzbekisztán- ban, a Tesik-Tas-barlangban neandervölgyi gyermek koponyájára bukkant, amely a neandervölgyi embereket jellemző szerszámokkal volt körülvéve, de hiányoztak a-Z annyira jellegzetes házi eszközök maradványai, A legnagyszerűbb Okladnyikov jelentésében az, hogy a koponya öt pár kecskeszarvval volt körülvéve, csakhogy ezek a szarvak nemcsak ott feküdtek, hanem párosával be voltak szurkaivá a földbe. Ez a íelfegr.^ Öíz'oöyit- jg, íiogy a síremlékek, a, temetés egybekapcsolódtak a varázslással. Ä holtak kultusza itt egybekapcsolódik a holt állatok kultuszával. A tudomány a mai emberiség' későbbi őseinél még sokkal szem- ■léltetöbb és különfélébb vallási maradványokat tárt fel. s (Folytatjuk) MuBihásoh, a s*égi május 1-ről Az Ásványolaj Gépgyár lakatos műhelyeken dolgozik Lovrek József elvtárs. Túl jár már az 'ötvenént de munkáját f iatalos vidámsággal végzi. — Nagyon sokszor ünnepeltem már május elsejét — mondja Lovrek elvtárs. Az első boldog májust, mint vörös katona ünnepeltem. Az András- csoportnál szolgáltam. Az 1919 előtti májusokról csak annyit mond: — Kijöttünk az utcára Nagykanizsán, Budapesten, vagy másutt, ' Körülvettek a csendőrök, a rendőrök _s ha esek nem bizonyulták elég erősnek, jöttek a katonák és szétvertek bennünket. De azért mégis ünnepeltünk. Horthy csendőrei mindent elkövettek hogy letörjék, vérié fojtsák az ünnepi megnyilvánulást. A Tanácsköztársaság leverése után még, hét evet töltött Lovréh elv társ Magyarországon, aztán kivándorolt Belgiumba. — Jléseiveltem egy 14.- napos, sztrájkban — mondja. —- A belga, dolgozók — s köztük mi, belgiumi magyaroké is — a fizetéses szabadságért. harcoltunk. , .Ezka sztrájk eredményezte, hogy a-belga dolgozók — ékkor elsőizben — élvezték a fizetéses szabadságot, Nem volt sok. Évi hat nap, de ez az- eredmény már a .proletariátus. erejét jelentette. ■A belga bányászok keményen harcollak jogaikért s erejük május 1-én, amikor ünnepellek, akkor is megmutatkozott. Persze, a töke és a tőkések őrzői, a belga csendőrség és a katonaság ellen nem harcolhattak eredményesén, de mégis, minden egyes ■május 1. újabb és újabb lépes volt, a szabadság felé. Lovrek elvtárs 1936-ban Spanyol- országba ment, ahol mint ágyumes- ter vett részt a spanyol dolgozók felszabadításáért folyó harcban. 1944 óta dolgozik a gépgyárban s most boldog örömmel készül a 8. szabad május 1. megünneplésére. ★ A -kovácsmühclyben Ács Antal elvtárs beszél a régi májusokról. — 1919-ben a Wetss Manfród gyárban dolgoztam — mondja. — Petrozsényből kerültem ide. Petro- zsény. amely 1919 előtt még Magyar- országhoz tartozott, nagyon sok szép május 1-i ünnepet látott, 20.000 munkás dolgozott a bányatelepeken. A környék csendőrsége nem volt elegendő ahhoz, hogy e hatalmas mv.n- kástövneg ünnepet megzavarja, de jelenlétükkel figyelmeztették a del. gosókat, hogy a bányatulajdonosok éber figyelemmel kisérik tetteiket, nyomon követik lépteiket s ha mégis olyant tennének, ami 'még pelrozsenyi viszonylatban ‘is túllépi a megengedeti határt, akkor megteszik azt, amit a tőkéséig tenni -rzokltt!;, emit az imperialista ' államhatalom ilyen esetben a legcélszerűbbnek talált — vagyis kiadják 1 a jelszót: — jjsd a ■proletárt, folyjon a munkásvér. Az előző éveken, amikor május elsejét ünnepeltük, rövidebb hosszabb időre cl-cl tűnt néhány ember a bányából. Ezek főleg azok közül kerültek ki, akik az ünnepség szervezésében tevékenykedtek, az ünnepség alatt hangoskodtak, vagy a tőkésekkel szemben sértő kifejezéseket asználtak. Az a petrossényi május 1-i ünnepség, amely 1918-ban zaj lőtt le s amely méreteiben talán a legnagyobb volt, arról is emlékezetes, hogy másnap egyetlen bányász sem hiányzott. Nyilván, az imperialista bányatulajdonosok nem merték élezni a viszonyt. 1942-ben Bázakerettyén ünnepelte volna Ács elvtárs május elsejét, Az ünneplésre azonban még csak gondolni is titokban gondolhattak. Horthy vérebei, ott, ahol esetleges megmozdulásra számítottak, valósággal ellepték a ■munkahelyeket-. A mi igazi, első szabad májusunkat a hős Szovjet Hadsereg hozta meg számunkra — mondja Ács Antal elvtárs. — Gyakran gondolok arra, mily boldog lehet most a fiatalság, hogy szabadon ünnepelhet.. A fiatalságnak éreznie, tudnia kell hogy a harc még nem ért véget. Ünnepünk nem lehet önfeledt, hanem harcos ünnepnek kell lennie, olyan ünnepnek, amely megmutatja erőnket, amely visszatükrözi hatalmas alkotásainkat s elveszi ellenségeink kedvét attól, hogy háborgatni merjék békés, építő munkánkat. Knausz József lakatos a Tanács- köztársaság bukása után 3 és fél évet ült a váci fegyházban azért, mert harcolt a tőkés elnyomás, a burzsoázia ellen. — 1917-ben a pesti dolgozók tízezrei vonullak ki az utcára. A láthatatlan párt mindenütt ott volt, vezetett, irányított, Az egyik utcából egy rendőralakulat tört elő. de a tömeg ereje visszaszorította, őket. A másik utcából lovasrendötök jöttek. Felvillanták a kardok.... csattantak, de néhány rendőr pillanatok alatt o:Z Utca kövezetén. feküdt s lovaik gazdátlanul száguldoztak a forgalmas utcán. Közülünk is megsebesültek néhányon. A villamosokat, amelyek nem akartak leállni, feldöntöttük, — Most szabadon ünnepelünk. Ennek az ünnepnek azonban sókkal töb^ bet kell jelentenie, mint egy szint :pompás, boldog felvonulás. Nagy feladatok várnak reánk. A béke megvédése hatalmas követelményeket támaszt. Koreában, Vietnámban a szabadságukért harcoló népek vére folyik. Az amerikaiak által ledobott férgek terjesztik a pestist és a kolerát Kínában és Koreában. A gyarmatokon egyre nagyobb arányokat ölt az imperialisták kegyetlenkedése. — Nekünk, ezen a szabad május elsején úgy kell ünnepelnünk mondja Knausz József —, hogy erőnk, harcos elszántságunk egy pillanatra se maradjon kétséges az imperialisták előtt. Májas 1 maradjon meg a harc ünnepének. Legyen a munka erőt adó forrása, amelyből egyaránt meríthetünk harcos elszántságot és kemény kiállást a frontján. , Amikor Knausz József elvtárs elindul a kazánház felé, hogy f élben- hagyott munkáját folytassa, nem a régi májusokra, hanem a jelenre és az elkövetkezendő májasokra goncici, azokra a májusokra, amiicor . már nemcsak mi, hanem a világ valamennyi dolgozója szabadon ünnepeikét. <l~r)
