Zala, 1952. május (8. évfolyam, 101-126. szám)

1952-05-13 / 110. szám

Tálasz a Zala bírálatára; A bírálat után javul a munka a Zala megyei Tanács Téglagyárai Egyesülésében pasztalatainak és a jól működő téglagyárak példájának figyel­men kivül hagyása. A telepvezetők nagyrésze, amihez az ES terv­szerűtlen irányítása is hozzájá­rul, nem rendelkezett megfele­lő politikai és szakmai tudással. 15—20 éves téglagyári tapaszta­lataikra hivatkozva nem vették tudomásul azt, hogy a jó munká­nak a legfőbb mozgatóereje a munkaverseny, a dolgozók jó kezdeményezésének, a Szovjet­unió élenjáró tapasztalatainak, a Loy- 3, Köder-, a Vorosin-, a Nazarova-mozgalmak felhasználá­sa. Az egyszemélyi vezetés és egyszemélyi felelősség hiánya, a laza irányítás elősegitöje volt a rossz munkafegyelemnek. Bár a téglagyári munkások nagyrésze kétlaki munkás és az uj terme­lői év megindulásával sok uj munkás került a téglagyárba, a törzsmunkások segítségével és a munkafegyelem megszilárdításá­val április hónapban máris ered­ményeket értünk el, s munkán­kat a jövőben minden téren ered­ményesen fogjuk megváltoztatni, ami a téglagyárak tervteljesité- sét és az egyesülés globális terv- teljesitését 100 százalékig meg fogja javítani. Az egyesülés igazgatója, műszaki vezetősége, a dolgozók is olyan segítséget kaptak pártunktól, a szakszerve­zettől, amivel a hibák kijavítá­sát máris meg tudtuk kezdeni. Elsősorban az igazgató egy­személyi vezetését és irányítását javítja meg az egyesülés. Ma már a terveket nemcsak a fő­könyvelő, hanem minden egyes dolgozó ismeri, igy a telepek is pontosan tudják a reájuk váró feladatot, az operativ terveken keresztül. munkavei'seny kiszélesíté­sében az építőipari dol­gozók kerületi bizottsága is se­gítséget nyújtott. Megmutatko­zott ez az április havi párosver­senyben és a május 1-i felajánlá­sok értékelésénél. A gutorföldei és zalalövöi téglagyár párosver­senyében Gutorfölde halad az élen 114.2 százalékos eredmény­nyel. A jó példa nem eredmény­telen. A komárvárosi téglagyár dolgozói, akiket nagy felelősség terhel az április havi 50 százalé­kos tervteljesitésért, látva a töb­bi telep lendületes munkáját, napi tervüket máris 188 száza­lékra teljesitik. (f~| kulva a hibákból, meg- szervezzük a tapasztalat- átadást és a tapasztalatcserét. A legjobb dolgozóinkat, telepvezető­inket, és műszaki vezetőinket el­küldjük más megyékbe látogatá­sokra, ahonnan visszatérve hasznosítani fogják tapasztala­taikat. Nem elégszünk meg az­zal, hogy csak egy-egy telepet látogatunk meg, hanem rendsze­ressé tesszük a, teleplátogatáso­kat. Mivel minden lehetőségünk megvan a munkánk eredménye­sebbé tételéhez, a hibák kijavításá­hoz, az objektiv nehézségeket leküzdve, termelési tervünket tel­jesítve, a Zala megyei. Tanács Téglagyárai Egyesülése és a 16 téglagyári telep dolgozói azt akarjuk, hogy aktív részesei le­gyünk szocialista hazánk építé­sének. V at tűik Lajosné Zalas&entlőriuv egy napja téves tervünk keretében v országunk napról-napra épül és fejlődik. Uj gyárak, gyárvárosok épülnek tervteljesi- tésünk eredményeképpen. Orszá­gunk szocialista fejlődését, dol­gozó népünk életszínvonalának emelkedését és jólétét szolgálják -a százával épülő gyönyörű és kényelmes munkáslakások. Eh­hez elengedhetetlenül szükséges, hogy építőiparunk alapanyagát gyártó vállalatok, téglagyárak maradék nélkül teljesítsék tervü­ket. Esen a téren lemaradás mutatkozott, amiért a Zala me­gyei Tanács Téglagyárai Egyesü­lése felelős, mert az irányítása alá tartozó 16 Zala megyei tég­lagyár sem teljesítette a tervét. Pártunk Zala megyei pártbizott­sága bírálata segítségével az egyesülés megvizsgálta azokat a hiányosságokat és hibákat, amik a tervlemaradást okozták. Lát­juk azt, hogy, mivel a Zala me­gyei Tanács Téglagyárai ES 13 telepe nem tett eleget a felada­tának és az I. negyedévi nyers- gyártási tervét írem teljesítette, ezért elsősorban az egyesülés a felelős. A legnagyobb mértékű lemaradást a telepek műszaki felkészültsége okozta. Az éves termelési terv a 16 téglagyárnál iparunk fejlődésének megfelelő­en, igy tehát az elmaradott fel­szerelésit téglagyárak gépesítésére lett épitve. Az elmaradott kézi­gyártás helyett a Zalalövö II. sz. és a teskándi téglagyárnak már gépesített üzemmel kellett volna március 15-én az 1952. évi ter­melést megkezdeni. Ugyanígy a tőfeji és a zalaszentmiiiáíyi téglagyáraknak a régi rossz gé­pek helyett uj nagyteljesítményű gépi berendezéssel, kellene a tér- rőt teljesítem. Ennek ellenére ez a t telep mind a mai napig nem termel, sőt a telepeken a most folyamatban lévő gépesítés és építkezés súlyos hiányossá­gokkal és csigalassúsággal fo­lyik. Ezért nem utolsó sorban felelős az egyesülés műszaki ve­zetősége, amely az objektiv nehéz­ségekre hivatkozva nem a hibák elébe, hanem a hibák után né­zegetett. Nem utolsó sorba n já­rultak ehhez hozzá a beruházá­sokkal kapcsolatban felmerült nehézségek, mert ahol a gépek­nek már a termelés szolgálatá­ban kellene állni, ott még min­dig a beruházások tengeri kí­gyója bürokratikus útvesztőjé­ben botorkáltak. Mindaddig, amig ennek súlyos következ­ményét nem látta az egyesülés vezetősége, nem volt az egye­sülésnél egy olyan ember, aki a beruházásokkal kapcsolatos tennivalók tanulmányozásán kí­vül a feladatokat meg is tudta volna valósítani és a beruházási vállalatot, a kivitelező vállalato­kat arra kényszeríteni, leküzdve az objektiv nehézségeket, Hogy a beruházások, tehát a gépesítések időben meg is történjenek. A most folyó zalaszentmiiiáíyi és zalalövöi építkezések is a rossz kooperációs együttműködésre vallanak, ami ellen már a tégla­gyárban dolgozó munkások is felemelték szavukat. A zala- szentnúhályi téglagyár dolgozói, DISz-fiataljai már nem kérik, hanem követelik a Tatarozó Vál­lalat jobb munkáját, és az ö véle­ményük az, hogy a vállalat ne küldjün ki 3 ellenőrt, hanem szakmunkásokat küldjenek, akik­nek segítségével a munkálatokat minél előbb be tudják fejezni. Persze azokban a téglagyárak­ban is, amelyek már termelnek, megvannak a termelést akadá­lyozó hibák. Ezért van az, hogy leszámolva a nem működő tég­lagyárak tervét, az egyesülés globális tervteljesitése csak 91 százalék. T tt is felfedtük már a hibá- kát, és látjuk, hogy en­nek legfőbb oka a munkaverseny­nek. a dolgozók kezdeményezésé- a Szovjetunió élenjáró. ta­Zalaszentlöíínc dolgozói 5. helyen állnak a járás beszolgáltatást ■ver­senyében-. Eredmenyeiket- a pártszer­vezet ás a tanács vezetőinek terv­szerű munkája segítségével érték el. Figyelmük kiterjed az egész fala életére és fejlődésre. A párt. és kormány határozatokat időben ismer­tetik és azt maguk is betartják. A 120 házból álló falu dolgozóiból át­lag 80—90 ember vesz részt a Szabad Föld Vasárnapokon és falu­gyűléseken. Itt. beszélik meg a so- ronlevö feladatokat, as elmúlt idők tanulságait, nem utolsósorban az ülőszerű politikai nemzetközi kér­déseket. A községnek 37 sertést kell beadni az első félévben. Ebből már teljesítettek 25 darabok és eb­ben a hónapban még 8-ak fognak beadni. Félévi tojásbeadási tervü­ket 101 százalékra, baromfibeadásu­kat 102 százalékra teljesítették áp­rilis 8-ig. i dolgozó parasztok po­litikai és kulturális öntudata együtt növekedett a gazdasági feladatok­kal. Életszínvonaluk emelkedése és ennek a helyes meglátása serkenti az embereket a jövő é-pitésére. FÉM MINDIG VOLT EZ IGY Szentlörinccn. ,[ volt tanácselnök, Csiszár Imre a tömegek uszályába sodródva a begyűjtési feladatokat nem tartotta „népszerűneképpen ezért nem is hajtotta végre. De helytelen megnyilvánulásai leváltása után is fennállnak. Az utolsó gaz. dagyülésen egy. a beszolgáltatást akadályozó, az államapparátust fel­véve:,- (ni akaró gazdának fogta pártját, oki a serlésösszeirásadí egy sertéssel 'kevesebbet mondott be, mint amennyi van neki. Németh Fe­renc, annak ellenére, hogy tavaly az egész községben a legjobb kukorica, termése volt, csak a birséig kivetése után tett eleget leadási kötelezettsé­gének. De más is van az ö „füle mö­gött“, A felszabadulás után befura­kodott párttagjaink sorába, termé­szetesen érdekből. Kapott A hold föl_ aet, házhelyet, amelyre már épített is egy házat. De mivel ézt nem építet­ték fel állami költséggel, ezért visz, szaadta a párttagsági könyvét. Az ilyen emberekre nem jó szemmel néz­nek a falu, öntudatos parasztjai. "k A falu megváltozott ÉLETÉT tükrözi az iskolás gyermekek, a fiatalság fejlettsége. A falusi DISz tagjainak nagyrésze vidéken dolgo­zik, de a faluban tartózkodó tagság gyűléseit rendszeresen megtartja, és u. kulturház életében is betölti sze­repét. Kiváló, jó munkát végeznek az út­törők és azok vezetői. Nagy István. és felesége pedagógusolé egységes családként fogják össze a tanuló, -ifjúságot, a tanulók fegyelmezet­tek, a hiányzást nem ismerik. Eb­ben nagy szerepe van annak, hogy a szülök rendszeresen látogatják a szülői ■ immkdközösséget ts a szülők iskoláját. Értékelik a rendszeres ta­nulás jelentőségéi gyermekeik jövő­jének érdekében. A tanulókra jel­lemző, hogy tisztán, rendesen jár­nak az iskolába. Különösen kitűn­nék: Bánis- Ibolya csapattanácscl- nök, aki továbbtanulásra is jelent­kezett. Boros István úttörő rajta­nácselnök, Nátron Lajos úttörő ki­váló tanulók és a fegyelem terén ‘is példát mutatnak. Ezért részesültek kitüntetésben, április 4-én vörös nyakkendőt kapták ajándékba, jz iskola alsó tagozata teljes egészé­ben be van vonva a pajtás családba. A pártszervezettel való szoros kap­csolatuk, együttműködésük eredmé­nyes. Az úttörőknek jó zenekaruk, ének- és színjátszócsoportjuh van, s eredményes k ült ur agitál dót fejte­nek ki az egész falu népe felé. A legjobb tanulók is közülük kerülnek ki. Minden szentlörinci dolgozó szülő büszke arra. hogy gyermeke úttörő. Sokszor megcsillan úttörő előadáson a felnőttek szeme, amikor gyerme­keikre néznek. Eszükbe jut számta­lanszor, milyen más az ő életük. Ér­demes értük dolgozni. Nátron Józsefnek is kot értelmes fia jár iskolábade ő nem nekik, hanem az alkoholnak él. ffa figyel­meztetik, hogy többet törődjön gyer­mekei nevelésével, azzal válaszol, hogy nem. akar ö püspököt nevelni belőlük. Nátrán József tudhatná hogy az ó gyermekeire is éppúgy számit a dolgozók országa, mint má­séra. Kilencedikén, délután az -úttörők a párttitkár elvtárssal amerikai szö­vőlepke lárvájának irtására, indul­tak a falu határába. Szüleik cz- alatt versenyben végzik a tavaszi nö­vényápolást. Az önkéntes társadal­mi munkára csak azok az úttörők mehetnek el, akiknek nem gátolja tanulását a délutáni elfoglaltság. Hogy valamennyien ott voltak, mutatja: nincs hiba a tanulásban Z alas zen. ti őr in c-en. A pécsi Nemzeti Szinház vendégjátéka Immár harmadik esztendeje, hogy a pécsi Nemzeti Színház minden nyá­ron ellátogat Nagykanizsára. Sajnos a tavalyi évadban ez a, vendégsze­replés csupán három hétre szorítko­zott-, az idén azonban teljes hal hé­ten ál visszük a közönség elé azo­kat a színdarabokat, amelyek Pé­csett a dolgozók komoly tetszésével találkoztak. A változatos műsor fel­öleli a szinműirodalom úgyszólván minden műfaját, y mai magyar drámától, a szovjet víg játékon ke­resztül, a lengyel szinműirodalom pompás termékeivel, sót a haladó amerikai irodalom egyik jelenté­keny művével is találkozunk. Be­mutatjuk ezenkívül Csiky Gergely Kaviár című zenés bohózatát és Strauss halhatatlan vigoperáját, a Denevért, Pompás külsőségek közölt kerül színre Offenbach Orfcusza. A Faluszinház Zala megye községeit látogató fa­luszínház művészei örömmel beszél­nek a. falusi dolgozók és a munká­sok kultúra iránti lelkesedéséről. Óriási erőt ad számukra az a meg­becsülés, amelyben a zalai dolgozók részesítik őket. Széleskörű tapasz­talatokra tesznek szert a társulat tag­jai. Gyakorlati tapasztalatokon ke­resztül látják felszabadult parasztsá­gunk megváltozott életmódját. A napi munkák elvégzése után a falu népe művelődési, szórakozási lehető­ségeket keres magának. Azaz, keresés nélkül is megtalálja. Minden falu­ban lehetőség nyílt már arra, hogy az emberek szórakozzanak, művelőd­jenek. A fejlettebb szocialista társas- gazdálkodást folytató falvak dolgo­zóinak több a lehetősége ezen a té­ren is. Az egység alkotó ereje na­gyobb vívmányokat tud felmutatni. A megnyitó előadás, Szigligeti zenes víg játéka : a Liliom fi, amely rendkívül szellemes formában és egy fordulatos szerelmi történet tükrében mutatja be a nézőknek a múlt század színészeinek útját. A fentebb említetteken kívül at ,.Tűzkeresztség'1, Orbán Ernő Kos- suth-dijás színdarabja. a „Har­madévesek“ című finom és szellemes vígjáték, a nagypolgárság fülledi szalonjaiban ékeskedő Klementina asszony és Howard Fast „Harminc ezüst, pénz“ -e mind-mind a gyö­nyörködtetés és a nevelés hatalmas ügyét szolgálja. A pécsi Nemzeti Szinház teljes tagsága és vezetősége biztosra ve­szi, hogy az eddigi találkozások si­kerét is jóval felül fogja múlni, az idei évad, változatos és igényes mű­sora. Mikosd pusztán Ezt bizonyítja a Mikosdpusztán sze­repelt Faluszínház előadása is. Az előadás kezdete előtt a mikosd- pusztaiak szeretettel köszöntötték a nép művészeit. A Falúszínház tagjai 4 órás, magasszínvonalú, de közért­hető műsorral szórakoztatták a né­zőközönséget Az előadás mély poli­tikai tartalmának nagy hatása volt. Meglátszott ez a dolgozók következő napokban végzett munkáján és be­szélgetésük témakörén is. Az anyák féltő gondossággal néztek ártatlan gyermekeik szemébe, akikhez hason­lót, ezreket pusztítanak el és tesz­nek nyomorékká a profithajhászó im­perialista kalandorok. A Faluszínház tovább ment, foly­tatni kulturális, nevelő és felvilágo­sító útját, de munkájának eredménye megmaradt és él az emberek szivé­ben. Egyéni takarékossági verseny a béketalálkozó tiszteletére A nagykanizsai Textilkereskedel. mi Vállalat zalaegerszegi fiókja dol­gozói átérezve a minisztertanács ta­karékossági határozatának fontossá­gát, az egyéni pénzmegtakarítások­nak takarékbetétben való elhelye­zése. és taka rékbélyeg-eladás terén, versenyre hívják ki Zalaegerszeg vá_ ros összes vállalatainak, munkahe­lyeinek dolgozóit. A verseny május 15-töl szeptem­ber 30-íg tart, A versenyben leg­jobb eredményt elérő munkahely doL gozói megkapják az Országos Taka. xékpénztár zalaegerszegi fiókja egyéni pénzftakaiékos'sá'gi váadorzász- Icját. Mit láttunk az állattenyésztési kiállításon? Az idei állattenyésztési kiállí­tás hatalmas seregszemléje volt fejlődő szocialista állattenyészté­sünknek. Bebizonyosodott, hogy a Szovjetunió példája nyomán meg­szervezett nagyüzemi álíattenyészs tés jóval felette áll a kisüzemi ál­lattartásnak. A takarmánylermész- tés, annak helyes előkészítése, lóíakarmányetettés és egyedi takar, mányozás bevezetése nagymérték­ben 'elősegítette állatállományunk minőségi fejlesztését. Á kiállítás szemléltetően mutatta be a különféle takarmánynövénye­ket, azok etetésének időtartamát és kezdetét, a zöd futószalag je­lentőségét. De bemutatásra került a helyes takarmány előkésztés, konzerválás és silózás is. A. látogatók figyelmét már mesz- sziről megragadta az a hatalmas fehérre meszelt téglaistálló, nrtely az egész silózással kapcsolatos be- mü a tot bevezette. Rajta beszédes 'számadatok: mennyi silótakaímányt készítettek az elmúlt esztendők so­rán. Ezek is mutatják az óriási fei~ lödést mert míg 1947-ben 173-890, 1949-ben 304.000, köbmétert siíóz~ tak be. addig 1951-ben már a besi- lózott takarmány mennyisége elér­te a 2,500.000 köbmétert. Láthattuk a különféle árok- és gödörsiló típusokat, üres és meg­töltött állapotban. Utmuíatást kap­tunk azok bontási technikájára i5 és megtöltött silók kezelését is láthattuk. Olt volt felépítve a kor­szerű takarmánykonyha, melynek nélkülözhetetlen takarmánya a siló. Nagy dübörgéssel dolgoztak a gé­pek: a siló megtöltésének munkafo­lyamata pergett le szemünk előtt. Itt megláttuk, hogy a kupacokba rakott kukoricaszárból hogyan lesz értékes, nedvdus silótakarmány. Megépítve itt állt a kő- és téglasiló részlete, az olt elhelyezett táblá­zatból megismertük, hogy mennyi anyag «szükséges elkészítéséhez. A szarvasmarhaistállókhcz kö­zeledve, most már nemcsak siló-j mintákat láthattunk, hanem nagy tömegben annak etetését is. Már messziről érezni lehetett’ a siló kellemes, savanykás szagát, melyet az állatok jó étvággyal, szívesen fo­gyasztottak. Megtudhattuk a kiváló tehenek ápolóitól, hogy a magas tejhozamot nagymennyiségű,nedvdus és tápanyagban gazdag silótakar­mány etetésével érték el. Ezek mind-mind bizonyítékai an­nak, hogy hazánkban milyen óriási jelentőségű lett a helyes takarmá­nyozás, ezen keresztül a silóeteins, de megláttuk annak hatalmas táv­latait is«. A kiállítás látogatói nagy érdek­lődéssel «szemlélték a látottakat, í bebizonyosodott előttük, hogy he­lyes takarmányozással milyen ha­talmas eredményeket lehel: elérni, mely előfeltétele kétéves állatte­nyésztési tervünk teljes-résének is. Fémbegy üjtés hírei A TÓFEJI PETÖFI-TSZ ÉLENJÁR A FÉMGYŰJTÉSBEN' A tófej! Petőfi-termelöszövetkeaet tagjai csoportértekezletet tartot­tak, amelyen megbeszélték legfon­tosabb feladataikat a növényter­melésben és állattenyésztésben. Ezen az értekezleten kapcsolód­tak a fémgyűjtés! hónaphoz. A jelenlévő tagok versenyre hívták a megye összes termelőszövetke­zeteit a fémgyűjtésre. Verseny pontként tűzték ki, hogy a fém­gyűjtést határidő előtt Öt nappal elvégzik. Különösen nagy lendülettel fogott a fémgyűjtéshez a szövet­kezet fiatalsága és az asszonyok, Már az első napon 8 mázsa va­sat gyűjtöttek. Kedd, 135” május jj. (VimláU)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents