Zala, 1952. május (8. évfolyam, 101-126. szám)

1952-05-08 / 106. szám

A felvonulási épület oldalán, az iroda bejárata mellett egy feketére pácolt tábla függ. Ez az eredmény­tábla A brigádok teljesítményét tüntették fel rajta, a tábla tanúsá­ga szerint a május l_Te folyó ver­senyben a legmagasabb teljesít­ményt Né mer József kőműves bri­gádja érte el, A brigád 3 tagból áll. Az egyik Sülé Tibor, a másik ifjú Némer József, a harmadik pedig idősebb Nérner József, a brigád vezető. Egy tanuló is dolgozik velük. Lukács Erzsébet a kezdet kezdetén tart, de Lukács Erzsébet tudja, hogy ma már az építőiparban nagyon sok kiváló női kőműves dolgozik és ó úgy tanul, hogy rövid idő múlva róla is elmondhassák, hogy egyike a brigád legjobb dolgozóinak. Arra a kérdésre, hogyan érték el a 172 százalékos teljesítményt, a brigádvezető válaszol. — Nemcsak a kezünket, hanem a fejünket is használjuk — mondja, — Mindig arra gondo­lunk, hogy egy-egy munkát hogyaD végezhetünk el jobban és gyorsab­ban. tíaját érdekünk, hogy mun­kánkon keresztül többet adhassunk államunknak. Többet adunk — töb­bet kapunk. Nérner József a falazást úgy vég. zi, hogy a megszakitásoknál, példá­ul", mint az ablak is, keretet alkal­maz. így nem kell hosszadalmasau Élesztgetni a téglát s az mégis mértani pontossággal kerül a he­lyére. Ez nem éppen uj módszer, de kevés helyen alkalmazzák, pedig a munkát nemcsak meggyorsítja^ ha­nem minőségileg is jobbá teszi. A munka jó megszervezése volt a másik dolog, ami a Nérner.brigád munkáját elői’c vitte. Ahhoz, hogy a munka folyamatosságát biztosít­sák, irányítani kell a segédmunkáso­kat is, Á szükséges anyagnak min­dig kéznél kell lenni. — Azzal nem vágjunk kisegítve — mondja Nérner József — ha sok habarcsot felhordtak. viszont a tég­lára várakozni kell. Az is előfordul — főleg az uj munkásoknál, hogy a hosszabbik utat választják, mert néhány deszkát, habaresosládát, vagy tégl atör melókét el kellene rak­ni az útból. Én a munkahelyen mindig azt nézem, mi az, ami hát­ráltatja a munkát. Egy tízperces rendcsinálással hosszú napok mun­káját takaríthatjuk meg. Megtörténik, hogy egy-egy mun­kával valami okból néhány órára le kell állniuk. Ilyenkor a munka to­vábbi részét készítik elő s ezzel megkönnyítik a munka menetét. Nérner József akkor sem szakad el a munkájától, amikor a munka­idő végétért. Mint ahogy mondja, nemcsak a kezével, hanem a fejével is dolgozik. Már három jelentős újítása van, amit azonban a vállalatnál ezideig nem valósítottak meg. Egy gereblye- szerii, fogas keverőt készített, ami. nek segítségével a részben bcszáradt meszet jól használhatóvá tehetik, a mész csoinósodá-sát megszüntetik. Ennél azonban sokkal értékesebb a másik újítása, amelynek bevezetése szükségtelenné teszi a mennyezet­nél a zsaludcszkát s így 25 négy­zetméterenként háromnegyed köb­méter deszkát takaríthatnak meg, — Én is építettem magamnak egy kis családi házat — mondja Ncr- nor József. .— Az államtól kaptam kölcsönt. Sztálin cMárs születés­napján jött az értraftés, hogy a kölcsönt f elvehettem. A ház felépült. A fiammal együtt építettük. Itt al­kalmaztam először újításomat, a zsaludeszka nélküli, kettős nádfö­démmel történő mennj-ezetópitést. Újításomat már Horváth Károly sá. gödi kőműves is alkalmazta — csak a Megyei Tatarozó Vállalat nem akarja bevezetni. Pedig a tipushá- zak építésénél hatalmas megtakarí­tást jelentene, A Tatarozó Vállalat a multévi tervteljesitésnél lemaradt. Nérner József jól tudja, hogy a terv nem teljesítése nemcsak a vállalatnak, hanem elsősorban Í3 az államnak, népgazdaságunknak jelent károso­dást, — Á kötbére* munkákat nem tudjuk határidőre befejezni — mondja. Az okot a helytelen munkaarőgazdálkodásnatk óe az Használja fel as újításokat a terv- teljesítéshez a Megyei Tatarozó Vállalat időnként megmutatkozó tervszerűt- len anyagellátásnak tulajdonítja. Az épület födémjéről jól látható az egész építkezés. Az Autójavító Vállalat dolgozik majd itt, ha a Tatarozó Vállalat befejezte a mun­kát Egy uj nagy épülettel, hatal­mas műhelyekkel gazdagodik Zala­egerszeg, az ország és azok, akik az építkezésen s akik később majd az épületben — a műhelyekben dől. goznak. Pártunk Központi Vezető­ségének határozata valósul meg itt is. „Az Ötéves terv alatt uj művek, üzemek, gyárak egész sora épül fel“. Ahhoz azonban, hogy az épí­tést elősegítsük, meggyorsítsuk, sziik séges az anyaggal való legmesszebb menő takarékossá,g. Itt, a födémen állva, jól láthatók az eredmények, a büszkén emelkedő falak, de láthatók a hiányosságok is. Néhány habarcsosládába bele­száradt a habarcs, sok az össze­vissza dobált deszka. Az épitkezé'xn nem M;ikszimenko-módszerre] dol­goznak, pedig a sima falaknál ez lehetséges volna. Egy darab Mák. szirnenko-szerszámuk van. Ezzel időnként ifjú Nérner József dol­gozik. Az egyik téglát szállító kocsiról nem úgy rakják, hanem szórják a téglát. Sok összetörik. Ez feltűnik Nérner Józsefnek is. Bájuk kiált. A figyelmeztetés használ. Most már jobban, rendesebben dolgoznak. Ez azt mutatja, hogy a pártszervezet­nek és a szakszervezetnek többet kell foglalkozni a segédmunkások­kal — főleg az uj munkaerőkkel, * Az iroda közelében az előregyár­tott vasbetongerendák teherbíró ké­pességét mérik, A Tervező Irodától jöttek hárman, köztük egy szovjet elvtárs is, Lockov Benjámin. A szállításnál néhány gerenda középen megrepedt. Mielőtt az épít. kezesnél felhasználnák, megvizsgál­ják, használhatók-e? Milyen mérvű a törés? Lockov elvtárs számit. Néhány pillanat múlva kész a számítássá]. Megmondja, négyzetcen timéteren- ként mekkora súlyt kell elbirniok a gerendáknak. A mérés megtörténik: a gerenda kiállja a próbát, de Lockov elv társ mégis azt tanácsolja, hogy a sérült gerendákat, — csak néhány darab van belőlük — ag7 alkalmazzák, hogy azok mindig két ép gerenda közé kerüljenek. Aztán körülnéz a munkahelyen. Egy kala­pácsot kér és néhány erősebb ütést mér a keretállvány beton alapjára. A letört betondarabot megvizsgál ja: — Ez nem jó — jelenti ki. Jól beszél magyarul. A dolgozók érdek­lődéssel hallgatják. Kiváncsiak, miért nem jó a beton. Lockov elv­társ megmagyarázza: — A kavics mellett kellett volna törnie s a kavics tört ketté. Túl apró a közte lévő homok. Az ablak előregyártott betonkere­tét is megvizsgálja, megkopogtatja a kalapáccsal. Úgy figyeli a han­got, mint az orvos a beteg ember szívverését, aztán azt mondja: — Ez jó. Itt jobb volt az arány és jobb kavicsot használtak. Amikor itt-ott hiányosságokat észlel, azt mondja: — Még fiatal a valialat, nehézségekkel küzd, de igyekezni kell legyőzni ezeket a ne­hézségeket, úgy mint ahogy ezt a Szovjetunióban tették. Egy a fon­tos, minden dolgozó azzal az aka­rattal, azzal az elhatározással dol­gozzon, hogy a vállalat teljesíthes­se a tervét, mert a tervteljesítés nemcsak a dolgozók jólétét, hanem a béke biztosítását is jelenti. ( Takács ) Milyen segítséget nyújt az „Anyag és Adatszolgáltatási( a propagandamunka területén A pártoktatás ideológiai szín­vonalának és politikai tartalmá­nak elmélyítése egyik legdöntőbb feladata a propagandistának. Ezt a feladatot csakis akkor tud­ja megoldani, ha nem elégszik meg az egyes Útmutatókban ki­adott anyaggal, hanem figyelmét kiterjeszti az útmutatókban kö­zölt kötelező, valamint javasolt irodalom mellett egyéb tanulmá­nyokra is. Néhány tapasztalatot szeretnék itt ismertetni, melyeket a párt­kiadványok hasznosítása terén szereztem akkor, amikor a pro- pagandaszemlnárium soron le­vő kérdéseivel foglalkoztunk, így Pb, amikor a szocialista Ipa­rosítás eredményeit tárgyaltuk, megvitattuk azokat az erőket, amelyek lehetővé teszik a válság­mentes gazdasági élet kibontako­zását. Nagyon helyes volt, hogy rávilágítottunk arra, hogy mi­lyen helyzetben élnek a dolgozók Amerikában. Ennél a kérdésnél hasznos volt tanulmányozni az „Anyag és Adatszolgáltatás“ 1951 októberi számában Amerika gazdasági helyzetéről megjelent gazdasági tanulmányt, amely konkrét adatokkal mutatja be, hogy miért romlik állandóan a dolgozók helyzete az USA-ban. Vagy ugyancsak az „Anyag és Adatszolgáltatásiban a gazda­sági vezetők feladatairól megje­lent cikk (1951 okt.) arra vilá­gított rá, hogy milyen öntudato­san építik ki a népi demokráciák­ban mindenütt a helyes munka- szervezést és gazdasági irányí­tást. „A marxizmus-leninizmüs tani­Eddigi eredményeikről és a további feladatokról tárgyaltak a megye ipari iisemeinek mérlegbeszámolóján Zalaegerszegen a Megyei Tanács nagytermében tartották meg hétfőn délelőtt a megye iparí üzemeinek 1951-es gazdasági mérlegbeszámo­lóját. Az értekezleten résztvett a Me­gyei Pártbizottság részéről Palkó József elvtárs, NB. ipari felelős, a Megyei Tanács ipari osztályának vezetője Nunkovíts János elvtárs, valamint az üzemek és vállalatok igazgatói, könyvelői és gazdaság­vezetői. Nunkovíts János elvtárs is­mertette politikai beszámolóját. — A mai mérlegbeszámoló-érte­kezletünket feszült nemzetközi helyzet időszakában tartjuk. A Szovjetunió vezette béketábor ha­talmas harcot vív a reakció erői. a harmadik világháborút kirobban­tani akaró imperialisták ellen, — mondotta Nunkovics elvtárs. — A Szovjetunió következetesen harcoi a bakéért. A béke fenntartásának valódiságát mutatja, hogy a poli­tikája világos minden nép számára. Kereskedelmi kapcsolatait minden békeszerető néppel igyekszik meg. kötni. Jól mutatja ezt a múlt hó­napban Moszkvában megtartott gazdasági konferencia. Ez a kon- ferencia megmutatta, hogy a tő­kések ragaszkodnak a kapitalista piacukhoz, amely napról-napra zsu­gorodik, összeesik. A moszkvai gazdasági konferencia feltárta a világ népei előtt a szovjet nép és a népi demokratikus országok ha­talmas fejlődését, országunk és né­pünk életszínvonalának óriási emel­kedését1. Továbbiakban elmondta Nunko­vics elVtárs, hogy iparunk teljesí­tette vállalását, csupán a tanács Téglagyári Egyesülés munkájában volt hiányosság. A munkafegyelem kérdésével foglalkozva elmondotta, hogy előfordult, különösen a két- laki munkásoknál, hogy több eset­ben távol voltak munkahelyüktől, de a jó népnevelőmunka eredmé­nye, hogy ma már az ilyen fegye- lemlazitókat maguk a dolgozók kö­zösítik ki. Beszélt még arról, hogy vállala­taink kiemelkedő eredményt értek el. Különösen jó munkát végzett a nagykanizsai Vasöntöde és Gépjaví­tó. a zalaegerszegi Asztalosipari Vállalat és a zalaegerszegi Autó­javító Vállalat. Tovább kell azon­ban fokozni a versenymozgalmakat, mert: idáig ezek kampányszerűek voltuk, úgyszintén a Rőder, vala­mint a Deák-mozgalom is. Az újí­tásokkal számos üzem jelenltős megtakarítást ért cl. Segítséget kell kérnünk a pártszervezettől, feladataink megoldásában. Ahol a pártszervezet együttműködik a vál. lal-atvezetéssel, ott kiváló eredmé. nyék születnek. Ahol nincs meg e szoros kapcsolat, ott a termelésben is hiányosság mutatkozik, példa er­re a Téglagyári ES telepei, Ezután foglalkozott a városi és a megyei ipari osztályok munkájá­val. — Ahol jó volt az ellenőrzés, ott kiváló eredmények is születtek — mondotta —. Azonban még jobban kellett volna foglalkozníok azzal, hogy az elfekvő, kihasználatlan gé­peket a termelés szolgálatába ál­lítsák. Hiba náluk még az, hogy az ipari ügyeket, csupán adminisztrá. lásra alkalmazzák, pedig szükséges lenne a helyi anyagokat: felkutatni. A műszaki vezetőcég, az admi­nisztratív dolgozók építsék ki a fizikai dolgozókkal való 6Zoros kap­csolatot. A vállalatvezetők ellen­őrizzék a termelést és segítsenek a felvetődött kérdéseket elintézni. Tervszerű munkájuk, tapasztalatuk felhasználása biztosítéka lesz an­nak, hogy üzemük pontosan telje­síti a reá váró feladatokat — fe­jezte beszámolóját Nunkovics elv­társ. ★ A mérlegbeszámoló után Tónk Vilmos elvtárs főkönyvelő ismer­tette a gazdasági beszámolót. El. mondotta az üzemek tervteljesíté­sét, önköltségcsökkentését és a gazdaságvezetésben előfordult hiá­nyosságokat, hibákat és eredménye, két. Az értekezleten számos hozzá­szólás hangzott el. Lampert István, a nagykanizsai Vasöntöde és Gép­gyár igazgatója elmondotta, hogy a Csütörtök, 1952 máj, 8, vállalat jó eredményét a jó polí- kaí felvilágosítómunka segítette elő. A műszaki vezetőség megbeszéli a dolgozókkal a feladatokat, amely­nek az eredménye, hogy a dolgozók vállalásaikat sokszorosan fruit élj e- sitetté'k. — A vállalatok jó, vagy rossz eredményét nem sajátosnak kell venni, hanem ez a megye va. lamennyí vállalatának az ügye — mondotla Lampert István. Barlos István elvtárs a Szakszer­vezetek Megyei Tanácsának elnö­ke elmondotta, hogy ez a megyei mérlegbeszámoló hatalmas lépések­kel viszi előbbre a mé'gye ipari életét, felméri a lehetőséget: és ez döntő fordulat minden egyes vál­lalat számára. Beszélt még arról, hogy a legfőbb tennivaló ezután a munkaverseny kiszélesítése és a tervszerű gépkihasználás. Péter Zsigmond elvtárs, a nagy- kanizsai Városi Tanács ipari osztá­lyának vezetője javasolta, hogy minden hónapban tartsanak a vál­laltok részére értekezleteket, ahol a tervtel jesítés fontos problémáit közösen tárgyalják meg. amely elő. segíti, hogy a vállalatok meglássák a további feladatokat. Nagy Ernő tásu a háború és béke kérdésé­ről. A nemzetközi helyzet alakú, lása a második világháború után“ cimü anyaggal most foglalkozik a propagandaszeminárium. Ezen a téren hatalmas anyag áll ren­delkezésünkre. A pártkiadváiiy. ból ezeket is fel tudjuk használ­ni, mint ahogy részben fel is használtuk. Tanulságos külön is rámutatni, hogy az „Anyag és Adatszolgáltatás“ 1952 áprilisi száma, milyen jól feltárja a je­lenlegi nemzetközi helyzet alaku­lását, mint pl. Sztálin elvtárs vá­lasza az amerikai lapszerkesztők kérdésére, vagy D. Melnyikov: Mi is az a „keretszerződés“ ? és B. Ponomarjov: „A gazdaság mi- Iítarizálása és a proletariátus el- nyomorodása a tőkés országok­ban“ cimü cikkek megmutatják a Szovjetunió békés épitömimká- ját és az imperialista országok tervét, hogy milyen eszközökkel akarják a világot ketté szakíta­ni és kirobbantani, a. harmadik világháborút. Folytatni lehetne még azoknak a tanulmányoknak számát, ami­lyeket közvetlenül bevonhatunk a pártoktatás eszmei színvonalának emelése érdekében, de példának talán ez is elég. És hogy ezt megtehessük, mindenekelőtt az szükséges, hogy mielőbb magunk olvassuk el őket, legyen meg bennünk az az öntudat, amely so­hasem zárkózik el az igaz ered­mények közlésétől, sohasem rejti véka alá a párt szervező, nevelő, irányitó munkája következtében elért eredményeket, hanem azo­kat úgy tudatosítja, hogy ugyan- altkor a haladásellenes tábor rothadtságát, gazdasági rendsze­rének tarthatatlanságát is megis­merteti. A módszer, melynek segítségé­vel közelebb hozzuk hallgatóinkat a tárgyalt anyag problémáihoz, akkor a legjobb, ha mindjárt köz­vetlenül, szervesen az anyaghoz kapcsolhatjuk a hozzáolvasott cikket, tehát konkréten hivjuk fel rá a figyelmet, de sokat se­gít az Is, ha egy-egy mondatot, vagy esetleg részletet felolvasunk, bár ez sok időt vesz igénybe. Még az is nagyon előnyősnek bi­zonyult, hogy egy-egy elvtárg egészen röviden beszámol a cikk- ről, ehhez azonban előzetesen kell. megbeszélni a tárgyat és a vonatkozó cikket. Természetesen nem ez az egyet­len eszköze annak, hogy a kér­déseket közelebb hozzuk a hall­gatókhoz. Ezek mellett nagyon hasznosnak bizonyult a történel­mi adatokkal alátámasztott ér­velés, amelyeket a kiadványok- ban vagy éppen a levéltárakban találtunk meg; vagy a filmek és a szépirodalom értékelése, amely elevenné, élővé tudja tenni. az anyag megismerését, ezen ke­resztül a marxizmus-leninizmus még teljesebb győzelmét, a búr- zsoá gondolkodás maradványai­nak felszámolását, békénk megvé­dését, munkánk öntudatát, a Szovjetunió iránti szeretet elmé­lyülését, pártunk politikájának helyes követését. A dolgozó népet akarta megkárosítani Garabönci fölclmüvesszövetkezet vezetősége állandóan ellenőrző munkával segíti elöbbrevinni a szövetkezeti munkát és éberen őrködik, hogy a szövetkezetnél megakadályozza a visszaélése­ket. Éber munkánknak volt köszön­hető, hogy szövetkezetünknél le­lepleztük Németh Boldizsár köny­velőt, aki okirathamisitással és betöréssel akarta megkárosítani a nép államát. A pénztárkönyv­ben átírást végzett, hogy ne jöj­jenek rá a hiányosságra. A pénz- tárfiókből 1000 forintot ellopott. A pénztárt a saját kulcsával nyi­totta fel. Szövetkezetünk pénztárosa be­csületes dolgozó paraszt, aki jő munkája folytán kiérdemelte ezt a funkciót és munkájával min­denesetben a szövetkezet ügyét szolgálta. .Rajta s a szövetkezet vezetőségének éberségén múlott, hogy leleplezte a betörést végző könyvelőt, aki a betörést a pénz­tárosra akarta hárítani. Éberen vigyázunk a szövetke­zeti tagság vagyonára és nem engedjük meg, hogy a befurako­dott ellenség azt elherdálja. Németh Boldizsár könyvelőt azonnal eltávolitottuk s ezen cse­lekedeteiért a népbiróság előtt fog- felelni, Garabonc szövetkezet vezetősége.

Next

/
Thumbnails
Contents