Zala, 1952. május (8. évfolyam, 101-126. szám)

1952-05-06 / 104. szám

Bullái lépe elbúcsúzott nagy fiától. VIíl mir Poptomov elvtárstól A Bolgár unisi.i Fárt Poll-. ihöv olvtáfs halála alkalmából t tikai Bizottsága Vladimn .Poptó- | következő jelentést adta ki: — A halál elragadta sorainkból kiváló elvtársunkat, barátunkat, a kommunizmus ügyének kipróbált harc osát, a lángoló hazafit, a népi de­mokratikus Bulgária épülőjét, a mi Vladimir Poptonrovunkat. — A Kommunista 'Pártot, a Hazafias Arcvonálat ős egész dolgozó népünket súlyos veszteség érte. Vladimir Poptomov elvtárs személyében hazánk szocialista építésének egyik legnagyobb vezetőjét, Gcorgi Di­mitrov leghűségesebb harcostársainak egyikét vesztettük el, —Az az ügy, amelynek egész él étét. szentelte, amelyért ufolsó órá­jáig- harcolt és dolgozott, a Koromra hista Pártnak és a párt dimitrovi Központi Bizottságának erős kezében van. Ezt az ügyet a teljes győze­lemig visszük. — Búcsúzunk Tőled, harcos ós d rága Poptomov elvtárs, Anton Ju- gov, Vlko Cservenkov, Gcorgi Darnj an or, Georg! Cankov, Georgi Csan- kov’ Mimesó Nejcsev, Rajkó Damjan ov, Tódor Zsivkov. Poptomov elvtárs ravatala előtt, amelyet a Képhadsereg Központi Házában helyeztek cl, pénteken és szombaton a bolgár nép százezrei vonultak el. A gyászünnepség szom­baton délután zajlott le. Poptomov elvtárs életét ismertette és méltatta rövid beszédben Damjanov elvtárs, a párt Központi Bizottságának tag. ja, miniszterelnökhelyettes, A te­metőben Buben Levi elvtárs, a párt Központi Bizottságának tagja, Attt- nasz Sstojfsov elvtárs, a Rabotni- cseszko Delo főszerkesztője és a blagoevgrádi küldöttség vezetője bú­csúztatta, ★ A Bolgár Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága, a bolgár miniszter­tanács, a lrolgár nemzetgyűlés pre- zidiuma jelentést adott ki Poptomov elvtárs halála, alkalmából. Visinsz- kij elvtárs, a szovjet külügymi­niszter, dr, Miinnich Ferenc, a, Ma­gyar Népköztársaság szófiai nagy­követe részvéttáviratot intézett Mineso Nejcsev bolgár külügymi­niszterhez. A minisztertanács határozata a könyvtárak fejlesztéséről A minisztertanács határozatot hozott a könyvtárak fejlesztésé­ről. A határozat főbb rendelke­zései a következők: A szocialista építés sokrétű feladatainak megoldása, valamint a dolgozók széles tömegeinek egyre nög^cvö művelődési vágya szükségessé teszi az állami szak- szervezeti és tömegszervezeti könyvtárak munkájának tovább­fejlesztését. Meg kell teremteni az állami könyvtárak egységes rendszerét, amely biztosítja a tudományos könyvtárak tapasz­talatát és segítségét a városi, községi, szakszervezeti és szö­vetkezeti könyvtárak számára. Ennek érdekében az országos Széchenyi-könyvtárat. mint az ország legnagyobb könyvtárát a tudományos és tömegkönyvtárak legfontosabb segítőjévé kell fej­leszteni. Feladata saját könyv­tári tevékenységének továbbfej­lesztése mellett a módszertani és bibliográfiai segítségnyújtás a többi könyvtárnak. Az orszá­gos Széchenyi-könyvtárban köz­ponti könyvtártudományi mód­szertani kabinetet kell létesíteni. Az országgyűlési könyvtár nyil­vános könyvtári tevékenységét ki kell fejleszteni. A központi műszaki könyvtár külön feladata, hogy a közvetlen könyvtári tevékenység mellett rendszeresen segítséget nyújtson a tömegkönyvtáraknak a techni­kai irodalom propagandája terén. 1952. év végéig minden megyé­ién a megyei tanács intézménye­ként megyei és 1952-töl kezdődő­en 1951. év végéig minden járás­ban a járási tanács intézménye­ként járási könyvtárat kell szer- vezni. A megyei és járási könyv­tárak feladata a közvetlen könyv­tári tevékenység mellett a városi és községi könyvtárak rendszeres zakmai, módszertani irányítása és támogatása, a szakszervezeti könyvtárak részére kellő segít­ség biztosítása. Az általános- és középiskolai könyvtárakat erőteljesen fejlesz­teni kell. Az egyetemi könyvtá­rak az egyetemi szükségletek el­látása mellett nyilvános könyv­tári tevékenységet is végezzenek, nyújtsanak rendszeres bibliográ­fiai és módszertani segítséget a tömegkönyvtárak részére. Minden könyvkölcsönzéssel fog­lalkozó nyilvános tömegkönyvtá­rat a területileg illetékes járási, a járás alól kivett városokban a városi, Budapesten a városi ke- lületi ’ tanács végrehajtóbizottsá­gánál 1952 szeptember 15-i nyil­vántartásba vétel céljából be kell jelenteni. A könyvállomány ellenőrizhető­sége érdekében minden nyilvános löm eg könyvtái’ köteles könyvál­lományról pontos leltárt készíte­ni. A könyvállományról minden nyilvános tömegkönyvtár 1952 szeptember 15-ig tartozik jelen­tést tenni a Központi Statisztikai Hivatalnak. A továbbiakban a népművelési miniszter évenkénti adatszolgáltatásra kötelezheti a nyilvános tömegkönyvtárakat. Az illetékes helyi tanácsok kö­telesek ellenőrizni és támogatni a könyvtárak munkáját, a köny­vek forgalmának növekedését az olvasók igényeinek kielégítését. A helyi tanácsok kötelesek gondoskodni az illetékességi te­rületükön lévő könyvtárak anya­gi szükségleteiről (megfelelő he­lyiségről. berendezésről, fűtésről, seb.), a könyvállomány fejlesz­téséről, az elron gyolódott köny­vek ujrakötéséröl és a könyvtá­rosi állások betöltéséről. Gondoskodni kell arról, hogy az állami könyvtárakban a hiva­tásos könyvtárosok száma arány­ban legyen az elvégzendő feladat­tal. A könyvtáraknak az újonnan megjelenő könyvekkel történő el­látása a népművelési miniszter által megadott irányelvek alap­ján az Állami Könyvterjesztő Vállalat feladata. A könyvtárak könyvellátásának biztosítása cél­jából az Állami Könyvterjesztő Vállalat keretén belül „könyvtár - ellátó“-t kell szervezni. A könyvtárosképzés tovább­fejlesztése érdekében a jelenlegi pedagógiai főiskola könyvtáros szakán az esti és levelezötagozat mellett ebben az évben meg kell indítani a nappali tagozatot. A HŐMÉRSÉKLET CSÖKKEN Tárható időjárás kedd estig: fel- höátvonulások, többfelé záporesö, zivatar. Élénk délnyugati szél. A hőmérséklet főleg nyugaton csökken. Várható hőmérsékleti értékek az or. szag területére: kedden reggel 14— 17, délben nyugaton 20—23, keleten 24—27 fok között. — AZ OSZTRÁK-SZOVJET Társaság küldöttsége a VOKSz meghívására Moszkvába érkezett. A bonni kormány államhatárrá változtatja az övezeti elhatároló vonala« Berlin (ADN). Az Adcnaucr'kor many elrendelte, hogy szigorítsák meg a határőrizetet a Nyugat-Né- metország és a Német Demokrati­kus Köztársaság közölt húzódó el. határoló vonal mentén. Az övezeti elhatároló vonal egész hosszában, liz kilométer széles záróövezetet létesítettek. Ebben a rendőrök és vámtisztviselők rendkívüli felhatal. mazáfsal rendelkeznek. Az övezeti elhatároló vonal mentén húzódó százméteres sávban a rendőrható­ságok útakadályokat és torlaszokat emelnek, őrházakat létesítenek. A tíz kilométer széles határöve­zetben a határőröknek joguk van, hogy előzetes felszólítás nélkül fegyverüket használják. A záróöve­zetben tartózkodó minden személy­nek igazolnia kell magát, meg kell engednie podgyászának átvizsgálá­sát, sőt a személyi motozást is. A nyugatnémet határrendőrség mun­káját az angol és az amerikai meg. szálló katonaság ellenőrzi. Ilyen módon a bonni kormány az övezeti elhatároló vonalat Németország ke­leti és nyugati megszállási öveze­tei között valóságos államhatárrá változtatja. Koreai aadijelentés A néphadsereg alakulatai, szoros együtl működésben a kínai népi ön­kéntesek egységeivel, folytatják a védelmi harcot az ellenség ellen. A néphadsereg partvédelmi tüzér­sége harcképtelenné tett két ellen­séges lorpedórombolót, amely beha. tolit Vonszan vizeire és békés lakó­telepeket ágyuzott. A néphadsereg légvédelmi egységei és az ellensé­ges repülőgépekre vadászó lövészek lelőttek 8 ellenséges repülőgépet. ★ Az amerikai agresszorok koreai és kínai baktériumháboruja tovább­ra is a becsületes emberek mély­séges felháborodását váltja ki. Li Te Gsuan, a kinai Vöröskereszt el­nöke nyílt levelet intézett a világ vöröskeresztes egyesületeihez. Le­vélében beszámol a baktériumhábo- rüfc folytató amerikai agresszoróik bűncselekményeiről és segítséget kér ahhoz, hogy ennek a bűncse­lekménynek véget vessenek. — A kanadai békebizottság elnöke, aki most tért haza Kinából, saját ta­pasztalatai alapján győződhetett meg a gaztettről. A kanadai kül­ügyminiszterhez intézett levelében tiltakozott a baktériumháboru ellen. — „A KOMMUNIZMUS nag y építkezései“ címmel cikkgyűjtemény jelent meg a Művelt Nép kiadásá­ban, A cikkgyűjtemény érdekes szí­nes riportok formájában végig viszi az olvasót a Szovjetunió hátul más építkezésein. — .ELEMENT GOTTWALD- bélyegeket" bocsátott ki a Német Demokratikus Köztársaság Gott- wald elvtáncnak Wilhelm Pieck elvtársnál tett látogatása tisztele­tére. _ AZ INDIAI MADRASZ ál­lamban 10 millió embert fenye­get az éhhalál. Rettenetes mére­teket öltött a vízhiány is. A la­kosság olyan szegény, hogy kép­telen gabonát vásárolni az állami raktárakból. — A MEXIKÓI KOMMUNISTA PART főtitkárát Encina elvtársat letartóztatták, mert „május 1-én nyugtalanságot szított“. A letartóz­tatás országszerte hatalmas tilta­kozást váltott ki, s a rendőrség kénytelen volt Encina elvtársat sz3- badonbocsátani. KÉSZÍTÉI 80 VÁLASZTÉKBAN KAPHATÓ ÉLELMISZER BOLTOKBAN zé/zf nafip# : rjktffyy 1í* A magyar újságírók ünnepsége a Pravda megjelenésének 40. évfordulója alkalmából A Bolsevik Sajtó Napja és a Pravda megjelenésének 40, évfordu­lója alkalmából a Magyar Újságírók Országos Szövetsége hétfőn délelőtt ünnepi ülést rendezett. Megjelent az ünnepségen Jánosi Ferenc elvtárs, a népművelési miniszter első helyette­se, Mihály fi Ernő népművelési mi­niszterhelyettes, a MUOSz elnöke, Kelen Béla elvtárs, az MSzT fő­titkára, valamint a magyar újság­írók és irók sok neves képviselője. Resztvettek az ünnepségen: Viktor Makarovies Malygin, a Pravda bu­dapesti tudósítója, Alekszandr Ja- kovlevies Beljajev, a Szovjet Tájé­koztatási Iroda képviselője, Nyiko- laj Pavlovics Balakin, a TASzgz Iroda tudósítója, Ivan Fjodorovies Vinyicsenko, az Izvesztija budapesti tudósítója, valamint T. Zemcov, a Szovjetunió magyarországi nagykö­vetségének attaséja, s a többi bará­ti állam budapesti képviselői. Az ünnepi ülésen Betten Oszkár elvtárs, a Szabad Nép szerkesztőbi­zottságának vezetője, a MÖOSz el­nökségének tagja mondott beszédet a Pravda 40 éves évfordulójáról, je­lentőségéről és a magyar sajtó .né­hány feladatáról. „Dics! példaképünk a bolsevik sajtó“ címmel a Magyar .Szovjet Társaság, a. Magyar Újságírók Országos Szö­vetsége és a Magyar Távirati Iroda külföldi sajtószolgálat főosztálya ki­adványt boesátott ki, amelyben is merteti a Pravda megalakulásának körülményeit és 40 esztendőn át végzett korszakalkotó működését, közli Sztálinnak a Pravda 10. év­fordulójára irt emlékezéseit, továb­bá a sajtóval kapcsolatos szemelvé­nyeket ad V, I. Lenin és J. V. Sztálin írásaiból és útmutatásaiból. A kiadvány számos cikkben ismer- íeti a szovjet sajtó 'munkáját Hatalmas tüntetés volt május 3-án Londonban London. (TASzSz) Május 3-án hatalmas tüntetés volt Londonban — a legnagyobb az 1926 évi általános sztrájk óta. A tüntetésben több mint negyvenezren vettek részt. A megelőző évektől eltérően, eb­ben a tüntetésben tevékenyen reszt­vettek a londoni szakszervezeti szer­vezetek is. Á tüntetők a békéért, a fegyver­kezési verseny politikája és a háborús előkészületek ellen, a koreai és ma­lájföldi háború megszüntetéséért, Németország és Japán ujrafelfegy. verzése ellen, az öt nagyhatalom bé­keegyezményének megkötéséért vívott harc jelszavaival vonultak fel. Lon­don egyik kerületi békebizottságá­nak képviselői transzparenseiken a koreai nép ellen folyó baktériumhá­boru megszüntetését követelték, A brit birodalom gyarmati népeit kép­viselő népes csoport jelszavai füg­getlenséget követeltek a gyarmati népek számára. Sok jelszó követelte, hegy Angliát tisztítsák meg az amerikai katonai támaszpontoktól. A tüntetők ezt kiál­tozták: „Ki a jenkikkel, békét aka­runk !1 ‘ A tüntetők a Trafalgar Square rá vonultak és ott nagygyűlést tartot­tak. Kiosztották a dijakat az Országos Állattenyésztési Kiállításon résztvett legjobb állattenyésztési dolgozóknak A kiállításon résztvett legjobb ál­lattenyésztési dolgozóknak vasárnap délben adták át ünnepélyes kere­tek között a dijakat. Az ünnepélyes díjkiosztáson resztvettek a kiállítás megtekintésére érkezett szovjet ven­dégek is. A jutalmak átadása előtt Magyari András elvtárs, a földművelésügyi minisztérium állattenyésztési főosz­tályának vezetője méltatta a lezáruló kiállítás jelentőségét. Végül a földművelésügyi miniszter nevében kiosztotta a dijakat —» összesen több mint 150 ezer forintot. Országos mezőgazdasági gépesítési értekezlet A mezőgazdaság gépesítése leg­fontosabb kérdéseinek megbeszélésé­re a földművelésügyi minisztérium kétnapos értekezletre hívta össze a mezőgazdasági gépesítési szakembe­reket. Résztvettek az értekezleten a földművelésügyi minisztérium, va­lamint az állami mező. és erdőgaz­daságok minisztériuma gépesítési szakemberei, tudományos intézetek kutatói, mezőgazdasági gépgyárak fizikai é-s szellemi dolgozói, gépállo­mások, állami gazdaságok, termelő- szövetkezetek küldöttei. Hétfőn Kiinger Pál egyetemi ta­nár „Az egyes mezőgazdasági üzem­ágak és munkafolyamatok gépesítésé­nek sorrendje" és Rázsó Imre egye-: térni tanár „Mezőgazdaságunk gépe­sítési követelményeinek megfelelő erőgéptipusok kialakítása'4 címen tartottak előadást. A két. előadást vita követte. — A FÉMGYÜJTÖ HÓNAP ju­talmait a hulladékgyűjtésben legki. valóbb eredményt elérők részére május közepén és június 18-án oszt­ják ki. BÉKEAKARA TUNK A Szovjetunió vs_ ^ zetöi és egy­szerű polgárai már nem egy ízben lellek tanúságot komoly bé- kcszcreletükröl. Nin. csen a világon olyan kérdés, amit megegye, zéssel el ne lehetne in­tézni. Mi sohasem gon­doltunk és nem is gondolunk arra, hogy eszméink helyes vol iát a fegyverek ereié­vel bizonyilsuk be. Azok helyességét, mi munkával, alkotással az élettel akarjuk be­bizonyítani. A sztá­lingrádi vizierőmn nem fenyegeti $em Chi­cago üzletembereit, *) Részlet a nagy szovjet író „Figyel­meztetés" című cik­kéből. Irt«,: TLJA ERENBURG* ★ sem Louisiana farme­reit, sőt még magát Trurnan urat sem. A Turkman Főcsatorna nem jelent vészedéi, met a toryknak, Sem pedig a wigheknek Angliában. A mezővé, dő crdösávokiól nem rendül meg még olyan ingatag kormány sem mint Francia-országé Mi megbecsüljük bár mely civilizáció érté­keit legyen az „keleti“ vagy „nyugati", ,észr ki“ vagy vdéli". Mi békét ajánlottunk és ajánlunk most is nem­csak barátainknak, ha­nem azoknak is, akik nem szeretnek bennün­ket, mert hiszen min-. denkinck jut hely a nap alatt, azt pedig, bogy kinek van igaza, majd eldönti a jő* Nem mi támadtunk háborúval a fasiszta Berlinre, hanem a fa- siszlák támadták meg a szovjet Sztálingrá­dot. Mindenki tudja, hogy ez mivel végző­dött. A Sztálingrád képzelt elestéről szóin hirt megírták, csak éppen hogy már nem sikerült közzétenni. Ami viszont Berlint illeti, azt bizonv va­lóban elfoglalták a szovjet seregek­Az örültek ne szá­mítsanak se a „titkos fegyverekre", sem vé­letlenre, sem pedig a történelem szesze yc e.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents