Zala, 1952. május (8. évfolyam, 101-126. szám)

1952-05-04 / 103. szám

VÉDEKEZZÜNK £ KÁRTEVŐK ELLEN! ÉPÜLŐ ORSZÁGUNKBÓL 'Az olajlen és a rostlen terme­lését igen károsan befolyásolja a korai szárazság beköszöntésével megjelenő lenbolha. Ennek oka az, hogy igen sok termelő vona­kodik az olajlen vagy rostlen termelésétől. A legfőbb hiba azonban az, hogy ismerjük a kár­tevőket, de nem védekezünk elle­ne kellő időben és megfelelő mó­dion. A novai „Vörös Zászló“ tsz az elmúlt esztendőben gondosan el­készített talajba korán vetette el olajlenjét és a fellépő kártékony ! rovar ellen azonnal védekezett. Olyan jó termést értek cl, hogy ebben az esztendőben már 15 hol­don folytattak olajlentermelést. Az időben való védekezés ered­ménye volt az is, hogy az olajlen szalmájáért ■ S000 forint bevétele volt a tsz-nek. Hogy sikeres legyen az olajlen termelése, szükséges, hogy min­den gazda az olajlen, rostlen ve­tését gyakran szemlélje meg és ha a lenbolha rágását észrevette, azonnal menjen a földmüvesszö- vötkezethez cs kérjen a termelési szerződés alapján biztosított DDT porzószerből megfelelő mennyisé­get, hogy védekezhessen a kárte­vő ellen. A porzószer idegméreg, ami a rovar idegrendszerére hat és megbénítja, A porzást szél- mentes időben, a harmat felszá­radása után kell elvégezni, hogy eredményes legyen. Az egyszeri védekezés nem nyújt még biztosítékot arra, hogy a lenbolha kártételével újból ne jelentkezne. Ezért a már be­szórt területet is vizsgálni kell és szükség szerint pótbeporzást kell végezni. Fokozottabb mértékben áll ez fenn az idén, amikor az olajlen elvetése később történt meg a szokottnál. Minden gazda egyéni érdekből hajtsa végre időben a lenbolha elleni védekezést, mert jó ter­mést és több jövedelmet csak igy tud biztosítani. Szokatlanul jelentkezik a bor- sóvetéseken a lucernabarkó kár­tétele. A fejlődő borsónövény- kék leveleit kicsipkézi és a borsót fejlődésben visszatartja. A ter­melőszövetkezetek és csoportok vizsgálják meg borsóvetésüket. A csipkézett levelii, rágott borsó tövében megtalálják ajz alig 4 mm-es zömök, szürkés ormányos rovart. Ugyancsak DDT porzó­szerrel lehet védekezni eredmé­nyesen ellene. Itt azonban már holdanként 10—12 kiló porzószer szükséges, inig az olajlennél hol- dankint elegendő 5 kilő. A kártevő rovarok ellen való védekezés népgazdasági érdek, az időben és megfelelő módon alkal­mazott védekezés jelentősen meg­növeli terméshozamunkat, . Amiről Zalabéren is megfeledkeztek... Az egész határban serény élet folyik. Minden zalabéri dolgozó paraszt igyekszik idejében elvé­gezni a maga munkáját. A me­zőgazdasági munkák terén nincs is náluk hiba. Nem ilyen szor­galmasuk azonban a kötelezett­ség teljesítésében, lemaradtak a sertésbe ad á s ban, amiben a legna­gyobb hibát a községi tanács kö­vette el, nem biztosította idejében a szükséges mennyiségű sertést. Németh elvtárs, a tanács elnö­ke mozgósította a begyűjtési ál­landó bizottság tagjait, akik ered­ménytelenül, lazán végezték mun. Icájukat és nem találtak megfe­lelő sertéseket. A hibák pótlá­sára a járási tanács figyelmez­tetése után maga Németh elv­társ indult útra s „nagynehezen“ az elmúlt héten megtalálta a már jónéhány hónapja meglévő 9 da­rab hizlalásra alkalmas sertést, igy a tanács alaposan megkésett Í a beide mezősekkel és nem tudja a község folyamatosan teljesíteni tervét. Hibáikat igyekeznek jóvátenni azzal, hogy megcáfolják a já­rási tanács versenyhiradójának azt a részét, ami a baromfi- és tojásbeadásra vonatkozik, hogy nem 40, hanem baromfiból 90, a tojásból pedig 70 százalékra teljesítették félévi tervüket. A sertésbeadásnál azonban nincse­nek ilyen „érveik“, mert a beüte- mezett 53 darabból eddig csak 24-el teljesítettek. A folyamatos beadást nem tudják biztosítani, mert a gazdák későn tudták meg, mit kell beadniok és arra nem ké­szültek. A pártszervezet nem segíti a tanács munkáját, A titkár elv- társ maga sokat dolgozik, de a pártcsoportok vezetői nem töl­tik be hivatásukat, kevés gondot fordítanak az agitációra, az ellen­ség elleni karcra, amije Zalabé­ren igazán szükség lenne. Nem szervezték meg a csoportos agi- táeiót, igy a dolgozó parasztok közül sokan nem ismerik fel a beadás időben való teljesítésének jelentőségét, nem gondolnak ar­ra, hogy a mulasztással nemcsak a terv megvalósítását hátráltat, ják, hanem önmaguknak is kárt okoznak vele, mert később nem győzik teljesíteni az elmaradottat és az újat egyszerre, fizetni kell a kártérítést, elvesztik a szabad­piac jogát és nem tudják termé­nyeiket értékesíteni. A községi pártszervezetnek sürgősen meg kell javítani az agitáeiós munkát és a tanácsnak is okulnia kell elkövetett hibái­ból. Jobb munkaszervezéssel, kell ( harcolni a terv maradéktalan tel­jesítéséért. Á pusztaszenílószlói tanács is teremtsen rendet a sertésbeadásban A megye minden községében- minden becsületes dolgozó paraszt felajánlásokkal, beadási kötelezett­ségének teljesítésével, túlteljesíté­sével készült megünnepelni május elsejét. Számos községből jelentették az ünnep előtt a győzelem híreit, — hogy vállalásuknak eleget tettek, teljesítették a haza iránti köteles, ségüket, határidő előtt végezték el a vetéseket. így dolgoztak Puszta, szentlászlón is- Az egész község dolgozó parasztsága vállalta május 1 tiszteletére a vetések határidő clőllti elvégzését. Mint már oly sokszor, most is bebizonyították a pusztaszentlászlóíak helytállásukat t> eleget tetítek vállalásuknak és megkezdték a tavaszi növényápo­lást. Jó hírnévnek örvendett az elmúlt évben is a község. Különösen jó eredményeket értek el a gabonabe- gyüjtés időszakában, amikor nem egyszer büszkélkedtek a Megyei Pártbizottság vándorzászló jával, amelyet -a megye legjobb begyűjtési eredményt elérő községe kapott an eg. Ebben az évben azonban valami nincs rendjén a községben, ered­ményeik gyengék. Legtöbbet tud­nak felmutatni eddig a baromfi- és a tojásbeadás terén elért 75 száza, lékos félévi tcrvteljesitéssel, vala­mint a vágómarhabeadásnál. Azon­ban alapos lemaradásuk van a ser­it ésbeadás ban. A kommunisták példát mutatnak, beütemezett sertéseiket már vala­mennyien beadták. Az elsők között volt Baranyai József elvtárs, aki 180 kilós sertést adott be és tel­jesítette tojás, és baromfibeadási kötelezettségét is. Jó teljesítéséért az úttörők felköszöntöttek és a május 1-i ünnep-égen dicséretben részesítették, virágcsokrot nyújtot­tak át neki. Tgy dolgozott Koltai afásps Cs Sz. Takács Isíyáa is, pél­dát mutatva dolgozó paraszttár­saiknak. Hiba azonban, hogy meg­elégedtek az úttörők munkájával, valamint a példamutatással. Nem fordítanak kellő gondot a csoportoa agitációra, nem vonják be az ági- ít'ációs munkába az olyan dolgozó parasztokat, mint Jandó Gábor, aki már első félévre minden kötelezett­ségét teljesített e. Kezdetben jó munkát végzett a tanács is, később azonban a meg­elégedettség vált úrrá felettük. Be­ütemezték a szükséges sertéseket, időközönként ellenőrzik azok hiz­lalását. De ez nem elég. Helytele­nül végezték el a beütemezést, mert a sertések nagyrészét a fél­év végére állították be. Nem tuda­tosítják az expresszhízlalás jelen­tőségét, helyette többet hivatkoz­nak arra, hogy a termelőszövetke­zet hátráltatja eredményeiket. A beadás teljesítésének szorgalmazá­Ha jógyár dolgozóinak életét a kora kapitalizmustól kezdve napjainkig. A hajógyár hetven eves és akad >lyan öreg munkás a gyárban, aki csaknem a teljes hetven év tanúja. Az idős elvtársak elbeszélései nyo­mára felelevenedik előttünk a múlt, a munkások harca a gyár tőkés urai­val. Az első szrájkot 1870-ben: a ha­jógyári kovácsok szervezték meg és egy percre sem adták fel a küzdel­met. Részletesen foglalkozik a szerző a 19-es eseményekkel. A Ganz hajó­gyárbeli „öregek" emlékezetében ele­venen él a dicső Tanácsköztársaság emléke. Ekkor tanulták meg a fegy­verforgatást, hősiesen harcoltak a szécsényi csatában, mely örök dicső­sát azonban elhanyagolják. A ta­nács titkára nem ismeri a termelő, szövetkezet lehetőségeit, nem tud­ja, hogy azok miből teljesíthetik k ö tele ze t tis é g ükeftl. A 'tanácsnak fel kell hívni a ter­melőszövetkezet figyelmét arra, hogy adja be idejében a tojást és baromfit, amivel elkerülheti a kár­térítést, ami a múlt évben is csök­kentette jövedelmüket. Tudnia kell azt is, hogy a termelőszövetkezet a félévi beütemezett 13 darab ser­tés helyett 26 darabot állított be expresszhízlalásra, amivel majdnem egészéví sertésbeadását biztosítja, Lehetőségeik alaposabb megisme­résével, a pártszervezet segítségé, vei sürgősen fogjanak hozzá a le­maradás pótlásához és hetekre be­ütemezve, rendszeresen biztosítsák a sertések beadását, amire minden lehetőségük megvan. sége marad a hajógyáriaknak. Az ellenforradalom éjszakájában az első sztrájkot a hajógyári öntők robbantották ki. A fasiszta elnyomás idején a Vörös Ganz kommunistái szervezték a munkásság ellenállását elnyomóikkal szemben. A könyv második felében már a fiatalok beszélnek, az élmunkások, a sztahánovisták. Megismerjük a gyár életét a felszabadulástól, amikor le­küzdve a legkülönbözőbb akadályo­kat helyreállítják a gyárat és elindul­nak a szocializmus építésének utján. A Népszava kiadásában most meg­jelent irodalmi riportregény hősei maguk a Ganz Hajógyár dolgozói. Az ő küzdelmes életüket, hősi helyt­állásukat mutatja be színes irodalmi formában a könyv írója. KÖNYVISMERTETÉS Soós Magda: A vörös hajó (Népszava) A könyvből megismerjük a Ganz A* április z6-án Budapesten megnyílt Országos T cny észállat vásár és Áll a f kiállításra ilyen egészséges és szépen fejlelt. mesl crsegeoep neveli borjukat hoztak fel a Magyaróvári Kísérleti Intézet gazdasá­gából. Bertalan Hona munkaóráémrende$ borjunevelőnö kedvenc bor juival. NEGYVENMILLIÓ FACSEMETE Az Újszegedi Átlátni Facsemetékért a munka gépesítésével elérte, hogy évente negyvenmillió facsemete felnevelésével segítheti erdősíté­si tervünket. Sipos István az üzemegység vezetője olyan lenyömagvc- tőgépet szerkesztett, amely negyvenember munkáját végzi és teljesen egyenletesen osztja el a magot. Képünk a frissen kihajtott fenyőíacsemelék hosszú sorait ábrázol­ja, amint sorközi kultivátorozóval munkálják meg. A képen előtér­ben Sipos István. SARKADI IMRE: „V T A TANYÁKRÓL' A budapesti Madách Színház nagy sikerrel játssza Sark^ai Imre Mt a tanyákról“ cimü színművét. A régi és az uj élet harcát mutat­ja be a darab, csupa olyan szereplő életén keresztül, akik mind jó is­merőseink, akik ott élnek minden egyes faluban. A darabot műsorára tűzi az Állami Faluszinház és így az elkerül az ország minden részébe. Képünk a színdarab egyik izgalmas jelenetét ábrázolja. Több mint 30 utcát neveztek el május 1-én Sztálinvárosban Sztálinváros api tőin ok javaslatá­ra az idei május 1-én. elnevezték a város összes útjait és utcáit. A város szélén húzódó régi országait — amelyen az első épitők mentek a szocialista várost építeni — Építők, útja elnevezést, kapta, A város fő­út j át Sztálin-útnak nevezték el, A régi Pen teléből az újváros felé vezető ut a Néphadsereg-utja elne­vezést kapta. A 10 tantermes iskola mellett van az Úttörő « utca és Isko­la-tér. A pártház előtti tér, a vá­ros főtere a Szabadság-tér elneve­zést kapta. Petőfiről, József Attilá­ról, Ady Endréről, Kilián György­ről neveztek el utcát. A városnak a gyűr felé eső keresztalja Kohász­atén. Május 1-én a város . több. mint 30 utcája kapott elnevezést; •wwctfWMig^iw4i?:jBirofun»gwiOTriPM«waHitw»rir,xiat>.'HW»í«if Vasárnap, 1953 máj, 4

Next

/
Thumbnails
Contents