Zala, 1952. április (8. évfolyam, 77-100. szám)
1952-04-27 / 98. szám
Éljen a tartós béke szilárd erődje, a kommunizmust diadalmasan építő Szovjetunió ! Zala megye legjobb gépállomása Ji üszkén néznek a tőrjei gép- ^ állomás dolgozói a maga. s:m lengő piros zászlóra, amely ,,Z»í la megye legjobb gépállomása’1 címet hirdeti. Pár napja van itt a zászló, minden erejükkel azon voltaic, hogy meg is tartsák. De hirtelen változás történt, oiycin, amire nem is mertek gondolni. Tíz óra felé megjelentek a megyeközpontból és megmutatták a legújabb értékelést a gépállomások versenyének állásáról, amely Szerint az elsőség a pölös- keieket illeti. Szóhoz -sem tudtak jutni, amikor a zászló lassan leereszkedett a rudról. ■ Nem tudtak belenyugodni. Más- nap reggel már a korai órákban folyt a vita, mi az oka annak, hogy Pölöske elvitte a zászlót? — Mi is dolgoztunk és a mi .traktorosaink is megállják a helyükéi — mondja a könyvelő —, .valahol a jelentés-ben történt a hiba- Később rá is jöttünk. Az egyik brigád teljesítménye nem volt jelentve. J> arrag elvtárs, az igazgató A a könyvelőt, a brigád- vezetőt és a mezőgazdászt egyaránt hibásnak tartja, mert meg volt szántva az az egy százaléknak megfelelő terület, csak nem jelentették a központnak. Dombi elvtársnő, pártszervezet titkára maga is csak mérge, .lődik és egyre azt hangoztatja: — Mi i®, dolgozunk úgy, mint a pölöskaiek. Az irodában is arról folyik a vita. hogy ki a felelős a zászló elvesztéséért. Kint a mezőn a 'traktoristák még mit sem. tudnak arról, hogy a zászló másé lett. Kai már Gyula a gépállomás legjobb traktoristája tervét már teljesítette és már a tulteljesiré- séérfc dolgozik. r—A tavaszi terv teljesít és p után most már a május 1-re tett felajánlásomat is teljesítettem — mondja nyugodtan —, mert megakarom tartani „a gépállomás degjobb traktorietája’* címeit. XT őzben megérkezik munka- társa is, Leief Mária, aki nemrégen hagyta el a picsái traktoros lányiskolát és már ő is a gépállomás iegjobb traktoristái ,kdzó tartozik. Mindkeitífcen meglepődve hallgatták, hogy már nem ők -az elsők. — Ezt nem hagyjuk — mondják egyszerre —, az elsőséget újra vissza kell szerezni. — Vállalásomat már teljesítet- fern, a május 1-re ígért 113 százalék megvan, de most vállalom, hogy tavaszi tervemet 125 száza: Iákban teljesítem május 1-re — mondja Kalmár Gyulai és a lelkes felajánlásához nyomban csatlakozik Leier Mária is— N»sm régen vagyok traklo. ri-sta, de szeretem a gépet és megtanulom vele dolgozni. Egy hét. után már magam vetettem sokszor fél napig is. Mióta Kalmár elvtárssal dolgozom, sókkal lobiban megy. Most vállalom, hogy a, zászló» visszaszerzéséért tervemet május l.re 120 százalékban teljesítem és versenyre hivom a püiöskei gépállomásról Bránát Máriát. A íraMoristák a hír hallatára valamennyien újabb lelkes küzdelemre indulnak. A hiba azonban, hogy a vezetőség és» a párt- szervezet nem elég rugalmas. Kél nap eltelik anélkül, hogy egyetlen {Vidám, vagy élő szó eljutna ■a traktoristákhoz, amelyből értesülnének a verseny állásáról. * A zászló Tűrj érői Pöiöskére került. T J julti erővel _dolgoznak a pö- löskeiek. Ők a megyében a [legjobbak. A pártszervezet »titkára, Gá'-pár eiv'.árs és Juhász €»lvtárs, az igazgató abban a percben, amikor a zászló érkezett, éppen a ,,Villám“ szövegét fogalmazták Két óra el telit ével minden traktoros tudta, hogy elsők a megyében, hogy ez még keményebb munkára kötelezi őket, mert csak tized százalékokkal maradtek mögöttük az oroeztonyiak, s a ttrirjeiek is csak egy százalékkal vannak elmaradva. A pártszervezet, a népnevelők é~ a gépállomás vezetőségének jó munkája egy-kettőre összevegyült, a traktoristák lelkesedésével- Műszak végeztével valamennyien, besiettek, hogy- lássák a zászlót. Juhász elvltárs megkérdezte tőlük: — Elvtársak, meddig tartjuk a zászlót? A válasz egyformán hangzott: — Juhász elvtárs, ez itt fog kifakulni. Egyszerű szavak, de azi bizonyát] ák, hogy a traktoristák minden. erejükkel azon vannak, hogy S! zászló itt maradjon. Békeíi István traktorista is most jött be a mezőről. Megnézi a zászlót és azt mondja: — Ma úgy dolgoztam1, hogy éj- »szaka két órakor ít!av?szi tervünk 100 százalékban teljesítve lesz s megkezdem a terv »túl teljesítését. ÍVJ indennél nagyobb a lelke..-LTJ- eedás a női brigádban. Hosszú Erzsébet elvtársnő sorba látogatta brigádja tagjait é-, megbeszéltp velük tennivalóikat. A lányok lelkesedése akkora, hogy maguk 'segítettek a termelőszövetkezetnek a traktor előtt trágyát teríteni, hogy a műszakban lévő társuk haladjon és a terv minél előbb teljesítve legyen. Sípos, Rozália, a legjobb női ■traktoros ceak éppen a vacsoráért szalad haza a gépállomásra. Siet visgzai a géphez, mert ö a felelős vezető és kéti műszakban, dolgoznak. Közben maga. is lelkesíti a »többi traktoristát. — A zászló a miénk, azt többet, el nem viheti senki. Dolgozzunk fáradságot1 nemi ismerve, a terv teljesítéséért! Tervük túlitólje'siíé&éhez hozzájárul az is, hogy a felelős vezetőket is kötelezték a müszsk pontos betartására és »fizetésükké ők is» teljesítmény után kapják. Elősegíti, tervük teljesítését a rendszeres politikai oktatás, a népnevelők és a pártszervezet jó munkája. Az újabb, magasabb teljeUtíué- nyek elérésével legyenek méltók „a megye legjobb gépállomása“ hogyan is megy az a négyzetes; kukoricaül tatés? Mégis csali tesz valami belőle — Másikak meg kint a vető- gépet áhitgatták, hogyan is lehet megoldani q négyzetes vetést. _ A mi földjeink még apró parcellákban vannak, amin nem lehet forogni mindenütt a vetőgéppel. Hát ez volt az, ami elindította nálunk a tervezgetést. Éppen ez a nehézség, hogyha akarnánk se tudnánk, mozgatta meg az embereket. — Csak asért is négyzetesen vetünk I De hogyan? — Mkkovi'-s elvtárs most már maga is hévvel beszélni kezd s rajzolja & padlón. — Egyirányban végig megyünk a vetőgéppel akármilyen szűk földön is, egyszer-kétszer, van_ amelyiken négyszer is elférünk 60 cm sortávolsággal elvetjük a kukoricát Amikor kikelt, lókapá' val, azzal könnyű forogni, keresztben átvágjuk a sorokat. így vetőmagot «takarítunk meg, mégis négyzetesen vetettünk. És 10 holdat már elvetettek. _ A 'gumipitypang neve már maga is nevelést csalt a tszcs- tagok arcára. Mire jó az? Vata- mikor gyermekkorukban _ pitypangból fontak füzéreket és szélnek engedték könnyen lebegő magvaiksit- De voltaié komolyabb aggályoskodők is: egyenként kel- palántáim, holdszám hajladozni, hiszen kettétörik az ember dereka Ebben az esztendőben a tavaszi vetések megkéstek a kedvezőtlen időjárás miatt és ez torlódást okoz a tavaszi munkák második időszakában a növényápolási munkáknál is, A növényápolási . munkák idő(Hát még a lányoké!) Elhisszük, hegy bevált a- Szovjetunióban, de nálunk más az éghajlat. (Hát még a régihez való csökönyös ragaszkodás!) Egyszóval mégis csak ott élt a gumipitypang a tudat" ban. Az ültetés első napja végén megváltozott a tszcs apraja- nagyja véleménye: nem is megy ez olyan nehezen. Most már arra jártukban szívesen elnézik a szépen fejlődő gumipitypang üdezöld sorait. A büszkeség, ami eltölti a letenyei Vörös Csillag-tszcs tagjait, arról buszéi, hogy az ember náluk is legyőzi a természetet. — Vájjon milyen les-z belőle az eredmény? — erről beszélnek. Amilyen barátságtalanul fogadták íz uj jövevényt, most úgy megszerették ezt a vendégüket. Többet el gsin engedik. ' A gumipitypang öröklakó lett a letenyei határban is. ★ A letenyei Vörös Csillag íszögnek gondja van a beadásra is. A járásban elsők .a hizottsertésbe- födáisban. Első negyedévi tervüket (31 mázsa hizottsertést) 4 mázsával túl is teljesítették. A múlt évben is élenjártak s az idén sem akarnak rák módjára haladni. S igy lesz ez a négyzetes vetéssel, a gumipitypanggal, a tszcs egész életével. Az ut arra való, hogy előre haladjanak rajta. (Benkő Kút oly) ben és jó minőségben történő elvégzése nemcsak agrotechnikai, hanem harci, politikai feladat is. Milyen munkák várnak ránk a növényápolás során? Ki kell irtani a gyomot az őszi és tavaszi kalászosok közül. Háromszor, négyszer kell megkapálni a kukoricát. Egyelni és többször kell megkapálni a gyapotot és a cukorrépát. Ha ezeket figyelembe vesszük, máris látjuk a feladat nagyságát, amely különösen a növényápolási munkák vége felé jelentkezik legnagyobb mértékben, amikor megjön az aratás és a másodvetés ideje is. A munkák jó elvégzéséhez szükség van a gépi és igaerö, valamint a rendelkezésre álló munkaerőlétszám helyes megszervezésére. Úgy kell a rendelkezésre álló erőnket és gépeket csoportosítani, valamint a növényápolási munkák ütemtervét elkészíteni, hogy a munkákat mindig a helyes fontossági idösorrend- ben végezzük és egy-egy munkát rövid idő alatt fejezzünk be. Arra kell törekedni, hogy minél több növénynél a gépi- és fo- gatos kapákat alkalmazzuk. Ez az egyetlen módja annak, hogy megbirkózzunk az előttünk álló feladatokkal. Arra fordítsunk legnagyobb gondot, hogy bevonjuk a munkába minden nőt. és családtagot. Ezzel megkétszerezzük a szövetkezet erejét. BÉKE MOZGÖ NAGYKANIZSA Csütörtöktől—keddig ÜTKÖZET BÉKÉBEN Uj magyar film. Színes űioptriás N A PVÉDŐ SZEM ÜVEGET árusít az OFOTÉRT bolt Budapesten és az ország minden részén. 49. sz. bolt Zalaegerszeg, Sas-u. 2. — 26. «5. bolt Nagykanizsa, SztáJin-ut 6. címre. (Konyecsni) BERTI ANDRÁSNÉ KÉT ÉLETE Fejjele, eleven. asszony ■ill az udvaron és a lábát Kötözi. Még a ■■múltkor á- ban feltörte a csizma. Körülötte gyerekek, kiket nem annyira a fájós kW, mint inkább az érdekel, amit Berti Andrásné mond. Nagyon szeretik a gyerekek Bérli Andrásnet, mert 'sokat beszélget velük, akárcsak a felnőttekkel. Kimondja hogyan élt régen, hogyan él ma és hogyan fog élni az 5 éves terv végen. Mindegyikről sokat tud beszélni, de leg. szívesebben az utóbbiról beszél mégis, na meg a máról. A múltról csak keveset, de azért nem felejti, hogy volt ez valamikor másképpen is. Berti Andrásné muráké- rcszturi tszcs-tag, a Szabad Föld pályázatán első díjat, egy kombinált szobaberendezést nyert. Április negyedikén hirdették ki a pályázat eredményét, de a kombinált szobaberendezés már bent áll a szobában. Kél szép szekrény, asztal, két fotelszék, egy ülőke, ebédlőszekrény és a gyönyörű, kétszemélyes rekamier zöld bútor, szövettel kárpitozva. Berti Andrásné örömtől csillogó szemekkel újságolja, hogy több mint uiyolceser pályázó közül 'nyerle el az első díjat. — Az egész úgy kezdődött — kezd a beszélgetésbe Berti Andrásné —-, hogy olvastam a Szabad Föld kincses kalendáriu. mában a pályázati felhívást. Elhatároztam, én Ais pályázok, miért ne írnám ■meg mindazt, ami velem cs rajtam kívül még annyi dolgozóval történt. Férjem is biztatott, írjak csak, hátha nyerünk egy könyvet, lesz mit olvasni. Én meg is írtam, amit akar- tam, de mikor kész lettem, eltéptem. Gondoltam, úgy I sem lesz az jó. Férjem elölt is hallgattam róla. Be az sürgette a dolgot. Azt mondotta: azért nem írolj, mert nem tudok. Erre aztán mégis elhatároztam, megírom újra, meg. mutatom neki, hogy tudok. Nem volt nehéz írni. Azt írtam, amit éreztem. Volt mii írni, hiszen annyi min. den történt velünk. Leírtam, mi mindent kapott falunk az ü éves tervtől, könyvtárat, terményraktárt, tanácsházat, kultur- olthont, mozit, villanyt stb. Be megírtam azt is, hogy ez meg csak egy része annak a sok mindennek, amit ezután fogunk kapni. Bárhová ncz, mindenről van mo-ndanivalója, min. dennele története van, nem magéitól került a rádió, villany, kerékpár a házba. ■— Ma már olyan tér. meszeles, hogy ég a faluban a villany, úgy vesz. szűk, mintha ez másképpen nem is lehetne. Be a napokban, mikor kivágattam a biztosítékot és aznap este petróleumlámpával kellett világítani — mondja nevetve —, bizony eszembe jutott, hogy mégcsak tavaly lett bevezetve a villany cs hogy azelőtt mindennap petróleumlámpával világ ltottunk. Milyen rossz volt, hogy csak egy napig nem égett a villany. Mikor a múltra terelődik a szó, elborul Bérli Andrásné arca, nem felejti el azokat az időket, inig csak él. — Szegény embereij voltak a szüleim, igy hóit mi más lettem volna én is, ■mint sommás. Tizenkét, éves koromban már egyel, tem az uradalom földjén. A látástól valculásig tartó •munka, az embertelen bánásmód, amiben részünk volt az intéző úrlól, korán elvette az erünket. „Megtörtént a felszabadulás, s a drága, annyi vérrel és könnyel öntözöd föld végre jogos tud aj do. nosának, a népnek kezébe került. 1050-ben férjemmel együtt beleptem a tszcs-be és még az év őszén beválasztottak a tanácsba is. Azelőtt nekem semmi szavam nem volt, most lob. bed magammal törvény? hozok“ — igy irta Berti Andrásné pályanyertcs so. rant. I — A csoportban munkánknak meg is lett az eredménye. Az elmúlt esztendőben kerékpárt, rádiót és sok-sok ruhát vásároltunk. Valamikor mint sum- más, soha nem gondoltam volna, hogy az én szobám, ban rádió legyen, amit akkor hallgatok, amikor akarok. Nekem annak idején nem volt cipőm, míg csak iskolába nem mentem. Nekem is van két gyerekem, de mihelyt tipegtek, cipőt húztam a lábukra. Volt miből. ők alig várják már a szép napos időket, hogy mezítláb járhassanak. Én valamikor ürültem, ha néhanapján, nagy ünnepen cipőt húzhattam. Bánés az asztalra, az az asztalon lévő könyvekre, majd kitekint az ablakon. — Bizony a legrosszabb, kor jött ez a lábfájás — mondja keserűen —, most van a legnagyobb munkaidő a csoportban. Be most n yugodtan gyógyíthatom magamat, nem úgy, műk amikor még cseléd voltam. — Akkor még vasárnap is kellett dolgozni, mosni vagy mást, pedig papi birtokon dolgoztam. A vasárnapi munkaszünet csak rájuk, papol:ra vonatkozott, Megváltozott az életem. Úgy érzem, ilyen boldogságot nem érhettem volna el soha, a felszabadulás, & párt, az 5 éves terv, a tér. melőszővcíkesct nélkül. Bérli Andrásáéval együtt örül az egész falu, min. denki a saját éleiét látja Berti Andrásné sorsában. Berti Andrásné jól tudja, mit köszönhet népi demokráciánknak, látja azt a különbséget, mely a régi, n ép nyúzó Rorth y-rendszer 6s a inai rendszer között van. És visszavonhatatlanul elindult azon az úton, amelyről maga is igy írt: „Elkezdődött a boldog újjáépítés, a három, majd az 5 éves terv, melynek végére jólét és becsület lesz osztályrésze minden becsületes dolgozónak“. (F. J.) Jó munkaszervezéssel készüljünk fel a növényápolást munkákra A kiutat keresték a letenyeiek ig a múlt paraszti nyomorúságából, amikor a szövetkezeti gazdálkodást választót rák. Uj alapokon, régi módszerrel azonban nem akartak megszületni azok az eredőiemnek, amelyeket sokan éppen a maradiság miatt akaratiamul is gátoltak. Úgy gondolták — a ps1- raszt élete robot volt a múltban — robot ma is. Amikor a. legalapvetőbb korszerű eljárásokat kezdték alkalmazni, eredményeikkel saját kételyeiket oszlatták d. Mert a le' lényéi tszos-sek számolgattak. Rozsuk már a fejéi hányja. Hol van ettől ai kivülállóak vetése? Az bizony alaposan elmaradt. A kezdetben az olyan nehezen földre engedett traktorok mégis csak alapos munkát végeztek. Már azt is kiszámították, hogy a csoportban egy dolgozóra 12 hold föld jut, míg az egyéni gazdáknál eilig haladja meg ez a két holdat — mégis korábban végeztek — s jobb lesz a termésük is. Persze az idegenkedés az uj agrotechnika iránt nem foszlik szerte egy-két nap alatt. így voltak a kukorica négyzetes ültetésével is. — Jó, jó, majd meglátjuk — mondogatták a csoportbeliek. — De inkább másik tszcs földjén szerették volna« még az idén meglátni. Próbálja meg más. r— Előadást hallottak, olvastak is többen a kukorica négyzetes vetéséről ^ — mondja Miskovits István elvtárs, tszcs-elnök — & kukoricaültetés ideje meg mind közelebb jött. Azt hittem, az idén még bentragadunk az apai örökségben. Egyik este a tszcs irodájába siettem s láttam, hogy a csoporttagok ott kuporognak a padlón. Azt rajzolgatták a padlóra:, AMÍG ELÉRTEK ODÁIG
