Zala, 1952. április (8. évfolyam, 77-100. szám)

1952-04-27 / 98. szám

Dolgozó parasztok! Jó tavaszi munkával, az előre az ötéves tervért, a békéért, állattenyésztés kiváló eredményeivé népünk jobb életéért! P Ä li 1 É L E T + Nem folyik a politikai munka — lazasáy, lemaradás a Zala megyei Tanács Téglagyári Egyesülésének munkájában „Aki gyalcorlaii munkánkban el juharja választani a gazdaságot a politikától, aki a gazdasági munkát la politikai munka csökkentése árán akarja fokozni, vagy fordítva, a po. litikai munkát a gazdasági munka csökkentése árán — az feltétlenül Zsákutcába kerül El kell sajátí­tani a gazdasági szervek bolsevik ívezetésének módszerét, ez pedig ab­ban áll, hogy rendszeresen segítjük ezeket a szerveket, rendszeresen erő­sítjük őket és nem e szervek meg­kerülésével, hanem rajták keresztül Vezetjük a gazdaságot“ — mondox. tta Sztálin elvtárs, A belső pártmunka jő végzése és te gazdasági munka felett gyakorolt pártellenőrzés állandóan biztosítja munkaverseny kiszélesítését és (egyúttal a magasabb munkatermei é- jkenységet. Mindekhez azonban szűk. céges, hogy a párt és a gazdasági funkcionáriusaink sajátítsák el a (gazdaság kommunista vezetésének (módszerét, hogy üzemüket, vállala­tukat vezetni tudják felemelt ötéves * érvünk sikeres végrehajtásának ér- klekében. Ennek kellene megmutatkoznia a !Zala megyei Tanács Téglagyári Egyesülésének munkájában », A vállalat 1951-ben alakult 16 telephellyel, közel 500 dol- Igo-zóval. Az egyesülés köz­pontjában 20 dolgozó van, akik közül mindössze 7 tag­ja pártunknak, A tófeji tég­lagyárban 37 államló dolgozó közül egy tagja pártunknak, a többi telepeken is hasonló a helyzet. Az egyesülés 1951-ben a termelési tervét nyerstéglából 69.5, az égetett téglából 60 százalékban tel- jcsitette. Az 1952. évi elsó' negyedévi tervét globálisan 87 százalékban teljesítette. lAz egyesülés tavalyi és az első ne­gyedévi munkája nem töltötte be a feladatát. Nem biztosították a terv teljesítését, nem hajtották végre J pártunk é-s kormányzatunk határo­zatát. Vájjon, mi lehet ennek az okai Az egyesülés központjában a 7 párttag közül mindegyik más-más pártszervezetben végzi a munkát, illetve nem lehet megállapítani, vé- jgeznek-o valahol pártmunkát. Párt- szervezetük nincs és ez rányomja bélyegét az egyesülés munkájára. Hiányzik a termelés pártellenőrzése, nem folyik a politikai munka, a vállalatvezetőséget nincs aki beszá­moltassa munkájáról, A telephelye­ken hasonló a helyzet. A pártunk Szervezeti Szabályzatának betartá­sát sem tartják szem előtt. A gu- torfüldei telepen Szörcsög Ilona elv- társnőt' 1950-ben vették fel tagje­löltnek, 1952, februárban nyilvání­tották pártunk tagjává, de Ször- csög Ilona elvtársnő 1950 szeptem­ber óta nem fizetett párttagsági dí- jat. Ebben maga Mészáros Gábor elv- társ, a vállalat igazgatója sem mutat jó példát. 3300 fo­rint fizetése mellett minűösz- sze 10 forint tagdijat fizet, lioiott a párthatározat szerint leg­alább 45 forintot kellene fizetnie. Ugyanez látszik meg Pilipál elvtárs, műszaki igazgatónál is, aki 2.100 forint fizetése mellett 10 forintot fizet, A vezetőknek az ilyenforma magatartása természetesen rányom­ja bélyegét kint a telephelyen dolgozó elvtársakra. Ezen a legrö­videbb időn belül változtatni kell a vállalat vezetőségének. Lenin elvtárs 1903-ban így hatá­rozta meg a párttagság fogalmát: „A párt tagjának tekinthető mind­az, aki a párt programmját elismeri és a pártot mind anyagi eszközökkel, mind a pártszervezetek egyikében való személyes részvétellel támogat­ja“. A dm pártunk Szervezeti Szabályza­ta ennek alapján épül fel és ki­mondja, hogy aki 3 hónapon keresz­tül nem fizeti a tagdíjat, az nem lehet pártunk tagja. Kint a telepeken azonban lehet látni jó példákat. Molnári dél­szláv község téglagyárában a párt- szervezetnek 8 tagja van, rendszere­sen tartanak taggyűlést, a pártszer­vezet tagjai rendszeres pártoktatás­ban vesznek részt a falusi alapszer- vezetben, A jó politikai munka ered­ménye megmutatkozott abban, hogy az első negyedévi tervüket globáli­san 100 százalékban, teljesítették. Ez a példa azonban fehér holló, mert többet nem igen lehet találni az egyesülés telephelyein, mert a központ munkája nem jó példa szá­mukra. A politikai munka mellett nem folyik sem szakszerve­zeti, sem pedig tömegszerve­zeti munka. A szakszerve­zeti munka mindössze a tag- dijbeszedésre irányul, de ez sem felel meg a követelmé­nyeknek. A DISz munkája nem látszik meg a telephe­lyeken, holott egypár telepen, Zalalövőn, Zalaszentmihályon erős, ütőképes DISz-szervezeteket lehetne létrehoz­ni. Műnk avers eny-mozgal om az egye­sülésnél egyáltalán nincsen, A már azóta leváltott Nagy Eerenc, nyilas, főkönyvelőt, akit a pártból is ki­zártak nyilas múltja miatt, rossz, hanyag, lelkiismeretlen bomlasztó munkája miatt már három zalaegerszegi vál­lalattól távolították el, Ez az egyén papíron tett verseny­vállalásokat, amelyekről a dolgozók egyáltalán nem tudtak. Loy-, Gazda-, Röder-mozgalmak az egyesülésnél ismeretlen fogalmuk. A 16 telephelyen egyetlenegy szta- hánovista dolgozó sincsen. A mun- káversenynek nincs nyilvánossága, a versenytáblák üresek vagy nincse­nek, habár a molnári, bánokszent- györgyi, zalalövői I, téglagyárak jó eredményeket értek el. Az egyesülés munkájában az egy­személyi felelős vezetés sincs bizto­sítva. Kovács István elvtárs, a já­rási párttitkárok országos értekez­letén mondotta: „El kell sajátítani a gazdaság vezetésének kommunista módszerét Mindez nem nyilvánul meg Mé­száros Gábor elvtárs, igazgató mun­kájában. Mészáros elvtárs önálló vé­leményt nem képes alkotni s így a műszaki vezető, vagy. a volt főköny­velő könnyen tudta befolyásolni egy- egv döntés meghozásában. Kovács elvtárs mondotta: „Csakis a szakmai kérdések foko­zatos elsajátításával válik meg fog­hatóvá, konkrétté a kommunisták előtt a termelés ellenőrzése“. Ezt kell szem előtt tartani Mészá­ros elvtársnak, mert csak így tudja vezetni az egyesülés munkáját, a feladatok végrehajtását, Mindezekért nagy felelősség terheli a vá­rosi és járási pártbizottságo­kat. A nagykanizsai járási pártbizottság szervező titkára, Marton elvtárs azt sem tudja, hogy a járása területén hány téglagyár van s hogyan állnak azok a pártmunkával, gazdasági fel­adatokkal. Ugyanez mutatkozik meg a többiek munkájában is. A zala­egerszegi városi pártbizottságot ter­heli az a felelősség, hogy már előbb nem hozta létre a pártszervezetet s nem foglalkozott kellően az egyesü­lés vezetőségének munkájával, így fordulhattak elő ilyen lazaságok. Felelősség terheli a SzOT megyei elnökségét, a DISz megyei bizottságát, a megyei tanács ipari és kereskedelmi osztályát, amelyek nem figyel­tek éberen az egyesülés mun­kájára és tűrték, hogy hosz~ szu ideig szervezetlenség, tervszerütlenség, felelőtlen­ség mutatkozzon meg az egyesülés politikai, szerveze­ti s gazdasági munkájában. Éberen és figyelmesen kell fog­lalkozni a területekhez tartozó fel­adatokkal, mint ahogy azt pártunk megyei bizottsága is teszi, leleplezte a hiányosságokat és megmutatta áz utat az egyesülésnek azok kijavítá­sára. A hiányosságok kijavításában nagy munka vár valamennyi szerve­zetre, Elsősorban a járási és vá­rosi pártbizottságok javítsák meg a téglagyárakban folyó politikai mun­kát, hogy ezen keresztül a gazda­sági feladatokat sikeresen tudják megoldani. Ugyanez a feladat vár a többi szervekre is. Az egyesülés központjának fel keli számolnia munkájúié­ban megmutatkozó bürokrá­ciát és most, a Nagy Ferenc- féiék eltávolítása után erő­sen vegye kezébe a vezető­ség az egyesülés irányítását. Biztosítani kell az egyszemé­lyivezetést, a munkaverseny nyilvánosságát. A most meg­alakult pártszervezet éljen pártunk Szervezeti Szabály­zata által adott jogával, a termelés állandó pártellenőrzésé­vel biztosítsa a, tervek maradékta­lan végrehajtását. Ha a pártszerve­zet fokozza az ellenőrzést a vezetés munkája felett és minden módon fejleszti a munkaversenyt, akkor az egyesülés további munkája során megoldja a terv által ráháruló fel­adatokat és biztosítani tudják ter­vük megvalósítását, (Kerkay) Az Országos Állattenyésztési Kiállítás látnivalói Ä Budapesten, április 26-án megnyílt Országos Állattenyész­tési Kiállítás gazdag látnivalóival várja a dolgozókat. A kiállításon kifejezésre jut az a küzdelem, amelyet az állattenyésztés dolgo­zói, a tudósok, a kutatók az állat- tenyésztés 'termelékenységéért, uj tény észt ip us ok kialakításáért foly­tadnak. így bemutatásra kerülnek mindazok a fejlett állattenyész­tési módszerek, amelyek állat- állom anyunk termeiékenységének növelését szolgálják. A napi há­romszori fejért, a tégy masszázs’ a gyakori:tban mutatják be a legkiválóbb állattenyésztési dol­gozók. A takarmányok helyes előkészít ésér p nagy súlyt kell he­lyeznie minden állattenyésztőnek A saociAUsta nagyüzemi állatte­nyésztés takarmány el ökés-zi Léséi mutatja be a kiállításon külön erre .a célra épített takarmány- konyha. Láthatjuk majd a külön­böző silótipusokait különböző anyagokból elkészítve. Külön érdekessége a kiállttá5" nak és egyúttal tanulságul szol­gál a házi építkezések saját anyagból való lebonyolításának bemutatása. A kiállításon ezen­kívül sokszáz kép, modell és gra­fikon mutatja be állattenyészté­sünk fejlődését az ötéves terv keretében, 3 Szovjetunió állatte­nyésztési tudományát és gyakor­latát, valamit nagy segítségé állattenyésztésünk számára. Vasárnap, 1952 ápr, 27. 3 Az ENSz Alapok ma űr 107. cikkelye és az ossz nemei választások A szovjet kormány március 11-én nyilvánosságra hozott jegyzéke a né­met békeszerződésről újabb tanúbi­zonysága a Szovjetunió következetes békepolitikájának amely a béke megszilárdítására irányul és igazsá­gos a német nép törvényes nemzeti érdekeivel szemben. A szovjet kormány jegyzékében újból javasolta az Egyesült Államok, Anglia és Eraneiaország kormányá­nak, fogjanak hozzá a német béke­szerződés együttes megvitatásához, valamint Németország egyesítése es az össznémet kormány megalakítása kérdésének megvizsgálásához. A szovjet kormány jegyzékében arra is rámutatott, hogy a Németország­gal kötendő békeszerződés tervezetet Németország közvetlen részvételével kell előkészíteni egy össznémet kor­mányon keresztül, amely a német nép akaratát fejezi ki. A jegyzék hangsúlyozta: a szovjet kormány szükségesnek tartja, hogy a Szovjet­unió, az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország kormánya haladék­talanul vitassa meg a szabad ossz. német választások megtartásának kérdését, amint ez már korábbi ja­vaslataiban is szerepelt, A szovjet kormány e javaslatok előterjesztésekor abból indult ki, hogy meg kell gyorsítani a német békeszerződés megkötését, s ilymó- don ki kell küszöbölni a német mili- tarizmns feltámadásának és a német agressziónak veszélyét. A szovjet kormány jegyzéke utal arra, hogy a német békeszerződés megkötése és az össznémet kormány megalakítása nagyjelentőségű lesz nemcsak a német nép további sorsa szempontjából, nemcsak Németor­szágnak mint egységes, független, demokratikus és békeszerető állam- uak további fejlődése szempontjá­ból, hanem az európai békének a megszilárdítása szempontjából is, „A német békeszerződés megkötő, sének halaszthatatlan volta — mond. ja a szovjet kormány április 9-i vá­laszjegyzéke , — szükségessó teszi, hogy a Szovjetunió, az VSA, Anglia és Franciaország kormánya megte­gye a legsürgősebb intézkedéseket Németország egyesítésére és az össz­német kormány megalakítására‘ ‘. Amint az. Egyesült Államok már­cius 25-i jegyzékéből, valamint Ang­lia és Franciaország azonos jegyzé­keiből is látható, ezen országok kor­mányai szintén az össznémet kor­mány megalakítása mellett foglal­nak állást a szabad össznémet vá­lasztások megtartása alapján. Az Egyesült Államok, Anglia és Fran­ciaország kormánya azonban ugyan­akkor azt is javasolja, hogy az ENSz egy bizottsága végezzen vizsgálato­kat Németországban, állapítsa meg, megvannak.e a szabad össznémet vá­lasztások feltételei. A javaslat, hogy Németországot egy ENSz-bizottság vizsgálja felül ,— akárcsak az ENSz közgyűlésének e bizottság kinevezéséről korábban hozott határozata — ellentmond az ENSz Alapokmányának, nevezetesen a 107. cikkelynek. Ez a cikkely ki­zárja az Egyesült Nemzetek Szer­vezetének beavatkozását a német ügyekbe, ami nyilvánvalóan kitűnik a szövegből. Az Alapokmány 107. cikkelyének teljes szövege így hang­zik : „107. cikkely.. A jelen Alapok, mányban foglalták semmiben sem hatálytalanítják vagy zárják ki azo­kat a rendszabályokat, amelyeket az ilyen rendszabály ért felelős korma, nyolc a második világháborúban a je­len Alapokmány bármely aláírójával hadban álló valamely állam ellen a háború folyományaként foganatost, toltak vagy engedélyezlek“. A fentemlített cikkelyben az a megállapítás, hogy az ENSz Alap­okmányában foglaltak nem hatály­talanítják vagy zárják ki azokat a rendszabályokat, amelyeket a volt ellenséges államok területén meg­szálló funkciókat gyakorló kanná, nyok foganatosítottak vagy engedé. lyeztek, azt jelenti, hogy e hatal­mak szervein kívül semmiféle szer. vezetnek és semmiféle szőrmék nincs joga beavatkozni é3 ellenőrizni azokat a rendszabályokat, amelyeket a megszálló hatalmak a megfelelő területen foganatosítanak. Ebből a cikkelyből következik még az is, hogy a volt ellenséges állam megfe­lelő hatóságainak a megszálló funk­ciókat gyakorló hatóságok által en­gedélyezett rendszabályai a meg­szálló hatalmak szervein kívül sem­miféle más szerv ellenőrzési hatás­körébe sem tartoznak. Ez teljes mértékben vonatkozik az Egyesült Nemzetek Szervezetének különböző bizottságaira is, E cikkely célkitűzéseit világosan meghatározták 1945-ben, a san. franciscoi konferencián az ENSz Alapokmányának kidolgozásakor és felülvizsgálatakor. Akkor mindenki egyetértett azzal, hogy az Alapok­mány 107. cikkelye kizárja az Egye­sült Nemzetek Szervezetének bármi­nemű beavatkozását a volt ellensé­ges államok ügyeibe. Emellett emlékeztetni kell arra, hogy a sanfranciscoi konferencián 1945-ben az Egyesült Államok dele­gátusa az Alapokmány 107. cikkelye szövegének kidolgozásakor kijelen­tette, hogy az É,gyesült Nemzetek Szervezete nem vállal felelősséget a fegyvexletételi feltételek megvalósí­tásáért és a békeszerződéseket élin­tő kérdésekkel kapcsolatban, mint­hogy ez teljes mértékben a meg­szálló funkciókat betöltő hatalmak hatáskörébe tartozik. Egyenesen ki­jelentette, hogy ,,as Alapokmány nem írhat elő olyan lépéseket, ame. lyek akadályoznák a háborúban győz. teseket bármilyen intézkedés foga­natosításában Oj legyőzött állam el­len“. Hasonló álláspontot foglalt el akkor az angol delegáció is, amely­nek képviselője leszögezte, hogy a 107. cikkely olyan rendszabályokra céloz, amelyekért a megfelelő meg­szálló hatalmak viselik a felelőssé­get. Az Egyesült Nemzetek Szerveze­tének a német ügyekbe való beavat­kozása annyira nyilvánvalóan meg­engedhetetlen, hogy még az ENSz Alapokmányának azon kommentáto­rai is, akik hajlamosak arra, hogy tágakban értelmezzék az Egyesült Nemzetek Szervezete funkcióinak óa meghatalmazásainak kérdését, kény­telenek beismerni, hogy a békés ren­dezést a volt ellenséges államokkal, többek között a német probléma bé­kés rendezését érintő kérdésekhez az Egyesült Nemzetek Szervezetének semmi köze sem lehet. Goodiichnak és Iíambroonak az Egyesült Nemze­tek Szervezete Alapokmányához fű­zött ismert kommentárjaiban, ame­lyeket a Londoni Nemzetközi Kap­csolatok Intézete adott ki (1949), a 107. cikkellyel kapcsolatos rész nyíl­tan kimondja, hogy „a békés rende­zésnek a második világháború uta-i az Alapokmánytól függetlenül úgy kell lefolynia, mintha ez az Alap­okmány egyáltalán nem léteznék Hogyan kezdi meg Haszan Terzi az életet Az egyik török újság 1952. feb­ruár 15-én közölte, hogy Riza váro­sában egy különleges képességű 4 éves fiút fedeztek fel. Haszan Ter- zinek hívják. Huszejn Terzi török polgárnak a fia, aki a Csakmakesi- lar negyedben lakik, A gyerek tud olvasni és írni, egyaránt ismeri a latin és az arab abc-t, A török „emberbarátok“'f tekintet, be véve a gyermek képességeit, el­határozták, hogy feltétlenül gondos, kodni fognak további képzéséről és ennek érdekében pénzt gyűjtenek — a város utcáin. Most ezt a 4 éves kisfiút arra kényszerítik, hogy naponta egy fel. nőtt kíséretében, kezében persellyel az utcákat rójja, alamizsnát kére­géivé ,,továbbképzésére“ Ilyen Törökországban a legifjabb nemzedék sorsa. , (Iiteratur-naja

Next

/
Thumbnails
Contents