Zala, 1952. április (8. évfolyam, 77-100. szám)
1952-04-25 / 96. szám
Borsi Emil elvtárs, egyelem i tanár előadása a Pártoktatás Házában Rákosi elvtárs „Népi demokráciánk útja64 Szerdán este 7 órai kezdettel a. Pártoktatás Házában Borsi Emii elvtárs, egyetemi tanár előadást tartett a felsőfokú kádertanfolyamon tanulók részére Rákosi Mátyás elvtárs „Népi demokráciánk útja“ cimü müvéről. — Egy hónappal ezelőtt jelent meg Rákosi Mátyás eivtárs nagy jelentőségű müve a „Népi demokráciák útja“ — kezdte a beszédét Borsi Emil elvtárs. — Ezekben a napokban az egész ország népe ünnepelt, ünnepelte nagy vezetőjét, bölcs tanítóját, aki akkor töltötte be harcos és munkás életének 60. esztendejét. A feléje áradó szeretetet sugározta a hozzáküldott ajándékok és jókívánságok tömege, de ezt mutatta mindenekelőtt az eddig soha nem látott lendületet vett munkaverseny. Mindenki érezte, hogy Rákosi elvtárs számára az a legkedvesebb ajándék, ami népünk további felemelkedését, a szocializmus építését, békénk védelmének megszilárdítását szolgálja, Mindenki tudta, hogy néni a személyes, hanem a hazánknak felajánlott ajándékoknak örül legjobban Rákosi elvtárs. — És ebben ismét Rákosi eivtárs járt mindannyiunk előtt. Március 9-e legszebb ajándéka Rákosi elvtárs népi demokráciánk útjáról tartott előadása volt Gazdag és maradandó értékű ajándék ez. Fontos mérföldkő elméleti és gyakorlati munkánkban. _ Miben áll Rákosi elvtárs müvének, tudománya és gyakorlati jelentősége? Igen nehéz feladat erre a kérdésre egy ilyen előadás keretében teljes és minden vonatkozásban kielégítő választ adni. Mindenekelőtt azért nehéz, mert ez a jelentőség akkor domborodik ki valóban és a maga teljességében, amikor pártmunkásaink, propagandistáink jobb munkájával, dolgozó népünk további politikai fejlődésében mérhetjük le a mü hatását, Rákosi elvtárs előadásának eredményeit. De nemcsak azért nehéz, Ezt a müvet, mint Rákosi elvtárs valamennyi írását és beszédét a for- ma rendkívüli közvetlensége, a tárgyalási mód egyszerűsége és világossága jellemzi. Ez az oka annak, hogy első olvasásra köny- nyen megértjük, legalább is az a benyomásunk hogy minden sorát jól megértettük. Az alaposabb tanulmányozás során azonban egyre inkább kitűnik a mű rendkívüli tartalmi gazdagsága. A tudományos elemzés egyre újabb és újabb szempontjait fedezzük fel s minél többször olvassuk, annál inkább rájövünk arra, hogy az egyszerű mondatok valójában igen nehéz elméleti kérdések tömör és pontos megfogalmazásai. Ezt egyben figyelmeztetésképpen is mondom az elvtársak felé. Rákosi elvtárs előadásának feldolgozása akkor lesz csak igazán gyümölcsöző számunkra, ha azt alaposan átgondolva, az elmúlt évek tapasztalataival, az eddig tanultakkal összekötve, régebbi, egyes helytelen nézeteinket felszámolva dolgozzuk fel, — Rákosi elvtárs müvének kiindulópontja az a tétel, hogy Lenin és Sztálin tanításai a proletárdiktatúra megteremtésének előfeltételeiről általános érvényű tanítások; amint Rákosi elvtárs, Sztálin elvtársat idézi: „A proletariátus diktatúrájának lenini elmélete nem tisztán “orosz“ elmélet, hanem valamennyi országra kötelező elmélet.“ Borst elvtárs ezután a következőket mondotta: — „Népi demokráciánk útja“ olvasásakor feltárul előttünk pártunk tevékenységének mélyen tudományos jellege. Minél alaposabban tanulmányozzuk a müvet, annál világosabban megértjük a marxista-leninista elmélet mindenható erejét és jelentőségét. Ez a szigorú tudományosság végigvonul az egész művön, ez az alapja Rákosi elvtárs bölcs vezetésének, ez tette lehetővé, hogy hazánk rövid hét esztendő alatt ilyen hatalmas fejlődésen menjen keresztül. Rákosi elvtárs a fejlődés minden szakaszában pontos elemzéssel állapítja meg az osztályok és pártok egymáshoz való viszonyát, a párt előtt álló feladatokat és ennek megfelelően a párt taktikáját az adott szakaszban. Arra is megtanít, hogy a látszat mögött keresnünk kell a lényeget, hogy az események külső felszíne mögött fel kell fedni a tényleges osztályeröviszonyokat, az osztályok valóságos mozgását. A marxizmus-leninizmus éppen azáltal teszi lehetővé az események tudományos előrelátását és alakítását, mert olyan eszköz, amellyel feltárhatjuk a társadalmi jelenségek belső rugóit. A mi fejlődésünk azt bizonyítja, hogy Rákosi elvtárs mesteri kezében ez az eszköz pontos és biztos műszerré, legyőzhetetlen fegyverré vált. Borsi Emil elvtárs beszéde végén a következőket mondotta: — A hazafiságnak és a proletár c. művéről nemzetköziségnek, népünk forró szeretetének és az ellenség gyűlöletének ez az egysége sugárzik felénk a „Népi demokráciánk útja“ minden sorából. Rákosi elvtárs — mint egész életével — ezzel a müvével is példát mutat nekünk: hogyan kell minden kérdést harcosan, pártosan, az ellenség rágalmait visszaverve felvetni, hogyan kell eredményeink fényében a kapitalizmus rothadtságát megmutatni. Hogyan kell a legszemléltetöbb érveket megtalálni — amik barát és ellenség előtt napnál világosabban bizonyítják ügyünk igazát. Gondoljanak a tömegek ellen felvonultatott tankok példájára — mindenki megérti, hogy erre szocialista országban soha nem kerülhet sor. Mindenki megérti ebből, hogy a proletárdiktatúra egyben a legszélesebb demokrácia, amely a dolgozó nép számára legteljesebb szabadság-jogokat biztosítja, hogy államunk a magyar dolgozó tömegek törekvését, szabad akaratát fejezi ki. — Rákosi elvtársnak ez a müve hatalmas lendületet fog adni egész elméleti és propaganda munkánknak. Egyidejűleg gazdag anyag és irányadó módszer pártunk és népi demokráciánk történetének tanulmányozásához. De felbecsülhetetlen értékű forrásmunka mindazok számára, akik a Bolsevik Párt története, a politikai gazdaságtan, a dialektikus és történelmi materializmus oktatását magyar vonatkozásokkal akarják gazdagabbá, élőbbé tenni. A „Népi demokráciánk útja“ nél- külözhetelen kézikönyve kell legyen minden propagandistának, minden pártmunkásnak. — Pártunk harcainak ez a hatalmas vázlata, Rákosi elvtárs tevékenysége és útmutatása újabb erőforrás további harcaink számára. Rákosi elvtárs hűsége a néphez, a munkásosztályhoz, a Szovjetunióhoz, Sztálin elvtárshoz, elvi szilárdsága és következetessége, halált megvető hősiessége az ellenséggel vivott harcban példakép és iránymutatás mindannyiunk számára. — A ..Népi demokráciánk útja“ tudatosítja népünkben, hogy milyen hatalmas győzelmeket értünk el az elmúlt hét esztendő során. A „Népi demokráciánk útja“ még jobban megerősíti bizalmunkat pártunk, Rákosi elvtárs iránt, aki bonyolult és nehéz helyzetben biztosan vezeti ezt a harcot a további győzelmek felé. UTTOROK! Versenyre hívunk benneteket május 1 tiszteletére az évvégi jó bizonyítványért! A zalaegerszegi tanítóképző gyak. ált. iskola Zója úttörő csapata felhívást intéz a megye összes úttörőcsapataihoz. Úttörő Pajtások! Minden dolgozó nagy lelkese, déssel készül a világ proletárjainak nar>u ünnepére, május 1-re. Mi úttörők sem maradhatunk ki ebből a nagy munkából■ Május 1-e tiszteletére versengjelhívást intézünk hozzátok. Azt akarjuk, hogy készülődésünk a tanulás és a fegyelem terén ne legyen kampányszerű, hanem, harc az évvégi jó bizonyítványért és előkészítése 'egyen a nyári és n jövő évi munkánknak. Felhívunk benneteket, hegy valamennyien kapcsolódja, tok be ebbe a versenybe $ úgy dolgozzatok, hogy munkátokkal méltók Legyetek, a hős pionírokhoz. Vállaljuk: 1. Tanulmányi átlageredményünk 3-S.nél nem lesz rosszabb. Ennek érdekében, mi pajtások egyénenként felajánlottuk, hogy a rászoruló pajtásoknak segítünk a tanulásban. A Vili. osztályos kisérettsér gire készülő pajtások a csapat és a saját tanulmányi eredményeik megjavítása érdekében, folyamatosan év végéig segítünk' az V. osztályos pajtásoknak a magyar nyelv és irodalom tanulásában. A tavaszi mezőgazdasági mun. kában elfoglalt pajtásokat segítjük tanulásban és otthoni munkájukban, hogy ne maradjanak el a többiektől. (Timtiri munka.) 2. „Építsük, szépítsük iskolánkat“ mozgalomban őrsönként az osztályokat Usztántartjuk és még jobban kivir ág ásítjuk. Kertünket május 1-re beültetjük. A csapatzászló kerületét, kipar. kirozzük, hogy mindennapi zászlófelvonásunk még ünnepélyesebb legyen. 3. Védnökséget vállalunk a városban (faluban) egy utca (park vagy egy terület) felett. Öntözzük és gondozzuk a növényeket és erre vonatkozóan szerződést kötünk a helyi tanáccsal. ,,Szépítsük kertekkel hazánkat' — mozgalmat nálunk is megála kitjük, a szovjet pionírok példájára micsurin-perselyt készítünk különböző növények magvaknak gyűjtésére és ezzel megalapozzuk a jövő évi micsurini munkánkat. 4. Május elsején úttörő béke. stafétát indítunk $ bekapcsolódunk a sportműsorba. Munkátokhoz sok sikert kívánunk, hogy méltók legyetek a május 1-ro készülő dolgozók eredményeihez. A fölhívás kiértékelése május 1-én, évvégén és a jövő tanév elején lesz c megyei úttörő titkárságon. A csapattanács, a ZÓJA csapat úttörői nevében. Péntek, 1952. ápr. 25, Dolgozó parasztságunk kövesse ipari dolgozóink példáját a május 14 felajánlások teljesítésében A diósgyőri nagy kohó építői kemény harcot vívnék az április 27-i csapol ásóit Már csak pár nap van hátra április 27-ig, amikor a diósgyőri nagy kohó megkezdi működését. Az országos építkezés dolgozói kemény har- cof vivn-k fogadalmuk teljesítéséért. Ezek az ipari dolgozók példát mutatnak dolgozó paraszt. Ságunknak. Munkájuk gyümölcsét élvezi falu-város egyaránt, több traktor, több mezőgszdasági gép fog kikerülni a dolgozó parasztság segítségére, nagyon sok mezőgazdasági dolgozó felszabadul a nehéz testi munkától, ugyanakkor az elvégzett munka na. gyobb életlehetőséget biztosit dolgozó parasztságunk részére. DOLGOZÓ PARASZTSÁGUNK követi ipari dolgozóink példáját és hasonló lelkesedéssel készülnek május 1. megünneplésére. A versenymozgalom gyökerei mélyen behatolnak a paraszti tömegek mindennapi munkájába- Megyénk területén a dolgozó parasztság versenymozgalma soha nem látott formát öltött. Somogy megyével állunk párosversenyben. MEGALAKÍTOTTUK a megyei, járási, községi verseny- bizottságokat. Ezen a téren eredményeket értünk el, azonban nagyon sok esetben egy-ss járási és községi tanácsaink azt gondolták, hegy már mindent, megtetted ■a verseny megy a maga utján, az eredmények maguktól születnek Egész évi versenyünk élővé és f<^ ly?matossá tétele megköveteli minden tanácsi dolgozótól, minden dolgozó paraszttól, akik a verseny bizot ts ágok bis n b ár miié 1 e funkciót töltenek be, vagy megbízást kaptak, hogy a legszéle sebb kapcsolatot épiüék ki a pártszervezetekkel és azok segítségével mozgósítsák a népnevelőket, hogy azok minden dolgozó parasztot be tudjanak vonni a versenymozgalmunkbaKÖZSÉGI TANÁCSAINK ÉS FELVÁSÁRLÓ SZERVEINK a legszélesebb formában használjanak fel minden propaganda lehetőséget — faliújságot, verseny- táblákat, hsngoshiradót, dobszót, csasztuiskákat a jól teljesítő dolgozó parasztok begyűjtési eredményeinek népszerűsítésére. Ezeken keresztül tudjuk a leghatásosabban érzékeltetni dolgozó parasztságunkkal, hogy a hazafias felajánlás, anniak teljesítése dicsőség. mely a legnagyobb meg" becsülést váltja ki ipari dolgozóinkból, erősiti a munkás és paraszt szövetséget, melyen szocialista jövőnk felépítése alapszik. Május 1-re példás felajánlást tett A KISKOMÁROMI VÖRÖS MEZÖ-TSZCS. Vállalták, hogy féléid hizottsertés? tervüket, a tojás- és baromfi, egész évi tervüket 100 százalék- bsn teljesítik májú« l.re. Ez a Iszes ebben az évben 70 darab hizottsertéat adott be. Jelenleg is 14 sertése van felhizlalt állapotban, csak pj kell «zálliteni. A községek közül VÖCKÖND KÖZSÉG téf-ü kimagasló felajánlásokat Félévi hizottsertés-, tojás- és baromfi tervüké: 100 százalékban teljesítikKEMENDOLLÄR feüis.jánlotta, hogy tojás- é$ baromfibeadási tervét 100 izázalék- ban teljesiti. Vöckcnd község már teljesítette félévi hizottsertés tervét, a- baromfiból ós tojásból is közel állanak a teljesítéshez. Tegyük begyűjtési versenyünket folyamatossá, élővé, járási tanácsaink feladata, hogy c. begyűjtési osztályok és a versenybizottságok között a legszorosabb kapcsolatot teremtsék meg. Támaszkodjanak pártbizottságaink irányítására, útmutatására. KÖZSÉGI TANÁCSAINK FELADATA, hogy a versenybizottságokba vonják be a tömegszervezetp.k vezetőségét, tanácstagokat, jól teljesítő dolgozó parasztokat. A versenybizottságok mindenkor szorosén együtt működjenek a községi tanácsokai és kériék a helyi pártszervezetek segítségét. Dolgozó parasztjaink harcoljanak r?i beadási kötelezettség teljesítéséért, a mezőgazdasági munkák időben való elvégzéséért- _________________(Ágfalvni Jenő) Az ebergényi gazdák csak beszéltek róla, a vizsgálat azonban megállapította, hogy súlyos vád terheli Faragó Mihályt, a zalaegerszegi földművesszövetkezet termelési felelősét. — Faragó múltját nem ismerjük, de hogy nem közénk való, azt tudjuk — mondták az ebera gényi dolgozók. 1952 április 17-én a gyümölcsre és a szol őro szerződött ebergényi gazdáknak osztotta ki © védőszereket. De hogyan?! Két hitelesített fahordóban és egy zsákban vitt*» ki a községbe kiutalt 352 kg rézgálicot 210 kg kénport és 113 kg darzént. Az anyagok raktározására és elhelyezésére helyet özvegy Vizlendvai Józsefnétől kért. Itt nem tudtak heiyet biztosítani, ezért Tornyos Györgyhöz fordu’t. Amikor azonban elhagyta özv Vizlendvainé portáját, Petőfi József jelenlétében kérkedőn kijelentette: — Maguknak nem lett volna jó 20 kg gálic? Ügyi át szik nem! Ugyanis nem fogadták el Faragó ajánlatát- Tudták, hogy a gálicot dolgozó társaiktól lopnák el. A gálic osztásánál Faragó aláíratta a gazdákkal az átvételi iveket, utána méricskélni kéz' dett. Több hiba volt 3 kénpor és darzén osztása körül is, de a legnagyobb c^alá-t a rézgá'ic mérésénél követte eh Az előirt mennyiségnél 40—50 dekával, sőt 2 kilóval is kevesebbet mért a gazdáknak. A mérleg terhelési oldalán szükségtelenül sulyok voltak elhelyezve. A zsáksulyt pedig nem számította fel a mérésnél és „talán megvan" — átlagméréseket csinált. 3 kilogrammos má. résnél nem.1 vette le a fen ti év ö 5 kilogrammos súlyt, szemmértékkel mérte ki ezt a 3 kilogramm gálicot, ami utánmérésnél csak gyenge 2 és fél kilogramm- volt De ez a legkevesebb. Bogdán <3a* noa gazdának 7 és fél kilogamm helyett zsákkal együtt csak 6 és fél kilogrammot mért. Fűzi Györgynek, aki a helyi pártszervezet gazdasági felelőse és meg volt bízva -a védőszerek kiosztásának ellenőrzésével, 10 és fél kiló helye* t, köve telőzés és viták után is csak 8 és fél kilogrammot adott. Fűzi György elvtárs nem volt eléggé erélyes ez ellenőrzés ben. Nem gondolt Rákosi elvtárs szavaira: ,,Mindenért, ami ebben az országban történik, elsősorban mi kommunisták zagyunk jítdő^ sek1’. Fűzi elvtárs eítürte, hogy Faragó a lábára lépkedett, lök- döste, majd kiküldte a helyiségből. Ugyanezt c áriába Faragó több gazdával. Petőfi Józseffel aláíratta az átvételi ivet, de a gálicot elfelejtette kiadni. A falusi gazdagyűlésen gyűlölettől izzó hangon beszéltek Faragóról. a gazdák kérték a párt és a tanács helyi vezetőségét, intézkedjenek, hogy ilyen ember nP kerüljön többet falujukba „hivatalos" dolgokat intézni. A falu vezetősége intézkedett. A doigo-' zók által elmondott adatokon kívül más is kiderült Faragóról. Ä megtakarított, azaz elsikkasztott gáhcból az eddigiek alapján Tora nyos Györgynek adob egy és fél kilót a helyiség és a mérleg használatáért, 24 kilogrammot pedig avval az ürüggyel, hogy errői el kell számolnia, elvitt saját lakására és csak amikor számon kérték dob, akkor julo't eszébe, hogy illő lenne elszámolni. Felhívjuk az illetékesek figyel, mét íaragó tevékenységének é’ kilétének kivizsgálására. Az ebergényi dolgozókat pedig biztosit, sák afelől, hogy Feragó nem fog többé sem Ebergénybeh sem mádból gálicot „elmérni” a nép tulajdonából. (,w. I.) Gálic-osztás Ebergénybeii (Faragó Mihály munkája)
