Zala, 1952. április (8. évfolyam, 77-100. szám)

1952-04-20 / 92. szám

A Zala megyei Tanács Téglagyárai Egyesülés felkészül a terv tnlteljesitésére Épülü országunk mind na­gyobb feladatokat ró az c p i- töanyagot előállító üzemekre ß így elsősorban a téglagyárakra. A Zala megyei Tanács Téglagyárai Egyesülés te­lepeinél u múlt évben nagy lema­radás mutatkozott a tervteljesi- tésnél A lemaradás oka többé-ke- vésbbő valamennyi telepnél azo­nos volt. Az 1952-es évi terv teljesítését ugyanazokkal a terhelt «egekkel kezdték, amelyek előző évi lemaradásukat is okozták. Az egyesülés, hogy a hiányossá­gokat megszüntesse, értekezletre hívta össze a telepek vezetőit, a párttitkárokat és az üb titkáro­kat. A beszámoló — bár szorosan a termelésre, a versennyel kapcso­latos kérdésekre szorítkozott — bevezetőül röviden ismertette a nemzetközi helyzetet is, majd rá­mutatott a felszabadulást meg­előző Horthy-rendszer dolgozói­nak nyomorúságos életére. — Akkor is volt verseny, de az a verseny csak a magasabb pro­fitért folyt. A dolgozó nem azért végzett több munkát, mert az öntudata úgy diktálta, hanem, mert a nyomor és az éhség kény- szeritette, hogy teljesítse a gyá­ros akaratát. A szocialista mun­kaverseny nem egyesek, hanem az egész dolgozó nép javát és a szocializmus építését szolgálja. A SZOCIALISTA MUKA- YEKSENY A TERVTELJESITÉS RUGÓJA Ahol ez a rugó, ez a lendítő erő gyenge, ott tömegesen vetődnek felszínre olyan nehézségek, ame­lyek előtérbe állításával számta­lan formában igyekeznek magya­rázatát adni a lemaradásnak. A Zala megyei Tanács Tígla- gyárai Egyesülés telepeinél is ez volt a helyzet a múlt évben. Nem élt a versenyszellem, de nem volt egységes versenyforma sem. A telepvezető ügy gondolta, hogy a párttitkár feladata a verseny­szervezés, míg a párttitkár a szakszervezetre utalt. Nyilván, a szakszervezet feladata lett vol­na, hogy a versenyt szervezze, de a termelésért a telepvezö a fele­lős s igy elsőrendű érdeke, hogy a telepen a verseny valóban élővé váljon. A verseny a téglagyáraknál meg volt, de csak forma szerint. Az első napokban eredmények is mutatkoztak, de, mert nem bizto­sították a verseny nyilvánosságát, az hamarosan ellanyhult, majd nyomtalanul eltűnt. Amikor a dolgozók — látszólag .— bekapcsolódtak a Nazarova- mozgalomba s a gépeket, jármü­veket szocialista megőrzésre vet­ték át, a szerződés csak papíron maradt meg, mert a gépeket s fő­leg a téglahordó kocsikat telje­sen elhanyagolták. A munkaver­senyek nem nőttek túl a kam- pányszerüségen. Nagy hiba volt a téglagyárak­nál az is, hogy A KEZDEMÉNYEZÉS NEM ALULRÓL JÖTT. A versenyt, az üzemi háromszög állapította meg a dolgozók bevo­nása nélkül. A beszámoló során ismertették a dolgozókkal a havi versenyszer- zödést, amelyet pártunk Központi Vezetősége a szakszervezettel együtt megállapított. Eszerint az üb-nek minden hónap 20-ig meg kell tudnia a műszakiaktól a kö­vetkező hónap tervét. Az üb-nek segítenie kell, hogy a brigádveze- tök a napokra felbontott tervet kellő időben megkapják, hogy el­készíthessék az ellentervet. A téglagyárnál nemcsak na­pokra., hanem órákra felbontott tervet is készíthetnek. Persze akad olyan természetű munka is, ahol a terv felbonthatatlan. Ez azon­ban nem zárja ki a munkaver­seny lehetőségét, mert a teljesít­mények emelésére tehetnek fel­ajánlást. Az elmúlt évben a bizalmiak M vés vizet zavartak“ eat bi- J zonyitja a tervleljesitésénél mu­tatkozó lemaradás is. A beszámolóban helyesen jelöl­ték meg a szakszervezeti bizalmi feladatát. A bizalmi, aki állan­dóan a dolgozók között tartózko­dik, aki ismeri a dolgozókat. Is­meri munkájukat és politikai kép­zettségüket, lenditöjc kell, hogy legyen a versenynek. Ismertetnie keli a dolgozókkal a feladatokat, de a bizalminak kell megtalál­nia azokat az okokat is, amelyek a versenyt gátolják. Nagy hiba volt, hogy a telepve­zetők NEM MÉRTÉK HELYESEN FELADATUK FONTOSSÁGÁT. Megfeledkeztek arról, hogy pár­tunk bizalmát élvezik, megfeled­keztek arról, hogy pártunk azért állította őket a termelés szem­pontjából oly fontos pozícióba, mert a munkásosztály becsületes­gégének, erejének és rátermettsé­gének megtestiilését látta ben­nük. Még mindig vannak olyan telepvezetők az ES téglagyárai­nál, akik elnézik a hiányosságo­kat, akik szemet hunynak, akik keveset tesznek a munkafegyelem megszilárdítása érdekében. Az 52-es év feladatai, az egyre fokozódó szükséglet, mely az építőanyagoknál mutatkozik, ar­ra kötelezi a telepvezetőket, hogy hibáik megszüntetésével, teljes tudásuk, képességeik és köteles­ségtudásuk latbavetésével irá nyitsák a munkát s teremtsék meg a tervteljesités alapfeltéte­leit. Természetesen ehhez elen­gedhetetlenül szükséges, hogy az ES minden segítséget megadjon. A hozzászólások hűen tükröz­ték azokat a hiányosságokat, amelyek az ES téglagyárainál a múlt évben mutatkoztak s ame- lyek részben még most is fenn. állnak fricskáiban egy uj teret készítettek, hogy a présházból ki­hordott nyerstégla részére jobb helyett biztosítsanak. Ez a „pínc“ azonban olyan messze van, hogy a kihordás idejét nagy mérték­ben meghosszabbítja. Teljesitmé- ryük, amely az uj tér létesítése előtt 168 százalékos volt, 64 szá­zalékra csökkent. Ezenkívül ezt a munkát most nemcsak a kihor­dok, hanem a falazok, a leszedök és a pacalozók is végzik, ami a napi teljesítménynél 74 száza­lékos kiesést jelent. A pacsai téglagyár vezetője be­jelentette felszólalásában. hogy versenyre hivják a Molnári tégla­gyárat. A téglagyár dolgozói ne­vében vállalta, hogy május 1. tisz­teletére lemaradásukat, amely 230.000 darab téglát tesz ki, A II. NEGYEDÉV HELYETT MÁJUS 20-RA TELJESÍTIK. Ezt úgy valósítják meg, hogy két műszakot létesítenek. Az egyik műszakban a zalaszentmihályiak dolgoznak. A munka máris meg­indult. Versenyben vannak egy­mással. Napi teljesítményük el­éri a 113—114 százalékot. A dol­gozók vállalták, hogy május 1-re teljesítményüket 120 százalékra emelik. A zalaszentmihályi téglagyár „Egy falu — Osztályunk valamennyi dolgozó­ja, valamint a járási apparátus nagy lendülettel kezdett az építő­ipari tanulók toborzásához. Fel­használunk minden rendelkezésre álló propagandaeszközt. így; az MTH által kiadott plakátokat, röp­lapokat, — melyeknek megfelelő szétosztásáról, kiragasztásáról gon­doskodunk, valamint a megyei saj­tót, amelyen keresztül rendszeresen közöljük az ipari.tanulók jelentke­zését. A tanácsüléseken, az MNDSz nőnapokon állandóan ismertetjük az építőipari tanulók jelentkezésé­nek fontosságát. Propagandamun­kánkhoz felhasználjuk a megyénk­ben lévő építőipari tanulók segítsé­gét is. Megszerveztük, hogy ezek a fiatalok vasárnaponként kimennek a községekbe, ahol az ismerőseik körében, valamint a DlSz-szerveze­doigozói, akik jele ni cg géphiáiry miatt nem dolgozhatnak odahaza, uj lendületet vittek a pacsai tég­lagyárba. Már az első napokban lehagyták a pacsaiakat s azóta is tartják a vezetést. A gutorföldei téglagyárnál, ahol jól felkészültek a tervtclje- sitésre már az első negyedévi ter­vüket maradéktalanul megvaló­sították. A Duvanov-módszer be­vezetésével kapcsolatban verseny­re hivják a zalalövöi téglagyárat. Bánokszentgyörgyön tömlőhiány miatt lemaradtak. Kérték az egyesülést, hogy a terv teljesíté­se érdekében gondoskodjanak tömlőről. Majdnem minden téglagyártól felszólalt a párttitkár, a telepve­zető, vagy az üb-titkár, majd Ko­saras elvtárs, az Épitök Szak- szervezetének megyei elnöke is­mertette a Sztálinvárosból elin­dult havi munkaverseny jelentő­ségét. Bartos István elvtárs, az SzMT elnöke a Megyei Pártbizottság és a Szakszervezetek Megyei Elnök­sége nevében üdvözölte az érte­kezletet, majd rámutatott arra a komoly feladatra, amely a me­gye és az egész ország téglagyá­raira hárul a harmadik tervévben. _ A TÉGLAGYÁRAKBÓL INDUL EL AZ ÉPÍTKEZÉS — mondotta. A tanács tégla­gyárai a tervet csak 87 százalék­ra valósították meg. Elsőrendű feladatuk kell, hogy legyen a 13 százalékos adósság mielőbbi le­rovása. — Az értekezleten egyáltalán nem volt szó az országos aktiva- értekezleten elhangzott fontos ha- I tározatokról _ mondotta —, pe­dig , ha megszívlelték volna Gerö elvtárs beszédét, akkor a termelő­eszközöket jobban kihasználnák. Bartos elvtárs sorjában elmond­ta mindazokat a hiányosságokat, amelyek a téglagyáraknál tapasz­talhatók s egyben útmutatást, irányítást is adott a hiányossá­gok megszüntetésére. •k A hozzászólásokból nem tűnt ki, hogy a pártszervezetek milyen, segítséget nyújtanak a téglagyá­rak munkájánál, azt azonban el­mondták, hogy több segítséget váznak az épitök szakszervezeté­től. Az értekezleten sorra születtek meg a verseny kihivá-sok. Zalalö- vő Gutorföidét, Komárváros Ga­lambokot, Pórszombat pedig a pacsai téglagyárat hivta verseny­re, de nem maradt ki a torma­földei, a dióskáli, a zalaszentmi­hályi, a töfeji, a molnári és a bánokszentgyörgyi téglagyár sem. A telepvezetők, párttitkárok és üb titkárok vállalták, hogy a ver- senynek biztosítják a legszéle­sebb nyilvánosságot. Az ES részé- röl is minden támogatást nieg- igértek. Ha az Ígéretet be is tart­ják a dolgozókon a sor, hogy megmutassák, milyen munkát végeznek a páirtért, a dolgozó népért, a békéért és a terv túltel­jesítéséért. (T. E.)­egy kislány..44 íekben ismertetik az építőipari ta­nulók életét. Szép számban jelentkeznek a fia­talok azonban ezen belül a lányok arányszáma nem kielégítő, ez^rt e vonalon tovább fokozzuk felvilágo­sító munkánkat. Kiadtuk a jelszót; „Egy falu — egy kislány!..." Az az elgondolásunk, hogy ha minden faluból csak egy leány jelentkezé­sét biztosítjuk, már túlteljesítjük toborzási tervünket... Ez a felhívás nagy visszhangra talált a faluban, de különösen a megyénk területén dolgozó építő-1 ipari tanulólányok körében. — Egyik kislány sem akarja, hogy éppen az ő faluja ne tegyen eleget a felhívásnak.-Ez-ért aztán mindent elkövetnek, hogy legalább egy falu­beli leány jelentkezését biztosítsák. Hantos Jánosné fiz ÉPÜLŐ K0MUMIZMU3 ORSZfi§ÜBOl BURKOLJÁK A GIMLJANFZ RAJAI VIZIEROMÜKÜZPONT TÁMFALÁT. Befejezéshez, közeledik a hajózható Volga—Don-csaiorna egyik nagy építkezése, a cimljanszkajai vizier ólsözpont. Képünkön a szerelők, telő. nozók a gát támfalát embernagyságú burkolólapokkal fedik. ÜAi UJ GÉPEK A KOMMUNIZMUS ÉPÍTKEZÉSEINÉL. A Szovjetunióban folyó nagyarányú vizieröműépítkezcsek nem­csak szolgálják, hanem ösztönzik is a technikai haladást. Az építkezés hatalmas arányai modern szállítási technikát tesznek szükségessé'. A ké­pen a jaroszlavli gépkocsigyár nemrégiben -üzembe állított új billenő tehergépkocsiját láthatjuk, amely nagyszerűen bevált a kujbisevi vizi- erőmú zárógátjának építkezésen folyó szállítási munkálatoknál. .i^Foto 3ST, Kulesov.) SZTÁLIN-DÍJAS PÁSZTOR. Zootechnikusok és kolhozparasztok egy csoportja Sztálin-díjat ka­pott a ,J)agesztáni hegyi' ‘ közép finomgyapjas juh fajta kitenyészté. síért. Ennek a fajtának kiváló gazdasági tulajdonságai vannak. Az új fajta kitenyésztésében tevékeny részt vett Ómar Bakalov, a dagesztáni „Sztálin“.kolhoz vezető pásztora, vmar Pakalov a fajállatteny észtéi te­lepen a gazda szeretetével és figyelmével ápolja a gondjaira bízott fia­tal állatokat. A képen Omar Pakalov Szlálin-dijas pásztort láthatjuk. (Foto A. C'zutujev.)] KÖNYVISMERTETÉS Szegő Iván: A báb játszó-csoport rendezőjének feladatai (Művelt Nép) A mozgalmi bábcsoportok egyik legégetőbb problémája a bábdarab rendezésének, illetve a darab ren- dezőjénék kérdése, A működő báb­csoportok legnagyobb részének nin. csen rendezője. A báb-előadások színvonalát pedig csak úgy emel­hetjük, ha a darabokat a bábcso­port: egyik lagja a nézőtérről ren. dezi. Szegő Iván brosúrája ismer' teli a bábrendező feladatait, szer vezö és irányító munkáját általá' ban és részleteiben, a munkaién kidolgoz.ásától az előadásig. A íii- zet egy bábdarab rendezői példány- mintáját is tartalmazza. így báb- játszó csoportjaink komoly segít­séget kapnak benne jó munkájuk­hoz. I asáfnap, 1952 ápr.

Next

/
Thumbnails
Contents