Zala, 1952. április (8. évfolyam, 77-100. szám)
1952-04-20 / 92. szám
TILAG PROLE LAKJAI EGYESÜLJETEK! A minissleritinács huíát'ozuía a fémgyiijtö hónapról Evpressz-liizlalás a neszeiéi Dicsőség Sziálinuali lsz»ben Vili. évfolyam 92. szám. AZ MDF ZALAMCeTEl FÍRTBIZOTTSÁGÁMAK NAPILAPJA LUMWÉMmrriT^rn1 wuiKirr, iiiiwi > miuini! uihumt tiwi'i ummmmmmmmmm «■■——BaBaB Ara 50 fillér 1952. április 20. Vasárnap A termelőszövetkezetek legelső kötelessége Termelőszövetkezeteink a pártszervezetek és tanácsok segítségével komoly erőfeszítést tesznek gazdaságunk megerősítése érdekében. Ez a helyes törekvés azonban nem homályosithatja el azt, hogy számos termelőszövetkezet elhanyagolja egyik legfontosabb feladatát az állampolgári fegyelemre vak nevelést. Sok termelőszövetkezeti vezető úgy tesz. mintha a termelőszövetkezetek megszilárdítása, gazdasági fejlesztés —- és az állam iránti kötelezettségek teljesítése egymással ellentétes feladatok volnának. Eí: a magyarázata annak, hogy sok termelőszövetkezetünk elhanyagolja a beadást, s ezzel valósággal rombolja az állampolgári fegyelmet az egyénileg dolgozó parasztok között is. Azok a termelőszövetkezeti vezetők. akik ^összeegyeztethetetlennek“ tartják a termelőszövetkezetek gazdasági fejlesztését, megszilárdítását és az állampolgári kötelezettségek teljesítését., vagy mellékes ügyeknek tekintik ezt — nem veszik észre, hogy vétenek a termelőszövetkezet politikai és gazdasági megszilárdítása ellen is. Nem veszik észre, hogy ezzel elszakadnak az élenjáró, kötelességteljesítő tagoktól és egy sorba kerülnek a kötelcssygmulusztó, a beadást halogató tagokkal, sőt a begyűjtést szabotáló kuiákok- kal. Azok a termelőszövetkezetek, amelyek elhanyagolják a beadást és nem nevelik a szövetkezeti tagokat állampolgári fegyelemre, azok akadályt gördítenek az ország. a város és a falu élelemmel és iparcikkel való ellátása elé. De megsértik a termelőszövetkezetek alapszabályait is, amelyeket pedig maguk a szövetkezeti tagok fogadtak el. Megsértik a párt és a kormány politikáját —■ ez pedig. amint a gyakorlat minden esetben igazolja, károsan hat a termelőszövetkezetek gazdasági fejlődésére, a tagok jövedelmének növelésére és hátráltatja az egyénileg dolgozó parasztok meggyőződését is. Az állampolgári kötelezettségek hiánytalan teljesítésére való nevelés döntő jelentőségű a termelőszövetkezetek megszilárdítása és fejlesztése szempontjából. A begyűjtésről szóló uj rendelet szerint a beadás nagysága nem a termés mennyiségétől és az állatok számától függ, hanem a föld nagyságától és minőségétől. A párt és a kormány 1951 december 1-i határozata széles lehetőséget biztosit a terményfelesleg szabadpiacon való értékesítésére. Mindez arra ösztönöz, hogy a termelőszövetkezetek és a tagok növeljék a termést, sokoldalúan fejlesszék a közös gazdálkodást. A beadás teljesítése és minél több szabadon értékesíthető felesleg megtermelése a szövetkezeti gazdálkodás nagy ösztönzője, s ezáltal a megszilárdítás előmozdítója. Mindez azonban csak ott valósul meg, ahol a termelőszövetkezeti tagokat arra nevelik, hogy következetekén ragaszkodjanak saját alapszabályuk betartásához és végrehajtsák a minisztertanácsnak a termelőszövetkezetek jövedelemelosztásai ól; szóló határozatát. Ez a határozat kimondja: ,,A termelőszövetkezet legelső kötelessége, hogy teljesítse terménybeadási kötelességét minden olyan mezőgazdasági terményből és állati termékből, amelyet a begyűjtési rendelet előír“. Csak az állam iránti kötelezettségek teljesítése, a szövetkezeti és üzemi . alap biztosítása utána következhet a termékek kiosztása a termelőszövetkezeti tagok között, munkaegységeik arányában. Rákosi elvtárs a következőképpen emlékezett meg arról, menynyire serkenti a begyűjtés új rendszere mezőgazdaságunk termelését: „Mi a beadás egész vonalán megemeltük a követelményeket. Miért? Hogy serkentsük mezőgazdaságunk színvonalának növekedését... És liozzátehetem, amit már annyiszor elismételtünk: anélkül, hogy uj gépekre, vagy valami jelentékeny befektetésre volna szükségünk, a magyar mezőgazdaság termelékenységét 50 százalékkal meg lehetne emelni egész közönséges, már ismert agrotechnikai eljárásokkal, amelyeket részben már kezdenek is használni,“ A sertésbeadásról szóló rendelet: .fontos emelője annak, hogy a termelőszövetkezetek jelentő sen tovább fejlesszék sertésállományukat. A termelőszövetkezetek minden egyes tagjának elsőrendű anyagi érdeke a közös sevtéstenvöszet fejlesztése és a beadás teljesítése. Mennél többet hizlalnak tenyésztenek, annál többet értékesíthetnek a beadáson felül. De ha a szövetkezet nem gondoskodik közös állattenyész tésröl és hizlalásról — a beadást az igazgatóság kijelölése alapján a tagok háztáji gazdaságából kell teljesíteni. Ha a termelőszövetkezet határidőre nem teljesíti a beadását, éppúgy kártérítésre kötelezett, mint az egyéni gazdák. Ezért minden szövetkezeti tag érdeke, hogy fellépjen mindenféle hanyagság, elmaradás ellen, ne tűrjön lazaságot’ az állam iránti kötelezettség teljesítésében. Azokban a termelőszövetkezetekben, ahol a szövetkezeti alapszabály szerint dolgoznak, ahol legelső kötelességnek tekintik a beadás teljesítését, ott arra törekszenek, hogy minél többet termeljenek minél jobban fejlesz- szék a szövetkezet közös gazdaságát. Fellépnek a hanyagok és fegyelmezetlenek ellen, bevezetik a termelés fejlett módszereit, növelik a közös állatállományt, másodnövényt termelnek, építkeznek, stb. Ahol elmulasztják a szövetkezeti tagság nevelését az állam iránti kötelezettség teljesítésére ott ez a megalkuvás komolyai: visszahat a termelés minden ágá ra, de elsősorban az állattenyésztésre és útjában áll a termelőszövetkezetek megszilárdításának. Ezekben a szövetkezetekben egyáltalában nem vagy nem kielégítő mértékben létesítenék sertéstenyészetet, tehenészetet, baromfifarmokat. sőt elherdálják a közös állatállományt, takarmányt. Ez pedig súlyos bűn a közös vagyon ellen, a tagok jövedelme ellen. Ha a szövetkezeti tagok nem VÁLUILRSitlNK TULTEIIESIIESEVEL MüJUS 1 FELE A május 1 tiszteletére folyó múnkaversenyben naprál-napra szebb eredményeit szüleinek üzemeinkben. A dolgozók, április 4-i leljesUménycik túlszárnyalásával készülnek, hogy a világ munkássága- nak ünnepét, a magyar dolgozók 8. szabad május elsejét méltóképpen ünnepelhessék. A LOVÁSZI KöOLA JTERMELö VÁLLALAT dolgozói válla fiák, hogy a második negyedévben terven felül 2000 'ónná nyersolajat, 100 tonna nyersgazolint, 1 millió 500-000 köbméter magasnyomású gázt és 4000 kilogramm kormot termelnek. A terven felüli t emelvények értéke 704.620 forin*'. Anyagtakarékosság terén a H. negyedévre 139.438, önköltségmeg- takaritásnál 19.000, az egyéb felajánlásoknál pedig 90-000 forint értékű megtakaritádt vállaltak a dolgozók. A felajánlásokból április 10-ig 229-669 forint értékű, vagyis 21 százalékos megvalósítást értek el. Május 1, tiszteletére 666 tonna nyersolaj többtermelést vállaltak, ebből április 10-ig 330 tonnát termeltek. 33 tonna nyersgazolinter- melésüket 190 százalékra teljesítették, a vállalt 500.000 tonna magasnyomású gáznál 382.000, a koromnál pedig, amelyből 1333 kilogrammos terven felüli termelést vállaltak, 1021 kilogrammos teljesítést értek el★ A r.ÁZAIvEK ETTYEI KŐOLAJTERMELŐ VÁLLALATNÁL a felajánlott 500 tonna terven felüli termelésből április 10-ig- 296 tonna teljesítést értek cl. * A GAZOLIN-TELEP 150 tonnás nyersgazolin vállalásából április 10-ig 19 tonnát teljesített', de a dolgozók ígéretet tettek, hogy vállalásukat május 1-ig maradéktalanul megvalósítják. Stabil gázból tett felajánlásukat 92 százalékra teljesít ették. A ZALAEGERSZEGI ÚTFENNTARTÓ VÁLLALAT az anyagtakarékosságra telt 28.512 íorint értékű felajánlását 23.100 ío. rint értékben teljesítette. A ZALAEGERSZEGI FÜTÖHÁZNÁL a dolgozók 98 százaléka tett felajánlást május 1. tiszteletére. A felajánlások értéke 28.972 forint. Április 10-ig 14.560 forint értékű teljesítést értek el, ★ A NAGYKANIZSAI MAGASÉPÍTÉSI VÁLLALAT dolgozói teljesítményük emelésével készülnek május 1. megünneplésére. Nagy Ferenc vasbetonszerelő brigádja előző 197 százalékos teljesítményét 213 százalékra, Józsa József ácsbrigádja pedig 150-ről 170 százalékra javította eredményét. Az 3.021-es építkezés 138, az 1062-es építkezésnél pedig 123 százalékos munkahelyi teljesítményt értek el. A Röder-mozgalom állandóan szélesedik. ★ A NAGYKANIZSAI KEFEGYÁRNÁL a május 1. 'tiszteletére folyó versenyben Horváth István 259, Horváth József 201, Marton Jánosné 164, Törekes Pálné '-s Síiket Dezső- né pedig 142 százalékos teljesítményt értek el. ★ A NAGYKANIZSAI PAT YOLAT VÁLLALATNAL a teregetö-brigád 111, a kalander- brigád 114, a fesitő brigád 125, a mosó-brigádok közül az egyik 173. a másik pedig 177 százalékos telje- sitményt ért el. A vasalók közűi Kovács Kálmánná és Soós József - né dolgoztak kimagasló eredmény, nyel. Rése tár Mihály üzemi karbantartó és Taub Antal üzemvezető egy újítást ajánlottak fel május 1- re. Az újítás révén a ruhák szárítását 8 óra helyeit 2 óra alatt végzik el. AZ AUTÓJAVÍTÓ VÁLLALATNÁL jelentős anyagmegtakaritásb értek el a dolgozók. A középgépjaviló- csoport 138 kilogramm hulladékcsövet használ fel, amellyel közel 300 forintot takarított meg a vállalat. Az elfekvő hulladékanyagok felhasználásával 60 kilogramm vaslemezt használtak fel. A MEGYEI MEZŐGAZDASÁGI gépjavító vállalatnál a legjobb teljesítményt Iván János érte el. Már teljesítette május 1-i felajánlását, elvégezte egy traktor generál javítását . A dolgozók április hónapra 500 forint értékű auyagmegtakarítust vállaltak, amelyből már 300 forint értéket tekjesitettek. A gazdaságos anyagkezelést jói alkalmazza Zalatnai Gyula esztergályos, nki jelentős anyagrnegtakaritást ért el. ★ A TATAROZÓ VÁLLALATNÁL Bertók Antal festő sztahanovista, aki 200 százalékon jóval túlteljesít, a Rőder-mozgalom keretében vállalta, hogy Góczán István fiatal szaklársának átadja munkamódszerét és május 1 tiszteletire az elfogja érni a 200 százalékot. Anyag, megtakarítás terén a vasas részleg vezet, bizonyítja ezt a kapott, vándorzászlójuk is. AZ ASZTALOSIPARI VÁLLALAT negyedévi tervét 110 százalékra teljesítette. Az üzeni ma egy éve alakult és első pillanattól kezdve magas termelési eredményeket ért el. A dolgozók jó munkája tette lehetővé azt, hogy éves tervük beruházását megkétszerezhették. Oiyau kiváló eredményekkel dolgozók van. nák itt, mint Ferencs írná, akinek a napi átlagteljesítménye mindig 135 százalék körül mozog. A MAGASÉPÍTÉSI VÁLLALAT március havi tervét 104.7 százalékra teljesítette, A nagy építkezések egyre több munkaerőt kívánnak meg és ebben á vállalatnak hiánya mutatkozik- A termelés mindjobban emelkedik, jól mutatja ezt az építkezések menete is. Jól végezték szervező munkájukat az építésvezetők. A vállalat 15-000 forint érH'kü anyagrnegtakaritást ért el az első negyedévben. A RUHAGYÁR készárutervét jóval 100 százalékon felül teljesítette. A március hónap folyamán a gyár dolgozói 92.860 forintot takarítottak meg. A dolgozók a május l-o tiszteletére tett felajánlásukat jóval túlszárnyalják Molnár Imrénó a 4-es szalag dolgozója 145 százalékot vállalt és már 197 százalékot, a minőség területén 98.2 százalékot teljesített, Gátér Istvánná a 3-as szalag dolgozója 115 százalékot vállalt és már 179-efc teljesített. Kiss Margit 150 százalékot vállalt és 170-et teljesített. tekintik az állam iránti kötelezettség teljesítését a szövetkezeti élet első parancsolatának — ez károsan hat a munkafegyelemre 3 akadályozza a növénytermelés •s állattenyésztés fejlett mócisze einek bevezetését is. Rákosi elvtárs arra tanit, hogy most, amikor a falun átmeneti helyzet van az egyéni gazdaság és a nagyüzemi, szocialista termelés között — „rendkívül fontos a beszolgáltatás úgy is, mint nevelő eszköz, az állampolgári nevelés eszköze... A jó beszolgáltatás egész népre kiható, fontos politikai tényező. És erre különösen ügyeljenek a szövetkezetnél.“ Termelőszövetkezeteink most a tavaszi munkák során is éljenek a nagyüzemi gazdálkodás lehetőségeivel, használják fel a gépállomások segítségét és a termelés élenjáró módszereit. Ezzel megteremtik az állam iránti kötelezettség teljesítésének, a szövetkezeti és üzemi alap kibővítésének feltételeit, s biztosítják, hogy a tagok tovább növelhessék jövedelmüket. Nem kétséges, hogy a termelő- szövetkezetekben dolgozó kommunisták és pártonkivüli aktivük olyan légkört alakítanak1’ ki, amely semmiféle hanyagságot nem tűr az állam iránti kötelezettségek teljesítésében. A jó felvilágosító ínunka és a gyako; lat élő példái hatására a termelőszövetkezet tagjai megértik, hogy teljesíthetik, sót túlteljesíthetik a beadást, hiszen élvezik a nagyüzem minden előnyét, s rajtuk áll, hogy ezeket az előnyöket hogyan használják fel saját magul: és az egész nép javára. Minden feltétel megvan ahhoz, hogy termelőszövetkezeteink teljesítsék legelső kötelességüket: a beszolgáltatást (A Szabad Népben március 21-én megjelent vezércikk nyomán.)
