Zala, 1952. április (8. évfolyam, 77-100. szám)

1952-04-18 / 90. szám

Javítsa meg a zalaegerszegi városi DISz-bizottság az oktatási munkáját DlSi>-zervezeteinknek kell ra* gyogó jövőnk, szépülő or-zá* gurfknak harcos, képzett, pádhoz hű fiatalokat kinevelnie. Pártunk azt a nagy és megtisztelő felada­tot állította ifjúsági szervez^ tünk elé, hogy a fiatalokban rej 5 hatalmss erőt, lendületet és kez­deményezést felszínre hozza és azt a szocialista építés szolgála­tába állítsa­Ezt a feladatot ElSz-fiataljaink csak akkor tudják jól és sikere­sen végrehajtani, ha a politikai é$ szakmai tudásukat állandóan emelik és a tanultakat felhasz­nálják munkájukban is- A pár­tunk mint mindenben, ebben 1S hatalmas segítséget nyújt ifjú­ságunk számára. A Politikai Bi­zottság 1951 május 17-i határoza­tában kimondja, hogy a DISz-tag- íág 30 százalékának részt kell vennie különböző szervezett P°* Útikat oktatásban. Ez a határo­zat a 7-al uegerszegi váron DISz* szervezetekban * í ucm vált valóra. 'Legalább 20 politikai körnek kel­lene működnie, de ebből mind­össze 12 működik. Ez a szám 15 bizonytalan, meri sem a városi, sem ,a megyei DlSz-bizottsuS nem tudja kimutatni ezt & szá­mot és igy csak „körülbelül“ ál­lapítják meg. A működő politikai körök munkája sem tölti be egy-kettő kivételével feladatát- A Termény- íorgaImi Vállalat DISz-politikai körére például az elmúlt héten egyetlen hallgató sem ment el. Ennek ez oka kétségtelenül az, hogy ö DISz-szervezet tikára és a városi DISz-bizottság sem fordít gondot az oktatásra. A Ruhagyárban 752 tagja van a DlSz-szervezetnek, ebből mind­össze HO fiatal vesz részt a po­litikai körökön. Ehhez hasonló példa 'sok akad a város terüle­tűén. A városi DlSz-tifkár isko­lán volt, majd a néphadsereg ka­tonája' lelt. Helyettese Koller József elvtárs nem törődött mun­kájával s miután megtudta, hogy iskolára kerül, akkor meg uzcrí nem foglalkozott az oktatással. A DISz megyei bizottság is je­lentős mukisztást követett e'- " Nem ellenőrizték a városi PISz- bizoitaág munkáját, sok munká­ra hivatkozva hagyták, hogy a mulasztások miatt a politikai is­kolákról a tanulni akaró fiata­lok elmaradjanak. A városi párt- bizottság az előkészítésben ha­talmas segítséget nyújtott, de utána >. ^ * "il a scjjiíscg; csak ígéretekből állt. Lehoczki Sándor elvtár?, a párt- bizottság oktatási felelőse több- izban megígérte, hogy elmegy a DISz-bizottsághoz és helyszínen ad közvetlen segítséget, ami azon­ban mind a mai napig elmaradt Mindez nem mentesíti a DISz városi bizottság hiányosságát- Ők arra vártak, hogy majd a párt­bizottság elintéz helyettük min­dent- A városi pártbizottság már ! lobbizóén gzólt a DlSz-bizottság- rak, hogy az oktatási bizottságba iküldjenek egy megfelelő fiatalt, akin keresztül a városi pártbi­zottság állandóm segítségére lesz a DISz oktatásának. Ez sem történt meg eddig. Mindezen kívül az oktatási anyagokat sem adták ki a pcliti* . kai körök részére. Még H£ októberi anyagok nagy része is a szekrényben hever. A propa­gandista szemináriumok: t nem tartották meg rendszeresen, igy az előadók sem tudtak felkészül­ve megjelenni a szemináriumo­kon. Az eltávozott propagandis­ták helyet nem gondoskodtak megfelelő utánpótlásról- Nyilván­tartásit nem vezettek. A propa­gandisták nem adtak jelentést a körökről. A legnagyobb hiányos­ság pedig az, hegy nem volt meg a kellő ellenőrzés és igy sem a DISz megyei, sem a varod bi­zottság nem tudta, hogyan ío: teáit a DlSz-tzervczejek oktatási munkája a város területén. A hiányosságok kijavításához utat mutat az V. kerület munká­ja. Az V. kerületi DlSz-szervezet politikai iskoláján a hallgatók állandóan részt vesznek az okta­táson. Keltái Kálmán elvtárs, a politikai iskola vezetője felké­szülve vezeti az oktatást, fmi- nek az eredménye az, hogy a hallgatók tevékeny részvevői az oktatásnak és munkájukban is meglátszik az, hogy rendszeres tanulással igyekeznek eredménye­ket elérni. Ez megmutatkozik abban is, hogy elhatározták; se­gítik a II. kerületi szervezet munkáját. Ezeket a tapasztalatokat hasznosítania kell a városi DISz- bizottságnak. Javítsák ki hiányosságaikat, és ehhez a DISz megyei bizottsága és a várod pártbizottság is ad­jon alapos segítséget, hogy at za­laegerszegi DlSz-szxrvessetek ok­tatási munkáján keresztül növe­kedjen a fiatalok teljesítménye a szocialista- építésben. Kerkay L'ászló Mit keresnek a „jainpikíC a zalaegerszegi járási kulturotthonban? A ROTHADÓ KAPITALIZ­MUS — rothadó kultúrájával együtt undort és gyűlölőiét kelt minden józan ember szivében. Hazánk felszabadulása után a b? if öleli kapitalisták és osökevé* nyeik igyekeztek a Horfby-fa- siszit-a rendszerből megmaradt szenny-kulturár, életképessé ten­ni, majd azt az Amerikából át­szivárgó gives „kultúrával’1, jam>­pi szellemmel feltölteni. Aljas tervüket a tudatlan maradi em­berekre és a dolgozó nép ellen­ségeire épil.eljték. Haladó kriti­kusaink, művészeink és kultur- munkásaink a párt vezetésével a dolgozó tömegekre támaszkodva sikeresen vették fel ezek ellen a harcot. A maradi emberek döntő többségét, akik a tudatlanságuk miah kerültek az ellenséges kultúra szolgáltába, átnevefték. Ma már ezeknek az embereknek nagy többsége a kulturforrada- lom szolgálatában áll. A magyar dolgozók kultúrájának, művelő­désének ellenségeit nagy többség­ben lelepleztük és félre állítottuk felemelkedésünk utjából. a harc még nem szűnt MEG, mert egyas helyeken ma is felüti fejét a „jampi modor1’, a „jampi szellem1“. Haldokló ugyan ez a jelenség, de ha nem irtjuk ki gyökerestől, fai éledhet- Zalaegerszegen az elmúlt napok­ban találkoztunk ilyen jampi szellemmel „átitatott“ egyének­kel­ÁPRILIS 13-ÁN ESTE, a iáráta kulturház nagytermében műsoros táncestet rendezett a kulturház vezetősége. A fentemlitett „típu­sokat“ a nivós kultúrműsor nem érdekelte, egy részük meg sem nézte, a másik része pedig igye­kezett aa érdeklődő nézőközön­séget zavarni fegyelmezetlen­ségével. A figyelmeztetésre gú­nyos megjegyzésekkel válaszol lak. A nfüsor befejezése után a jelenlevők megbotránkozására táncukat nyugati hastánccá és lábkiforgatássá etakitották. A VÁROS DOLGOZÓI TÖMÉ' GESEN LÉPJENEK FEL ez ilyen megnyilvánulások ellen. Ha van köztük olyan, aki megérdemli; azzal szemben alkalmazzanak jó nevelő munkát, aki pedig ■erre nem érdemes, azt közösítse ki a társadalom. Vagy ha ez sem használ, úgy az illetékes szerve­ket kérjük meg, hogy erélyesebb módszerekkel hasson e látszatra fejlődésképtelen emberekre. (VimJáti István) Vezetékes rádió Kísszeuígróton Az ötéves tervünk áldását, szo­cialista hazánk fejlődésének újabb juttatását látják maguk előtt Kisszentgrót község dolgo­zó paraisztjai. A villany után a fejlődés, a kultúra újabb vívmánya érkezik meg hozzájuk a vezetékes rádió képében. A második negyedév­ben nekünk a zalaezemtgróü pos­ta népnevelőinek jutott az a meg­tisztelő feladat, hogy ezt az öröm­hírt ki vigyük a kisszenjgróti Pa" resztságnak és agitáció?» mun­kánkkal összeírjuk a jelentkező­ket. Vasárnap reggel ment ki nép­nevelőcsoportunk és szép ered­ményt értünk el. 101 jelentkezőt gyűjtöttünk, akik a vezetékes rá­dió előfizetésére jelentkeztek. Eleinte hihetetlennek látszott parasztságunk előtt, amikor elbe­széltük, hogy a. rádió bevezetésé­nek. mik & feltételei. Ingyen van a bevezetés, ingyen. ,a készülék, nincs áramfogyasztás és egy havi előfizetési dija csak 6 forint A kételkedőknek kétségeik vol­tak, hátha elromlik a lámpái ^ok­ba kerül a megcsinál tatása. Meg­magyaráztuk, ez nem fordulhat elő, s ez esetleges hibákat in­gyen javítják. Voltak, akik ké­telkedtek, hogy ilyen nagy ked­vezménnyel nem ugyanazt lehet hallani, mint a drágán vett rá­diókon. Mikor ezeket a kőhegye­ket iá eloszlattuk, örömmel Írták alá neveiket s mondták: jöjjön minél előbb a rádió. Sok segítő társunk is akadt, itt elsőnek az úttörőket és a DISz-fiatal okait kell megemlíte­ni. Ahol az öregek „spekulál- tak‘, a gyermekek maguk kérték őket: édasanyám, vezessük be mi is. A kis népnevelők segítése mindig bevált­Legeredn*ényesebb népneve­lőnk özv. Nagy Fcrenené posta* kézbesítő volt, 64 előfizető gyüj- tésévet­Igy végződött első napon agi- táció3 munkánk, a vezetékes rádió bevezetése ügyében. Mun­kánk öröm volt, mert láttuk, hogy Kisszentgrót dolgozó pa­rasztsága megértette ezt, hogy kormányunk e hatalmas és nagy. jelentőségű ajándéka közelebb hozza a falut a városhoz és meg­adja azt a kulturlehetőséget. melyre a múltban csak kevesek^ nek volt lehetősége. A zataszcntgrőti posta népnevelői. Bencze Nándor >akérettségis elektromérnök les: A kisiparosok adófizetéséről Szerte az országban hatalmas harc folyik a terv teljesítéséért, a munkafegyelem, állami fegye­lem megszilárdításáért. A gyá­rakban a dolgozók másodperce­kért, a falun a dolgozó parasztok a többtermelésért indítanak har­cot, hogy teljesítsék hazafias kö­telességüket. Az állami fegyelemhez tartozik az adó pontos fizetése is, mellyel hozzájárulunk népgazdaságunk erősítéséhez, elősegítjük a dolgo­zó nép érdekében történő beruhá­zásokat gyárak fejlődését, böl­csődék, szülőotthonok létesülé- sét, Egyre több kisiparos látja be, hogy megváltozott az adó jellege és ennek következtében pontosan eleget tesz adófizetési kötelezett­ségének. De találunk még olyan kisiparosokat is, akik harmadren­dű kérdésnek tekinti!: adójuk ren­dezését. Elmúlt már az az idő, amikor néhány ügyeskedő, speku­láló kisiparos a többi kisiparos kárára kihúzta magát a becsüle­tes adóztatás alól. Kormányza­tunk elrendelte a kötelező adókö­zösséget. Ennek megszervezésé­vel és vezetésével a KlOSz-t bíz­ta meg. Feladatunk, hogy az utóbbi idő­ben meglévő aránytalanságokat kijavítsuk, hogy valóban minden kisiparosi forgalma után pontosan adózzon s ennek megállapításában a legmesszebbmenő igazság érvé­nyesüljön. Az adóközösségben a kisiparo­sok maguk intézik adóügyüket.. Egyelőre ideiglenes vezetőség in­tézi, de május 12 és lő-e között közgyűlést tartunk, ahol a tag­ság megválasztja a saját sorai­ból a vezetőséget, továbbá a ki­vető és felszólalási bizottságokat. Az egyes bizottságokban a KIOSz helyi csoportok taglétszá­muknak megfelelően helyet kap­nak, ami szintén biztosíték a he­lyes, igazságos adóztatás kialakí­tására. A félévi végleges megál­lapítást az előbb említett bizott­ságok júniusban végzik. El kell érnünk, hogy az adófi­zetést minden kisiparos hazafias kötelességének tartsa, hogy bizo­nyítsa népi demokráciánkhoz való hűségét és ragaszkodását. Lengyel Lajos. Barnahaju, erőteljes fiatalem­ber siet a zalaegerszegi vasútál­lomás jelé. Kezében, táska, melyet egyik kezéből a másikba tesz. Bencze Nándor kollégista, utazik vissza Kalocsára, a kollégiumba, az itthon töltött szabadság után. Kint az állomáséin, rriint az itt el­töltött napok alatt mindenütt, is­merősök szólítják meg, fiatalok, kik már elhatározták, hogy je­lentkeznek. szakérettségire, s most nem szalasztónak el egyet­len egy alkalmat sem, hogy ne érdeklődnének a kollégiumi élet felöl. — Én magam is zalaegerszegi vagyok, Itt dolgoztam a villany­ieleven — mondja mosolyogva Bencze Nándor. — Régi vágyam volt már, hogy magasabb kép­zettséget szerezzek, de valahogyan nem tudtam, hogyan kezdjek hoz­zá. Régebben is hallottam már a. szakérettségiről, de igazán csak 1951 nyarán ismertem meg, mi­kor én is érdeklődtem kollégis­táktól, ottani életükről. Még azon nyáron jelentkeztem én is szak- érettségire és őszre már meg is kaptam az értesítést, hogy a kalo­csai kollégiumban fogok tanulni. — Az első napokban bizony ki­csit furcsa volt, megszokni a rend­szeres tanulást és űzt, hogy min­den kis időt gazdaságosan kell beosztani. De mint később sok mást, ezt is hamar megtanultam. Láttam, a tanárok mindent elkö­vetnek, hogy tanulásomat meg­könnyítsék. Ez erőt, bátorságot adott. Igyekeztem 'is mindig helyt- állni. Ha. valamit nem értettemy bátran megkérdeztem, mert tud.- tam, segítségemre lesznek, Egy héten kétszer tanulókörön a ta­nult anyag helyes előadását te-, nutjuk, a gyengébb tanulók ré­szére pedig fianutópárokat szer­vezünk, mely egy gyenge és egy jó tanulóból áll. Bent a kollégi­umban a teljes ellátáson kívül meg 115 forintot is kapok. A kollégium valamennyi lelkes hallgatója aktivan résztvesz a. Szabadságharcos Szövetség mun­kájában is. Külön motorosköre< röplabda csapata és kuHurgár- dája van a kollégiumnak. Reg- geltöl-estig gazdag könyvtár áll a. kollégiumi hallgatók rendelke­zésére, ahol megtalálják a ^e9' újabb folyóiratokat is. A hallga­tók politikai képzéséről a kollé­giumi pártszervezet és DISz- szervezet szemináriumok formá­jában gondoskodik. Széttárja a. karját és moso­lyogva, mintegy mentegetödzve mondja: — Hát ennyi, amit ilyen rövid idő alatt el tudok mondani, de ha volna idő, még nagyon sokaf. beszélhetnék kollégiumi életünk­ről. Az üzememtől ezért nem sza­kadtam el, levelezünk is, s ha ha­zajövök, hazulról az első utam cda vezet. Ha elvégeztem az is­kolát, megint csak az üzemben fogok dolgozni, de már mint elektromérnök. (Rigó János) LEVELEK a Zala „Magybakónakon Amit Kosa, volt nagybakónak! jegyzőről irt az újság, az mind igaz. Nekem is volt dolgom a múltban vele. Nemcsak ő, hanem a felesége is lenézte a magunk­fajta szegény embert. Mindig han­goztatta, hogy az apja Pesten dc- tektivíönök volt. Most még any- uyit szeretnék megírni, hogy Kosa fia, Sebő. tavaly ősszel Jugo­szlávián át Belgiumba, szökött, ahol az anyja testvére lakik. Kovács Péter Nagykanizsa. ★ Kosa, Sándor a nyilasokat ki­szolgáló körjegyző, a bevonultak hozzátartozóitól elvonta a segélyt, A tomplomépitéskor 7 hold földet, 3 hold szőlőt, villát, gépkocsit szerzett. 1943—44-ben a rézgáli- cot jóbarátai között 20—30 kiló­ként osztotta ki, mások nem kap­tak, csak Gál Zsiga, Zoltán, Lola­sics és Tuboly, akikét urnák szó­lított, ha bementek hivatalába. Érdemes megnézni a borbeszolgál- tatási kimutatást. Az előbb fel­soroltaknak nem kell bort beadni. Kosa Sándor sem ad be bort sző­lője után. Nem l ég kint járt Nagybakóna- kon s azzal dicsekedett, hogy jobb sorsa van most, mint amikor jegyző volt .Úgy lát szik igazat mondott, mert szolgálót tart ma is. 1944 augusztusában az egyik ünnepnapon a leventéket felsora­koztatták g, jegyzöség udvarán. Kósa jegyző előadást tartott ne­kik s biztatta őket, hogy álljanak be a Hunyadi páncélosokhoz, ahol kapnak jó ruhát, kosztot. Mivel egy jelentkező sem volt, Kósa jegyző ur feldühödött és azt ki­áltotta: „piszkos parasztok, mi jegyzők védjük meg a hazáto­A tisztaság félegészség! Tartsuk tisztán utcáinkat, lakásainkat! kát?“ December 27-én elvitték a leventéket, de az ő fia itthonma­radt, pedig az a korosztály is ment. Ez igy ment 1945 áprilisá­ig, mindenkit internálni akart. A. felszabadulás után 1946 március 13-án felfüggesztették állásából. Most újra vezető állásban van, megvan a villája, szőlője, gyü­mölcsöse. Feleségének Zalabak- sán van 2 hold 300 négyszögöl földje. Mi, bakónakiak nem tudjuk el­felejteni, hogy 1944-ben hogyan mulatott a német tisztekkel, ho­gyan vágták le a borjukat, a.; marhákat, disznókat, amiből ju­tott papnak, elöljárónak., csak ne- künk nem. Ha ruhát kapott a község, azt kiosztották maguk között, nekünk egy félméter sem jutott. Olyan ember volt ö min­dig, mint a napraforgó, oda fordult, ahonnét hasznot látott. Lokopkovics Radoné párttitkái’, Nagybakónak. Pétitek, 1953 áiuití* ü 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents