Zala, 1952. április (8. évfolyam, 77-100. szám)

1952-04-18 / 90. szám

riLAC PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK!

A magyar államférfiak (áviralai Bierut lengyel köztársasági elnök 60. születésnapja alkalmából

Vezetékes rádió Kisszentgróton

AZ MDP ZüL4MGO¥£I pArTBIZOTTSÍGÁMAK WAPIL1PJA

Vili. évfolyam 90. szám.

Ara 50 fillér

1952. április 18. Péntek

A llami gazdaságaink a fel- emelt 5 éves tervünk sikeres végrehajtása közben nap, mint nap nagyobb fejlődésen mennek keresztül. Fejlődésük mindinkább megközeliti azt a 1 színvonalat, melyet pártunk II. kongresszusán Rákosi elvtárs megjelölt számukra a mezőgazdaság szocialista építésben.

A mezőgazdaság szocialista építése törvényszerűen kiélezi az osztályharcot és ez azt jelenti, hogy állami gazdaságainkra mindinkább nagyobb feladatok hárulnak. Pártunk és kormányunk elsősorban az állami gazdaságokra támaszkodik a mezőgazdaság vonalán, például zsir, hús, tej és ; egyéb élelmiszerellátás terén. Ez ■még nagyobb erőfeszítéseket és jobb módszerek alkalmazását igényli állami gazdaságainktól.

i A szocialista (feszitett) tervek végrehajtásának, a szocialista akumulációnak egyik jelentős forrása a szocialista munkaverseny. Állami gazdaságaink akkor tudják az előttük álló feladatokat Jól végrehajtani, ha a pártszervezetek irányításával, a szakszer- I vezetek és DISz-szervezetek se- [gitségével iól megszervezik a ' munkaversenyt. Népünk vezérének, Rákosi elvtársnak 60. születésnapja méltó megünneplésére állami gazdaságaink dolgozói komi oly felajánlásokat tettek. Ipari , munkásságunk kezdeményezése nyomán dolgozóink is felzárkóztak ahhoz a hatalmas sereghez, lamely vezérének a legdrágább i ajándékot, a tervek teljesítését,

! illetve túlteljesítését vállalta é.s komoly versenymozgalom indult ianeg gazdaságainkban.

Március 9. tiszteletére 846 fő : tett egyéni felajánlást, az összes i dolgozóinknak mintegy 73 százaléka.

. 4 felajánlások értéke S09.892 forint volt. Ezzel fejezték ki hálájukat a pártnak és Rákosi elvtársnak a jobb és szebb életért,

I a szabadságért és azért a sok ! szenvedésért, amelyet a dolgozókért és igy ö értük is kiállt a Horthy-fasizmus elnyomása alatt fa börtönben, A verseny során komoly egyéni felajánlások és teljesítések születtek. Cserkuti .János, az andráshidai állami gaz- [daság dolgozója és egyben a :tröszt legjobb tehenésze vállalta, hogy a 15 literes fejési átlagát i 18 literre emeli.

| Török János és Molnár Kálmán. a zsigrnondházi állami igazdaság dolgozói a sertéshizlalásnál vállalták, hogy darabérté- kesitési százalékukat 18-ról 19 I

százalékra teljesítik és teljesítésük 20.4 százalék lett. Számos ilyen példát lehetne felsorolni, amely mind megannyi láncszeme -annak a hatalmas hadseregnek, amely országunkat építi. A verseny szervezése általában alulról indult el. A dolgozók brigád, illetve munkacsapat értekezleten nagy lelkesedéssel tárgyalták meg a versenypontokat és tették meg felajánlásaikat. Komoly segítséget adtak a munkához az üzemi pártszervezetek vezetői, a kommunisták. De komoly segítséget adlak a MeDoSz- és a DISz- szervezetek- is.

I lazánk felszabadulásának 7. "■ évfordulójára szintén komoly munkaverseny indult. 852 fő tett egyéni felajánlást, de azonkívül minden gazdaság, minden

ÁLLAMI GAZDASÁGAINK VERSENYEREDMÉNYEI ÉS HIBÁI

üzemegység csatlakozott a felajánlásokhoz. Dolgozóink vállalták április 4-e tiszteletére, hogy 113.763 forintot takarítanak meg. I

Varga Imre a felsörajki állami gazdaság tehenésze I. negyedéves tervét 450 liter tejjel túlteljesítette.

A pölöskei állami gazdaság* sertéstenyésztő brigádjának egyik legifjabb tagja- Valkóczi István, aki imalacszaporulati tervét 46 darabbal túlteljesítette. Nem ritkaság az ilyen jelenség gazdaságainkban. A megtakarítások és tervek teljesítése, illetve túlteljesítése mellett voltak komoly felajánlások az egyes munkák határidő előtti elvégzésére, a normák túlteljesítésére, stb.

A tröszthöz tartozó állami gazdaságok ugyanakkor a rövidle- járatu versenyvállalások mellett hosszúlejáratú párosversenyre léptek egymással, melyben fő célként határozták meg a terméshozamok és állattenyésztési hozamok emelését, illetve a tervek túlteljesítését. Érre páros ver- senyszerzödéseket kötöttek egymással.

4 március 9-re és a felszabadu- lás 7. évfordulójának tiszteletére indított versenymozga- iom komoly mértékben segítette elő állami gazdaságainkban a tavaszi mezőgazdasági munkákra való felkészülést, a vetések időben való elvégzését. Igen komoly segítséget kaptunk a versenymozgalom kifejlesztésével általában, az I. negyedévi tervünk teljesítéséhez, tehát az állattenyésztés vonalán, a tej, az árusüldő, a hi- zóleadás teljesítésében is.

Borjuszaporulati tervünket 131 százalékban, árusüldö leadási tervünket 108 százalékban teljesítettük.

A tejtermelés vonalán a múlt évi 59 százalékos teljesítésről az I. negyedévi tejtermelési tervet 103 százalékra, az államnak, a beadási tervünket 105 százalékban teljesítettük.

Május 1 a világ dolgozói nemzetközi ünnepének tiszteletére, dolgozóink lelkesedve tesznek újabb felajánlásokat. Jelentős felajánlása a trösztnek „Takarékoskodjunk a beruházásokkal' mozgalomnoz való csatlakozása és ennek során 1,062.000 forint beruházási összegről mondtunk le az 5 éves tervünk főbb alkotásai javára. Ezt úgy hajtjuk végre, hogy a beruházási tervünket és tervfeladatainkat maradéktalanul teljesítjük.

71/1 indezen eredmények mellett azonban komoly hiányosság van a munkaverseny szervezése — de még inkább a verseny értékelése és nyilvánosságának biztosítása — terén.

Vájjon talán a dolgozók ver- senylendülete, . kedve csökkent volna? Nem, szó sincs róla. A dolgozóinkban megvan a szocializmus építésének meggyorsitásá hoz a versenymozgalom kiszélesítéséhez az akarata, a kedve. Feltehetjük a kérdést, hát akkor mi, vagy ki akadályozza a verseny tömegmozgalommá való kifejlődését? Ennek több oka van. Először is nincs megszervezve általában gazdaságainkban a verseny rendszeres nyilvánossága. Nincs biztosítva, hogy a munkaversenyben a dolgozók — és a még kívülállók — nap, mint nap szem- léltetön lássák a verseny alakulását és ez további ösztönzést, lepdületet adna a versenymozgalomnak. Ez a versenymozgalom legfőbb hibája. Pártunk központi lapja, a „Szabad Nép“ erről a kérdésről a minapi vezércikkében irta:

A szocialista munkaverseny 55-rA. egyik legnagyobb emelője a nyilvánosság. A dolgozók, uj életünk alkotói hatalmas lendülettel küzdenek tervünk megvalósításáért, a szocializmus győzelméért. Ebben a küzdelemben nagy segítséget jelent, uj sikerekre lelkesít az eredmények nyilvános elismerése. Mi azt akarjuk, hogy az élenjáróknak országos megbecsülés legyen osztályrésze, hogy példájukkal magukkal _ra- gadjálc a gyengébbeket. Ezt azonban csak úgy lehet ’ elérni, ha eredményeiket megismertetik a legszélesebb nyilvánossággal. A munka nálunk a legszélesebb tömegek ügye. A dolgozók megkövetelik a tájékoztatást, ismerni akarják üzemük eredményeit. A követésre méltó példa csak akkor válik eleven társadalmi hatóerővé, ha kielégítjük ezt az érdeklődést. A példa ereje — tanította Lenin —, amely nem bontakozhatott ki a tőkés társadalomban, roppant jelentőségre emelkedik abban a társadalomban, amely megszüntette a föld és a gyárak magántulajdonát.“

Az a feladat tehát ezen a téren, hogy ezt a hiányosságot — mint a versenymozgalomnak fő akadályát — sürgősen javítsuk ki. Minden körülmények között biz tositsuk a verseny nyilvánosságát. ötletes rajzokkal szemléltessük azt. Tréfás szövegekkel egészítsük ki és tegyük érdekessé a verseny nyilvánosságát. Ez erőt, önbizalmat és lendületet ad a dolgozóknak és főleg kedvet, mert csak igy érzik és látják, milyen jelentős az ö munkájuk a terv teljesítése szempontjából. Csak igy. látják, hogy a munkájuk nyilván van tartva és fontos láncszeme a Szocializmus építésének.

4 verseny nyilvánossága ak- kor ér el megfelelő hatást, ha az eredményeket' mindig frissen szemléltetjük és mindig a legfrissebb eredményeket mutat- ja az egyes üzemágakra, tehát a brigád, vagy munkacsapat eredményeit ég a kiemelkedő egyéni teljesítményeket. De fontos az, hogy átfogó legyen és ne csak részleteket .mutasson a verseny állásáról, mért csak igy látják a dolgozók, L hogy a felajánlást, amit tettek, hogyan tudják teljesíteni, hogy fokozzák munkatempójukat, hogy szavuknak eleget tegyenek.

A verseny nyilvánossága azonban csak akkor lesz biztosítva,

ha a műszaki vezetők (igazgatók,* agronómus, könyvelő, technikus, brigádvezetö) gondoskodnak az előfeltételek megteremtéséről, ha segítik az eredmények százalékos gyors kimutatásának elkészítését. Ezzel hozzájárulnak ahhoz, hogy a versenymozgalom kiszélesedik és egyre inkább tömegmozgalommá válik, olyanná, amire Sztálin elvtárs tanít bennünket: „A munkaverseny a szocializmus építésének kommunista módszere, amely a milliós tömegek legna- gyobbfoku aktivitásán alapszik“.

A munkaversenymozgal.om másik nagy akadálya a rendszeres értékelés hiánya, amely előfeltétele a nyilvánosság biztosításának is.

Ha nem szervezzük meg a verseny rendszeres értékelését, akkor nem látjuk, hogy a tervek és a vállalá.sok teljesítésében hogy állunk.

A verseny könnyebb adminisztrálása végett a leg'helyesebb, ha a brigád, mint szervezeti egység rendszeresen értékeli a verseny állását. Az értékelésben vegyen részt a brigádvezetön kívül a pártcsoport bizalmi, szakszervezeti bizalmi és ezzel biztosítva van az igazságos értékelés és kisebb a veszélye annak, hogy a párosverseny értékelésében érvényesüljön a sógor-komaság, stb. Ha a verseny értékelését a gazdaság vezetősége ilyen módon biztosítja, akkor áz igy értékelt versenyt csak összesíteni kell és ezzel a gazdaság egész versenyállása kevés adminisztrációval megoldható.

4 z üzemi pártszervezetek fel- adata, hogy politikai vonalon biztosítsák a verseny tartalmát, és a helyes célkitűzéseket, amelyek mindig a magasabb terméshozam emelését, illetve a tervek túlteljesítését kell, hogy célozzák.

Ha a verseny megfelelő politikai tartalmát is biztosítani tudjuk, a dolgozók meglátják az ösz- szefüggést a saját és a népgazdaság érdekei között.

,,A verseny első gazdája — írja a Szabad Nép — a szakszervezet Világos tehát, hogy a verseny nyilvánosságáért elsősorban a szakszervezet a felelős. A szak- szervezetek az üzemi bizottság és a mühelyí bizottságok, mindenek előtt a bizalmiak — legsa- játa’ob ügye ez.“

Az üzemi bizottságok tehát a bizalmi testület hálózatán keresztül mozgósítsák a dolgozókat — és az illetékes vezetőket — arra, hogy a verseny nyilvánossága, il letve ennek értékelése folyamatos és rendszeres legyen. Ne történjen meg az, mint például a zalabc- senyöi állami gazdaság nagykapor-iraki üzemegj’ségben, hogy a versenytábla ott áll üresen, illet- ve egy régi keletű hirdetinéaayai.

Pedig az üzemegységben vannak' felajánlások, de arról nem gondoskodnak, hogy ezek megfelelő módon legyenek nyilvánosságra hozva és értékelve, igy a verseny mozgalom teljesen elsikkad. Az üzemegység tehenészei szépen bekapcsolódtak az év elején a „termelj ma többet, mint tegnap“ mozgalomba. Hosszú ideig fokozni tudták a tejhozamot, azonban a fenti hiányosság miatt a verseny teljesen ellanyhult. Ez az oka annak is ebben az üzemegységben többek között, hogy a daraértéke - sités 13—14 százalékra esett visz sza. Abban a gazdaságban, ahol a verseny nyilvánossága és értékelése biztosítva van, ott komoly eredményeket érnek el a napi feladatok végrehajtásában. Az alsó- fakosi állami gazdaságban a gazdaság vezetőségét hanyag munkája miatt leváltottuk. Az uj vezetőség sokkal többet törődik a versenymozgalom kiszélesítésével és faliújságon, verseny-táblán szemléltetően mutatják ki a verseny állását.

A dolgozók munkához való viszonya megjavult. A versenymozgalom fellendült, azóta több tejet adnak a tehenek és tervüket is tudják teljesíteni. Az andráshidai állami gazdaságban a legjobban van megszervezve a verseny nyilvánossága és értékelése. A megyében elsők között fejezte be a gépjavítást, a legjobban felkészült a tavaszi munkákra és a tavaszi, vetéseket is elsőnek fejezte be. A dolgozók állandóan tájékoztatva vannak a verseny, illetve a munkák állásáról és az ö aktivitásuknak köszönhetők ezek az eredmények.

A verseny nyilvánossága és értékelése hiánya miatt felelősség terheli a trösztöt is, mert nem adta meg azt a segítséget, amit kellett volna, nem dolgozta ki és nem juttatta le a gazdaságokba a legjobb módszereket, amelyek segítségével kiküszöbölnék a hiányosságokat. Komoly'- hiányosság mutatkozik a gazdaságok igazgatóinál is, , amikor a megkapott segítséget sem használják ki a munkák megjavítására és sok- - szór a versenyt külön feladatként tekintik, ahelyett, hogy a versenymozgalommal a legnagyobb feladatok megoldására mozgósítanák állami gazdaságaink összes öntudatos dolgozóit.

Íj’’ rezzen felelősséget minden dolgozó. — de elsősorban a pártszervezet és a gazdaság vezetősége — az előttük álló feladatok jó végrehajtásáért. Legyen legszebb felajánlásunk, hogy ezen hibákat május 1. tiszteletére kiküszöböljük és a versenymozga- iom lendületét, kiszélesedését biz- tositjuk.

Ha az eddigi eredményeinket tekintjük, a hibák ellenére megvan a mód arra, hogy a hibák megszüntetésével jobb munkát végezzünk és mi, a mezőgazdaság szocialista szektorának dolgozói is hozzájáruljunk felemelt 5 éves ter vünk teljesítéséhez, a béke védelméhez

i*P rchovszki György tröszt.iga