Zala, 1952. április (8. évfolyam, 77-100. szám)

1952-04-13 / 87. szám

r. Kirssanov A csoportos agitáció eredményei Zalalövőn A zalalövői határban kora reggeltől késő estig serényen fo tyik a tavaszi munka. Igyekez­nek, hogy a vet,és gyors elvégző sével jobb termést érjenek el a tavalyinál, példát mutassanak a megye minden községének. A szó rgalmas munkával eltöltött ncipo k hamar végetérnek. Otthon az 'állatok etetése, a házkörnyéke r endbehozása után ki a tanácshoz, ki a kul túr otthonba, a fiatalok a DlSz-be, az asszonyok az MND Sz-be, a népnevelők a párfhelyi ségbe sietnek, ahol megbeszélik a napi munkát; hol tartanak a t avaszi vetésben, kötelezettségeik teljesítésében. * Zalalövő dolgozó parasztjai csü­törtökön végeztek a zab és az árpavetésévei. Az élenjárók már a kukorica és a burgonya földe­ken dolgoznak. Április 4-re tett vállalásaik teljesítésével a köz­ség beadási eredményét jelentő­sen megnövelték. Első negyedévi tervüket tojásból 108, baromfiból 110, tejből 102 százalékra teljesí­tették. A vágómarha beadását a félévi tervhez viszonyítva 58 szá­zalékra teljesítették. Sertésbe­adásban lemaradásuk van, a fél­évié beütemezett 143 darabból eddig 18-at adtak le. A hibákra felfigyeltek s most a tanács fo­lyamatosan biztosítja a sertésbe­adást. Árnyék elvtárs, a tanács elnöke maga Is ellátogat azokhoz a dolgozó parasztokhoz, akik a beadás teljesítésére sertést hiz­lalnak. Békés Imre dolgozó paraszt nál egy sertés hízik. Januárban 50 kilós volt. ma már 90 kiló. Ju­nius 25-re Békés Imre teljesiti 1 leadását. Radies József (Nagy), Prélecz Károlyné és a többi dol­gozó paraszt is igyekszik gyors teljesítéssel eleget tenni kötelezettségének. Eredményeik elérésében döntő szerepük van a népnevelőknek, a csoportos agitációnak. Kruczler József, Németh Lajosné elvtár­sak és a többiek fáradhatatlan munkájukkal, a dolgozó parasz­tok állandó nevelésével és felvilá­gosításával segítik előre közsé­gük győzelmét. A Somogy me­gyei Böhönye községgel állnak pá­rosversenyben. Semmi áron nem lakarnak alulmaradni. A pártszervezet irányitő mun­kája, segítsége, javaslatai terv­szerűvé teszik a tanács munká­ját. A kerületekben esténként népnevelők járnak. Felkeresik azokat a gazdákat, akik elmarad­tak a beadásban s lelkesítik őket a helytállásra. A dolgozó pa- i Tasztok örömmel várják a népne­velőket, hiszen ma már nem úgy beszélgetnek velük, mint a múlt­ban, hogy csak beszólnak és meg­mondják, mi a beadási kötelezett­ségük, hanem egy háznál, család­nak egész este elbeszélgetnek azokról az eseményekről, ame­lyek az országban történnek s megmagyarázzák, mi a kötelessé­ge a dolgozó parasztságnak. A népnevelő munka eredmé­nyes. A pártszervezet tanítja, ne­veli a népnevelőket, amelyben döntő szerepe van a rendszeres népnevelő értekezletnek, ahol ér­tékelik munkájuk eredményeit, hiányosságait, egészséges javas­latokkal fokozzák eredményeiket, kijavítják hibáikat. ★ Csütörtökön este a népnevelők hosszú ideig vitatták az elmúlt két hétben végzett munkát- Hiba volt azonban, hogy az értekezlet előtt a pártszervezet nem tudatta azokat a szempontokat, amelye­ket megtárgyaltak, hogy a nép­nevelők felkészülhessenek & hoz­zászólásra, amellyel elősegítik feladataik helyes megoldását. A népnevelők csoportosan ér­keztek a párthelyiségbe. — Ott­honunknak érezzük ezt a helyisé­get, olyan dolgokat beszélünk meg itt, amelyek végrehajtásával a párt­ós a kormányhatározatoknak te­szünk eleget — mondták. Megkezdődött a népnevelő ér­tekezlet. Horváth elvtárs párttitkár is­mertette a népnevelőkkel, hogy a nyugati államok milyen érdeklő­déssel figyelik s. Szovjetünkben fo’yő gazda-ági értekezletet Gyű jóléttel beszélt azokról a gaz tét lekről, aj^eíy$&t az impetMjs- ták Köreábah eljspvethík; -'Tél­hívta a népnév,élők figyelmét hogy munkájukban ne fe­ledkezzenek meg arról, hogy a dolgozó parasztsággal megértes­sék: .egyre fokozottabb munkával, a termény bead ás teljesítésével harcoljanak azért, hogy méltó választ adhassunk az amerikai imperiaűásták gaztetteire. A népnevelő munkáról maguk a népnevelők beszél­tek. Beszámoltak erről, mit tapasztal­tak az elmulf, két hét alatt. Kruczler Lajos elvtárs, add a csoportos agitáció vezetője, első­nek kért szót- A népnevelők fi­gyelemmel hall g£ itták, mert ő mindig jótanácsot ad munkájuk­hoz, mint ta> mai értekezleten is­— Amikor a legutoljára kin! jártam, a faluban — mondta Kruczler elvtárs —, a II- kerület­ben az utcán szerveztünk csopor- tog beszélgetést. Most más mód­szert alkalmaztam mint eddig. Nem én, hanem a dolgozó parasztok beszéltek De arra ügyeltem, hogy a vita ne menjen tul a tavaszi munkákon és a beadás tel j n - lésén. Tó uh József 8 holdas dolgozó paraszt amikor arról hahóit?, társait be­szélni, hogy ők már egy-két nap múlva elvégzik a zab é' az árp3 vetését s hozzálátnak a bur­gonyaültetéshez, a kukoricavetés­hez, megkeiparla a fejét és mér­gesem mondta: ezek szerint én lemaradtam tőletek, mer1 én még nem vetettem semmit. Igaz, az én földem lapos helyen van, ahová a tavsisziatkat vetem, de megfogadom, hogy egy-két pap alatt elvégzem. Amikor májú? 1-re terelődött a szó, még azt mondta: meglássátok, erre o msipra • én is az elsők között le­szek, elvégzem a munkámat s az asszonyt is meggyőzöm, hogy kö­telezettségen felül teljesítsük lőj ásbeadásunkat. Kruczler elvtárs minden nap felkeresd ia gazdákat, jó időben, rosisz időben. Ebben a munkájá­ban segíti Bakó elvtárs. A jó csoportos agitáció eredménye meg is mutatkozik, mert a II. ke­rület példát mutat minden mun­kában. Lakner elv társ, pedagógus is résztveisz a népnevei őmunkában. Most hiányolta azt, hogy erről £ népnevelőértekezletről hiányoz­nak azok a gazdák, akik már több Ízben bebizonyították, hogy hallgatnak a párt szavára ép be­adásukat példamutatóan teljesí­tették. Javasolta, & pártszervezet vezetősége hívja meg ezeket a gazdákat is, hogy r észtvegyenek a népnevei őmunkában, mert ahogy a gyakorlati példa is mu­tatja: ahol a dolgozó parasztok ma­guk agitálnak, személyes példamutatással, még nagyobb eredményt tudnak el­érni Magyar elvtárs, aki a külső majorban végezi népneveiőmiun- kát, meggyőzte dolgozó társait a csoportos beszélgetések során ja nagyüzemi gazdálkodás előnyéről és vállalta, hogy május 1-re ez ott dolgozókat a harmadik tipusu tszcsrbe irányítja. Ez a gyakor­lati példa is szükségessé teszi, hogy e. pártszervezet munkájá­ba minél több dolgozó parasztot, P árt önkivüli aktívát vonjanak be. Lugosl elvtárs, tanácstitkár bírálta Horváth elv tára beszá­molóját, mivel oslak általánosság- ban foglalkozott a népnevelő-' munkával «s nem értékelte, me­lyik területen értek el legjobb eredményt. __ Sokkal helyesebb lett volna — mondta Lugosi elv társ —, hp a beszámoló konkrétan összefogta volna a népmevetőmunkai tapasz­talatait és megbírálta volna azo­kat, akik munkájukat hiányosan végezték. Az ilyen bírálattal fo­kozhatjuk a népnév élőmunka színvonal át­A népnevelőért ekezle ten vállalások hangzottak el má­jus 1. tiszteletére. Nardai Józsefné MNDSz-fcag megszervezi az MNDSz és a tö­megszervezeten kívüli asszonyok párosversenyét. A kerületek nép­nevelői is versenyre hívták e§y mást a tavaszi munka és.a nö­vényápolás sikeres elvégzésére. Pinterics Ferenc elvtárs, DISz- titkár bejelentette, hogy kul hír­csoportokkal segítik ai tavaszi munkákat. Vasárnaponként el­mennek abba a kerületbe, ahol jól folyik a munka és szórakoz­tatják a dolgozó parasztságot- De felkeresik a lemaradókat is, aki­ket csasztuskával buzdítanak jobb munkára. Amikor az értekezlet után a népnevelők csoportosan elhagy­ták a termet, még mindig volt mondanivalójuk. — Majd meglátjátok^ hogy a mi kerületünk lesz az első... — Lehagyunk benneteket, nem engedjük a serleget, mert ez idén ©■ miénk lesz. így indulnak harcba a zala­lövői népnevelők hétről-hétre a tavaszi munkák sikeréért, a be­gyűjtési terv teljesítéséért, ötéves tervünk megvalósításáért, a szo­cializmusért. (Kerkai-Papszt) Hrusztov Stefán Jakolevics szoviet elvtárs látogatása a lenti fűrészüzemnél Üzemünket nagy megtisztclés érte április 7-én. Nálunk járt Hrusztov Stefán Jakolevics elvtárs és üze­münk dolgozóival elbeszélgetett-, rámutatott a hibákra és dicséröleg szólt a jó munkáról. Megbeszélte a vállalatvczetöséggel és a párttal a tennivalókat, hogy tervünket még jobban teljesíthessük és az önkölt­séget csökkenthessük. Üzemünk dolgozói igen nagy sze­retettel fogadták és nagyon örül­tek annak, hogy kint a határszélen sem feledkeznek meg a szovjet elv­társak arról, hogy gazdag tapasz­talataik átadásával termelésünket megjavítsák. Hrusztov elvtárs felhívta figyel­münket gépeink folyamatos tüzelő­anyag-ellátásának fakéreggel tör­ténő biztosítására. Azt mondta Hrusztov elvtárs, hogy helytelen a kérget az erdőn . leszedni a gömb­fáról, mert az üzemben a gömbfa feldolgozásánál a szélezö fürészeR ezt a szélt a Kéreggel együtt úgyis leszélezík. Azt mondta; igen nagy megtakarítást jelentene Országos vi­szonylatban a fenyő gömbfánpk kéreggel való szállítása, A szovjet elvtárs javaslatát a Fűrész és Le­mezipari Igazgatósággal és az Erdőiparral meg fogjuk beszélni és országos viszonylatban bevezetjük; Továbbá felhívta a szovjet« elv­társ a figyelmünket üzemünk ká- demevelésérc. Az volt a megállapí­tása, lio-gy kevés olyan fiatal női munkaerőt látott idáig, mint üze­münkben. Mi a fiatal munkaerőket úgy neveljük, hogy népgazdasá­gunknak minél több kádert adhas­sunk. Hrusztov elvtárssal megbeszélve üzemünk menetét, szervezését, hasz­nosítani fogjuk az ötéves tervünk mielőbbi befejezésére és a béke vé­delmének megszilárdítására. Végül örömmel jelentjük, lio,gy miáJeiusi tervünket 118 százalékra teljesítettük, 100 százalékos bér­alap felhasználása mellett. Ez mind azt mutatja, hogy dolgozóink betartják pártunk útmutatását és mindent elkövetnek a termelékeny­ség állandó növelésére (Rámos Imre) Vasárnap, 1952. ápr. IS. A gyermekek tragikus sorsa Tito Jugoszláviájában Nehéz és örömbe!en a. gyerme­kek sorsa a mai Jugoszláviában. Még a -ötét valóságot gondo­san eltitkoló tiloiaia, sajtó is kénytelen foglalkozni a gyerme. kék tragikus helyzetével. Hasáb­jain mind gyakrabban jelennek meg cikkek utcákon bolyongó, el­hagyatott fiukról^ és lányokról fiatalkorú bűnözőkről, gyerme­kekről, akiket megfosztottak a tanulás lehetőségétől. Jellemző famissí a cinizmusisal írja le az elhagyott gyermekek sorsát a „Borba“, a Tito-klikk lapja: „A belgrádi mozik előtt bo­lyongó fiuk csapatai gyorsan nőttek. Ma már városszerte ta­lálkozhat velük az ember. Lop­kodnak a piacokon, duhajkodnak a városj sörözőkben és vendég lökben, elhagyatott házak pad­lásain töltik az éjf’szakáh Meg­szaporodtak, mint az a betegség, amelyet rosszul kezelnek“. Ugyanilyen szellemben ir a másik belgrádi lap, a „Politika“ is: „Ezek a gyerekek mind az ut­cán kószálnak. Nem mennek haza aludni, bár többnek vannak szü­lei. Csavargók és bűnözők let­tek". A gyermekek elosettsége a dol­gozó tömegek rendkívül nyomo­rának bizonyitéka- A nyomorú­ságos, éhbért kapó jugoszláv munkások sem nem öltöztethetik, sem nem taníttathatják gyerme­keiket, Ugyanez figyelhető meg falun. is. „Mintegy százezer 8— 14 éves korú szegén y gyermek nem jár iskolába és teljesen analfa­béta“ — irja a „Szelő“ című belgrádi lap- De a helyzet sokkal súlyosabb Dalmácia városaiban és falvaiban pl:, ahol mintegy 40 ezer olyan fiú és leány van, akiknek nincs cipője és ezért nem járhatnak iskolába. Boszniában és Hercegovinában a gyermekek öbb mint 60 százaléka nem ta­nul. Az ^ amerikai # gyarmatosítók belgrádi szolgái mindenekelőtt olcsó munkaerőnek tekintik a gyermekeket. A felnőtt munká­sokkal teljesen egyformán zsák­mányolják ki a fia al dolgozókat, de_ a felnőttek munkabérének mindössze nyolcadát és tizedét fizetik nekik. A 12—16 éves gyer­mekek tízezeréi végzik a legne­hezebb munkákat az ércfejtők ben, a bányákban, a gyárakban és üzemekben. A zenicai kohóműveiméi példá­ul a vashulladékot a gyermekek- rakják az olvasztókemencékbe. Hihetetlenül magas hőmérséklet mellett dolgoznak. A zemuni ön­tődében mintegy 350 gyermeket alkalmaztak, akik közül sok még a 12. életévét sem töltőt.e be. Az országban főbb mint egy millió árva és elhagya'ott gyer­mek van, akiknek szülei a nem­ző'i.felszabadító háború éveiben haltak meg, vagy akiket mint a béke-tábor és a demokrácia hívei Titoék börtönbe vetettek. A bel­grádi fasiszta veze! ők nem akarnak e gyermekek nevelteté- ére pénzt kiadni, ezért nagy és kisiparosokhoz, kulakokhoz, ke­reskedőkhöz adták őket „okta­tásra". Egy uj törvénv alapján a magánvállalkozók 1 e tszél" szerinti zámban alkalmazhatnak gye­rekeket és salát belátásuk sze­rint „oktathatják“ őket. A tifoista lapokból kideríthe­tő, milyen kíméletlenek a gaz dák az oktatásra felvett gyerme­kekkel szemben. A „Nin“ cimü hetemként megjelenő tájékoz’ató füzet írja, hogy Belgrádban a „Tocsna Technika" műhely tu_ I aj donor a, Rodenko Petrovics és a Voiszlav Vilics-utca 57 szám alatt lévő asztalosmühely veze- ője, Komsztantin Radisics „po­fonokkal és ököl csapásokkal égé -■-zitik ki amúgy i3 gyatra ok- a'ási módszereiket.“ Zágráb r>z ország tekintélyes pari górnom'ja Amint a ,Nap- red”.cimü lap közli, az itteni várakban, üzemekben és kis­ipari műhelyekben mintegy 8 ezer gyerek iparkodik, „Rendsze­rint valamennyien sokkal keve­sebb szakmunkát végeznek, «— irja a lap —, sokkal. kevesebb idő jut a szakma elsajátítására, mint amennyit dolgoznak, alvás­ra pedig naponta csupán 3—4 ói'át. kapnak. Semmivel sem jobb a városi kereskedők és a falusi gazdasá­gok „felügyeletére" bízott gyer­mekek helyzete sem. a „Juni 7“ cimü lap közlése szerint ,-a leg­nehezebb munkákra fogják be a segédeiket és egyáltalán nem akarnak rendes polgárokat ne­velni belőlük.“ A hivatalos ada­tok szerint Boszniában és Her, cegovinában közel 25 ezer gyer­mek van a „vagyonos polgárok", vagyis kereskedők, kulákok, mű­helytulajdonosok gyámsága al at |. A gyermekek nem tudják elvi­selni a kíméletlen kizsákmányo­lást, a verést és a tűrhetetlen bú. ná&módot, ezért megszöknek a gazdáiktól. Kénytelenek a vá­rosi utcákon, a vasúti pályaud- varokon és állomásokon bolyon,, gani, hogy valahol egy darab ke­nyérhez jussanak­Napjainkban a jugoszláv ipar mindinkább háborús vágányok­ra áll át A békéss szükségletek­re termelő gyárakat leállítják Országszerte fokozódik a mun­kanélküliség. Egyre nehezebb a gyárakban és üzemekben elhe­lyezni az ipari tanulókat Itt van egy jellemző példa. A bel­grádi kerületiben 1938-ban 11 ezer 686 tanonc dolgozott az ipari vállalatoknál, kisipari mű­helyeknél és kereskedelmi intéz, menyeknél. Most a tanoncok szá­ma — a titoista sajtó közlése szerint is — 2 ezer 263-ra csök­kent. A legtöbb gyermeknek nincs kilátása arra, hogy „em­berré váljék“ — elvégezhesse az elemi iskoláit, termelő szakmát tanuljon, majd biztosított mun. kához jusson. A „Napred" cimü horvát lap beszámol arról, milyen nyomorú­ságos sors vár a hegyek között fekvő Imocska KrajnaJterület fiatalságára. A lap kénytelen megállapítani: „Az elemi iskolát végzett serdülők, a semmiféle ok­tatásban, nem részesült fiatalok pedig különösen elvesznek ebben a kőrengetegben. Szinte be sem lépnek az életbe, teljeseri. ’él- fenntartási eszközök nélkül ma ­radnak.“ A nyomor és az éhinpég ott-i honról az utcára küldi a gyerme­keket, a fiukat bűnözésre, a lá­nyokat pedig prostitúcióba űzi, Keli-e csodálkozni azon, hogy Tito fasiszta sajtójában egyre több az ilyen hir: „Szarajevóban elfogtak a zseb tolvaj bandát. Teljes egészében utcagyerekekből áü“. „Amikor megérkezik az em­ber Brcskoba, azonnal szembe­ötlenek az u Icákon csavargó gyerekek. ^ Egyetlen lehetőségük a megélhetésre — az apróbb lopá­sok.“ „A 12 éves Miodrág Miloszia- vievics tehetséges gyerek. A nyomor vetetne az utcára- Akkor fog Iák el, amikor egy pénzzel megtömött tárcát akart éppen kiemelni. Ez volt tizedik lopása". Veiko Emil egy „feneketlen u azótáska“ 'segítségével lopott! a pályaudvarokon és állomáso­kon. Milan Oszpiccsel együtt éjt- zakai szállást szervezett hajlék tálán gyermekek számára a Terézia-tér egyik félig felépített házában. A nélkülözés és különösen a rendszeres éhezés következtében egyre terjednek a gyermekek kö­zölt a ragályos és egyéb betegsé­gek. A szarajevói kerületben pél. dául a gyermekek több mint 34 százaléka nyílt gümőkóros, A írahomás gyermekek ezrei vesztik el szemük világát, mivel egyál­talán nem részesülnek orvosi se­gítségben. Növekszik a gyermek- halandóság- A „Radnik“ cimü lap statisztikai adatokra hivat­kozva közli, hogy Szerbiában az újszülött gyermekek több mint 20 százaléka első életévének be- föl é'e előtt meghal. A gyarmati elnyomással kiegé­szített fasiszta rendszer fizikai­lag és: szellemileg egyaránt el* torzi í j a.ésrtönkreteszi a jugoszláv gyermekeket- °

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents