Zala, 1952. április (8. évfolyam, 77-100. szám)

1952-04-11 / 85. szám

MEGEMLÉKEZÉS DARWINRÓL LT ét évtized telt el korunk egyik legkiválóbb termé­szettudósa, Darwin Károly halá­la óta. Ezek az esztendők egyre inkább megmutatták Darwin je­lentőségét és hatását. Neve harci zászló lett abban a küzdelemben, amelyet a haladás erői képvisel­nek a maradisággal szemben azon az utón, amelyen a proletá riátus indult harcba Marx és En­gels, majd Lenin és Sztálin veze­tése alatt. Darwin a biológiában uj korszakot nyitott Tevékenysé­ge értékelésében meg kell ismer­nünk a körülményeket, amelyek között munkásságát kifejtette és uj utak kezdeményezését lehető­vé tette. A jobbágyrendszer megszűnése után az angol nép jelentős részét a szabad parasztok tették ki. A XVIII. században a szabad pa­rasztok már kiszorultak földjeik­ről és az ipari proletariátus szá­mait gyarapitották. A XIX. szá­zad közepére olyan helyzet ala­kult ki, hogy a mezőgazdasági kerületek — írja Engels — az állandó nyomor székhelyeivé vál­tak. Különböző találmányok egész sora eldöntötte ,,a gépi mun­kának a kézi munka feletti győ­zelmét az angol ipar főbb ágai­ban“. A kizsákmányolt dolgozók mind élesebb harcra kényszerül­nek a burzsoázia ellen. Mind gyakrabban törnek ki sztrájkok. 1835-ben az Angol Munkásszövet­ség megfogalmazta a Nép Char­táját. „Az 1848-as francia forradalom megmentette az angol burzsoázi­át _ írja Engels —. Angliának a, világ műhelyévé kellett válnia.“ „Angliában majdnem minden müveit ember mindenféle lehetet­len csodában hitt, még a geoló­gusok is, mint Buckland és Man- tell kiforgatták a tudomány té­nyeit, csakhogy a mózesi terem­téstörténeti mondával ellentmon­dásba ne keveredjenek. Vala­mennyinek közös érdeke volt a nép nagy tömegeinek elnyomása, melynek egyik eszköze a vallás befolyása volt. „Mennél inkább lett a materializmus a francia forradalom hitvallásává, annál szorosabban ragaszkodott az is­tenfélő angol burzsoá a maga val­lásához. Ebben a társadalomban élt Darwin. Darwin 1809-ben szüle­tett, jómódú családból, melyből három nemzedéken keresztül or­vosok, természetbúvárok, irodal­márok származtak. Károly nagy­apja. efl apja is orvos volt. A nagyapa, Erasmus az unokát is bevonta a praxisba, annak remé­nyében, hogy belőle is orvos lesz. Azonban Darwin Károly az edinbourghi egyetemen nem sok kedvet tanúsított ez irányban, s ezért apja Cambridgeben teoló­gusnak. neveltette tovább. Dar­win azt írja, hogy ezidötájt még •nem kételkedett abban ..hogy a biblia minden szava határozottan és betű szerint igaz: könnyen el­hitettem magammal, hogy dog­máinkat teljes egészükben el kell fogadni.“ "I 832-ben következik be élete döntő fordulata, amikor a Bcagle hajón többéves földkörüii útra indul. ,,Beagle-n való utazás életem legkomolyabb eseménye volt, amely meghatározta egész későb­bi fejlődésemet“ — Írja Darwin önéletrajzában. Néhány évvel később megkezd­te a gyűjtött anyag feldolgozását és számos, ezen alapuló munkát irt lS59-ben jelent meg „A fa­jok eredete a természetes kivá­lasztódás utján“. Az első kiadást első nap szétkapkodták cs rövid idő alatt jóformán minden nyelv­re lefordították „A fajok erede- to“ az a mü, mely páratlanul döntő hatást gyakorolt a tudo­mányban. 1847-ben Marx és En­gels a társadalomtudományban alkalmazták a fejlődés é3 a vál­tozás gondolatát. Hegel csak megsejtette az egyetemes moz­gás és változás eszméjét, amelyet — mint Lenin Írja —, előbb hir­dettek a társada lomban és csak afBgián bizonyították be és alkal­mazták az emberre“. Darwin e nagy müvében a fejlődés gondola­tát az élő szervezetekre alkal­mazza, bebizonyítja az élő szer­vezetek fejlődését. Darwint a tények kényszeritet- ték erre a felismerésre, de hiány­zott társadalmi helyzeténél fog­va — dialektikus materialista szemlélete Noha alapjában he­lyesen látta a fejlődést, a válto­zás folyamatát, polgári felfogá­sának szemszögéből már nem juthatott el a változás ugrássze­rű folyamatának megértéséhez, csupán a mennyiségi változásokat ismerte fel a természetben és nem vette észre a szerves for­máknak egyik minőségi állapot­ból a másikba . való ugrásszerű átmenetét. Darwin biológiája mégcsak ma­gyarázó tudomány lehetett, de az első, a valóságot meg nem ha­misító biológiai álláspont. ,,Az élő szervezetek evolúciója Dar­win számára a formák evolúciója volt és nem a fiziológiai evolú­ció“ — írja Trosin. M arx és Engels rendkívül nagyrabecsülték Darwin munkásságát. Engels azt írja: „Darwin, akit most olvasok, álta­lában nagyszerű. Ezen a téren a teológia még nem volt megdönt­ve, most ez is megtörtént.“ Darwin kora ifjúságában még hitt a bibliai teremtési elmélet szószerinti valóságában, de ön­életrajzában már arról ir: „ah­hoz, hogy épelméjű ember hinni tudjon a csodákban, amelyeken a kereszténység nyugszik, azoknak legtökéletesebb bizonyítása szük­séges. A hitetlenség lassan és teljesen elárasztott“. Egy pappal való beszélgetésben egyenesen ki is jelentette: „ön teológus, én természettudós vagyok, útjaink különbözők.“ A tudományos állásponttal szembenálló egyházfiak jól tud­ták, hogy a tudomány és a val­lás üsszeegyezhetetlenek, tudták, hogy egy becsületes gondolkodá­sú természettudósnak, ha a val­lásos nevelésben részesül is — mint Darwin — előbb vagy utóbb ellentétbe kell kerülnie az egy­házi dogmákkal és végül is az egyház mögötti érdekekkel. A valódi tudomány az elnyo­mottak felszabadításának egyik harci fegyvere, — a vallás pedig az elnyomás fenntartásának egyik eszköze. Darwin a burzsoá társadalom felfelé Ívelő szakaszában élt. Ez a korszak és társadalmi helyzete hozta magával tévedéseit is, amelyekre már a kortársai, Marx és Engels rámutattak. Darwin a fejlődést a természet­ben olyan féleképpen látta, mint amilyen a kapitalista társadalom­ban az osztályharc. Darwin elé­vülhetetlen érdeme, hogy elsőnek fogalmazta meg tudományos bi­zonyítékokra alapozottan az élő­lények fejlődéstanát. Darwin bi­zonyította be elsőnek, hogy az élőlények világa a természeti tör­vények alapján fejlődik. Darwin életművét nem az egyes részle­tek hibái alapján, hanem a maga egészében, pozitív voltában kell értékelnünk, abban a vonatkozás­ban, amely a tudományos gondol­kodás, a haladás számára uj uta­kat nyitott. Darwin jelentősége abban áll, hogy minden előítélettel szernbe- szállva szét tudta zúzni a régit és újat tudott teremteni. Darwin­ban a materialista alapra való helyezkedést kell értékelnünk. Elévülhetetlen érdeme, hogy tévedései ellenére is megmutatta, hogy az élőlények és környezetük között kölcsönhatás van, amely a változékonyságra, öröklődésre és természetes kiválasztódásra vezet yjarwin forradalmár volt a biológiában, neve forra­dalmat jelent az egyházi, a te- i'emtéstörténetí állásponttal szem­ben. Darwin felismerésének for­radalmi hagyományain nevelke­dett szovjet biológusok tovább­fejlesztették tanítását, melyet alkotó szovjet darwinizmusnak neveznek. Az alkotó szovjet dar­Dénes e a védi esi függetlenített párttitkár Olyan. ő iS: lyik fia. Már megtanult a saját verejtékéből keresőit kenyérből élni a rette- note® nyomortól, a megalázko­dástól őt is. mint sok ezer más*, a szovjet hősök váltották meg, a kenyeret, a boldog életet a párt nyújtotta Dénes elvtárs számára is. Mégis más ember ö9 mint a többiek a faluban. Dénes elvtárs vezető ember, a. falu gazdája, a falu függeü'c-nitelit párttitkára. 1946 —47.ben még a legények között volt, együtt szórakozott velük, azonban a sajtót forgatta, később a könyveket, tanult, fejlődött, be­kapcsolódott az ifjúsági mozga­lomba, ahol munkáját a párt- szervezet figyelemmel kisérte, s egyre több feladattad bízta meg, amit végre is hajtott. Dénes elv­társban nőtt a párt iránti szeretet Jó munkája eredményeként 1951- ben a párt tagja lett. A párt- szervezetben végzett munkájáért még jobban megszerették a falu dolgozói. Erdeivel te őt minden, ami a faluban történt Amikor a pártisizervezcit Öt- hotes pártiskolára javasolta, so­kat tanult. Megtanulta, mi a fel­adata- Amikor az iskoláról ha­zakerült, még több segítséget tu­dott adni a pártszervezet munká­jához. A legutóbbi vezetőségvá­lasztáson a tagság a jó munká­jáért megválasztotta párttitkár- nak. Azóta mindennap fokozó­dik a lendülete, jól beosztja mun,, kaidejét, hogy mindenhol segít­séget tudjon adni. Ellenőrzi a ta­nács munkáját, hogy a második negyedévi tervüket sokkal előbb maradéktalanul tudják teljesíteni. Érdeklődik az olyan gazdák után, akik lemaradtak és a nép­nevelőket odairányHja, A beadás teljesítésében elsősorban a kommunistákat mozgósítja példamutatásra. Dénes ©Mais. a falu minden munkájával törődik Ha valakit megkérdezünk: hol van Dénes elvtárs, azt feleli: mindenütt- Valóban úgy tűnik, hogy sovány, magas alakja min­denütt ott van. Nincs azonban ebben semmi titokzatosság. A dolog nyitja a tervszerűség* Pontosan. beosztott napirendjébe minden belefér. Markában tartja az időt- Nem szaladnak el nála haszontalanul a percek, az órák. Megtanulta, hogy akkor megy minden rendben, ha a pártszer­vezet jó munkát végez. Éppen ezért munkája központjába állí­totta a tömegízervezefekkel való foglalkozást- Gyakorlatilag mu­tatja meg a DISz.titkárnak, hogyan kell foglalkozni a fiata­lokkal. Nagy gondot fordít a káderek nevelésére, a múltban csak a meglévő káderekre tá­maszkodtak, a fiatalokkal nem sokat törődtek. Azok közül csak azok kerülhettek fel, akik saját szorgalmukból tanultaik. Ma, a pártszervezett irányításai mellett minden kommunistának felada­ta. hogy nevelje a fiatal erő­ket, akik lelkes segítői a Pánt. munkájának. A pártszervezet vezetősége és maga Dénes elv­társ is sok időt fordít arra, hogy a DlSz-szervezetben, de a tömegszervezetekben is, biztosít­va legyenek a vezetőség helyette­sei, hogy ne legyen fennakadás munkájukban, A pártszervezet vezetősége a DlSz-beia dolgozó fiatalokkal egyénileg foglalkozik. Nem kí­mélik a fáradtságot, a türelmes nevelőmunkát­A káderek neveléséhez nagy segítséget ad a csoportos sajtóolvasás és a politikai okta­tás, amire szintén gondot for­dít Dénes elvtárs. Tapasztalatból tudja, hogy csak az liehet de­rék, ,ió harcosa a szocializmus­nak, aki állandóan képezi ma­gát. Különösön arra ügyel, hogy a propagandisták előadásai a> eleven életet tükrözzék és előse gitsék a falu előtt álló feladatok végrehajtását. Fokozott éberség­re .nevelik a fiatalságot, a falu minden dolgozóját, hisz községük Tito határával szomszédos. Dénesi elvtár» legszebb órát azok, amikor ő maga ül ie u könyvekhez tanulni. Ilyenkor - mint mondja — Lenin, Sztálin és Rákosi elvtársakkal beszélget Ezek a beszélgetések csodálaté uj erőt adnak minden alkalom­mal, ezek a beszélgetések teszik képessé arra, hogy jól vezesse a faluját. Papszt László mint a nép bánne. fiata! kofában A zalaszentlászlói tszcs pártszervezete küzdjön a maradiság ellen Az udvar csendéit, az istállód­ban nyugodtan pihennek az ál­latok- Az emberek kint dolgoz, nak a mézön, Szislecz Ferenc párttitkár elvtárs és a szövetke. zet két brigádvezetője állnak a magtár előtt. Rövid megbeszélést tartanak, amelyen Szislecz elv. társ elmondja a brigádvczeAök- ne'k a legfontosabb soro-nlévö fel­adatokat. Szislecz elvtárs eddig is min­den fontosabb feladatot, megbe. szélt a szövetkezet elnökével és a brigádvezetőkkel. Helyes mun­kamódszerének komoly eredmé­nyei születnek, amire valameny. nyien büszkék fí zalaszentlászlói Uj Alkotmány termelőszövetkezet tagjai. Goál József elvtárs, a nö­vénytermelési brigád vezetője mondja­— Az idén már nem szégyen- kezünk. hanem biiszkélz vagyunk, mert mindent idejében, sőt határ­idő előtt elvetettünk. Már várjuk az árpa és zab kelését. Elvétéf. tűk az olajlent, cukorrépát és el­ültettük a gumipitypangot Ide­jében fejtrágyáztuk és bor ónál - luk az őszieket. A tervünk sze­rint a héten elvetjük a. szójaba­bot, céklát és a korai burgonyát. Caál elvtárs helyesen irányit, gazdája brigádjának. Szerződést kötőitek a gépállomással és igy idejében kész a, talaj a tavaszi munkákra­Szabó László még fiatal, de jó munkát végzett az elmúlt évben és ezért küldte a szövetkezet öt- hónapos brigádvezetői tanfo­lyamra. Hazatérte után az ö gondjaira bízták az cdlaiáMo. mányt, hogy most .a gyakorlatban alkalmazza a tanult zootechnikai eljárásokat. winizmus a dialektikus materia­lizmus alapján áll, ezért a népet szolgáló pártos tudomány. Szo­rosan és megbonthatatlanul egy­séget alkot az elmélet a gyakor­lattal, — nemcsak magyarázza —, mint Darvin —, de át is ala­kítja az élőlények világát. Mint pártos tudomány forradalmi és kérlelhetetlen harcot folytat va­lamennyi idealista, áltudományos, a biológiában befurakodott reak­ciós irányzat ellen. A szovjet darwinisták ledöntik a korláto­kat. beszélgetés, A párttitkár és a, brigádvezetők együtt megbeszél­ték a szakaszos legeltetés alkal­mazásának lehetőségeit, mert a sertéseket hamarosan kihajtják a mezőre. • Az iskola- elvégzése után Szabó László első legfontosabb feladatá­nak tartotta a tehenészet rendbe­hozását, mert teheneik igen kevés tejet adtak, bár azokat elég jól takar mányoz fák, jó minőségű silóval, szénával és abrakkal. A. fiatal brigádvezető rendsze­resítette a háromszori fejest, de hibát követett el a takarmányo­zásnál, nem tartotta, be a foko­zatosság elvét, a tagság zúgoló­dott a hirtelen „túlsók’* abrak fel- etetéséért és erre fel abbahagy­ták. Amit a tehenészek is szíve­sen fogadtak, mert igy kevesebbet kell dolgozniok a hibát Szislecz elvtárs meg is látta és helytelen­nek is tartja, mint maga, is mondja­— Négy napig fejtek háromszor naponta és ez alatt a rövid idő alatt elérték a legrosszabbul te­jelő tehénnel is, hogy az előbbi igen sok szovjet gépállomás hosz- szu évek óta alkalmazza a díszpé. cserszolgálatot. A gyakorlat meg­győzően bizonyítja, hogy a gépál­lomás körülményei közöli, amikor- is a termelőmunka nagykiterjedésü táblákon folyik, az irányítás és el­lenőrzés legtökéletesebb módszere a diszpécser-szolgálat. A legtöbb gépállomás dolgozói a tavaszi szántóföldi munkákat már 5 —6 nap alatt, a gabona beiakarilá­Harcos materialisták, akik kö­vetkezetesen küzdenek az embe­riség felszabadításáért folyó harcban. Tudományos és politi­kai munkásságuk egymással va­ló széttéphetetlen kapcsolatát vi­lágosan felismerik. A szovjet darwinisták, Liszen- kóva.l az élükön tevékenyen vesz­nek részt a szovjet állam politi. kai munkájában és a Szovjet­uniónak az egész emberiség érdekében folytatott békeharcá­ban. (Lekoßikyae,) napi 2 és fél liter helyett már 3 és fél litert fejtek. A hiba felismerése azonban nem jelenti azt, hogy a hibát ki is javítottuk. Szislecz elvtársnak következetesen harcolni kell a pártszervezet tagjaival, a szövet­kezet fiatal tagjaival, a brigád- vezetővel együtt, az idős tehené­szek helytelen nézete, a maradi­ság ellen, megmagyarázva a há­romszori fejés, a tőgymasszázs jelentőségét. Szislecz elvtársnak és a párt- szervezet tagjainak most, ami­kor eredményeik egyre szebbek, még jobban kell harcolni az uj alkalmazásáért, hogy az elért ered­ményeket még növelni tudják. Következetesebben be kell vonni a. nőket a munkába. Nemcsak al­kalomszerűen, mint eddig tették, s akkor is csak egy-két asszony dolgozott. Meg kell magyarázni a háromszori fejés jelentőségét, me­lyen keresztül növekedni fog sa­ját jövedelmük, ugyanakkor a felszabaduló férfiakkal pótolják a nehezebb munkákban hiányzó erőket (K. I.) sát 10—15 nap alatt, a kapásnövé­nyek egyszeri művelését 3—5 nap alatt elvégzik. A technika ilyen fej­lettsége mellett 10 napos vagy akár 5 napos munkajelcnlésekkel már nem lehet eredményes munkát vé­gezni, mert hiszen a gépállomás ve­zetőinek mindenkor ludniok kell, hogyan, használják ki a brigádok a gép- és traktor állományt, hogyan teljesítik a munkaterveket és minden műszak végeredményei alapján ele- mezniök kell a helyzetet. 1952-ben a szántóföldi munkák kezdete óta minden gépállomáson szükségessé vált a diszpécser-szol­gálat széleskörű bevezetése. Ebből a célból elsősorban a rádióállomáso­kat használják ott, ahol ilyenek van­nak. A többi gépállomáson a disz­pécser-szolgálat a telefonvonalakat veszi igénybe, vagy pedig megszer­vezik a jelentések rendszeres kül­dését. Az a törekvés, hogy ebben az évben a gépállomások munkáját már mindenütt a diszpécserek irányít­sák. A gépállomások vezető diszpé­csereivé a gépkezelők, és agronótmi. sok közül a legjobb szakemberek#} rntwiik ki. Most is éppen erről folyik a Bisspécsev-ssolgálat a gépállomásokon

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents