Zala, 1952. április (8. évfolyam, 77-100. szám)

1952-04-10 / 84. szám

Tallózás a megye múltjában \ Honnan ered a húsvéti határjárás? 7 ala.egerszegen mind a ^ mai napig hagyományos szokásnak, a húsvéti határjárás­nak Írásbeli bizonyítéka egy 1851-ben. keletkezett oklevél: „Appelátio a legfelsőbb törvény­székhez a legelő elkülönítési pör. ben.“1) Ebben a periratban Za,- iaegerszeg város, M. Balassa Gá­bor szombathelyi megyJtpüapök terjedelmes folyamodásával szemben azt állítja, hogy „Dob­ragaszt és Gógán a Zalaegerszegi határnaik valóságos részei, for­dulatai és azok Uradalmi pusz­ták soha nem voltak, s most sem azok.'“ . Zalaegerszeg állításának igaz­ságát, hogy Dobragaszt éa Gó- g’án a város határához tartozik, egy 1371, .ben kelt megcáfolha­tatlan határlevele, Úriszéki íté­letekkel, a legfelsőbb bíróságtól érkezett helytartó tanácsi intéz­mények és ezeknek törvényes végrehajtásáról szóló bizonyság levelek melleit, a húsvéti ha­tárjárás okleveles leírása is be­szédesen bizonyítja, mely egyút­tal annak a ténynek is igazolá­sa, hogy a határjárás eredete nem egyházi megnyilatkozás, ha,, nem fegyveres, védelemből eredő, katonai megmozdulás volt. Mivel a törökök betörési szándéka idő­ben kiderült, Így a lakot «ágnak volt ideje arra, hogy védekező lépéseket tegyen. Az évszázados irás bizonyító forrása a hagyományos szokás­nak, melyet a zalaegerszegiek következeteken minden évben megünnepeltek,. Az oklevél Sze­rint a húsvéti határjárás az alábbiak szerint zajlott le: ..,*■, A Zala, Egerszegiek min­den év Nagyszombatjának éjjelén számosán a Besenyői határful a Bazitai, Ebergényi, Vorhotai ha­tárok szélén a Gógán malomig, innét vedig az Ólai mezón ke­resztül a Kálváriáig járják a ha­tárjárást. — Ezen bizonyitmány_ bul a folyamodás igy okoskodik: merf a Zala, Egerszegiek az A. alatfi szerződősök szerént tartoz­nak a határra vigyázni, és azok csak az azon bizonyításban le­irt vonalat járják meg, — eb. bül következik, hogy a határjá­rás vonalán kívül eső részek nem tartoznak o.z Eger-Szegi halárhoz, tehát Gógán és Dobragaszt se- — Soha nem hitték volna a Városi- ah, hogy volt földes uruk mint megyéspüspök a Város részéről a legelő el különittő pernek 75. §■ alapján őzen 41. szám alatti ti- zoriyiftá$r a adott f elvi Iá go s i t ás sál idlyessen meg ne elégedjen és azért o folyamodásban bámulva olvassák az azon 41. bizonyítás. bul■ le font erőszakolt, reá. fo­gott okoskodását, mert a Város körül lévő egész vidéknek O'tal- lányos köz tudása szerén/ ezen mindenkor nagyszombatnak éj­jelén számos városiak által tar. tolni szokott úgy nevezett határ járás éppen nem /örvény értelme szerinti halárjárás, hanem az egyedül régi hagyomány szerinti történetnek emléke, t. I mikor őde.v hazánknak, nagyobb részét a Török dúlta eggyik nagyszombat­nak esjvéjén némely Zala, Eger. szegi lakosok éppen azon a vo­nalon, hol most (i Városi számo_ sok az úgynevezett határjárásu­*) Zalaegerszeg városi It. 1851.126. kát tartják, számos lappangó tö­rököket tapasztaltak, ki azért lappangtak ott, hogy másnap a husvélnapi Pros sasion fegyver­telenül ájtatoskodó Egcrszegieket lekaszabolják, de a töröknek azon vonalon való röjtöködése a~ Egerszegi V árkatona súgnák ide­jén jelentetvén, az a, Húsvéti pro­cession fegyveresein megjelenve a Népet csakugyan megrohanó törökök visszaverésével a török öldöklőstül meg menté, ezen ha­gyomány szerinti történetnek hátás emlékezetben tartása vé­gett a Zala Egerszegiek minden Nagyszombatnak éjjelén számo­sán öszve seregelve a 41. s". alatti vonalat bejárják. Ha ez a járda az A. betűs szer­ződésiek 1 ellyesj lésére vonatkoz­na, azt olly nagy ünnepnek, mint húsáét elő éjjelén akadályozni püspöki kötelességben átlóit az Uras ágnak, igy a ténynek szán­dékos elferdítésén túl a reá fogá­si túlzásban a folyamodás el­felejtő azon axiómát és „argómén, turn, quod múltam probat, nihil probat“ — pedig a folyamodása elf érdit érnél, reáfogásnál ezen axióma ellen tétetik ott az okos. kodás. t. i. a. 4f. számú bizonyit- tásbul le font okoskodás követke­zése consegventiaja ez „mert a Zala Egerszegiek az ő határjárá­st Nagyszombat éjjeli vonalakon az Ólai mezőn keresztül men­nek, tehát az ólai mezőn keresz­tül tett vonal mellett dél felé eső ólai mező a Zala Égerszegi ha­tárhoz tartozik, ellenben az ólai mezőt azon vonalban a Kálvária felé elhagyva, egész a Kálváriáig éjsmkranak a Zala, vízig terjedő rész és ebben Zala Egerszeg ma- ga. is és még keletnek a Válicz- káig, és Zaláig terjedő térés táj a halár járási vonalon keletnek, s kelet éjszaknak kívül esvén mindezek, a Zala Egerszegi ha­tárhoz nem tartoznak, annál ke­vésbé Dobragaszt; bár mit tarta­nak is ellenkezőt a régi, igazán megczáfolhaíatlan halár levelek, határozó. Úri Széki Törvény- széki ítélet, nz úrbériekben « leg. főbb Biróságtul érkezett helytar­tótanácsi intézmények, és ezek­nek törvényes v égr ehajt ásairul s~óló bizonyság levelekés a Vá­rosiaknak 137Ifiül fogva törvé­nyesen be bizonyított folytonos, szakadatlan, nyilvános birtoki használata. Azomban a terjedel­mes folyamodás jónak találta mindezekrül az igazán megezá- folhalallan Városi okiratoknál minden felhálmozottsága melleit méllyen hallgatni peres eljárás hosszadalmas huzavonája és a város ré­szére kedvező ítéletek után is ál­landó volt a harc a püspök és Zalaegerszeg városa között. Ok leveles anyagunkban, a legna­gyobb utánjárással sem találtam olyan anyagot, melyből a húsvéti, határjárás első évére következ­tetni lehetne. Annyi bizonyos, hogy a XVII. ez. közepe volt az i'őő-szak, amikor a török por­tyázásai során, többször is kiaér- ieíet tett arra, hogy Zalaeger­szeget is kézre kerítse. Nagyka- njzía 1600. október 22,-én került török kézre, és csak 1690-ben vo­nul ki véglegesen. így a zala egerszegi határjárás 300 éves múltra tekinthet vissza. F. 1. Versenyre hívom az ország valamennyi geológusát a sztahánovista ciin elnyeréséért Alulírott/ Vörös Zoltán az Ás- ványoiajkutató és Mélyfúró Válla­lat geológusa versenyre hivom az ország valamennyi mélyfúrási geo­lógusát a tökéletes rétegsor készí­tésére és a rétegtartalom helyes, előzetes megállapítására vonatkozó, lag. , A verseny első szakasza április 4-én felszabadulásunk ünnepén kez­dődött és augusztus 20-án alkot­mányunk ünnepén végződik. A ver­seny eredményeit a Magyar Tudo­mányos Akadémia Olaj szakbizott­sága értékeli. A verseny részletes feltételei a következők: A rétegsor megállapítása a fu- radékminták és a magfúrások alap­ján az elektromos szelvény elkészül­te előtt történik. Az igy geológiai módszerekkel megállapított réteg­sor összehasonlítható az elektromos szelvény adataival. A homok, tufa és mészkő rét egek összes, a geoló­giai szelvényen megjelölt mennyi­ség és az elektromos szelvényen a kőzetnek megfelelő pontos vastag­ság százalékosan összegezve a tö­mő márga, homokos márga, kő­anyagrétegekkel (stb) ugyancsak százalékos összehasonlításban, a kétféle kőzetfajta százalékosan el­talált összege. Az igy kapott százalékok össze­gében minden 150-en felüli száza­lék egy pontnak számit. A réteg­határok megjelölésénél történő hi­bák méreteinek összege levonásba kerül az előző százalékszámítás alapjául szolgáló méter összegéből. A réíegtartaiom előzetes prognó­zisa amennyiben helyes, -j- 10 pont­nak számit, amennyiben helytelen, úgy kedvezőtlen esetben — 10 pon­tot-1, jelent, amennyiben az eredmény kedvezőbb a prognózisnál, úgy — 5 pontot. A rétegsor megállapitására vonat­kozó verseny — 600 méternél mé­lyebb rétegsorra vonatkozik. Vörös Zoltán geológus. HnMzaiÉ Isloyaioliiissioi Április 13-án megyénk több filmszínháza Béke-matinét tart. Zalaegerszegen a Döntő fordula­tot, Nagykanizsán a Két pajtást vetítik filmszínházaink. Zalalö- vőn és Lentiben ezen a napon szintén Béke-matinét rendeznek. A közelmúltban lezajlott Szov­jet Film Ünnepe nagy sikerrel zárult megyénkben. A leglátoga­tottabb filmek az Aranyc3illag Lo­vagja és a Megvédjük Cáricint voltak. Az Aranycsillag Lovag­ját Zalaegerszegen 4825-en, Nagykanizsán 4558-an nézték meg. A Szovjet Film ünnepe alatt Zalaegerszegen 31.338, Nagykanizsán 46 219, Lovásziban 6545, Zalaszentgrőton 3462, Len­tiben 4180, Kiskomároonban 1450 dolgozó látogatta a filmelöadáso. kát, A MOKÉP értékelése szerint megyénk filmszínházainak láto­gatottsága ebben az időben a kö­vetkező volt: Zalaegerszeg 148, Nagykanizsa 127, Lovászi 112, Zalalövö 102 százalék. Elmarad­tak azonban a lehetőségektől Lenti 88. Zalaszentgróf 81, Páka 67 és Kiskomárom 50 százalékos látogatottságukkal. A Bázakerettyei Bányász sportolói teljesítették április 4-i felajánlásukat Apróhirdetés NŐI ÉS FÉRFI munkavállalókat 'al­kalmazunk ügyfélszerzésre. Kol­lektív szerinti fix-fizetés és na- pidij mellett. Jelentkezés: Állami Biztosító Zala megyei Fiókja, Nagykanizsa, Vorósilov-u. 2. és Zalaegerszeg, Dózsa György-ut- ca 50. (391) A Zalaegerszegi Magasépítő Vállalat SEGÉ DM U N KASOKAT, ÁCSOKAT foS KÖM üVESEKET felvesz, Jelentkezés Zalaeger­szeg, Kossuth Lajos-utca 11. sz. alatt. vs színes népszerű tudó­MANYOS FILM KÉSZÜLT: A VILA (JEGYE TE M A szovjet filmgyártás . egyik jelentős eredménye, hogy a le- ningrádi filmstúdió elkészítette a VILÁGEGYETEM cimü szines népszerű tudományos filmet. A film bemutatja az égitestek, a naprendszer és bolygók mozgását, a csillagászat eddigi fejlődését és mai legmodernebb módszereit. Elő­ször látjuk természetes színeiben a filmvásznon a vörös Mars bolygót, a felhős Vénuszt, a hold tájait és a végtelen csillag-vilá­got. A nagyközönség számára világos, érdekes formában ábrá­zolja a film a világegyetemet. BÉKE MOZGÖ NAGYKANIZSA Csütörtöktől—vasárnapig A SZTÁLINI SÓLYMOK ÜNNEPE A megyei bajnokságban, eddig egyedül a Bázakerettyei Bányász csapata veretlen és ennek megfele­lően természetesen a táblázat élén is áll. Addig, amíg az elmúlt va­sárnap a másik veretlen csapat: a Z. Épitők a Nagykanizsai Épí­tőktől elszenvedte első ve­reségét, a bányászok ismét győztek. Két héttel ezelőtt pedig megállí­tották a Z. Bástya győzelmi soro­zatát is és a határőröket 2:1 arány, ban győzlek le Bázakerettyén. A Z. Bástyának ez- áz egyetlen vere­sége eddig. Aki vasárnap látta Zalaegersze­gen a bányászcsapatot játszani, megállapíthatta, hogy különösen a csapatjátékuk nagy-szerű.- Megértik egymást, egyik játékos a másikat a lehetőséghez képest segíti, szóval a csapatban jó a szellem, ami a já­tékon feltétlenül megmutatkozik. Felmerül a kérdés, hogy minek köszönheti a csapat jó' szereplését? Talán Csöngei edzőnek? Annak is! Talán a vezetőségnek? Nekik is! Az edző és vezetőség szakmai, politi­kai és nevelési munkája a siker titka, mert foglalkoznak a sporto­lókkal, játékosokkal nemcsak a sportban, hanem a munkában is. A sportban való jó szereplés eLsősor. ban annak tudható be, hogy a játé­kosok öntudatosan kiveszik részü­ket' a szocializmus építéséből. Ezt bizonyítja az, hogy a megyében ta­lán a Bázakerettyei Bányász spor­tolói tettek szinte kivétel nélkül április 4*re felajánlást és azt ha­táridő előtt teljesítették is. Magashází Ferenc és hét társa labdarugóbrigádja például felaján­lott 123 munkaórát 553 forint ér­tékben, felajánlásukat március 29- én teljesítették. Plánder János és 6 társa MHK-brigádja 60 munka­órát ajánlott fel, 270 forint érték­ben, teljesítették március 20-án. A csőszerelőcsoport' összes, ®zám. szerint 90 sportolója 316 munka­órát ajánlott fel 1422 forint érték­ben, teljesítették március 18-án. A többtermelés vállalásában és teljesítésében élen jár Kulik Ist­ván Kucev-spőrtbrigádja. A (bri­gád vállalta, bogy 1952. március havi tervét 200 tonna nyersolajter­meléssel túlteljesíti. A vállalás ér­téke nem kevesebb, mint 60-000 fo­rint. Március 31-én a teljesilmény. kíértékelő büszkén jelentette, hogy a Kucev-sportbrigád vállalását 10Ó százalékban teljesítette. És így so­rolhatnánk Molnár Gábor sport­brigádját, Budinszky Lajos tekéző. brigádját, Varga Károly kerékpá­ros brigádját és a többieket. És alig fejezték be április 4-i felajánlásuk teljesítését, máris újabb nagy ünnepre, a vörös május 1-re készülnek. Tudják, hogy a 8. szabad május 1 megünneplése még' nagyobb teljesítményre, még foko­zottabb termelésre kötelezi őket is. A bázakerett'yei sportolók élen járnak a sportban, mert élenjárnak a termelésben. Példájuk követésre méltó, példájuk a Szocialista sport fejlesztésének .nagyszerű példája. Sz. Gv. a férfi csapatoknál egy árnyalattal jobb, mint a női csapatoké. Javult a férfi játékosok dobóképessége is. Vannak olyan kosárlabdázó férfi já­tékosok, akik csak állóhelyzetbö? tudnak megfelelően kosárra dobni például: Vitális, Czulek, Simon, de olyan játékos, aki futásból és álló­helyzetből egyformán jól dobna, nincs. Igen fogyatékos a középjáté. kosok technikáj-a. Legtöbb középjá­tékos inkább egy harmadik bedo- bőt játszik, mint közepet. A labda átadásában két részt különbözte­tünk .meg: az egyik az állóhelyzet­ből történő átadás, a másik pedig a futásból való átadás. Az utóbbit csak igen ritkán lehet tapasztalni a mérkőzéseken. Kétségtelen, hogy az utóbbi időben az úgynevezett rohanó játék már kihaló felben van, de ez nem jelenti azt, hogy' játékó- sainknak nem kell mozgásokból, mégpedig gyorsabb mozgásokból megfelelően passzolni. Különösen gyenge a női csapatok labdakezelé­se és főleg a passzolás. Az egyéni kezdeményezés igen rit­ka és csak kevés játékosnál tuda­tos. Bár az utóbbi időben ezen i téren egyec *T.rf[ játékosoknál tör­tént némi javulás. Valamennyi csám­pát ötletszerűen játszik. Tudatos! taktikai támadások ritkán tapasz­talhatók. A játékvezetők működése egyál­talán nem kielégítő. Legtöbb játék­vezető még annyi fáradságot sem vesz, hogy megfelelően kísérje a játék menetét. Igen sokat tapasztal­juk a helyben való leállást és fii- :yörészést. (Lásd Nagykanizsai Épí­tők—Bázakereítyei Bányász női- mérkőzésen Bakost). Előfordult to­pábbá a Nagykanizsai Építők—Zala­egerszegi Bástya férfi-mérkőzésen, íogy a játékvezetők egyike a pá­va egyik felében állva it élt, holott i játék éppen a pálya másik félé­jén folyt és a játékvezető egyálta- ában nem láthatta a hibát. A me­lyei szövetség csak olyan egyéne­vet írjon ki játékvezetőknek, akik átékvezeíöi képességekkel rendei- ceznek és igazolvánnyal, (Benczc) A megyei kosárlabda bajnokság tapasztalatai Már több mint három* hete fo­lyik megyénkben a kosárlabda me. gyei bajnokság. A megyei bajnok­ságban hat férfi és hat női csapat nevezett* és küzd a bajnoki ponto­kért, Az alábbiakban az eddigi mérkőzések tapasztalatait írjuk meg. Az összes csapat legalapve­tőbb fogyatékossága a sokoldalúság hiánya. A jövő edzés tér vezetőkben feltétlen javítani kell ezen a téren. Igen jelentős hiba, hogy a csapa­toknál hiányzik nagyobbrészt a gyorsaság. Tapasztalható ez első­sorban a megindulásoknál. De a ámadások és védekezések alaphi- )ája is. A legtöbb kosárlabdázóból iiány2.ik a robbanékonyság. Vala- nennyi játékos lassan indul el és u'óbál fokozatosan felgyorsítani, íülönösen áll a női játékosokra, ihoi azonban még a gyorsítás is ysak ritka jelenség, Az állóképesség szintén alapvető követelmény a kosárlabda játéK- lan, Az a tény, hogy kosárlabdázó átékosok végig játszák a mérkő­zéseket; még nem jelenti azt. hogv llóképességük kielégítő. Igen gyak. an tapasztalható, hogy a mérkö- cs vége felé már a legtöbb játékos különösen a nők) kifáradnak. Eb- )öl a hibából származik az. hogy i mérkőzések vége felé már igen ok az egy méteren belül kihagyott helyzetek száma, tehát az elhibi zotit kosárradobások és a pontatlan labdaleadás. Az állóképesség gyen geségót mulatja a nagykanizsai épitők női csapatában az a tény hogy több gyors támadás után egyes játékosok már képtelenek visszajönni, visszaszaladni védekez­ni. Férfi csapataink állóképessége többé-kevésbbé kielégítő. Fontos hogy az edzők úgy vezessék edzé­seiket, hogy a mérkőzéseken meg­lepetés ne érje, szabadban való já ték esetén csapatjaikat. Erő tekintetében valamennyi ko­sárlabdázónak javítanivalója van. Igen sok játékosnak testalkatilag is meg kell erősödni. Ügyesség terén sok hibával talál­kozunk. Az egész megyében nincs olyan kosárlabdázó, aki mindkét kézzel egyformán jól tudna kosár- raclobni, átadni, labdát vezetni. Ide tartozik a mozgások pontossága, az uj mozgásformák elsajátítása, továb­bá a helyzetek felismerése és ezek gazdaságos kihasználása. Általános hiba, hogv a csapatok edzés tervezetében egyáltalában nem, vagy csak kevésbbé szerepel az MHK testnevelési rendszerben va­ló részvétel. Pedig az MHK felcpi- ése, mozgáspnyaga sokoldalúan é“ főleg arányosan fejleszti a pszicho fizikai képességeket. A technikai felkészülés általában DARWIN-EST Darwin halálának 70. évfordu^ja alkalmából április 10-én este 7 óra. kor „Az ember szárniaz'ása'-kiállítás- és múzeumi anyaggal egybeköt­ve a járási kultúrotthon nagyter­mében ünnepi Danvin-estet tartunk. Előadó: dr. Mike Zoltán elvtárs. A kiállítás április 10—12-ig minden nap este 5 órától 10 óráig megte­kinthető. MAGYAR TERMÉSZET- TUDOMÁNYI TÁRSULAT ZALA A Magyar Dolgozók Pártja Zala megyei Bizottságának lapja* — Felö­lő- szerkesztő: Szántó Jenő. — Fele 16a kiadó: Darabos Iván* — Szerkesztőséé: laegoiaszo', Kos-utli Lajos-utca 22. Tel. £30. Nagykanizsa, Zrínyi M.-q. 20. Tej. 54- — Kiadóhivatal: Zalaeger­szeg, Szóchenyi tér 4. Tel. 182- Nagy­kanizsán Zrinyi-u. 29. Tel. 15—50. — Készült a Vasmegyo-Nyomdábnn Szom­bathely. Kossuth L. u. ti Tel- 75, — Telelői vehető; Hegedű« Gyei«,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents