Zala, 1952. március (8. évfolyam, 51-76. szám)

1952-03-23 / 70. szám

Sikeresen folyik u keresstsoros vetés a xalussentgróti Uj tsx-ben .lói felkészültek és mari* ‘jó eredményeket Crick el a zolq- azenloróti Uj Barázda termelő- .szövetkezeiben, a tagsággal kö­zösen megbeszélve elkészítették évi termelés} tervüket, amelynek alapján lázas készülődés folyik. Lassan elközeledett a vetés ideje. Várták a napot. amikor a [öl- dekre lehet menni. Vetési terveikben .szerepeltek a szovjet termelési, módszerek. A pártszervezet, vezetősége állan­dóan nagy gondot fordított erre, kevesell ék a tervben előirt terü­leten való keres-lbe-hosszába való vetési. Vezetőségi ülésen alaposam felmértéle lehetőségeiket. számításokat végeztek és úgy döntöttek. hogy a tavasziárpa ve­tésükből nemcsak négy holdat, hanem mind. kéresztserosan ve­tik. A vezetőség határozatát tag­gyűlés elé vitte. — Került vagy négy-öt olyan tag is. aki ellenezte a határo­zatot, félt a többletmunkától — mondja Kozma elvtárs, a. párt- szer vezet titkára —. később azon­ban ők is meggyőződtek hely­telen állásfoglalásukról, különö­sen most. amikor végeztünk a ve­téssel. A határozatot elfogadták. Elvetette a szövetkezet mind a J.l holdat keresztkor osan a gép­állomás gépeivel. Szerződést kö­tőitek a tűrjél gépállomással az összes mezőgazdasági munkára, így minden előkészítő munkát a traktorral végeztek. A vetés ke- rcsztbe-hosszába 22 holdnak felel meg és ezt egy és fél nap alatt elvégezték egy traktorral, amely maga után vitte a magtakarót is. A munkához csak egy ember kellett, aki a csöveket tisztította és ügyelt az egyenletes vetésre. — Ott vetett Géri István dol­gozó paraszt is fogatával. Neki jóval kisebb földön sokkal több munkaerőt p. volt, szüksége — mondja Kozma elvtárs. — Kellett egy lóvczetö, egy kormányos a gép mellé és egy ember, aki a gép után járt, na. meg q mag- takarást külön kellett elvégeznie, ami újabb munkaerői; vett igény be. Egy darabig csak messziről, majd odajött, és közelebbről nézte a munkánkat. Nem akart hinni szemeinek- Vele jött több dolgozó paraszt is, sőt a szom­széd községek termelőszövetkezeti csoportjainak elnökei is meglá­togattak bennünket. A jelenlevők valamennyien kérdéseket tettek a vetést végző és az ott jelenlévő szövetkezeti lúgokhoz. Sokan nem tudták el­képzelni. hogy elég az a vetőmag keresztsoros vetéshez, amit ők egyszeri vetésnél elhasználnak. Meg is kérdezték: — Kétszer jártok a földön és ugyanannyi magot vettek csak? — A magból nem fogy {öbb semmivel — válaszolt Kozma elviárs — pontosan beállított modern géppel hajszál pontos­ságig az előirt mennyiségű mag szükséges. Előnye az is. hogy a bevetett területen egyenletesebben oszlik meg a mag, igy megvédik. illetve támasztják egymást, nem dől meg olyan könnyen a vetés, meg a nap is jobban éri a nö­vényzetet az egyenletes elosztás következtében. így jobb termés van biztosítva számunkra. A válasz után elismerték a je­lenlévők és a vonakodó szövet­kezeti tagok is. bogy helyes a szovjet agrotechnika alkalma­zása- jLátják azt is\ hogy a gé­pek az ő munkájukat, u löbbtcr- melést segítik elő. Valamennyien uj lendülettel fognak a további munkákhoz. A gépek állandóan zugnak a földe­ken. Már előkészítették a talajt' a répa vetésére is■ — A földben lenne már a mag. ha az idő nem akadékoskodik — mondják főbben is egyszerre. így váltja valóra vállalásának minden pontját a zaJaszentgróH Uj Barázda termelőszövetkezet a pártszervezet irányításával. KONYECSNYIISTVÁN ■A nagykanizsai Vörös csillag tsz udvarán épp olyan csend van, mint a t^li napokban volt. Az istálló­ban is csak azokat a nőket lehet találni, akik az állatokat gondoz­zák. A csend azonban nem a tét­lenségből ered. A brigádok már kint vannak területeiken, amelye­kért egész évben felelősek. A központtól legtávolabb esik a palini üzemegység, de a munka ott a legszorgalmasabb. A kora reggeli órákban már hozzáfogtak a talaj- előkészitő munkához és a vetéshez. Egyelőre csak a saját fogataik­kal, ele az eredmény így is látható. Este boldogan jelentették az el­nöknek: — Ma elvetettünk 5 hold tavaszi búzát és megkezdtük a tavaszi árpa vetését. — Munkájukat hamaro­san segítik a gépállomás traktorai is, amelyek ezen a napon érkeznek munkahelyeikre. A másik brigád területe a vá­roshoz közelebb esik. — Egyelőre még átköltözés alatt állanak — mondja Szőke elvtárs, a szövetke­zet cgronármisa —, mert az itt lévő istállóba hozzák át a brigád mun­kájához szükséges állatállományt és az összes felszerelésüket. A munka már igy is megindult. 142 hold őszivetést fejtrágyáztak és most kezdték meg a tavaszi szántást. Lázasan folyik a munka a növénytermelés minden vonalán. Beütemezett sorrendben vetik egy­más után a különböző olajosnövé­nyeket, kezdik ez olaszperje ve­lősét a gumipitypang ültelését, ami igen sürgeti őket, ment késve érkezeit a vetőmag. Önálló brigúdban dolgozik a gyű- mölcskerlészel és szőlőtermelő üzemrész is. Javában folyik a ta­vaszi tisztogatás, a permetezés es a szőlők metszése. A kertészeti brigád volt a leg frissebb. A melegágyakban már mindenütt zöldéinek a fiutal palán­ták. A későbbi ültetésre szánt pa­lántáknak most vetik magját a me. légágyúkba. Ivanov István, kertésze ti érigádvezető, maga szórja az apró magvakat, mig a kertészetben dolgozó asszonyok és idősebb cn< berek a földet porhanyitják, hord­ják a magok tetejére a humuszos talajt. A nagy üvegházakból a saláta már a dolgozók asztalára kivánko. zik. Szépen fejlődik az ugorka is. Megtalálni {tt minden koi<ii zöld­ségfélét. A melegágyak és üvegházak mel­lett a kertészet 36 hold földjén is vidám az élet. A kocsik egymás után hordják az érett istállóiról- gyát. Szeuelics Lajos, kertészeti ko­csis pedig alászántia a fekete föld~ be. A szántás mellett már ott zöl­det az áttelelö saláta, amelyet most kapálnak. A természet visszavonhatatlanul felébredi: munkára emberek! Itt q tavasz! KONYECSNI ISTVÁN Községi tanácsaink feladata: biztosítsák a szerződéses növények termelését! A tavaszi munkák teljes ütem. ben megindultak megyénk terü­letén. Különösen jól halad a z«i- leszcntgróü járás, ahol eddig legtöbb termelőszövetkezet és egyénileg dolgozó paraszt kezdte meg o vetést- Munkájukat, íöleg a községi tanácsokét mégis az egyoldalúság jellemzi- A tavaszi munka mellett meg­feledkeztek a szerződések köté­séről, a leszerződött iparnövé­nyek elvetésének ellenőrzéséről. Ez a feladat különösen Pakod, Tűrje, Zolavég, Zalaudvarnok és Zalabér községekben akadozik- Még folynak a szerződéskötések, de kevés eredménnyel, mert a községi tanácsok nem adnak hozzá kellő segítséget. Tétlenke­désüket az ellenség máris kihasz­nálja: ha szerződésesen termelsz, nem lesz mit beadnod — híresz. telesével. Zalaapáti és Esztergály közsé­gek tanácsai kezdetben jó ered­ményeket mutattak fel r szerző­déskötés terén, biztosították a szerződések 180 százalékig való megkötését, de. nem beszéltek a dolgozó parasztokkal annak je­lentőségéről, nem végeztek ellen­őrző munkát és a vetésekkor a leszerződött terület nem volt biztosítva a qumipltypang részé­re. A zalaapáti tanács sem a üu- mipitypangra, sem a cukorrépá­ra nem biztosított területet. Ezek a községi tanácsok hanyag mun­kájukkal tervünk teljesítését gátolják. Valamennyi községi tanács erezzen felelősséget a szerződé­sek, a szerződéses területek 100 százalékos biztosításáért- Min­den igyekezetükkel azon dolgoz­zanak pártszervezeteinkkel nép­nevelőinkkel együtt, hogy dol­gozó parasztságunk megértse az ipari növények termelésének fontosságát és a leszerződött te­rületeket el is vessék. Foglalkoz­zanak többet községi tanácsaink a mezőgazdasági munkák so- ranlevö feladataival, azok el­végzését állandóén ellenőrizzék s biztosítsák a szerződéses nö­vények termelését is­AGROTECHNIKAI TANÁCSADÓ A jő termés elérésének elenged­hetetlen feltétele, hogy a tavaszi munkákat idejében, gondosan, az agrotechnika szabályainak megfe­lelően végezzük e!. Termelőcso­port jaínknak ezért most az a leg­fontosabb feladatuk, hogy a föld­művelésügyi miniszter rendeletében megállapítöbt határidőn belül el­végezzék az ös'ziszántások, vetések Szükséges ápolását és a tavasziak vetését. Termelőcsoportjaink a szovjet példákból és a saját 'ta­pasztalataikból is megtanulták, hogy 'minél korábban végzik el a simitózást,' a hengerezést, fogaSo- láist, 'kulítivátorozást. és a tavasziak vetését, annál jobb terméseredmé­nyeket érhetnek el. Meíyc-k azok a mezőgazdasági munkák, amelyeknek a gondos elvégzés© minden lermciöcsoport elsőrendű felada'a? Az őszi vetések felfagyása esetén hengerezés szükséges. A felfagyás állal fel­lazul a talaj felső rétege és ezáltal az a veszély fenyegeti a gabonát, hogy a táplálékát felvevő hajszál- gyökerek megszakadnak. Ezért a fagyok elmúltával feltétlen hengc- rezni kell. hogy a talaj felső rétege visszanyomódjék, a növény gyökér­zetének a húzás által okozott fe­szülése megszűnjék. Fcgasolást leginkább csak a búzánál kell el­végezni. A téli csapadék által le­sulykolt talaj megcserepesedik, ki­szárad. A íogasclással vigyázni kelj az idő megválasztására. A kellően meg nem erősödött, vagy már bokrosodéinak indult gabona foga­solása káros lehet, A fogasolást mindig a sorok irányában végez 7.ük. Azokon a vidékeken, ahol £ búza későn érik, csak akkor foga- «sréj&ak, ha víz állt a vetésen. Ez vonatkozik a rozsra és az őszi- árpara is, Simitózással kezdjük az ő.szi szántások kora­tavaszi ápolását. Az ősszel szán­tott talaj hantos, tarajos. Az ilyen állapotban hagyott föld nagy felü­letet ad, s ha megcserepesedik, akkor a téli csapadék rövid időn belül elpárolog. Ahhoz, hogy a nedvességet a növény számára megőrizzük, az elvetendő magvak­nak egyenletes magágyat adhas­sunk, szükséges . a simitózás, A símitót mindig a barázdák irányá­tól egy kissé eltérően, rézsuton járassuk, mert a barázda irányá­ban végzett simitózás bakhátakat hagy maga után, a barázdákra me. rülegesen végzett simitózás pedig a talaj szerkezetére van romboló hatással Simitóbcrendezcs hiányá­ban jó munkát lehat végezni ócska kocsioldallal, vagy hanyatforditott boronával is. De ezt az ápolási munkát mindenképpen végezzük el, amint a talaj nedvességi állapota megengedi. Az idejében simít ózott földben jobban fejlődik a növény, könnyebbé válik a munka. A kultivétcrozás egyik fő eszköze annak, hogy a talaj laza. víztartó és gyommentes legyen, Kultivátorozni annyiszor kell, amennyi-szer a talaj megki- vánja. Például a középkorai veté­sek idejéig legalább kétszer, míg a kései ültetések elkezdéséig há­romszor kell elvégezni a talaj - lazítás, gyomirtás munkáját. Vi­gyázzunk azonban, hogy a kulti- vátort csak olyan -mélyen járassuk, amilyen mí’lyre mago' sz-'ndéko. unk tenni. Fogast lehetőleg ne használjunk teladaitás célh-ból, mert erősen rombolía, párosítja a alaj 'Szerkezetét. Hengert a mag- gy készítésénél alkalmazzuk, de különösen fontos az aprómagvak vetése előtt és után való tömítés munkája. T’özeges és futóhe-mokon feltétlenül szükséges a gyürüshen- ger, ami által megkötődik az ilyen laza talaj és ellen tud állni a szél romboló erejének. A tavaszi vetések már folyamat, ban vannak. A mák, a tavaszibuza, borsó, len s még néhány növény vetési határideje már lejárt, Á soron következő növények vetésé- nél ügyeljünk arra, hogy a vető­mag 'minél rövidebb idő alatt ke­rüljön a földbe. Minél rövidebb ideig tart a vetés, annál biztosabb, hogy a magvak egyenletesen kel­nek, fejlődnek é;3 érnek be. A vető­mag minőségére, tisztaságára min­denkor a legnagyobb gondot for­dítsuk. Szovjet tapasztalatok bizonyít­ják, hogy az észak-déli irányban vetett soros vetéssel- is fokozni tudjuk a terméseredményt. A ke­let-nyugati irányban vetett növé­nyek a nap túlnyomó részében árnyékolják egymást, mig az ész-ak. déli irányban futó sorok közét a napfény végig pásztázza- Ezáltal az árnyékolás minimálisra csökken és a fejlődéshez szükséges nap­energiát minden növény jobban megkapja. Természeteden a kereszt­soros és a négyzetes ültetés ennél előnyő-sebb. ha azonban mégis sor- bavetést alkalmazunk, akkor hasz­nosítsuk ezt a módszert is, amely nem jelent többletmunkát, de több ‘érmést biztosit. Az időben és szakszerűen végzett vetés, a vetések gondos ápolása hozzájárul a Gazdag ter-máséred- menv elérésihez, A mind <fa*da- -abh ‘enmís ad,'a me-' a rőteden ■■mi Íren -met a m*<< 4öW> ruh '•* minden dolgozó ember színaéia Vasárnap, 1953 műre. 23. Muraszemeuye: egy kotlóalja csirke-mozgalom „Szervezzék meg mindenütt a közös szarvasmarha-, a sor iéstenyé&ztést, a hizlalást, a baromfitenyész ést és érjék eh hogy minden termelőszövetkezetben kialakuljon legalább három állat­tenyésztő telep“, határozta meg az országos tanácskozás tér melőszövetkezeleink és termelőszövetkezeti csoportjai,Kk feladatát. Ennek s> szenemében fogtak munkához ebben az évben a muraszemenyei- kerkamenti termelőszövetkezeti csoport tagjai. Sok tennivaló van még a csoportban az állattenyésztés minden ágán, de különösen a baromfi tenyésztés *terón. Mindössze öt darab tyúkja van a csoportnak. A tervek készítésekor csoport- értekezleten megbeszélték tejjnív&ióikat de dönteni nehéz volt Azt azonban nem akarta a csoport egyetlen tagja sem, hogy ebben az évben is baromfiállomány nélkül maradjanak, A leg közelebbi csoportértekezleten újra napirendre tűzték a baromfi állomány létesítését — Ezen az értekezleten elhatároztuk mi asszonyok — mondja Éledő Lajo&né, a csoport elnökének felesége hogy mindet nyien ültetünk egy-egy kettőst és a kiköltött csibékkel együtt áladjuk a csoport közös vagyonához. Ma mér lelkes izgalommal készül a csoport valamennyi tagja, gyűjtik a legszebb tojásokat, hogy minél előbb sz&porod jón közös vagyonuk. Neszele: Dicsőség Sztálinnak-tsz Megyénk mind üli községében megtaláljuk azokat -a gazdákat, akik április 4-re vállalták, hogy a tavasziakat elvetik. Ebben a munkában is élen járnak terme- ’.őszövetkezetei'hk. A zalaeger­szegi .>Dics-őség Sztálininak'1 tsz kedden már megkezdte az árpa vetését. — Nem vártunk tovább — mondja Bangó József brigád­vezető —, brigádunk váltatta, hogy minden percet kihasználva bevetjük földeinket. Amikor megkérdeztük Bangó elváratok hogy jó-e a föld, azt felelte: — Hogyne tenne jó, nézzék csak meg az elv társak, hogyan fut és takarja be a magot a ve­tőcső után. Beszélgetés közben érkezik Saabján Gyula, Horváth Gyula, akik a vetőgépet irányítják- Ar­cukról öröm sugárzik, örülnek, hogy megkezdhették -tavaszi munkájukat. Magyar Mihály és Magyar- Fe­renc a vetőgép után takarják a. magot­— Holnap reggel már a másik dűlőben találnak bennünket —• mondják —, mert a fogatok dél­után elkészítették a földet. A. brigád tagjai gyorsabban mo­zognak, mint máskor, de még a lovak is szaporábban lépegetnek. Szocialista vállalást teljesíteniük. Za*a—Somogy megyék párosverseoyc hét telt ed azóta, hogy pő ros versen yszerződóst kötöttéin! Somogy megyével,. Azóta máj egymás után csatlakoznak a versenyhez a járások, községek, termelőszövetkezetek. A zalaszentgróti járás páros­versenyre hívta a barcsi járást Vasárnap kötik meg a verseny- szerződést. A két járás versenye a dolgozó parasztság vállalásain verser-y!-:iMvAsán alapszik. amr veket a ké- mcvve v'v vénr' szempontjai fogóinak magúi­ban. A községek versenyre hívják egymást. A járás terüLeten eddig Zalaapáti Babócsa és a csurgói árasban levő Berz-cnce községet, Zalacsány Somogy^ornáoa, Tűr. i. Barcs községet, Bezeréd Kas- -élyosdombot, Zala vég pedig Víz­vár községet hívta púro-sverseny. re. A községek a verseny életben- tartását és annak jó eredmé­nyeit a dolgozó parasztok páros- versenyével biztosítják. A járás községeiben eddig több nipt 1500 dolgozó paraszt kötött tv mással p áros vevőn yt a me- ört-iiTrineiWi mtirkák és n be­vöjté« jdőp őft] tejesítésére. A ágszéle seb b mozgalom indult ezan a téren Zatecsáuy község­ben, ahol írásban kötnek ver­senyt egymásai. Tarka képek a tavaszi munkákról A nagykanizsai Vörös CsiUag-tss

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents