Zala, 1952. március (8. évfolyam, 51-76. szám)

1952-03-23 / 70. szám

.VILÁG PROLETÁRJAI LGYE&ÜLJETEU X Szovjet Könyv Ünnepi Hete Sikeresen folyik a kereszlsoros vetés a zalaszentgróti Uj Barázda isz-ben nft' 42 NDP ZALAWEftYEI PÍKYBIZOTTSAgA^íAK MAPILAPJA III' lilik I llilhillTílUliiffMMMHU——BBMBHM “ ISI Vili. évfolyam 70. szám. Ara 50 fillér 1952 március 23. Vasárnap Galileitől a Kossuth-dijig Galilei, a nagy természettudós, akit a «zent inkvizíció kevés liij- ján majdnem máglyahalálra ítélt, azt mondta: .,az emberi el­me élőit nincsen lehetetlen.“ A pápa, az gyház hiába tette in­dexre Kopernikus tanát, amely a naprendszerről árult el olyan titkot, amelynek ismerete kétsé­gessé tehe.i.e volna az egyháznak a világ isten által való teremte, sének tanát — a valóságot ke­reső tudomány tovább élt és to­vább haladt. Galileiben is erő. sebben élt a meggyőződés, mint az inkvizíciótól való félelem s mgü úgy érezte, hogy megállapí­tását. amellyel világosságot gyűl hat -z egyház ál aJ gáncsolt emberi haladás elé. nem titkol­hatja el, az igazi tudós bátorsá­gával vágta a páp-ság ízemébe: — és mégis mozog a tőid. Galilei, mint a pápa foglya fe­jezte be életét. A nagy ludó^ majdnem úgy halt meg, mint egy közönséges bűnöző csali azért, mert messzclátót szerkesztett, amelynek segi ségével felismerte, hogy a hold felületét hegyek bo­rítják. csak azért, mert rájött ar­ra, hogy a világmindenség kö­zéppontja nem a föld. Affelé a tudomány felé haladt, amely fel­ismerje. hogy ,.a természet nem egymástól elszakított, egymástól nem függő tárgyak és jelenségek véletlen halmaza hanem össze­függő egész, amelyek egymástól függnek és egymást. fel tételezik.“ Bár az utóbbi meghatározás Marxtól származik, Galilei már a XVI. században nyitotta azt a zárat, amely ha_ felpattan, szer­tefoszlik a metafizika « a- kutató, kereső ember megismerheti azt a világot. amelyben „valami mindig élhalóban és valami min. dig születőben varrt. Amikor haldoklóit, ezeket mondta: — amikor Michelangelo meghalt, akkor születtem én. Sze­re. ném tudni, ki születik most, amikor én meghalok. .,Nem az a fontos mondja három évszázaddal később Marx •— ami az adeft pillanatban még szilárdnak látszik, de már kezd elhalni, hanem az, ami keletke­zőben van, még ha ez adott pilla, inaiban nem is látszik szilárd­nak... mert csak az a legyőzhe- ;; ellen, . ami keletkezőben és fejlő, idősben van“. Nem sokkal Galilei halála 'után megszületett a másik ter­mészettudós — Newton, aki fel­fedezte a tömegvonzást. A tudomány azonban — hiába szüléitek szeilemóriásOk — ne. hezen tudta áttörni az egyház 'által állított kereteket s hiába mondta Galilei, hogy a tudomány jcáö.'t nincsen lehetetlen, voltak áttörhet ellennek látszó akadá­ly ok. Az egyház hiába őrizte a sctó't - -ég birodalmát, az irgalmas egy­ház merő irgalomból hiába égette el máglyán azokat a tudó; sokat, akik fel akarták nyitani a föld. koldusainak a szemét, akik láthatóvá akarták tenni ezt a világot, amelyben élünk, amely .körülvesz bennünket. ..amely összefüggő egész, amely a“ többi1 ás feí ételezi“­A Szovjetunió világra szóló győzelmével győzedelmeskedett a materialista tudomány, a mi tu­dósaink, művészeink és a szocia­lista építés dolgozói elő-tf vég­telen tér nyílik, amely kujatá- . a i kru. felfedezésé ikre, műnk á­j.ikra vár- A tudósokat az állam a legmesszebbmenő, támogatás­ban, segítségben, féezesiti. Va­laha. a tudomány .— ha ál tudó. mány volt is — csak . egyetlen osztályé, a kizsákmányoló osz­tályé volt. Ezért szolgálta a tu­domány is a kizsákmányolási. A régi tudósok, akiket a tőkés- osztály pénzelt, az egyszerű né­pet nemcsak meghagyták, hanem meg is erősítették abban a hité­ben, hogy a föld a siralom völgye, s akik ill nyomorognak, a túlvilágon gondtalan, boldeg életet élhetnek. .,A földi élet rövid — mondták a papok —. de isten ország* örökkévaló- Ne jusson eszébe ép elméjű embernek a rövid földi örömökért cserébe adni a tul- világi örök boldogságot.“ Eszerint a főpapok hercegek és grófok, földbir. okosok és gyárosok, kirá- iyok és császárok nem voltak ép elméjüek. Hiszen ők a földi örö­möket választották a túlvilág! boldogság helyeit, földi jólétü­kért cserébe adták a mennybéii örök üdvösségéi. Régen a tudósnak idealistának kellett lennie, áld arról beszélt és azt tanította, ami nincs. A materialist a tudós veszélyeztette az istenalkotta világot, amely a főpapok, királyok, feudális urak és iparmágnások világa volt. A mi tudományunk nem isten lak­helyét keresi, hanem az ember lakhelyét igyekszik virágzóvá tenni. A mi tudományunk for­rása nem a megfoghat a-lan, ha­nem a való éle.. Gyökerei a lát­hatóba. a foghatóba kapaszkod­nak. Ez azonban nem zárja ki, hogy a mi tudományunk fel ne fedezze azt, ami ma még látha­tatlan. 300 éven át Kopernikus naprendszere is ».csak*5 feltevés volt. amiben a tudóson, kívül mindös&ze néhány — az idealiz­muson túlnőtt ember hitt A fel­tevésből később Galls kiszámi- totta azt a helyet, ahol egy is­mére, len bolygónak állnia kell g amikor a látcsövet tökéleiesiteí- ■ék, meg is találták ezt a boly­gót. Ezzel sz ideaÜsáa tudomány ismét vereséget szenvedett, de vereséget szenvedett maga az el. nyomó osztály is, hiszen a me­rész tudomány ismét lerán ott egy leplet, amely az .istenség „titkait“ takarta. A leplek ma már teljesen le­hullottak. Marx. Engels és Lenin modern tudományos filozófiája, val ( széttépte azokat a rongyo­kat, amelyek az ember látását akadályozták. Sztálin elvtársi tovább fejlesztve a materialista tudományt, a haladás útját meg­nyitotta, mindannyiunk számára- Az ipari dolgozók és a dolgozó parasztok gyermekei képességeik szerint a legmagasabb és a leg­mélyebbre ható tudományokban egyaránt képezhetik magukat s párunk széles u'a* .nyit az ér­telmiség számára is hogy épi’ ő ' tevékenységüket, amely “ mind- annyiunk hasznát szolgálja, mi­nél jobban kifejthessék.-E hó 15-én osztották ki a Kössuth-dijakat -— immár ötöd­ször — a tudomány, a művésze és a szocialista építés legkivá­lóbbjainak. Lehet-e tisztelet és hála nélkül gondolni uj világunkra arra az uj társadalmi rendre — mondott; Szádeczky Kardos Elemér Kos­sut h-dij as egyetemi tanár —, amely a tudománynak érielmet adott? Pártunk a haladó’"értelmiséget, tekintet ^ nélkül arra, párttag, vágy pártonkiviili, olyan tárno­ka ásban részesül, amelyre* ed­dig még nem volt példa-'Ezzel £ fiélda nélkül álló támogatással ázt az uj világot erősíti amely a tudománynak értelmet adott s * Jövedelmezőbb gazdálkodást! Az alsófakosi átlátni gazdaság versenyre hívja az ország összes állami gazdaságát a tieficitmentes gazdálkodásra Az alsófakosi Állami Gazdaság dolgozói és vezetősége, a múlt év­ben muta kozó hiányosságokbó1 okulva, elha ároz a, hogy az idén a gazdálkodást . jövedelmezőbbé — deficitmentessé — teszi. A si­ker biztosítása és a. jobb gazdál­kodási módszer kiterjesztése ér­dekében páros versenyre hivja a zalalövői Állami Gazdaság, val a. mint az ország va1-amennyi_ álla­mi gazdaságának dolgozóját és veze őit. „Az elmúlt évi jövedelmezégi mérleg elkészítése után megálla­pítottuk — hangzik a verseny~ szerződés —. hogy nem értünk cl olyan eredményeket, amilye­nek az adottságok után várhatók voltak. A gazdálkodási módot nem minden esetben alkalmaztuk úgy hogy az teljes mértékben elősegítse a mezőgazdaság szo­cialista átszervezését, mint ahogy azt Rákosi elvtárs vártunk II. kongresszusán döntő jeladóiként megjelölte számunkra­Nem használtuk ki eléggé a Szovjetunió által rendelkezé­sünkre bocsátott tapasztalatokat. Nem biztosi'..okuk a kellő számú munkaerőt, de hibákat követtünk el ti munka szervezésénél is. Nem támaszkodtunk a dolgozók kezdeményezésére $ ebből adó­dott. hegy egyes munkákkal le- rrar,: ^'" 1.. Iö:ek Ide-ésok tér. meszelések jelentős károkat okoz­tak. Az állattenyésztés tsrén is kö. vettünk ei hibákat. Gyakran cse­rélgettük az állatok kezelésével megbízóit dolgozókat; ami az'áh a helytelen takarmányom.asm ve. zetett. Nem tudtuk növelni a te­henek tejhozamát. Rákosi elv-árs. a gazdasági ve­zetők ér ekezletén hangsúlyozta, hogy á'lami gazdaságainkat a szovjet szóvhozokhoz kel) ha­sonlókká tenni, állami gazdasá­gainknak árutermelő mintahir. tokokká kell válniok. Mi, az alsófakosi Ali ami Gaz­daság dolgozói és vezetősége meg akarjuk valósítani az', amit Rá­kosi elvtárs döntő feiad-a ként tűzött elénk éppen ezért április 4,re, hazánk fél szabadul áfának 7. évfordulójára vállaljuk, hogy: l'l át A munkákat egész éveu határidő előtt fejezzük he, 2 I A negyedévi tervünket túltel­jesítjük* Lil A munka termelékenységének emelése és az önköltség csök­kentése érdekében rendszeresen tanulmányozzuk a Szovjetunió mezőgazdaságának tapasztala­tait és azt gyakorlatban a leg­nagyobb mértékben- alkalmas­uk* 4j A mnnkaverseny eredményeit rendszeresen értékeljük, bizto­sítjuk nyilvános ellenőrzését. A dolgozók eredményeinek nyilvá­nosságot adva, népszerűsítjük az élenjáró dolgozókat. 0 A felvilágosító- és nevelő- munka megjavításával, a dol­gozókkal, valamint egyéni fog­lalkozáson keresztül a munka­fegyelmet megszilárdítjuk. A fentiek megvalósítása ér­dekében a tavaszi szántási már; cius 31-re befejezzük, a korai és a középkorai vetéseket április iü-ig, a kései ve éleket pedig áp­rilis 20-ig végezzük el- A tavaszi növényápolási munkákat június 12-re befejezzük. Az újítások és a szovjet módszereik levezetésével ezt a munkát 50 százalékban géppel végezzük. A szovjet agro­technika; pótbeporzás talajoltás és a vegyi gyomirtás alkalma­zásával . 10 százalékos termés- többletet érünk el. Az aratást időben. 60 százalékban géppel vé­gezzük 's a Bredjuk-féíe gyors- eséplést 70 százalékban alkal­mazzuk s ezzel elérjük, hogy a cséplést augusztus lö-re befe­jezzük. Termelési tervünket tel­jesítjük. Tarlóhántásd tervünket a gépi erő helyes kihasználásá­val 10 nappal az aratás u'án. másodvetési tervünket pedig ló százalékkal túlteljesítve julius 25-ig befejezzük. Az őszi vetéseket a miniszier- anács határozatában előirt ha­táridő előtt 5 nappal teljesítjük. Az őszi mélyszántást november 20-ra a betakarítási munkálato­ka í pedig november 5-re végez­zük el. Traktorosaink csatlakoztak az andráshidai Állami Gazdaság traktorosainak 105-ös mozgalmá­hoz, ezenkívül vállalták, hogy 1200 normálhold.nak megfelelő munkát végeznek el főjavítás nélkül. Az állattenyésztés terén a szarvasmarha szaporulati tervet 75-ről 80 százalékra teljest'jük, tejtermelési tervünket. 3 05. be­adási kötelezettségünket pedig 120 százalékra teljesítjük. Alkal­mazzuk az egyedi takarmányo­zást. háromszori fejésÁ tőgy- masszást és a mesterséges bor- junevelést. A mesterséges borjuneveléssel leválasztott borjuknál normán felül évi 5 kilogramm súly» többié;et vállaltunk. Fejlesztjük baromfiíenyésze ■ tünket. 5000-es törzsienyészetet nevelünk ki az ezévi keltetésből. Sajáirezsis építkezéseinknél tervünket 150 százalékra telje­sít.jük Fezzel biztosítjuk a terven felül hozzánk küldött ál iátok számára a férőhelyet. Egy har­madosztályú isi ál lóból a ló­rév és a vízvezeték bevezetésé­vel első osztályú istállót készí­tünk. Az építőanyag észszerű felhasználásával 30.000 forintot takarítunk meg. Vállalásunkat pártunk vezeté­sével és irányításával maradék- 'alánul teljesítjük. Téglás Dezsőné párttitkár, Vincze Ernő üb. titkári Kemény Sándor igazgató­Traktorisfák párosversenybeit A türjei gépállomáson dolgozó Tóth János II. traktorvezető egész évi versenyre hívta Varga József traktorvezetőt, 1. Az egész évi. tervet 118 szá* za’ékra teljesíti* 2. S százalék üzc-manyagcsök- kentést ér el. 3. Alkatrészfelhasználását 76 százalékra csökkenti. 4. A gép 100 százalékos üzemeltetését biztosítja. í 5. A tavaszi tervet 105 száza­lékra teljesiti. 6* A íalajiminkáiknál alkal­mazza a szovjet agrotechnikát, mellyel a íszcs-rak, a dolgeze parasztságnak emeli termésát­lagát. Varga József traktorvezető a , fenti versenykihívást elfogadta és mindketten csatlakoztak az (12Q0 normáiholdas mozgalom­hoz. a innák a dolgozó népnek a boldo­gulását segis i elő. amely, részese az üj világ épi ésénck. Orvosok és mérnökök, művészek és peda­gógusok, újítók és tíiz.elnökök kap ák meg a magas kitüntetést pártunk, kormányzatunk legmaga­sabb elismeréséi.­A Kossuth-dijak kiosztásával azonban nemcsak azokat ér e ki­tüntetés, akiket pártunk erre a dicsőséget jelen ő elismerésre ér­demesnek talált, hanem .kitünte­tés érte az egész magyar dolgozó népei, mert olyan tudósai, művé­szek mérnökéi, ipari és mezőgaz­dasági szakemberei. vámnak, akikre méltán büszkék lehetünk Ezek olyan tények amelyekről ’chete lenül hűik le a fekete re akció aljas rág-lma. Ma már senki sem hiszi el a zaja végi plébánosnak, hogy nem érdemes tanulni, mért elnyomják az ér- elmiséget. pártunk ennek éppen ■z~ ellenkezőjét bizonyította be. Nemcsak a tudományok felé ve­zető ut. hanem a dicsőség is nyitva áll a szocializmust építő értelmiség előtt. Mi zalai.k büszkék lehe ünk. hogy megyénkből is ketten része­sültek ebben a magas ki tűnte' ég­ben. Kossuth.dijjal tüntették ki Patsch Ferenc főmérnököt, az Ás.ványolajkut ató és Mélyfúró Vállalat fúrási üzemveze. őjét. aki kiváló eredményeket éri el az idő és kölhégmegtakaritásban Ugyancsak Kossuíh-dijat kapott Kánt ás Károly egyc’emi tanár is aki.oly módszereke1 dolgozod ki amellyel jelentékenyen emel'e az olajbányászat termelékenysé* gét- Bár KaPtás Károly időköz­ben' elkerült Zala megyéből* d-3 munkásságával olaj term élésün­kért segi-i továbbra is. *■_ Üdvözöljük az uj Kossuth.dija- ao_kat_ és sok sikert kívánunk to­vábbi munkájukhoz. A KossuÜi-díjaaok ismét bebi­zonyították, hogy nálunk az em­beri e’me előtt valóban nincs akadály és nincsen lehetetlen. Tér és idő a kommunista akarat szolgálatába szegődött s> követ­kezetesen haladunk azon az u.cn, amelyet _ pártunk szá­munkra megjelölt. Évrol-évre nő a Kossuth-diiasok száma, tere­bélyesedik matérialista tudomá­nyunk szociálista-reaJisía művé­szetünk. egyre hatalmasabb lesz szocialista termelésünk s napról, napra közelebb jutunk ahhoz a világhoz, amit_mi építünk ma­gunknak. a szocializmushoz. Takács Etetné:

Next

/
Thumbnails
Contents