Zala, 1952. március (8. évfolyam, 51-76. szám)

1952-03-22 / 69. szám

K^meth Károly ehtárs, a megyei pártbizottság ágit« prop. titkárásiak hozzászólása M párt kibővített megyei választmányának ülésen A takarékpénztárak várják a nyerőket! m/ A megyei és járási pár'bi- zoltságok, falusi kommu. Qísták történelmi feladata, hogy kineveljék a szocialista épités szellemében az uj tipusu öntuda­tos embereket, e feladat megol­dásában a harcos, kommunista tcmegugitáció segíti párt,szerve­ző főinket. A mezőgr.»daság szocialista át­ép itése éppúgy elképzelhetetlen a dolgozó parasztok politikai, kulturális. eszmei színvonal ónok emelése nélkül, mint a nehézipar előtt álló feladatok teljesítése. A mi agitációs munkánk sokszor még nagyon szűk keretek között mozog. Sok esetben munkánk csak a termelés ági.adójára terjed ki. vagy közvetlen a be­gyűjtést segítette elő, mely ab­ban mutatkozott meg. hogy a népnevelők házról-házra jáxNk. mint valami végrehajtók, leg­alábbis a dolgozó parasztok en­nek nézték őket. Változtatni kelt munkamódszerünkön — a népne. velőket nem egyszerűen -z elma­radt házakhoz kell irányi! ani. hanem a népneveiés sokoldalú, széles munkájára­P árt szer vezetőink a párt és a kormány nagyjelentő­ségű határozatait kampányíel- a,daliként kezelték. Rákosi elvtárs november ilü-i beszéde élesen megmutatta a munkafegyelem, az állampolgári fegyelem terén mutatkozó hiányosságé inkát. Sok pártszervezetünk nem jól értelmezte ezt a beszédet, ami megmutatkozik a rendcl&tek, ha­tározatok felületes tanulmányo­zásában. Nem értették meg. hogy az állampolgári fegyelem megszilárdítása alapvető kérdés, melyért harcolni kell. Emiit* gyakori az a jelenség, hogy párt- szervezeteink népnevelő munká­ja cgy-egy kampányra szorítko­zik^ Azt kell elérnünk, hogy a párti- és a kormányhatározatok megmagyarázása nem egyszerű látogatás legyen a dolgozó pa­rasztok között, hanem n-p mint nap visszatérve feltétlenül fog­lalkozni kell velük. Sztálin elv- ■társ arra figyelmeztet bennün­ket, ha a tömegek nem értik meg a párt és & kormány határoza­tait. akkor holnap is magyaráz­zuk. ha holnap sem értik. hol­napután is magyarázzuk, így lesz eredményes munkánk. Mit jelent megértetni a töme­gekkel a pár cgy-egy határoza­tát? Nemesrádó«. jól folyik a be. gyűjtés, Mielőtt a dolgozó pa­rasztok között Rákosi elvtár® születésnapján» begyűjtési ver­seny indult megbeszélték, ho­gyan gondolják a begyűjtés ha­táridő előtt való teljesítését. mi­lyen módszerrel, hogyan fejiesz- szék az állattenyésztési. A munka jól megy: mert megbeszél­ték a vállalásukat, felajánlásai­kat Meg kell látnunk, hogy megnö­vekedőit a dolgozó parasztság aktivitása, megnő t igényük, ép­pen. ezért a járási titkárok or­szágos értekezletének anyagé a’spján megyénkre is meg kell ha {ár ózni íe! ad a t a i nk a t A gitációnik tartalma nem ■" válhat el a nemzetközi kérdésiektől. E téren falusi mun­kánkban különösen nagy hiá­nyosságok vannak. Nap mint nap - legjobb fegyvert adja ke­zünkbe a Szovjet, unió békéért folytatott harca, az amerikai im. pcrialisíták barbár tervét leleple­ző tények, & népi demokráciák sikerei, a béketábor hatalmas ereje. Dolgozó parasztságunknak ezt kell megmutatni ahhoz, hogy a termelésben -lka'mázzák az agrotechnikai eljárásokat. Olyan perspektívát- állítsunk a falusi dolgozók elé melyben meglátják az összefüggést mindennapi mun­kájuk és a béke-tábor erősödéssé között. A begyűjtési- rendelet ismerte­tése módot nyújt minden dolgozó parasztnak, hogy termeléséhez maga ás tervet készítsen, mely­től életszínvonalának emelése is függ. Különösen fon'os olyan légkor kialakítása, mely éli‘éli a lustádat, hanyagokat. Meg keil matatni a dolgozó parasztoknak hegy akik teljesítettek álíam- r'-oigári kötelességüket, szabad- rwaoísa értékesíthetik feleslegü­ket. Az életszínvonal további emelkedése a dolgozó paraszto­kon is múlik ha nagyobb jöve­delemre tesznek szert.' Aki el­hanyagolja kötelezettsége telje­sítéséi, szembetalálja magát a nép törvényeivel — erre is vilá­gosan rá kell mutatnunk. A termel Őszö v e tk® z o' ekkel meg kell ér etni a közös állattartás jelentőségét. Meg kell magya­ráznunk. ne akarjanak palotá­kat építeni a sertéseknek akkor, amikor erre még nincsen mód, de ahhoz, amire lehetőségük van. azonnal fogjanak hozzá. IV o engedjük tanácsainkat a t ’ népnevelők mögé bújni, minden felelősséget a, pártra há­rítani. Eddig ez történt-, A^ ta­nácselnök minden hiba okát ^ népnevelő munka gyengeségében kereste. Meg kell magyarázni, hogy a népnevelők nem az ál­lamira'alom végrehajtó szervei. Közvetlen a tanács feladata hogy a törvénynek érvényt^ sze­rezzen. Már most rá kell irányí­tani a figyelmet arra, hogy az idén a cséplőgéptől kell i eleget tenni a beadási kötelezettségnek. Az ezzel kaposol-tos népnevelő- munka mindennapi feladatunk legyen. ' Fordítsunk figyelmet az uh ami gazdaságok, gépállomások, szo­cialista sz-ek orok dolgozói felé folyó ugi'tációra- Ágit adónk le­gyen alapos, bontsuk le az egyes emberig s egyes emberek példá­ját szembeállítva mutassunk rá az eredményekre és a hibákra. Például amikor arról beszélünk hogy a minőséget javítani kell, mondjuk el azt is. hogy a gép­állomás dolgozója, ha egy gépet rosszul javát ki. milyen kárt okoz a tszcs-nek, a gépállomásnak, az országnak. Mondjuk el, hogy a kukoricát legkevesebb három­szor kell kapálni s ha tz utolsó kapálást elmulasztjuk, -z holdan­ként legkevesebb három mázsa kiesést jelent. Ki kell ^számítani, hogy ezzel milyen kár crte _ a csoportot s mennyi sertést hiz­lalhattak volna ezzel a kukori­cával. T? el adatunk, hogy mindezek 1 sikeres megoldásához al­kalmazzuk a kommunista vezető: módszereit. Ne csak a vezetők hanem a kommunista agitátorok i-s ismerjék azokat a problémá­kat, melyek a dolgozók életéve! kapcsolatosak. Megyénkben is megváltozott a falu képe. Ez megváltoztatja a mi munkánkat munkamódszere­inket az irányítást is. Az a kö­rülmény, hogy legtöbb közsé­günkben, van kul'urotlhon könyvtár, rádió, mozi: széles ie- hetőségeket biztosit * politikai felvilágosító munkához, a kul- turotthonokat tegyük az agi 'á- ció központjává- Ne önmagáért folyó kuUurmunka legyen ez. hanem leplezzék le az. ellenséget, a kulákokat. a muradiakat. nép­szerűsítsék az újat', a kezdemé­nyezőket. A falu szociálisa épi. i-ése érdekében minden lehetősé, get fel kell használnunk dolgozó p:rasztságunk. termelőszövetke­zeteink munkája segítéséhez, eredményeink eléréséhez. Nemesrádo dolgozó parasztjai versenyre hívják a megye minden községét a tavaszi munkákra, a begyűjtésre Párosverseaybeu Nagy ka pornak kai és Visuyevei Nemesrádó község pártszerveze­tének vezetőségi tagjai é;s a tanács elnöke vezetőségi értekezletei, tar­tottak, amelyen kiértékelték Ne­mesrádó és Nagykapornak közötti párosverseny eredményeit. A veze­tőség megállapította, hogy Nemes­rádó község vezet a páros urseny- ben, A község dolgozó pansztjai az első negyedévi beadási tervüket 100 száaalékon felül teljesítették. A dolgozó paraszfsj;:> közÖLt folyik készülés a tavaszi munkálatokra, állapította meg a vezetőség, alig várják, hogy megkezdhessék. Elha­tározták, hogy taggyűlést hívnak össze, amelyen a tanácselnök elv­társ ismerteti a begyűjtés eredmé­nyeit. A taggyűlésen minden tag meg­jelent, mert tudták, hogy ott fon­tos, és jelentős- eseményeket fog­nak megbeszélni. Horváth Géza párttitkár elvtárs ismertette a ve­zetőség határozatát, majd Zsídi Lajos vb. elnök elvtárs beszélt a község begyűjtési tervéről és az eddig elért eredményekről, a mező­gazdasági munkák scronlévő fel­adatai elvégzésének fontosságáról. A taggyűlés határozatot hozott egy gazdagyülés összehívására, amelyen megbeszélik a dolgozókkal az előt­tük álló feladatokat a begyűjtés, a tavaszi munkák érdekében. A pártszervezet tagjai elhatározták, hogy versenyre hívják ki a megye összes községét a begyűjtés, a mezőgazdasági munkákra kiterjedő versenyre, A 15-én tartott gazdagyülés iránt nagy volt az érdeklődé?. Az összegyűlt dolgozók, asszonyok, fiatalok hangosan beszélgettek, már mindegyikük tudta, hogy Nemesrá­dó vezet a párosversenyben. A tanácselnök eivíárs ismertette a dolgozó parasztokkal a Nagyka- oornakkal kötött párosverseny ál­lását. — Községünk eredményei is a verseny-vállalásoknak és a versenykUiivámoknak köszönhetők. günk dolgozó parasztjai mindent megtettek azért, hogy ebben a ver­senyben elsők lehessünk. A beszámoló után a párttagok kezdeményezésével a község dol­gozó parasztjai versenyre hívták ki a megye összes községét az 1952. évi beadás teljesítésére és túltelje­sítésére, a mezőgazdasági munkák időelőbti befejezésére. Április 4-re vállalták: 1. A tavaszi árpa és zab, vala­mint a rozs és olajlen vetését 100 százalékban befejezik■ 2. Elvégzik a talaj simitózását az összes tavasziak alá. 3. Az őszi kalászosokat, szántó­földi szálastakarmányokat, réteket a magasabb terméshozam érdekében lefogasolják. 4. A kukorica 70 százalékát négy­zetes vetéssel végezik és 30 holdon pótbeporzást alkalmaznak. 5. A szemveszteség csökkentése érdekében a búzát és ez árpát sár­ga érésben 1earcutják. 6. Az aratást a legrövidebb időn belül befejezik és az aratástól szá rnitoit 8 napon belül a betakarítást befejezik. A tarlóhántást az aratás után 10 napon belül befejezik és a cséplést augusztus 20 ig elvégzik. 7. Beszolgáltatási kötelezettségü­ket a cséplőgéptől azonnal teljesí­tik. 8. Az 1952. évi tojás- és barom fibeadásj kötelezettségük első fél évi tervét junius l'ig 120 százalék­ra teljesítik. Az évi iejbegyiijtési tervet november 15-ig és december 31-ig 135 százalékra teljesítik. Párosversenyre hívták Somogy megyéből Visnye község dolgozó parasztjait, Nemesrádó község dolgozó pa­rasztjai versenykihívásukkal ké­szülnek beadási kötelezettségük minél előbbi teljesítésére. Helyt­állásukkal mutatják meg pártunk, hazánk és népünk iránt érzett for­ró s zero?©! ükét, Az eredmények azt mutatják, mondta Zsídi elvtárs, hogy' kőzsé­Szombaí, 1932 márc. Az Országos Takarékpénztár zalaegerszegi és nagykanizsai fiókjainál a dolgozók felkészül­tek, hogy a kisorsolt nyeremé nyék mielőbb a dolgozókhoz jussanak. „ÚJRA NYERÜNKI“ Ez a fel­írás fogad benniiEket a takarék­pénztár helyiségében. Szaja y elvtárs tiókveze.ö elmondja, hogy a nyereménye* kifizetésé nek gyors és zavar fián lebo- cyoli ása érdekében röpgyülésen vita.ták meg a tennivalókat. A dolgozók április 4-e tiszteletére tett felajánlásaikban vállal ák, hogy szoros kapcsolatot tartanak lenn a szakszervezeti bizottsá­gok által létrehozó t sorsolási tanácsadókkal, hogy a nyer e sokét a legrövidebb időn belül felkutassák és a dolgozókat a sorsolás napi eredményeiről tá­jékoztassák. Kifizető brigádokat alakítottak, hogy a dolgozók mielőbb nyereményeikhez jus­sanak- Könczöl Istvánná, a kifi­zető brigád egyik tagja ezeket mondja: , — Minden sorsolás ünnep, de egyben négy feladatot is jelen1 nekünk, takarékpénztári dolgo­zóknak. Én vállal am a kifizető brigád tagjaival együtt, hogy jó munkámmal elősegíteni a terv- kölcsön-sorsolás sikerét, melyre vállalást is tettem április 4-® tiszteletére. Tamás József elvtárs. takaré­kossági szervező mondja; — Kettős feiadetot jelent szá­munkra a texvkölcsön nyeremé­nyek sorsolása. A nyeremények kifizetésének gyors lebonyolító sót és a nyeremények útján a dolgozóknak juttatott nagyobb összegek mcgtaksríthsló részé- izének betétbe való begyűjtésé*- Igyekszünk jó felvilágosító mun­kával etérijii. azt, hopv a ds> oo- zók nyereményük egy részét, amit pillanatnyilag nem hasz­nálnak fel, betétkönyvbe tegyék, hogy a réngazdaságunknrk ilv- módon kölest) ckeadoN forintok­kal is meggyorsíthassuk a pénz forgási sebességét­Folyó hó 20-tól 23-ig sorsolás­ra kerül 12 db 50.60(1 forintos, 25 db 25.000 farin os, 64 db 10 060 .orinlos, 190 db 5.i»0b ion.mos» 1.300 db 1.000, S.döQ db 500, 62.600 db 300 és 1 db 100.000 forintos nyeremény- összesen 238-000 db kő vényt sorsolnak ki, mintegy 80 millió forint összegben. A nye­remények a sorsolás tertama Kilát' is felvehetők, A takarék- pénztár rendelkezésre áll 21— 22-én este 17 óráig. 23-ác, vasár­nap fal 11-től 13 óráig. S a hú­zást követően a nyereményeket. az egész megye területén 1.080 forintig a postahivatalok is kifi- ze h«lik. 1-009 fori»'on felül (de í-000 forint alatt is) pedig a za­laegerszegi és ragykarAzsai taka­rékpénztári fiókok, este 10 óráig végeznek kifizetéseket a dolgo­zóknak. A tervkölcsön negyedik és a május hónapban sorrakerülo békekölcsön második sorsolása is erőnk, eredményeink s egyben ász dotgozó népünk békebar- ának biztosítéka, (Borda János). „Az amerikai repülőgépek két kört Írtak le. Mögöttük finom barna, majdnem fekete felhő hú­zódott. Amikor elrepültek, a magaslat hófödte lejtőin tömér­dek bolhát és kullancsot talál­tunk. Egyetlen négyzetméteren több mint ezer bolhát számoltunk össze“, — mondta a „Daily Wor­ker“ eimü angol lap tudósítójá­nak az egyik Koreában harcoló kínai önkéntes. A halálos betegségekkel, pes­tissel, kolerával, tífusszal fertő­zött rovarokat Koreában „Tru­man baktérium-katonáinak“ ne­vezik. A jenki agresszorok pa­rancsnoksága ezeket a „katoná­kat“ vetette harcba a koreai nép és védelmezői ellen. Az amerikai imperialisták újabb szörnyű gaztettének híre dühödt felháborodást váltott ki világszerte. Az egyszerű embe­rek az elrugaszkodott amerikai bűnözök megzabolázását köve­telik. Rengeteg tiltakozás érkezik Lengyelországból, Csehszlovákiá­ból, Bulgáriából, Albániából, Vi­etnamból és más országokból. A Szakszervezeti Világszövetségnek az ENSz főtitkárához és a Biz­tonsági Tanács elnökéhez inté­zet távirata hangsúlyozza, hogy az amerikai agresszorok bűnös lépése „megszegi az összes aláirt szerződéseket és ellentmond az emberiesség alapelveinek, ame­lyeket az Egyesült Nemzetek Szervezete köteles védelmezni.“ A jenkik véres bűntetteikkel sárbatiporják a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait. Több külföldi lap rámutatott ar­ra, hogy az amerikai bűnösök megszegték a genfi megegyezést, amely törvényen kivül helyezi a baktériumhá.borut. Igaz, az ame­rikai kongresszus nem ratifikálta ezt a megegyezést: az Egyesült Államok vezetői előrelátóan úgy gondolták, hogy nem kötik meg kezüket. Az összes nagyhutai­nak közül egyedül az Egyesült Államok és Japán tagadta meg (C3 ez igen jellemző!) 1925-ben a genfi egyezmény ratifikálását. ‘ Truman elnök 1946-ban levette a szenátus napirendjéről az egyezmény megvitatását. Nem«' régiben pedig az amerikai reakciós sajtó közölte, hogy a Pentagon általánosságában is el­utasítja az egyezmény megvizs­gálását, az a véleménye, hogy. „ez a szempont nem reális és lé­nyegében ostobaság.“ A csödbejutott kalandorok, akik sem ágyukkal, sem harckocsik­kal, sem „repülöerödökkel“ nem tudták megtörni a hős koreai né­pet, elhatározták, hogy baktéri- unr-háboruhoz folyamodnak. Az amerikai imperialistáknak ez a lépése azonban egyáltalán nem erejükről, hanem éppen gyenge­ségükről tanúskodik. A nyugati országok haladó saj­tója kiemeli, hogy a jenkik éppen a fegyverszüneti tárgyalások ide­jén követték el ezt az újabb gaz­tettet. Az amerikaiák nyilván nem békére törekszenek, hanem a háború kiszélesítésére. „Az az előre kigondolt és szemtelen ha- ’ogatási taktika, amelyet az ame­rikaiak a tárgyalásokon alkal­maznak, kétségtelenül összefügg a baktériumfegyver alkalmazásá­val a fronton és a hátország­ban“ — mutat rá az angol „Daily Worker.“ A nép tiltakozásának világszer­te, napról-napra növekvő hulláma rémületbeejtette a washingtoni emberevőket, a cinkostársaikat. Az Egyesült Államok vezető kö­rei igyekszenek elködösiteni bűn­tettüket, azt a látszatot kelteni, mintha Koreában semmi különös nem történt volna. Londoni csat­lósaik nagy sietséggel igyekeztek kihúzni a csávából amerikai .fegyvertársaikat“. A „Foreign Office“ is „cáfolatot“ hozott, nyil­vánosságra, amelyben az ameri­kaiakat ért vádakat egyenesen .fantasztikusnak“ minősíti. De bármivel próbálkozzanak 2* az amerikai bűnösök és londoni cinkostársaik, semmi sem segít rajtuk! Gaztettükről az egész vi­lág tud A Kínai Békevédolmí öt zottság északidnál tagozata a békeharcosok millióinak véleke­dését fejezte ki a következő »sa­vakban: „Azokra, akik baktérJ- umfegyverf alkalm'a'tnak £* Példátlan gouosztett A Literaíuruaja Gazeta cikke

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents