Zala, 1952. március (8. évfolyam, 51-76. szám)

1952-03-21 / 68. szám

GYORS VETÉSSEL A BÉKÉÉRT!

Szervezzék meg az anyagelőkészitésí, adják ki időben a tervet, szélesítsék ki a Gazda-mozgalmai az Ásványolaj Gépgyárnál

A Szabad Nép vasárnapi száma közölte a földművelés- ügyi miniíz.érium felhívását a tavaszi munkára- Kamu at ez a felhívás arra. hogy az idén kevesebb idő áll rendelkezésünkre a tavaszi vetéshez, mint máskor, tehát gyorsabb munkára van szükség, amit csak úgy érből ünk ol. ha mindenki állandó készenlétben áll és egymást segif ik, mert az első tavaszi munkákon múlik a bő termés. A beadási kötelezettségen felül maradó felesleg az állatú-lomány fakarmányszük ségieté nek biztosító'a és egész dolgozó parasztságunk jövedelme.

Kevesebb idő efatt jobb munkál kell végezi) üuk. Ezt. csak minden erőnk mozgósításával érhetjük ed A eél az, hogy egyetlen községben se legyen egy ember sem. aki elmarad a javaszi munkában Nem elég az, hogy egy-két serény ember. néhány gazda jól és gyorsan végez a vetéssel, ha ugyanakkor 10—110 másik még hozzá se fogott; mi azt akarjuk, hogy versenyezve végezzék _ a munkát, de ez ne abban nyilvánuljon meg. hogy egymást i'k' dályozva törekedjenek . az elsőségre, ellenkezőleg. hogy •egymást segítik, hiszen mindnyájunk érdeke és mindnyájunk haszna a jó és a gyors munka sikereA legfontosabb most. a jól átgondolt tervszerűség. A gyors elhatározás és a még gyorsabb végrehajtás Tisztáié n kell lenni azzal, mi a legsürgősebb, hogyan lehet az erőket a leggazdaságosabban felhasználni. gondoskodni minden _ anyagról. eszközről, készenlétben tartani mindent.

Minden t^zes-tag és minden egyénileg dolgozó paraszt ösz- tönszcriileg is .igyekszik mi; né’ előbb végezni a tavaszi munkával, mégis azt mondják hogy támogatásra, irányításra van szükségük még rendes körülmények közt, is. annál is inkább. mert most kényszerű késést kell behozni

Ha nincs, aki összefogja az egyesek munkáját, megtörténne az. hogy annál, aki az első egy-két nap már elvégezte a vetést, a fog'-t, már otthon ál1- ua, a vetőgép már az udvar végében rozsdásodni, ugyanakkor más kézzel vetne, de boronáim már nem tudna, mert se gépe. se fogata nincs. Ez nem -zt jeleni tett hogy a lusták, a magukról rém gondoskodók helyett mások dolgozzanak. hanem, hogy amint űz állami gazdaságokban, a

tszes-okb-n, egységes irányítás alatt kell a céltudatos munkát, folytatni, ugyanúgy a falvak ban b egységesen, tervszerűen kell azt irányite ni.

A párt irányt mutat, meg- jelöli a feladatokat. A község1 tanács a közigazgatás eszközeivel biztosítja azok végrehajtását Az állandó mezőgazdasági bizottság az. amely a községben u legközvetlenebbül vezeti a mezei munkát. Tagjak valamint a dülofe-eílősök es mezőőrök, a köziég egy-egy kijelölt területén felelősek a munkák menetéről Figyelemmel kisérik a talaj állapotát, a növényzet fejlődését, és azonnal mozgósilanak, ha valamely munkát meg lehet kezdeni. Szá- monbrfják. ki mit végzett és arról beszámolnak Számon- fart.iák a gépeket, eszközöket, fogatokat és gondoskodnak arról. hogy segítség jusson oda, ahol arra indokoltan szükség vau. Mindezt pedig nem hatalmi szóval, nem kényszer- eszközökkel érik el, hanem meggyőző, felvilágosító munkával, a versenyszellem állandó ébrentartásával és elsősorban személyes példamutatással A mulasztásokat, hanyag ságot vagy rosszindulatú megnyilvánulások'- f azonban nem szabad elnézniük, olhallgatniok, sújtson le a törvény teljes szigorával azokra, akik a jó termesért folyó harcban akár tudatosan, akár bűnös nemtörődömségből gáncsot vetnek.

Az időjárás már Za’ában is lehetővé tette a tavaszi munka megkezdését Nem várhatunk tovább ölhetett kézzeb Ne forduljon elő ■az. mint Bajosa környékén, ahol már nincs Hó, a homok teljesen száraz, hogy csak elvétve találni néhány embert a szőlőkben, a szántón senki se dolgozik, pedig munka van elég. Kövessük a nagy- kanizsai Vörös CsiHag-isz példáját. ahol javában folyik a mű trágyaszórás, simitózás.

A versenytáblákon pedig minden községben mindennap írják ki, ki az. aki* jó példát ad és ki a hanyag, késlekedő Ha minden eszközt felhasználva. minden tszes-fag és egyénileg dolgozó az irányításnak megfelelően vesz részt a munkában és minden családtagot mozgósít, ha egy se vonja ki magát a munkából, akkor megyénk behozhatja még azt a késést, amit a tél ökezojt és ismét az elsők közt végezhet a nagyobb kenyérért, a jobb tér. másért, az élet-zinvonal emeléséért folyó termelési harcban. Zimmermann Gusztáv

A nagykanizsai Ásványolaj Gépgyárnál termelési értekezleteket tartottak A kovács és a la- katosmühely dolgozói műszak után. a lakatosmühelyben gyűltek össze s hallgatták végig a beszámolót, amit Kurunczi művezető tai'tott.

A beszámoló részletesen ismertette a lakatos és a kovácsmühely dolgozóinak eddigi munkáját, ismertette a Rákosi elvtárs születésnapjára elért eredményeket, majd felhívta a figyelmet a mun kaverseny jelentőségére. — A munkaversenyek adják azt a lendületet a termelésnek, mely lehetővé teszi, hogy a tervteljesl- tés alapját már az év elején megvessük.

Amikor a gépgyár elnyerte az élüzem címet.

a dolgozók fogadalmat tettek,

hogy ezt a dicsőséget jelentő kitüntetést jó munkájukkal igyekeznek minél hosszabb ideig megtartani. Az igyekezet megvan, azonban a tervmunkáknál mégis mutatkozik lemaradás. Ez főleg abból származik, hogy a kooperáció nem működik tökéletesen. A megrendelt anyagok sok esetben későn érkeznek Befolyásolta a tervteljesitést az is, hogy a hütö- csöveket nem kapták meg. A párt és a vállalat vezetősége mindent elkövet, hogy ezek a hiányosságok megszűnjenek. A segítség megigérése azonban nem elegendő. Cselekedni kell. Amikor a döntő tervév sikeréről vau szó, nemcsak a napok, hanem az órák, sót a percek is sokat jelentenek. Azzal nincsenek kisegítve, ha szükségszerűen más munkákat végeznek a tervmunka rovására. A terv mindenek felett. A pártbizottság, a vállalat vezetősége mindent kövessen el a terv zökkenőmentes teljesítéséért. A párt és a vállalatvezetöség munkáját az elért eredmények tükrözzék.

A beszámolóból az is kitűnt,' hogy a, műhely a terveket csak a hónap közepe táján kapja meg a vállalat vezetőségétől.

A műhelynek előre kell tekintenie

s előre haladnia. A későn érkezett terv anarchiát okoz a termelésnél, még akkor is, ha a dolgozók legjobb tudásukat adva végzik a munkájukat.

A beszámolóból kitűnt az is, hogy az esztergamühelynél a mennyiség felemészti a minőséget s a lakatosinühely nem egy esetben kap olyan alkatrészeket, amely rontja munkájának a minőségét.

Még mindig sok hiányosság mutatkozik a munkafegyelem terén is. Egyesek már 4 óra előtt abbahagyják a munkát. A párt- szervezet, a pártcsoportok, a kommunisták kövessenek el mindent a munkafegyelem megszilárdításáért, de a műhely párton- klvüli, öntudatos dolgozói is legyenek a párt és a műszakiak segítségére.

Az udvaron hosszú sorban áll nak a mélyszivattyuk. Már rég elkészültek, csak el kellene szállítani őket A gépgyárban kevés a hely s a munkát jelentősen hátráltatják azzal, ha az elkészített dolgokból az udvaron kiállítást rendeznek. Hersits elvtárs, a pártbizottság titkára már felhívta erre a visszás állapotra a lovászi és a kerettyei pártbizottságok figyelmét, de a felhívásra csak Horváth Elek elvtárs, a kerettyei pártbizottság titkára reá- gált. Orsós elvtárs nem intézkedett. Ugylátszik Lovásziban nincs szükség a mélyszivattyukra.

Illés Lajos hozzászólásában az anyagelökészitést hiányolta. — Néha egy teljes napot is kell várni, amig ak anyag idekerül — mondta. —*

A hegesztő műhely azért tudia teljesíteni

a tervét,

mert náluk jól szervezték meg az anyag-elökészitést. Mi azért nem tudjuk a munkákat folyamatossá tenni, mert nálunk mindig hiányzik valami. Ezért nem teljesíthettük a januári csapágytervünket s ezért maradunk le egyszer ezzel, egyszer azzal.

Kifogásolta azt is Illés Lajos, hogy nagyon sok esetben szakmunkások végeznek olyan munkát, amit segédmunkásokkal kellene yégezniök.

Németh László az öntvények helytelen és tervszerűtlen szállításáról beszélt. — A váci öntöde tervét tonnában teljesiti s igy fordul elő, hogy egyes Öntvényekből— főleg a nagyobb darabokból — sokat, másból pedig, amire

éppen szükségük volna, semmit sem kapunk

A további hozzászólásokból ki- tűnt, hogy a traktorosoknál is vannak hiányosságok. Nem veszik figyelembe azokat. akik tervmunkát végeznek, nem végzik időben a szállításokat. Az anyagellátás hiányosságával kapcsolatban többen javasolták, hogy egy anyagbeszerzőt kell beállítani. Több gondot kell fordítani egyes munkadaraboknál az idő kiszabására is, hogy ne fordulhasson elő olyan eset, hogy egy munkadarabra eredetileg 16 órát adnak s amikor rájönnek, hogy ez kevés, megtoldják 161 órával.

Sok az elherdált munkaidő a traktorosoknál. A traktorosok nem vigyáznak eléggé a gépeikre s igy sok időt keli eltölteni javítással Lábadi László javasolta, hogy célszerű volna egy embert a traktorokhoz állítani, aki időnként felülvizsgálja azokat. Ezzel sok időt takaríthatnának meg.

A műszaki ellenőrzési jobban ki kell lerjeszlcui

s többet kell törődni a Gazda mozgalommal Nem tartják nyilván a hulladékot. Palatinusz elvtárs javasolta, hogy a raktárnál' vezessenek hulladéknyilvántartó kartont.

Nem egy esetben fordul elő, hogy egyesek a raktárból több anyagot vételeznek fel, mint ami szükséges A megmaradt anyagot később „hulladék“ név alatt használják fel. Ez nem Gazdamozgalom, nem is takarékosság, hanem egyszerűen félrevezetés, ami ellen minden öntudatos dolgozónak harcolnia kell.

A párt- és a szakszervezet ne harmadrendű kérdésként kezelje a hulladékgyűjtést és a hulladékfelhasználást. Valaki felszólalt, hogy nála 6 mázsa hulladék van de nem tudja, mit csináljon vele. Ezelcután joggal kérdezhetjük mit tettek az Ásványolaj Gép gyárnál a Gazda-mozgalom kiszé- lesitése érdekében, ha a dolgozók nem tudják, mit tegyenek az ösz- szegyüjtött hulladékkal 1

A pártszervezet, a szakszervezet többet foglalkozzanak a műszaki vezetőkkel, de a dolgozókkal is s ne csak beszéljenek a Gazda-mozgalomról, hanem vigyék is azt át a gyakorlatba.

A baki általános iskola úttörőinek kiállítása elmélyíti as iskola és a ssülők kapcsolatát

A baki iskola nagytermébe lépve gondoséi' rendezett kiállítást látni. Nem ís gondolná senki, hogy azokat a tárgyakat kik hé. s'áietiék? Amikor közelebb lé- %ünk egy-egy kiállított tárgyhoz, akkor UUjuk vékony kis papír, szeleikén annak a tw/j'ásnak nevét, akinek szorgos munkája. a kiállításra érdemes. Nézzük csak. mit találunk a kiállításon. Apró rekeszek tarfalma mutatja be az üveggyártásnál használt homo- kot. annak különböző fajtáit. Másik helyen a vasbefon felhasználását látni ötletes feldolgozásban. A falon. a tanult anyaghoz kapcsolódó szemléltető rajzok to- rakoznak- S-arka Mária pajtás rajza a szív és az agyközpont részeit szemlélteti. Valóságos pedagógus ez a pajtás: első látásra érezteti rajzával azt, amit tudni kelt a szívről. az ügyről. Több rajzát is itt látjuk a. kiállításon. Megkérdezzük tőle, ha, a. nyolc osztályt elvégzi. mit fog csinálni?

— Tovább tanulok — mondja Szarka Mária pajtás — s igyuk, 'zeni. hogy jó rajztanár lehessek. Igaz, még soka’, kelt tanulnom, de hála a vártnak Rákosi elv- társnak. hegy ez lehetővé vált. az egyszerű dolgozó paraszt gyermeke is elkerülhet arra az iskoláira, ahol képességeit tovább tudja fejleszteni.

Nézzük tovább a kiállítási. Megtaláljuk a farügyek különböző fajtáit szépen rendezve. Látni.

hegy a pajtások nagy gondossággal készítették. Mellette fakéreg gyűjtemény látható. IU van Krá- nicz József pajtás munkája is, aki iiQin törődve a, hóvá!, a szél. lel gyűjtötte össze a fakérget. Meg is ■van az eredménye, meri gyűjteménye alatt otf van az osztályzás is: (.00 százalékos ötöst kapott rá. Megkérdezzük Palkó, vies Lacit, aki hetedik osztályba jár. hogy ö mit készített a kiállításra? Szomorúan feleli, hegy semmit. Ö inkább a rendezésben segédkezett s amint később beváltotta ö csapa.lvezelő és segítette társait a kézimunkák elkészítésében.

Az uftörök kiállítása szép, tanulni lehet belőle. Vindics Vilmos gyakorlóéves tanár nem sajnálja az idejét, állandóan foglalkozik a pajtásokkal, die a pedagógusok is valamennyien segítenek munkájában. A kiállítást vagy 200-an nézték meg akik isméi rneggyö- zödholfck arrói hogy a gyermekekkel milyen nagy gondossággal foglalkoznak az iskolában, mire tanulják őket. Sete. szülőnek eszébe jut, hogy a múltban ilyesmiről vem is álmodtak. Természettudomány helyett babonád {éves hiedelmeket tanuljak. Ma így tnnit- iák iskoláinkban p fiatalságot, akiknek számára épül szépülő or- * szágunk. akiknek feladata tesz a * kommunizmus építése. j

(P. L.j I

A kultúrotthon nemcsak megépült — u kultúrotthon él

A koratavaszi estében messzire világítanak a bucsutai külturotthon ablakui. A vidám élet zaja bizonyítja: a kultúrotthon él, munka folyik minden termében, szobájában. Érdemes benézni, mivel töltik estéjüket ci bucSutai dolgozó parasztok.

Vagy tizen rádiót hallgatnak. Várják az esti híreket.

— Minden este itt vagyunk — mondja Tóth György dolgozó paraszt — újságot, könyvet olvasunk. Persze ehhez megkapjuk a sajtóbe. számolókon az irányítást. s tudjuk mihez mit olvassunk— Mivel töltötték estéiket, amíg nem volt kuliurotthonuk?

— A híd vége ken gyűltünk össze s megtárgyaltuk a napi eseményeket. Sokszor esett szó akkor is a kulturotthoni-ól. Hiányzott nagyon s most. hogy megépült, élünk a lehetőségekkel.

Hóbor Lajos középparaszt is az esti hírekre vár. Ö az énekszakkör tagja.

— A járási hulturversenyre készülünk — büszkélkedik. Joggal teszi. hiszen híre van már énekka ruhmk. amelyben n 20 évesekül egészen 60 évig ott találjuk c bu c utal dolgozókat.

Karakói Árpád a sakk- és ping pongszukhör lelkes tagja. Egyik asztalnál 14—16 éves fiatalok küzLátogatás Bucsutáu

denek a sakktábla felett. Komoly erők, fegyelmezett sakkozók valamennyien.

Egy másik teremben a színjátszók Fehér Klára Becsület c, színdarabját tanulják. A DISz és az úttörők együttese készül a bemutatóra. /

Most lépett be Salamon József dolgozó paraszt. 30 napot dolgozott társadalmi munkában a kultúrotthon építkezésénél.

— Nem volt hiábavaló munka — mondja boldogan —. ha csuk az elmúlt bucsutai kulturbemutatót is említem, megérte. Ilyen szépet még nem láttam s ezt a kultúrotthon- nak köszönhetem.

t Az egyik asztal mellett Salamon rstván dolgozó paraszt bánkódik• 52 éves és mióta operálták a torkát. elromlott a hangja. Korabeli társai ott vannak o.z énekkarban s ö nem énekelhet.

Böcskei Ferenc is, mint minden- ki — „hazajött“ a kultur otthonba.

— Valamikor csak a korcsmába tárhattunk —- emlékezik.

— És nem hiányzik a korcsma?

— Nekünk? — csodálkozik — 'őszen itt felt-lói jak magunkat.

zömével büszkén lehint végig ^ rádión, könyveken, újságokon, min Jenen.

Három pedagógus van a községben, de oft találjuk őket mindenI

teremben. Böcskei Istvánná a színjátszó csoportot irányítja. Pethö József az énekkart és a sportolókat.

~— Most már felszárad az udvar — mondja Pethö József — s megkezdjük a röplabdaedzéseket, amiben főleg a lányoknak szánunk nagy szerepet.

Kiss Gyuláné a lánccsoport lelkes vezetője*

Az esti foglalkozások között már folyik a íeruezgetés is. Most még gázzal világítanak s fűiének- Nemsokára náluk is kigyullad a villany s akkor a nagyteremben a filmek még közelebb hozzák a bucsutaiak- hoz is a felszabadult ember kuitu. ráját.

Terveik között ott szerepei a kultúrotthon környékének virágosl- tása, fásítása is. Bánokszentgyör- gyöt már versenyre is hívták az utccfásításban.

Nem nyugszik, nem elégedik meg Búcsút a népe eredményeivel. Mindig többet, jobbal akar — a fejlődés utján halad. Bátrak ezek a léének s mv^mufitfák a parasztságrejlő erőt; fogékonv-ögot az uj

\rán*. a huVura szeretőiét, s a bá- ■or kezdeményezést.

Ehhez adjon kiapadhatatlan erőé a kultúrotthon széleskörű műnkét*-