Zala, 1952. március (8. évfolyam, 51-76. szám)

1952-03-20 / 67. szám

Két község — kétféle eredmény A tervkölcsöii negyedik sorsolása ele A becselielyi KákosS-(sz miinkafel^jáolá^a és fcrscayltíliívúsa április l«i*c 0. összes rét és legelő terüle­tünk tavaszi ápolását; befejezzük. Ha a pártszervezetek ilyen tor­nában segítik a tanácsok munká­ul, akkor a begyűjtést, a tavaszi munkát sikeresen megvalósíthatják. Helyes lenne, ha a két község pártszervezetének vezetősége a tanáccsal együtt kö­zös megbeszélést tartana, ahol munkamódszerüket átadhatnák 8 ezzel elérnék, hogy Petrivente pártszervezetének és tanácsúnak munkája is megjavuljon, (P. L.) kölcsön előirányzott feszegét. Bébi zonyosodolt. hogy dolgozóink fo­rintjaiból valósult meg ötéves tervünk, a béke terve. Nem sza­ladtunk külföldre kölcsönért. nem hallgat unk a csábítg&tásra h^ nem a saját erőnkből építettük fel az országot. A Duna part­ján. az adonyi kanyarban uj vá­ros szüle:et't, Sztáli«város. amely­nek házait modern építészetünk alkotta meg. Budapesten a Föld­alatti Gyor&vasut mélyen a Duma medre alatt néhány perc alatt viszi a dolgozókat Budáról Pes're, vagy vissza, a tiszalöki vízlépcső megéphésével sokezer hold földet fogunk megöntözni. Bányavidékeinket is fejlesztjük, hogy el tudják látni fejlődő ipa­runkat szénnel• Komlóra az * fel­adat vár hogy SzíáUnváros1 lássa el fűtőanyaggal. A Horthy- Magyarország kis bányász vityi- 1 óiból korszerű, éa modern bá­nyászváros ^születik. A Borsodi Vegyiművek Kazincbrrcikán szintén hatalmas ipari várossá fejlődik. Megyénkben kialakult ipari üzemek, az egyre fejlődő gépál­lomások. falvaink széles könyv­tári hálózat*1, mozik, tájszinhá- zak, kulf uráhk fejlesztése, a tér-' m elősző vetkezeti gazdálkodás ki­szélesítése és ötéves tervünk sok. ezernyi más formája — mind, mind a dolgozók forintjaiból szü­letett meg. Az imperialisták nyugaton eszeveszett fegyverkezésbe kezd­tek. éa mindenütt igyekeznek ki­építeni had i támaszpont j aikat, Nyugat-Német országot fegyver­zik fel, akárcsak az intervenció korában. Háborús céljaikhoz a dolgozóktól elrabolj- pénzt hasz. nálják fel. Fogcsikorgatva néznek reánk és szeretnék elért ered­ményeinket megsemmisíteni, Amíg az imperialisták háborúra ké­szülnek, — addig a mi orszá­gunkban békés építést, folyta­tunk. Békés építésünket világo­san megmutatja a mai tervköl- csönscrsciás is. Ma ismét megfordul a szeren­csekerék. és közel 'nyolcvanmillió forintot sorsolnak ki hazánk egyik legnagyobb ipari városá­ban. Miskolcon. Ma, amikor az első nyertes számát mondja az úttörő pajtás, mindenki tudja, hogy nemcsak a szerencsés nye­rő, hanem az egész dolgozó nép részese a terv eredményeinek. Nagy Ernő Tanácsaink egyre fokozottabb feladataikat akkor tudják mara­déktalanul megvalósítani, ha a pártszervezetek segítik a tanács munkáját és a munkából nem ma­rad ki az ellenőrzés, Megyénk be­gyűjtési tervével elmaradtunk. En­nek egyik oka, hogy a pártszerve­zetek a begyűjtésben magára hagy­ták a tanácsot. Ahol a begyűjtés végrehajtásából hiányzik a párt irányítása, a poli­tikai felvilágosító munka, ott a be­gyűjtés vontatottan, lassan halad. Nézzük inog két tanács, két köz­ség begyűjtési eredményeit. Potrí- vento lemaradt az első negyedévi terv teljeütésében. Tojás 61, ba­romfi 97, vágómarha 93, sertés 34 százalékra teljesítve. Mi annak az oka, hogy a százalékok ilyen arány­talanok? Kramalics István, a párt- szervezet titkára ritkán vesz részt a tanácsüléseken, ha részit is vesz, ritkán szól hozzá, egy kézlegyintéssel elintéz mindent. — Úgy ís jól megy — mondja Nem tesz semmit, hogy a ta­nácsülés határozatot hozzon a munka meg javítására. Nagy hiba, hogy a pártszervezet nem foglal­kozik a tanácstagokkal, nem ta­nítja, neveli okai-. A tanácselnök elvtárs nem emlékszik olyan alka­lomra, amikor a pártititkárral együtt megbeszélhették volna fel­adataikat és azokat a párt segít­ségével megoldódták volna, A párt- titkár elv társ nem is tartja fontosnak az ellenőrző munkát, mert a ta­nácshoz is ritkán jár el. A tanács­elnök már többízben kérte, keres­se fel őkelt és segítse munkájuk­ban, azonban a felelet az volt, „nem érek rá, kevés mindenre az idő“. Vájjon a népnevelömunkára ju‘t-e idő? A csoportos agitácíóról csak uiságbpi olvastak, azonban munkájukban nem vált lenditökerékké. Természetes, ha ezt a pártszervezet vezetősége csak el­olvassa s nem tanulmányozza, nem alkalmazza népnevelő munkájában, akkor a begyűjtési tervük teljesíté­sében lemaradás mutatkozik. Kramalics elvtárstól többet vár a párt, a dolgozó nép. Minit a falu első embere példát kell mutatnia és mindannak, amit az öthetes pártískolán tanult, ak­kor lesz eredménye, ha nem a fü­zetében imiarad, hanem igyekszik megvalósítani munkájában. Nem szabad előfordulnia annak, hogy a pártszervezet az ellenőrző mun­kát teljesen nélkülözze, mert a hi­bák sorát követik el, amelyek egy­re növekedni fognak, ★ A rigyáci pártszervezet megva­lósítja a tervet, amit a párt és a kormány megszabott. A pártszerve­zet gondot fordít a tanács munká­jára, foglalkoznak a tanácstagok­kal. A párttitkár elvtárs rendsze­resen résztvesz a tanácsülésen, ahol már sok esetben javaslatot tett cgy-egy határozatra, amelynek megvalósításával munkájukat ered­ményesen elvi-gézt ék. A párttitkár elvtárs mindennapos a tanácsnál. Nem elégszik meg, hogy szóval el­mondják a beadás Százalékát, ha­nem előveszi a vét éli je gyeket is. A pártszervezet nagy gondot fordít uz állandó bizottságok munkájára, s hetenként értékelik, megszabják fel­adataikat. A tanács dolgozói ér- úk. hogy a párt segíti őket a Munkájukban, s ennek nem kis részé van az első negyedévi tervük eredményeiben: tojás 114, adó 126, vágómarha 100, baromfi 95 száza­lékra van teljesítve a községben. A hizottserlesf pedig ütemterv szerint teljesítik. A begyűjtési tervüket a pártszervezet segítségével minden hétre felbontották. Most már napokra is felbontják, hogy lássák, a községnek mii kell naponta teljesíteni. Ha vdAmiből lemaradás van, azonnal mozgósít­ják a népnevelőket. Azonban még itt is van a munkában javítani való. A csoportos agitáciőról megfeledkeztek, illetve egy-két esetben szervezték meg Esténként 10—15 dolgozó paraszt összeül és elbeszélgetnek munka lukról. A pártszervezetnek nagyobb gondot kell iordnani a csoportos agitáció formáira meg kell szerveznie, hogy a dolgo zó parasztok egy-egy fejlett nép­nevelő irányításával szabják meg a teendőket. Ma fordul ismét a szerencse kerék hogy újra sokszorosan visszafizesse dolgozóinknak a tei-vkölcsön jegyzés napjaiban befizetett forintjaikat. Amió a a kcllcsönjegyzés megtörtént, nem teltek el sem évtizedek, sem pedig zz évek hosszú sorai. Még a 30-as évek elején négymillió koldust számláltak Horthy Mngyaforszá. gab an. Móricz Zsigmond irta: ..... Harmincezer munkás ott he. ver gyatra házakban, ott töltik az egész telet a subájukban, a.- fűtetlen lakásban és szidják á rossz csempészett dohányt, vagy a falevelet... — Pedig r— újra lehetne berendezni az egész or­szágot, esik ezzel a harmincezer munkással”. Egy izem és érthető szavakkal irta meg ezt a mon­datot Móricz Zsigmond — s ezzel vádat emelt az urak dáridója felé és megmutatta a kiutat a szolgaságból. Azóta azonban fordult az idő kereke. Kezébe vette sorsát, a dolgozó nép. Az eltelt rövid idő megmutatta, hogy a koldusok, az elnyomottak országából miként váU ez * föld a dolgozók hazá­jává. Zala megye az ország el­maradt. iparilag fejletlen megyé­je volt. Ma már hatalmas, mo­dern ruhagyárából ezrével ke­rülnek ki dolgozóink részére a ruhák. A csillogó gyapottáblák azt mutálják, hogy a szovjet példa és útmutatás nyomán ná­lunk 'sincs lehetetlen. Dolgozóink mint egy méhkas úgy forrtak össze a tervköl csőn jegyzés idején s adták forintjaikat az állam­nak. hogy a szocializmus építésé­nek feladatát végre tudjuk haj­tani. Sokan lemondtak több havi keresetükről, hogy Eegifsernek Mások tehetségükhöz miérten adták összp pénzeiket, abban a tudatban, hogy ezt sokszorosan visszakapják. Nem csalódtak, mert nemsokára itt is, ott is gomba-módra kiemelkedtek a földből ű gyárak, a házak, az is­kolák. Az ellenség itt is igyeke. zett aknamunkát végezni, azt mondotta; Minek jegyeztek terv­köl csont, úgy sem fizetik vissza. A klerikális reakció az iskolák­ban a _ gyerekek között fejtett ki agitációf s abban reménykedett hogy megingathatja dolgozó né­pünk ég államunk közötti, szoros kapcsolatot. Az ellenség és a klerikális re. akció aknamunkája lelepleződött. Dolgozóink sokszorosan túlszár­nyalták, túlteljesítették a terv­Mi, a írccsehely-szurdapusztai Rákosi termelőszövetkezet dolgo­zói április 4, hazánk felszabadu­lásának tiszteletére az alábbi fel­ajánlást tesszük szocialista ha­zánk felépítése és ötéves tervünk sikeres megvalósítása érdekében. 1. Termelőszövetkezetünk DISz tagjai vállalják, hogy saját erő­ből ‘300 személyt befogadó kul- turotthont készítenek átalaldtás- saJ, beépített színpaddá!, 2. A tagság félévi tojás- és ba­romfibeadási kötelezettségét 100 százalékban teljesíti. <1. Aprilir. 4-re 200 férőhelyes hizlaldát építünk. 4, Az árpa zab, lóhere vetését befejezzük. 5. Az őszi Vetéseket, a tavasziak alá vató fogasolást és héngerezésfc, valamint a iéjtrágyázást elvégez­zük. ^. I I 7. Gazdaságunk területén lévő főbb árkokat kitisztítjuk, hogy te­rületünk a tavaszi áradástól men­tesítve legyen, 8, Terméíó'szövc tkeZetünkbeii a legkisebb fegyelmezetlenséget Is felszámoljak. 9, A nőket a tavaszi munkákba I fokozottabb mértekben bevonjuk, a személyes felelősséget elmélyít­jük. Ezért felelős a pártszervezet és a tsz vezetősége, 10. A fenti pontok értelmében a járás összes termelőszövetkeze, tét és termelőszövetkezeti cso­portját versenyre hívjuk. A ver­seny kiértékelésére a járási párt- bizottságot és a járási tanács me- ! zőgazdasági osztályát kérjük fel j Szabó József tsz-eliiök. | DEL K AZ 4USZTÁN MÁR VETNEK. A Szovjetunió déli kerületei bep már megkezdődtek a szántó­földi munkák, Dél-Kazahszíán területében elsőnek uz lljiCS-kolhoz kezdte meg a vetést. A képen láthatjuk, amint M. Ajbuzov iruk-. torista gépcsoportja a vetéssel eg yütt végzi a kultiválást. LOLYIK A TAVASZI VE'lÉS Dolgozó parasztságunk versenyben végzi, a tavaszi munkákat. Országszerte teljes erővel folyik a tavaszi vetés. Képünkön a szentendrei gépállomás traktora és vetőgépe lát­ható. Az ürömi Béke-tsz tagjai b etöltik a gépbe a vetőmagot. A megye több községében már­cius 17-én megkezdték a tavaszi nautikákat. Élenjár a novai Vörös Zászló termelőszövetkezet. Elve­tettek 3 hold vörösherét. A tér­J ZatasZeni mihál y szövetkezet i községben április 4-e méltó megünneplésére alakult előkészít ö. bizottság elhatározta hogy pél­dát mutat a tavaszi munkák elvégzésében és kiszélesítik a vem s enyrn ozgahna. t. A. községben a Felszabaduld s iermelőszövétkedet kezdte meg elsőnek a simiiózást és vöröshere vetéséi. Március 17-én egy nap alatt 10 holdat simitóztak el és v eleitek be lófogattal. Becsehelyéü a Szabadság ter­melőszövetkezet látott elsőnek a munkához. Eddig 5 hold zab alá készítették el a talajt és vetettek cl. A letenyei gépállomás trakto­rai kivonultak a brigádlielyekre. A héten 10 hold zab és 13 hold árpa vetését akarják elvégezni. Galambok község egyénileg dolgozó parasztjai március 18-áu 20 bold föld fogasolását végezték el. „Edes-faét“ március 23-igg Pártunk és kormányzatunk de­cember 2-i határozata a jegyrend­szer megszüntetéséről éá a mező­gazdasági áruk szabad forgalmá­ról alapvető, gyökeres fordulatot, uj fejezetet jelentett szocialista kereskedelmünk feladataiban is. A határozat a dolgozók bérének és fizetésének rendezése mellett gondoskodott arról, hogy a leg­fontosabb közszükségleti cikkek továbbra Is Változatlan áron ke­rülnek forgalomba, Így nem emelkedett az édesipari termékek, cukorka, csokoládé ára sem. Kor­mányzatunk figyelembe vette azt a körülményt, högy az édességáru fogyasztása egészségügyi szém­Különös jelentőségé van éppen hazánkban az édesipari termé­kek, cukorkaáruk egyre növekvő forgalmának, ahol az 5 éves terv nyújtotta lehetőségek következté­ben az életszínvonal egyre emel­kedő tendenciája mind nagyobb néprétegekét von be az édesipari fogyasztók körébe, Gyáriparunk az egyre fokozódó mennyiségi és minőségi igények kielégítése érdekében nagy' vá­lasztékú, uj minőségű és fajtájú édesipari termékek gyártását kezdte meg. Anagykereskedelmi és kiskereskedelmi vállalataink folyó hó 16—23-ig terjedő időben megrendezendő pontból is milyen elsőrendű fon­tosságú. Az édesipari termékek fogyasztása nemcsak a gyerme­keknek és betegeknek szükséges hanem a normálisán táplálkozó felnőtt embereknek is bizonyos ménöylségü alapédességve van szükségük, mely fokozza &2 élet- tevékenységet. „ÉBEíü-M.áT" keretében mutatják be dolgozó­inknak az uj minőségi és válasz­tékú cukorka árukat. Felhívjuk a vásárló közönség figyelmét arra, hogy á nápbolt , és szövetkezeti árudákban tekint- { sók meg az áruk választékossá- * Sß .ás* jő minőségét. A tavaszi vetés hírei | meló'szövctkezefe példá ját követték a község egyénileg dolgozó pa­rasztjai és eddig elvetettek 10 holt! Vörösherét és több mint SO * holdat simitóztak.

Next

/
Thumbnails
Contents