Zala, 1952. március (8. évfolyam, 51-76. szám)

1952-03-19 / 66. szám

Kétpárttitkái* — közős célért az öthetes pártiskola után A nagykanizsai öthetes pártis- kólán titkárok és vezetőségi ta­gok vesznek részt. A politikai ok­tatás elengedhetetlenül szüksé­ges, hogy a falusi pártszerveze­tek a mezőgazdaság fejlődését jól irányítsák és a falunak igazi irá­nyítóivá, váljanak. Az elmúlt öthetes iskolán nagy fejlődésen ment keresztül Dujics La jós Mi­háld község pártszervezetének páxttitkára. A záróünnepély előtti napokban már tervezgette, mit is fog megvalósítani odaha- .«sa? Megkérdezzük Dujics elvtárs­id!, hogyan került az iskolára? —■ Amikor megjöttem Szovjet­unióból, fogságból — mondja Dujics elvtárs — felkerestem a pártszervezet titkárát s elmond­tam neki, mit tanultam ott. Mun­kát kértem tőle, amiből bőven ju­tott s azt igyekeztem megvaló­sítani. 1949-ben tagja, lettem a pártnak. Erre a pillanatra gon­doltam akkor, amikor pártmun­kát kértem, mert megtanultam, hogy csakis a párt iránti szere­tettel, fokozott munkával tudom kiérdemelni, hogy a párt tagja lehessek. A beadási kötelessége­met mindig az elsők, között tel­jesítettem Két év telt el s egy­re többet olvastam a sajtóból, hogy a dolgozók Írásaikkal kö­szönik meg a pártnak, hogy az iskolán résztvelietnck. Bennem is élt a vágy, hogy tanuljak. A községből több elvtárs pártisko­lára került. Velük együtt, örül­tem, mert tudtam, hogyha jó munkát végzek, én is elkerülök oda. El is jött a várvavárt pilla­nat, a párttagság 1951-ben meg­választott párttitkárnak, Ez ar­ra kötelez engem, de minden kom­munistát is, hogy még jobban vé­gezzem a pártmunkát és követ­kezetesen harcoljak az ellenség­gel szemben. Ehhez a munkához adott nagy segítséget a most el­végzett öthetes pártiskola, Megtanultam, hogyan kell fogyatkozni a becsületes dolgozó parasztok­kal, a DISz-fiataiokkal, amit bi­zony azelőtt a rossz munkamód­szerem miatt elhanyagoltam. Tu­dom azt is, hogy a pártszerve, zet munkája akkor lesz jó, ha a párt- és a kormányhatározatokat megtanuljuk és azt végre is hajt­juk. Odahaza először a pártszer­vezet vezetőségét erősítem meg, ellenőrzőm, hogyan folyik a, köz­ségben az oktatás. Nagy gondot fordítok a DISz-fiatalok politikai körére. A községben a begyűj­tés fokozására, a tavaszi munkák sikeres elvégzésére olyan népne- velőcsoporíot állítok össze, amely a népmüvelömunka legbeváltabb módszerével, » csoportos agsiációval lógja feladatúit elrégcím.--- Eddigi munkánk hiányossága volt, hogy nem biztam meg fel- adattal azokat a jól dolgozó kö- zé.pparasztokat, akik az elmúlt évben is jó munkát végeztek. Most őket is bevonjuk a tömeg­szervezetek munkájába, hogy olt fejlődhessenek és erősíteni tudjuk velük pártszervezetünket. A tanács munkáját is segíteni fogom s ellenőrzőm, hogy a be­gyűjtési Vendeleteket hogyan hajtják végre, mert nem szabad, hogy községünk ebben az évben elmaradjon a többiektől. Ez nem­csak a község szégyene, hanem a pártszervezet rossz munkájának is tulajdonítható. ★ Dujics elvtárssal együtt tanult az iskolán Molnári község párt­ot kára. Andrasek István elvtárs. Mindkettőjük nagy fejlődésen ’«ont keresztül, szorgalmasak vol­tak. Hallgassuk meg, mit mond Andrasek elvtárs, aki délszláv ktizséglxil jött el az iskolára, hogy elsajátítsa a bolsevik vezetés módszereit. 4 — Nagyon sokat tanultam — mondja Andrasek elvtárs — csak hiba volt, hogy nem tudtam jegy­zetelni, mint a többiek, mivel anyanyelvem nem magyar, ha­nem délszláv. De azért azon le­szek, amit elsajátítottam, azt a határszéli községemben meg is valósítsam. Számomra meglepő volt az, hogy pártiskolára kerül­tem, Mikor kezembe vettem a megbízólevelet, eszembe jutott a múlt, amikor minket az ország legutolsó emberének tartottak. A nagyurak, a botosispánok nem en­gedtek együtt dolgozni bennün­ket a magyar anyanyclvüekkel, csúfoltak, szidtak bennünket. iMost pedig a párt megbízott az­zal, hogy az iskolán tanulhassak. Ez nemcsak nekem, hanem csa­ládomnak, a község dolgozóinak is nagy örömet és megtisztelte­tést jelentett. Igyekeztem is az iskolán. Nap, műit nap érdeke sebbé vált az iskola. Olyan kér­désekkel találkoztunk, amelyek munkánkban gyakran előfordul­nak, csak az volt a hiba, bogy ezekre a kérdésekre nem tud­tunk feleletet adni. Nagy segít­séget kaptam, amikor a tanács munkájáról tanultunk, mert bi­zony ezidálg nem láttam tisztán, hogy mi a feladatom és mit kell tennem, hogy a tanács jól végezze munkáját. Most már megtanul­tam, kötelességem segíteni, taná­csokat adui s ezzel szemben a pártszervezetnek jogában van fe­A első negyedévi tojásbeadási kötelezettségét február utolsó napján már 101 százalékban tel­jesítette Zala!övő dolgozó paraszt­sága. Az eredmények a begyűj­tés minden, részén hasonlóak. Ba­romfi!) (’adásban is túlhaladtak a 100 százalékon és nem messze állnak ettől az eredménytől a tej és élőállatbeadásban sem. Az eredmények elérésében élen­járó szerepe van a pártszervezet­nek. Megszervezték a csoportos agitáeiőt és így a dolgozó parasz­tok széles rétegei alaposan meg­ismerik feladataikat. A pártszervezet irányításával jő munkát végez a községi ta­nács. Jól szervezték meg as ál­landó bizottságokat is. — A műit év tapasztalatain okulva most nem vállalt magára minden feladatot a végrehajtóbi­zottság — mondja Árok elvtárs, a tanács elnöke —, hanem mun­kába állítottuk az állandó bizott­ságokat. Első feladatunk volt a begyűjtési állandó bizottság lie- lyei? megszervezése. Hiba volt, hogy a múlt évben egy körzetből valók voltak tagjaj ennek a bi­zottságnak. Az idén a növekvő feladatok megoldása érdekében a község minden kerületéből válasz­tottunk be egy-egy tagot, A begyűjtési állandó bizottság tagjai üléseiket rendszeresen megtartják, megbeszélik felada­taikat. Munkájukra jellemző a saját példáit altatásuk. A bizott­ság valamennyi tagja teljesítette első negyedévi kötelezettségét és utána meglátogatták a körzetük­ben lévő elmaradó gazdákat. —- Az ilyen irányú munkánk­nak különösen az elmúlt két hé­ten mutatkozott szép eredménye — mondja Árok elvtárs. A másik, szintén fontos felada­tot betöltő mezőgazdasági állandó bizottság is jó munkát végez. A községben a termelőszövetkezeti csoportok tagjaiból választották őket. Kötelességük állandóan el­lenőrizni, irányítani a mezőgaz­dasági munkákat. Ennek elérése érdekében állandóan megbeszélé­seket tartanak a termelőszövetke­zeti csoportok vezetőségeivel, an­nak elnökeivel és átadják szá­mukra a tanács utasításait. Megszervezte a mezőgazdasági állandó bizottság a dülőfelelősö- ket is. Mivel Zalalövő szövet­kezeti község, úgy osztották be őket, hogy a még egyénileg gaz­dálkodó egy-két dolgozó paraszt területén a község mezőőrei a fe­lülvizsgálni a tanács munkáját, amelynek végrehajtása elő fogja segíteni a község begyűjtési és mezőgazdasági munkában elért eredményeit. Hiányzott Andrasek elvtárs a községből, mert a begyűjtésben lemaradtak, magára maradt a tanács is, Andrasek elvtárs szó- montartotta mindig, hogy a köz­ségben mi történik és bántotta is, hogy most lemaradtak, hiszen a* elmúlt évben mindig példát mu­tattak. Most megszervezik újra a cso­portos agitáclót, mert a télben nem volt olyan este, hogy vala­melyik gazdánál ne ültek volna össze a szomszédok. Az utóbbi időben ez ellanyhult. A község elmaradását a jó csoportos agitá- cióval megjavítják, a pártszerve­zet és a tanács tagjai pedig pél­dát mutatva teljesítik kötelezett­ségüket. Andrasek elvtárs ezt megköveteli minden kommunistá­tól és vezetőtől, mert az iskolán sokat tanult a példamutatásról, az igazi hazafiasságról. A két párttitkár elvtárs nagy lelkesedéssel indult haza, hogy megvalósítsák mindazt, amit ta­nultak. Iskolai munkájukat; a párt segítette s most is figyelemmel kiséri őket a mindennapi élet harcaiban. lelősek, a többi részén a csopor­tok tagjaiból választottalt szá­molnak be a csoportban folyó munkákról. A bizottságok munkáját állan­dóan segítik a végrehajtőbizott- ság tagjai az állandó, rendszeres ellenőrzéssel. Résztvesznek azok ülésein és felhívják figyelmüket az újabb feladatokra, az elköve­tett hibákra. Ennek az alaposan megszerve­zett munkának az eredménye, hogy a község minden termelő- csoportja határidő előtt teljesí­tette a Rákosi elvtárs születés­napjára tett vállalásaikat és az összes mezőgazdasági gépük, fel­szerelésük üzemképes állapotban vau. A vetőmag megtisztiva, előkészítve, a szükséges műtrá­gya biztosítva van. Várják azt a percet, amikor a földro lehet menni, hogy elsők között végez­zenek a tavaszi szántás-vetési munkálatokkal, amivel biztosítják jó terméseredményeiket. Népköztársaságunk fontos fel­adatnak tűzte ki a népművelési osZ- tályok elé, hogy a múlt átkos örök­ségeként ittmaradt analfabétizmust teljesen felszámolják. Dominkó Péter kacorlaki dolgozó paraszt 35 évet élt a múlt rend­szerben. Nem volt lehetősége arra, hogy megtanuljon irni és olvasni. — Zalabörzöneén nevelkedtem — mondja Dominkó Péter —, szüleim korún meghaltuk. Nagy nyomorban éltem, nem volt. aki neveljen. Kény­telen voltam Varga István kulik­hoz beállni szolgagyereknek már 10 éves koromban. Az egész napi munkámért azt kaptam, hogy dob. tak egy kis száraz kenyeret és ha leszakadt a ruhám, egy kis rongyot is akasztottak rám. A községünk­ben iskola nem volt. nem törődtek akkor az urak azzal, hogy a dolgo­zók gyermekei tanulnak-e vagy analfabéták maradnak? A kulák is mindig azt szokta mondani, mikor mondtam neki, hogy én is szeret­nék iskolába járni: „Minek a sze. génynek tanulni, elég ka annyit tud, hogy a pénzét meg tudja szám lálniPersze a szegény embernek akkor nagyon kevés pénze volt. *ehát nem kellett sokat számlálni Tíz évig dolgoztam a kuláknak azért, hogy az éhhalál tói menekül­jek. — 1933-ban megnősültem és Ka­Fapszfc László Zalalövőu az állandó bizottságok jó munkája biztosítja a terv teljesítését A zalaegerszegi és nagykanizsai ipari tanulók bulturmunkája ^ zombathelyen, a városi kuk ^ turliá/ nagytermében tar- tották meg vasárnap délelőtt a Munkaerötartalékok Hivatala Za­la és Vas megyei kulturbemutató- ját. A szépen feldíszített terem első soraiban foglaltak helyet a Pártbizottság, a Munkaerötarta- lókolt Hivatala, a népművelési osztály, a népművészeti intézet, a SzOT művészegyüttes, a Tánc­művészeti Szövetség, valamint Zalaegerszeg, Nagykanizsa és Szombathely ipari tanuló iskolái­nak, otthonainak képviselői. A DlVSz-induló és az üdvözlő- beszéd után a zalaegerszegi 311-es ipari tanuló iskola énekkara lé­pett fel, és elénekelte „Zengj Sztálinról éneket“ cimü dalt. Az énekkar szerepléseivel betöltötte a feladatát, azonban Tóth János szavalata egyhangú volt, mereven ragaszkodott a vers sorvégződé­seihez. A „Mcsszehangzó sző“ je­lenet fordulatos, mozgalmas és cselekményekkel teli volt. A sze­replők közül Császi Miklós és Ma­jor Gyula szerepeltek jól. Hedin- ger Jőzsefné és Dabis Irénnél megmutatkozott a lámpaláz. Da- bís Irén a pártaktiva szerepét nem jól alakította. A néző nem tudliatta meg, hogy mit akar mondani. A szavalok közül No- vák József emelkedett lei, köny- nyedén igyekezett a verset élet­hűen bemutatni. A. népi táncok közül a nagykínyi verbunkos elő­adása rugalmas és jő alakítás volt, de nem látszott meg az ere­deti nagykónyi népi motívum, „A jegyrendazer megszüntetése“ ci­mü jelenetben Keglovics Ervin, a spekuláns szerepét jól alakította. A csasztuskabrigád ' szereplése helyesen mutatta meg a múlt „tanonca“ és a jelen ipari tanulói­nak életét. A szombathelyi 282-es ipari tanuló iskola Sosztákovics Béke-dalával szerepelt. Különösen kiemelkedett a szombathelyiek kultúrműsorából Fagyejev köny­vének színpadi változata, az Ifjú Gárda eskületételének bemutatá­sa. Jó volt még a „Foglalt asztal“ cimü jelenetük. A táncok közül a birjáni leány­verbunkos és a párostánc nem töltötte be a feladatát, noha tap­sot kapott a közönségtől. A tán­cokban sohasem volt leányver­bunkos és az ilyen megjelölés hely­telen. Nem lehetett megállapí­tani. hogy ezt a táncot Birjánban járják-e, avagy mások költötték? A szombathelyi 280 és 281-es tanulóotthonok jobban felkészül­tek. A Tltoról és Francoról szóló csasztuskájuk jól ábrázolta az amerikai imperialisták ügynökei­nek munkájáét. A „Leányjáték“ népi motívuma szép és hangula­tos volt. „A legnagyobb erő“ ci­mü jelenetük, valamint az orosz népi tánc sikert aratott. JVT agykanizsát *U 3I0-es ipari tanuló iskola kulturcso- portja képviselte. Dicséretet ér­demel jól felkészült énekkaruk, amely már Zalaegerszegen is si­kerrel szerepelt Az énekkar „Rákosi a jelszónk", a „Szulikó“ és a „Süss fel nap“ cimü dalok­kal tudásának javát adta. A ze­neszámok közül jó volt Kampec István hegedű és Illés László tan­góharmonika kettőse, Az „Inota —Pentele“ cimü jelenet jól mu­tatta be a kozmopolitlzmus elleni harc szükségességét. A szereplők próbáltak élénken mozogni a színpadon, azonban mégsem tud­ták pótolni azt, hogy felkészület­lenül mentek el Szombathelyre, Felkészületlenségüket bizonyltja az is, hogy a szereplők többször megakadtak, mert nem tudták a szerep szövegét. Az orosz tán­cuk, valamint a „Balatoni zöldág tánc“ már jobb volt. A kulturbemutató után a szalc értök elmondották a megyei cso­portok eredményeit és az előfor­dult tipikus hibákat. Megállapí­tották, hogy a bemutató a Iiibák. ellenére is eredményes volt. A hibák felismerésével már köuy- nyebb lesz a kulturesopurtok munkáján javítani. Ezután, az ipari tanuló iskolák és otthonok kulturfelelősei, vezetői Ígéretet tet­tek, hogy felhasználják a tanul­takat és a hibákat, hiányossá­gokat kijavítják április 20-án, a Győrben rendezendő „Megyei kuk turverseny“ döntőjére. IV[ agy feladat előtt állnak Zala megye ipari tanuló is­kolái —■ Nagykanizsa és Zala­egerszeg. A kulturcBoportoknak azon kell lenniök, hogy jól fel­használják a hátralévő egy hó­napot. Igyekezniük kell, hogy szebb, nivósabb kultúrműsorral menjenek a győri döntőre. Kul- turmunkájuk akkor lesz sikeres, ha még nagyobb lendülettel, le­leményességgel, több kulturprő- bával indulnak a további sikere­kért. Nagy Emi. PáHhirek NagyKaxuzsán a VB nagytér* méhen 19-én szerdán este 7 éra­kor központi előadóval előadás lesz FELSZABADULT KÍNA címmel Kérjük az alapszerveze­tek tömeg szervezetek vezetőit, propagandistáit, népnevelőit, hogy ezen az előadáson minél nagyobb számban jelenjenek meg. Ágit. prop. oszt, Nagykanizsa., IGAZI ÖRÖM corlakra kerültem, A sorsom nem sokat változott, családos lettem, a lanulásra most sem volt lehetőség. Napszámból éltem, a munkát reg­gel korán kezdtem és este későn végestem. 1945 ben az én életem is megváltozott. Két hold földet kaptam, később teheneket vettem. A magam gazdája lettem. Ma nem kell másnak dolgoznom azért, hogy megszántsák a földemet ős nem kell 5—6 napot dolgoznom o.zért, hogy egy szekér fát hazahozzanak az erdőről. Mindenem megvolt már. Csak az keserített el, amikor lát­tam, hogy mások olvassák az újsá­got, könyveket, rendeleteket és én nem tudok írni és olvasni. A fele ségem és a gazdatársaim mindig mondták azt hogy van lehetőség arra, hogy megtanuljak írni. Az ősszel beszélgettem az egyik tani 'óval, aki felajánlotta azt, hogy 5 a saját munkája mellett megtanít engem írni és olvasni. Azóta rend­szeresen eljártam hozzá és most már örömmel mondhatom: rendsze­resen olvasom a Szabad Népet és n Zalát. Most már látom, hogy mi. lyen hatalmas erővel épül az or­szág, nem az urakrtßk, hanem ne künk■ Az újságból olvastam a le velezőb-ől is. Elhatároztam, hogy én is fogok írni a Zalának, s meg­írom azt, hogy már tudok írni és otvüsnh Dominkó Péter ma már boldog ember, mert azok közé tartozik, akik építik a szocializmust. t} kul­túra és a fejlődés útjára léptek. Dominkó Péter az első levelében a következőket írta: „Örömmel értesítem az elji ár za­kót, hogy már nem vagyok ana,fa­béta. Három hónapig tanultam, elő­ször nehéz munka volt, de most már olvasni és írni is tudok. Na­gyon örülök ennek, ismerem az öt­éves tervet és építeni akarom « szocializmust. Köszönöm ezt a tu­dást a pártnak, Rákosi elv társnak "„ Ezekkel az egyszerű szavakkal irta meg örömét és fejezte ki há­láját a pártnak, hogy ma már 6 is a művelődés útjára léphetett, Dominkóék élenjárnak a beszolgál­tatásban. példát mulatnak a dől- gozó parasztoknak. Az első ne­gyedévi beszolgáltatást tervet 39íi százalékra teljesítették és mindig elsők a terménybeadásban. — Én mindig példát mutatok a dolgozó paraszt társaimnak. Tudom azi, kogy ezzel elősegítem a köz­ség beszolgáltatást eredményét és a további fejlődésünket. Megígérem azt is, hogy ezután rendszeresen beszámolok levélen keresztül éle­tünkről, hogy ezzel is segítsem munkánk eredményeit. . (T. 'M.j

Next

/
Thumbnails
Contents