Zala, 1952. március (8. évfolyam, 51-76. szám)

1952-03-18 / 65. szám

A párt kibővített megyei választmányának ülésén elhangzott hozzászólásokból Varga Gyula elv társ, "Menyei járási titkár, hozzászólá­sában a párt és gazdasági vezetés -érdeseivel és a begyűjtés ered' menyeivel foglalkozott. A kultur- aéitációval, mint a begyűjtés elö- .segitőjével kapcsolatosan a követ­kezekét mondotta: — Kulturmunkánk nincs kapcso­latban ci begyűjtéssel, nem osztály- harcos. nem mozgósít a feladatok végrehajtására. A kulturmunka mint független valami szerepel a min­dennapi életben. El kell érnünk, hogy ezen keresztül is megmutat­kozzon a kommunista példamutatás, az állami fegyelem, az állammal zeinbeni kötelesség teljesítése. Baglcidi Károly elvtárs, a zalatárnoki gépállomás politikai helyettese a munkaerő kérdésével foglalkozva, a pártszervezetek fel­adatairól beszélt: — Falusi pártszervezeteink, gép­állomásaink pártszervezetei moz­gósítsák a tömegszervezeteket, lás- •sák el érvekkel a népnevelőket, hogy a nőket minél nagyobb szám­ba bekapcsolhassuk a gépállomások munkájába. Ez a felvilágosító és nevelőmunka folyjon továbbra is, hogy munkaerőink megszeressék munkahelyeiket és megszüntessük .1 lemorzsolódást. Pál Jáiiosné, j novai Vörös Csillag termelőszö­vetkezet tagja az »egy kotióalja csirke“ mozgalommal kapcsolatban elért eredményekről beszélt: — A oseporton kívül álló asszo­nyok is igyekezzenek baromfiállomá nyúlt növelésére, hogy beadásuknak idejében eleget tudjanak tenni, Csondor Vilmos elvtárs, 3 zalaegerszegi járási pártbizottság titkára értékelte a járás pártszer­vezeteinek munkáját — Pártunk fokozott feladatok elé ál'lit bennünket mezőgazdasá­gunk szocialista átépítése és a tér* ménybegyiijtós terén. Feladatainkat községi pártszervezeteink és a dol­gozó parasztság kapcsolatának meg­javításával tudjuk megvalósítani. Járási bizottságunk e kapcsolat kiépítését tigy segítette, hogy a helvszinen összehívtuk a legjobb pártonkivüli, beadását túlteljesítő dolgozókat s felhívtuk alapszerve­zeteink vezetőségének figyelmét az élenjárók munkába való bevonásá­ra. így értük el, hogy a községek többségében sikerült mozgósítani a begyűjtésre, a feladatok végrehaj­: fására. Kiemelkedő Pusztaszent- lászló községi pártszervezetének eredménye, mely hosszú időkön ke­resztül nevelte a pártonkivüiieket, a legjobb dolgozókkal erősített« pártunk sorait, amelynek eredmé­nye a nagyüzemi mezőgazdálkodás térén mutatkozott meg- Zalaistván- don jól oldották meg az uj be­gyűjtési rendelet ismertetését. A dolgozó parasztok maguk kérték a pártszervezetet, hogy ismertessék a rendeletét. Ez a község első ne­gyedévi tervét mindenből 100 szá­zalékig teljesítette. Ezt a kezdemé­nyezést felkaroltuk és általánosít­juk a járás minden területén. Ko­moly figyelmet fordítottunk a gaz- dalajstrom elkészítésének ellenőr­zésére, mert nem egy helyen vetet­ték fel a dolgozók, hogy ez az el­múlt évben hanyagul készült. Vol­tak olyanok, akik könnyen teljesí­tették beadásukat azért1, mert te* rületük egyrészéf eltagadták, s ezt a tanács nem ellenőrizte. Közsé­genként 50—60 hold esett ki a be­szolgáltatás alól. —- Fokozott gondot fordítunk a szovjet agrotechnikai módszerek el­terjesztésére. Ezeket az eljáráso­kat ismertető előadásokat dolgozó parasztságunk szívesen fogadja, amit bizonyít ez a megnyilvánulá­suk: azért nem alkalmazhattuk ez- ideig az uj eljárásokat, mert erről nekünk eddig senki sem beszélt. — Tapasztalatunk az, hogy a gépek kijavítását nem mindenütt végezték lelkiismeretesen. A brigá­doknak nem teljesen üzemkész ál­lapotban akarták átadni a gépeket. Ennek az lett volna a következmé­nye, mint a múlt nyáron, hogy a gépek kísebb-nagyobb műszaki hi­bák miatt leálltak volna. Fontosnak Bázakerettyén tartjuk megyénk üzemi levelezőinek első értekezle­tét. Az értekezlet sikerét bizto- sitja az üzemi pártbizottság jó előkészítő munkája. A pártbizott­ság tagjai már előre felkeresik a különböző üzemrészben dolgozó levelezőket, megbeszélik az érte­kezlet jelentőségét. A levelezők üzemi értekezleté­nek célja, hogy fokozzuk levelező­hálózatunk kiszélesítését, az üzem területén a versenyszellemet és a tartom, hogy a járási- bizottság munkatársai olyan szaktudással ren­delkezzenek, mellyel a hibákat fel tudják fedni és ki tudják küszöböl­ni. Általános tapasztalatunk, hogy a gépállomásokon nem adnak tág teret a kezdeményezésnek és a versenynek. Ezt az állapotot sür­gősen meg kell szüntetni, hogy a gépállomások még jobban hozzájá­rulhassanak munkájukkal az uj ag­rotechnikai eljárások bevezetéséhez, melyekkel hatalmas segítségét nyújthatnak a tszcs-nck és a ter­mésátlagot is nagyban megjavíthat­ják. Illés László elvtárs a SzOT megyei elnöke két kérdés­sel foglalkozott: a tömegszerveze­tek pártvezetésével és az ipari szer­vezetek módszeres munkájával a mezőgazdaság szocialista átalakítá­sában. w — A kampányok idején, egyes feladatok végrehajtásánál — mon­dotta — egyes pártszervezetek el­veszik a tömegszervezetek önálló­ságát és a feladatok elvégzésével megállapítják, hogy a 'tömegszerve, zetek önálló munkája nőm mutat­kozott meg. Ezen a területen meg kell javítani munkánkat: a tömeg- szervezetekben dolgozó kommunistá kát úgy kell megbízni feladatokkal, hogy saját területükön teremtsenek rendet, támasszák alá pártunk po­litikáját. A pártszervezetek ismer­jék meg a tömegszervezetek felépí­tését és munkáját. Nem Szabad el­hallgatnunk, hogy a töm égsz er ve ze­tek vezetőségei nem akarják meg. érteni a párt jelentőségét és nem kérik segítségét. Érvényesiteni kell a párt vezető szerepét a tömeg- szervezetekben. Szerdai számunkban folytatjuk) A levelezési munkánk további megjavítása érdekében a házaké- rettyei értekezhet eredményei és tapasztalatai alapján a közeljö­vőben értekezletet tartunk a na­gyobb üzemekben, állami gazda­ságokban. termelőszövetkezetek­ben és a járási székhelyeken. A bázakerettyei levelezők érte­kezlete csütörtök délután fél 5-kor kezdődik az üzemi ebédlő kister­mében. A bázakerettyei üzem levelezőinek első értekezlete dolgozók bírálatát. A pölöskei gépállomás tanácsülésén hozott határozatok a tavaszi munkák, a bő term ás biztosítékai A pölö.-ikei gépállomás meg­tűri ott a a termelőszövetkezetek és termelőcsoportok 1952 évi ta. nácsülését. melyen rámutattak az 1951-es év hiba irr, a gépállo­más. a termei őszövei kezetek munkájában. Juhász elvtárs. a gépállomás igazga ója ismertet­ne azokat a hiányosságokat, me­lyek akadályozták munkájukat. — Ig'y a későn, betakarít ott termények miatt nem tudták traktoristáink elvégezni. határ­időre az őszi vető-szántást és az őszi mélyszántást. Ezeket a hiányosságokat 1952-es évben a termelőszövetkezetek és empor, t ok számolják lel — Majd ismer, te!te, hogy a gépállomás milyen segítséget nyújt a munkák meg­könnyítésére. — Határidőre befejezzük a szántást, vetést, kapálást és csépi esnél, őszi vető- és mély­szántásnál segítségére leszünk a következeteknek és csoportok­nak. Beszélt a gépállomás hibáiról is A szövetkezetek és csoportok elnökei és küldöttei számtalan- szer fordultak különböző kérés­sel a gépállomás vezetőségéhez, ami ugyan meghallgatásra talált, de teljesítésre nem1, ha igen, ak­kor is későn. Nemi szégyélték megmondani, hogy milyen mun­kát végeztek a traktor isták egyes helyeken, A •nemesszeri csupor1 elnöke elmondta, hogy Pintér Im­re traktor ist a 20 hold szán a dán földet otthagyott. A pötrétoi csoport elnöke kijelentette, hogy ürömmel várják a traktoristákat. Budai Ferencet, aki jó munkát végzett náluk. Feltűnő volt az. hogy majd­nem minden szövetkezet és cso­port több politikai fel világosi ó munkát, kér. Erdei elvíárs a me­gyeközpont politikai küldötte megígérte, hogy több poli ikai segítséget lógnak az idei gazda­sági évben nyuj ani. Kovács Ká­roly traktorista örömmel jelentet, te ki hogy tr-k orista társai a téli politikai műszaki és gazda sági ok. áfásból komolyan kivet­ték részüket és a múlt évnél sok­kal jobban felkészülve kezdik meg munkájukat. Ezzel is jóvá akarják tenni c. műk évi hibái­kat. Ismertette, ho^' a traktoris- !ák verseny szerződést óhajtanak kötni a szövetkeze ek és csopor­tok nővé nyter me: jat éri brigádjá­val, a munkák határidőre való elvégzése érdekében. A pölcskei traktorjáták olyan munkát akarnak végezni, hogy a2 1953-as évbon minden csoport térjen át a közös gazdálkodás legfejlettebb fokára. Az ülés 5 határozati javasla­tot fogadott el: 0 A gépállomás igazgatója bizto­sit ja, hogy március 22-ig minden fenne! őszöve'kezeiben kint lesz­nek a munkagépek, ~ tavaszi munkát a legelső alkalommal megkezdik. ~ A gépállomás igazgatója 3 na­pon belül közli a tszcs és tsz el­nökeivel. hogy melyik körzeti mezőgazdász segíti á csoportot. A gépállomás igazgatója havonta 2 tsz csoport értekezleten vesz részt, 0 A gépállomás traktoros bri­gádjai és traktorosai versenyszer, ződési kötnek a mag.'sabb ter­méshozam elérésére a miniszter- tanács határoza ának ha áridőre való elvégzésére- A gépállomás igazgatója és a tszcs elnökei biztosítják hogy a versenyered­mények 10 naponként értékelve legyenek­| ti A tszcs-elnökök gondoskodnak arról, hogy a tszcs-ben dolgozó trak orosoknak megfelelő szállá­suk legyen. A traktorosok na­ponta Ieg.lább egyszer meleg ételt kapnak, melyet a traktoro­sok naponta kötelesek megfizet, ni hivatalos’ áron. A tfizcs elnöke biztosítja, hogy a mag-sabb terméshozam eléré­séért a növénytermelő brigádok határidőre elvég'zlk a növény- ápolási munkát. A gépállomás igazgatója úgy alakítja át a mrunkrgépeket, hogy minél több növényápolási munkát géppel le­hessen elvégezni­Kedd, 1952 máre, 18, 3 NYIKOLAJ ZS „AZ OROSZ REPÜLÉS A'IYJA Nyikolaj Zsukovszkij, a nagy orosz tudós és kutató —, akit Le­nin az orosz repülés atyjának nevezett — 1847 január 17-én szü­letett és legjelentősebb munkás­ságát a repülés terén fejtette ki, Zsukovszkij apja mérnök volt. Zsukovszkij szintén már iíjuko rában nagy érdeklődést mutatott a műszaki tudományok iránt. Ta­nulmányait a moszkvai egyete men végzete, lS68-ban szerezte meg a diplomát. Tizenegy évvel as első repülő gépek megjelenése előtt, mielőtt a Wright-fivérek korszakalkotó munkájukkal feltűntek — Zsu­kovszkij egy cikkben kifejtette a madarak repüléséről szóló elmé­letét és kimutatta, hogy a leve­gőnél nehezebb gép — szemben az eddigi felfogással — fennma­radhat a levegőben és ott tovább haladhat. Zsukovszkij ebben az Időben a moszkvai egyetem mechanikai intézetének vezetője volt. Nertn érte be elméleti ku­tatásokkal, hanem a gyakorlat- ban is kísérleteket végzett és ki­számította, hogy repülés közben mekkora a szárnyak felületén keletkező légáramlás. Zsukovszkij 1902-beu a moszk­vai egyetemen aerodinamikai la­boratóriumot rendezett be, szél. kürtöt szerkesztett és felemelke­dési kísérleteket végzett. A szá­zad elején jelent meg első jelen­tős tanulmánya, amellyel a re­püléstudomány élére került. A kutatómunka, amelyet tanítvá­nyával, Szergej Csapliginnal vég­zett, hatalmas lépéssel vitte elöbbro a számyfelületek problé­májával foglalkozó elméletet. Annak az elgondolásnak alapján, bogi' a repülőgép előrejutásához mesterségesen előállított légüres tér szükséges — uj aerodinami­kai módszert dolgozott ki. A Zsukovszkij által felfedezett és pontosan megfogalmazott tanté­telek alapjai az aerodinamikának. Nemcsak, mint tudós volt ki­váló Zsukovszkij, hanem elsőran­gú tanár kitűnő előadó is volt. Számos ötletes modellt talált ki és előadásain szemléltető példák­ban mutatta be találmányait, újításait. így egy alkalommal madarat vitt magával az előadó­terembe. A madárkát nyitott be- főttesüvegben szállította be. Minthogy a befőttesüvegben nem volt elegendő tér a felrepüléshez, a madárka hiába próbálkozott a levegőbe emelkedni. A tétel iga­zolódott, de ekkor a madárka hir­telen, szorosan az üveg falához simulva, néhány spirálist irt le és kiröppent az üvegből. Zsu­kovszkij nevetve mondotta:-— Na ez mindenesetre tanulsá­gos volt — elfeledkeztem a spi­rálisról!... 1917-ben a szovjet rendszer hatalomra jutásával Zsukovszkij munkája is nagy lendületet nyert, zsukovszkij ekkor töltötte be hetvenedik évét, do telve volt alkotó erővel. Határtalan lelie tőséget nyitott meg előtte a for­radalom és himeve percről-perc- re nőtt. Tudását a Szovjet Köz­társaság szolgálatába állította. A Zsukovszkij által megterem­tett laboratóriumok a fórra.da- lom után alapjai lettek a Köz­ponti Ae ro-Hy drodi n ami kus In tűzetnek. Ez az intézet ma Zsu k-ovszkij nevét viseli. Egyike «. világ legnagyobb, ilyen intézeté­nek. 1920-ban, tudományos mű­ködése félszázados évfordulóján Lenin elvtárs kományhatároz&tot irt alá, amely nagy összeget jut­tatott Zsukovszkijnak, valamint évenként kiosztandó Zsukovszkij- dijat alapított a repülés terén el­ért legjobb teljesítmények meg- jutalmazására Zsukovszkij 1921 március 17-én halt meg. Halála az egész emberiségnek nagy vesz­tesége. A Zsukovszkij Intézet és szá­mos más ebből fejlődött tudomá nyos intézmény jelentősen meg­könnyítette Sztálin tervének meg­valósítását: a hatalmas szovjet légiflotta megalkotását. Az avia­tikát, melyet a 90-cs években Zsukovszkij — úgyszólván egy­maga — minden erejével és tu dásával tovább fejlesztett, a. Szovjetunió sokezer tudósa és tervezője Zsukovszkij példája nyomán fejlesztette még tovább. Közülük többen Zsukovszkijnak tanítványai, asszisztensei voltak. A Szovjetuniónak ma hatalmas katonai- és polgári legiflottája van. A repülést a mezőgazdaság­ban, a népegészségügy terén, az erdészetben és halászatban is hasznosítják. A szovjet repülés jelentőségét nemcsak a repülő­gépek és a repülök nemzetközi tekintélye mutatja, hanem első­sorban a Honvédő Háborúban ki­vívott hatalmas győzelem, amely­ben a szovjet aviatikának nem csekély szerepe volt. Hogvan lettem tagjelölt? Nagy megtiszteltetés számom­ra, hogy a Magyar Dolgozók Pártjának tagjelöttje lehetek. Nagy öröm tölt el, mert bebizo­nyosodott több Ízben is, hogy a kommunisták azok az emberek, akik készséggel segítenek dolgozó tárnáikon, fáradságot nem ismer­ve tanítják, nevelik a pártonki­vüiieket. Én, hogy tagjelölt le­hetek, köszönhetem a pártnak, amely megbecsült emberként ke­zel és dolgozhatok. I>e sokat kö- szönhetek Tormási Erzsébet elv- társnőnek is, aki a pártszervezet tagja és Rákosi elvtárs születés­napjára azt a vállalást tette egy hónappal ezelőtt, hogy velem ál­landóan foglalkozik, segít a mun­kámban. Ez a vállalása teljesült is. Sokszor beszélgettünk és együtt mentünk el népnevelő munkát végezni, hogy a begyűj­tést községünkben fokozzuk. Igyekeztem mindig valóraváltani, amit a pártszervezet vezetősége reámbizofcf, Tudom, hogy párt- munkát végezni, a feladatokat végrehajtani megtisztelő feladat. Ezt csak akkor tudom jól elvé­gezni, ha állandóan képezem ma­gamat. A jövőben még többet ol­vasok, tanulok. Ezzel bizonyítom, be, hogy érdemes vagyok a párt bizalmára. SZABÓ GIZELLA Andráshida Bázakerettye iskolát Képi demokratikus államunk gondoskodik arról az egész or­szágban, igy Bázakerettyén ts, gyermekeink megfelelő helyiségben sa­játítsák el a szocialista tudományt. A Sz. M. és a nevelők az állami költségen túl társadalmi utón hozzájárultak ahhoz, hogy meg­nagyobbítsák az iskolát 2 tanteremmel, J uttöröotthonnal. szertárral és 2 szobás összkomfortos nevelői lakással. Az újjáépítési munkála­tokat 3 hónap alatt befejezték. A munkálatokból nagyon szépen ki­vette részét Kiss Istvánné a Sz. M. elnöke, a választmányi tagok, akik fáradtságot nem kiméivé a szülőkkel, tanulókkal, nevelőkkel együtt végezték a hideg időben is az építési munkálatokat. Horváth elvtárs az üzem párttitkára, a munkaidő után a késő esti órákban is szánfos szakmunkással együtt részivett a munkában, Kiss Istvánná Sz, M. elnök a választmányi ingókkal felajánlotta, hogy április 4-re az egyik tantermet padokkal látják el­Az iskola avatásánál <j2 úttörők színes műsorral emelték az ün­nepélyt. Dcvsy László nevelő, nagy segítséget adott ahhoz, hogy a bé- zakeyettyei olajmunkások művészeti és zenei tudásukat minél maga. sabb fokra fejleszthessék. A bázakerettyei munkások, szülök, nevelők bebizonyították, hogy munkájukkal helytállnak a kultúra békefrontjún. Amíg a szomszéd Titoéknál sínylődnek és nélkülöznek a gyermekek, addig nálunk bolt. dog, deriis, vidám életet és otthont biztosit pártunk, államunk ifi ósá­gunknak- RÓNASZÉKI FERENCNÉ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents