Zala, 1952. március (8. évfolyam, 51-76. szám)

1952-03-16 / 64. szám

TRAKTOBISTAK! Csatlakozzatok az andráshidai traktoristák 10S százalékos mozgalmához! Aíí undrishidaj állami gazdaság < raktoristáí a gépjavítások idejéxi Rákosi elvtárs születésnapjának u-ztelctére vállalásokat tettek a -iíiíűkák határidő előtti elvégzésé- Vállalásukat híven teljesítették, t abruár 18-áa megtartott próbafel- mnulá'ion már ofjt püffögött a gaz- <t..ság valamennyi traktorja, jelez­ve. hogy akár máris indulhatnának & földekre. A traktorísták újabb vállalásokat telitek ezen a napon, hogy egész évben megmutatják szeretetüket Rákosi elvtárs iránt. Versenyre hiv- iák az ország valamennyi állami gazdaságának traktoristáit az évi terv 105 százalékos teljesítésére. A próbafelvonulás után elcsende­sedett a gazdaság gépszínje, a traktorok katonás sorrendben álla­nak egymás mellettit. A cséplőgép- javításnál dolgozó traktoristák sza­bad idejűikben mindjárt odasiet­nek a gépeik melló és nézegetik őket. Ilyenkor ők nagyon sokat tudnak leolvasni róluk, bár a fe­hér festékkel rájuk írt betűk csak ennyit mondanak: „Előre a 105 szá. zalékos mozgalom teljesítésért.®-— Mi mindent megteszünk azért, hogy vállalásunkat teljesí­teni tudjuk, hogy idejében végez­zük el a gépi munkát —• mondja Tóth Gyula brigádvezető. — Gépeinket tökéletesen kija­vítottuk — mondja Devecser Fe­renc traktorista — és mi minden percet kihasználunk eredményeink elérése érdekében állandóan figyel­jük gépeinket és a legkisebb hibát is azonnal javítjuk. —• Traktoriítáínk eredményei­nek elérését elősegíti az is, ha alaposan kihasználják az egyórás karbantartási időt és minden leg­kisebb csavarmeglazulást is hely­reigazítanak —= mondja . Töth Gyula brigádvezető. — Ezentúl mi gondoskodunk arról is, hogy biz­tosítsuk a kellő mennyiségű üzem­anyagkészletet, melynek biztosítá­sát vontatóink vállalták. Gon­doskodunk arról is, hogy minden traktornál legyen megfelelő tarta­lékalkatrész, hogy ezek miatt «e legyen gépkiesés egyetlen esetben sem. Ezeknek a feladatoknak legjobb megoldásán gondolkodik valameny- nyi traktoros, amikor újra meg újra végignéz gépén, melyet már átvett szocialista megőrzésre. Ala­posan átgondolják területük adott­ságait is. Az andráshidai traktoristák moz­galmához az alsófafcofii traktoris- ták példájára csatlakozzanak me­gyénk állami gazdaságainak vala­mennyi traktorosai tervük mara­déktalan teljesítése érdekében. MEZŐGAZDASÁGUNK, ÁLLAT TENYÉSZ- TÉSÜNKIDŐSZERŰ KÉRDÉSEI A földművelésügyi minisztérium az orszájL. összes tangazdasága ré­szére állattenyésztési értekezletet tartott, melyen Magyari György elvtárs ismertette a Szovjetunió tudományos munkája eredményeit, valamint az ott gyakorlatban be­igazolódott tapasztalatok átülteté­sének lehetőségeit. Az értekezleten való részvétel után úgy érzem, nemcsak hozzánk, tangazdasági állattenyésztőkhöz szóltak szavai, hanem minden álla­mi gazdasághoz és tszcs-hez is. Így született meg bennem az elhatáro zás, hogy ezt megírom megyei la­punknak. Szarvasmarhat enyész- tésünkben a smporaság fokozása érdeké­ben be kell vezetnünk az egy ivarzás ideje alatt a kétsze­ri fedeztetést. Az egyiket az ivarzás kezdetén, a másikat a fe­ne tét és irtán 12 órával később. Ugyancsak be kell vezetnünk a te­henek elles utáni első ivarzásakori fedeztetését, vagyis a tehenet sz­el! ást követő 3 hát után bika alá kell vezetni, Kivételt képeznek azok a tehenek, melyek a szárazra- állítás időszakában még 20—25 li­ter tejet is adnak, és nehézséget okozna a szárazraállítás, Sertéstenyésztésben is a kétszeri bugatást vezessük be, lehetőleg másik kant használ­va. A bugatás közőst csak 15—20 perc legyen. így elérjük, hogy a később beváló petesejtek is meg­termékenyüljenek, ezáltal 1—2 da­rabbal növelhetjük a szaporodást. Ez a szaporulat, mely jórészt ke­resztezésből származik, naivon jő anyag lesz hizlaldáinkban, Termel és i eredni étryei n k emelése. Súlyponti kérdésünk ^ tej terme lés fokozása, melynek íőíeltétele az egyedi takarmányozás megszer­vezése, hogy tehenészeteinkben 10 liter tejig csak alaptakarmánnyal, abrak nélkül tudjuk termelésünké3 biztosítani. Ennek föfeltétcie takarmányaink begyűjtésének fokozott gondossága, hogy tápértéküket teljes mérték­ben megtarthassuk. Vegyük a Szovjetunió szovhozaíban alkalma­zott herefélék ■'•miilésének mód szerét, melynek átvételével télié' értékű takarmányokat tudunk bi tosítaaj állatállományunk rész* .re A szovjet szovhozokban a k*- szfilá>: t követően 3 4 óra múlva a takarmányt összerakják Villah«»- gyekbe, ezt követően 24 óra eltel lével Összerakják rudasokba és erekben hagyják mindaddig, míg a víztartalom a takarmányban 30 százalék alá csökken. Utána kér kény kazalba vagy boglyába rak­juk 20 cm lucerna- és 5 cm szal,­Vasúmap, 1.052 műre. 10. marétegezéssel. így rendkívül kel­lemes aromát kap, növekszik a ta­karmány értéke, meri a feltételes aminósavak átalakulnak igazi ami- nósavakká, melyet különösen a te­henek tudnak nagyon jól haszno­sítani. Sertéstenyésztés és nevetés vonalán is ki kell szélesítenünk a pillangósok és silók etetésének bevezetését és azt odáig kell fo­kozni, hogy 100 kg élősúly eléré­séig a tápanyagok 50 százalékú* ezekkel tudjuk pótolni. így nagy mértékben megjavítjuk szemes, illetve abrak takarmány mérlegünk helyzetét. Malacnevelés terén fel­tétlenül nagyobb gondosságra van szükség. Feltétlenül biztosítsuk a korai' levegőié' váló kifáVásukat, mely frissíti az anyagcserét, gyara­podik a hemogglobin a vérben, na­gyobb lesz az ellenállás a hasme­nés ellen. Hogy rézhez és vashoz mielőbb jusson a malac, 10 liter vízbe tett % dkg rézgálic és 1 dkg vasszulfát oldattal 3 napos korá­itól .a, kocák csecsbimbóját locsol ink be. Később ha már a malacok esznek, takarmányokra permetez­zük rá. Tejtermelés emeléséhez szükséges a fejések számának nö­velése. mely egyedül 15—20 száza­lékkal képes növelni a tejhozamot. Különösen ‘ fontos a helyesen al­kalmazott tőgymasszázs, mellyel ingert gyakorolunk a tejválasztó mirigyekre, vagyis fokozzuk terme­lésüket. Silókészités ma már gazdaságaink egyik főfel­adata. Takarmánybázisunk egyik alapköveként számít. Fej kell használnunk minden gazdasági tn«l. lékterméket (répafej, napraforgó­tányér, stb,}, összíkeverékeket. Ete­tésnél már feleslegesnek mutatkozó mennyiségeket az elvénülés előtt silózzuk be. Főtömegét azonban a tarlóba vstetit sílótengeri adja. Ser­tések részére kitűnő silót készít­hetünk 50 százalékos herefélék be- sí ló zásával, ha ezek szárítására nem megfelelő az időjárásunk. A silók nagyságát el ne túlozzuk, 15—20 tonnánál nagyobb mennyiséget egybe ne silőzzunk, mert a ®iló- készitésnél, ha az 6—8 napig elhú­zódik, meleg erjedés áll elő, és takarmányunk értéktelenné válik. Az a fontos, hogy egy silókészítés 2—3 nap alatt befejezést nyerjen. Ha állatállományunk növelésével párhuzamosán takarmáuytermelé- sűnket is átszervezzük és helyileg biztosítjuk állatállományunk ré­szére a takarmányszükségletet, akkor nyugodtan növelhetjük állat­állományunkat, Fejlett állatte­nyésztés biztosítja a belterjes szó. cialista mezőgazdaság megterem- ifeését. A túriéi tanácsúié» eredményei széleskörű verseny a begyűjtés« ben és a tavaszi munkákban Tűrje dolgozó parasztsága az el­múlt hónapok folyamán nem sokat törődött a tanácsülésekkel. A jó felvilágosító munka nyomán megtört a jég. A tanácstagok majdnem tel­je® létszámban megjelentek. Igazo­latlanul nem hiányzott senki. De megmozdultuk a kívülállók is. Zsu. tolásig megtelt a község moziterm«. De nemcsak számbeli összetételé­ben, hanem hangulatában io meg­változott a tanácsülés. A szocialista szektorok az elnö­ki beszámoló után beszámoltak a dolgozó parasztság előtt Rákosi elvtárs születésnapjára t®tt felaján­lásaikról és elmondották, hogyan, milyen módszerekkel teljesitelték túl azokat. Tűrje község szocialista szektorainak munkafelajánlása több minit, százezer forint megtakarítást jelentett népgazdaságunknak. A dolgozó parasztságon látszott, hogy mennyire szégyenkezik a szo­cialista szektorok beszámolói felett, mert ők nem tettek eleget felaján­lásuknak, nem teljesítették 100 szá- zalákra tojás- és baromfibegyűjtési kötelezettségüket. A gépállomás dolgozói vállalták, hogy a tanács­ülést követő napon 50 családnál népnevelőmunkát végeznek. Ezt kö­vette a DISz-szervez«t felajánlása, szintén 50 c6alád lelátogatása. Megduplázták ezit a kis úttörők s felajánlották, hogy nevelőikkel karöltve 100 család lelátogatását vállalják. A termelőiszövetkezeti csoport 15 családot, a földműves- szövetkezeti dolgozók 30 család lelátogatását vállalták. A vállalások után Kilinkő Fe­renc és Hörcsög! Lőrinc dolgozó parasztok, tanácstagok kijelentet­ték, hogy a dolgozó paraszt tanács i agok pedig meg fogják előzni n szocialista szektorok népnevelő­munkáját s mielőtt a népnevelők odaérkeznének, eleget fognak tenni tojás- és baromfibeadási kötele­zettségüknek. Majd egymá&t követték a dolgo­zó parasztok hozzászólásai és csat* lakoztak Kílín/kó Ferenc és Hörcec- gi Lőrinc javaslatához. A tavaszi mezőgazdasági mun­kák végzéséről szólva Kilihkó Fe­renc dolgozó paraszt javallatára versenyre hívták ki Zalabér és Za- laszentgrót községeket. A dolgozó parasztok egymást hívták páros­versenyre a tavaszi munkák végzé­sére. Nyolc tanácstag is párosver­senyre hívta egymást. Tervbe vette a tanácsülés az is­kola kibővité&ét is. A gépállomás dolgozói vállalták, hogy 4 napon át 50—50 dolgozót biztosítanak munkaidő után, ha az iskola bőví­tésének terve megvalósul. Egy dolgozó paraszt a tanácsülés helyeslésétől követve felajánlotta, hogy a község az iskola építése, il­letve bővítése esetén az összes igás és kézi napszámot, mint társa­dalmi munkát vállalják, hogy gyer­mekeik tanulását ezzel is elősegít­sék. A tanácsülés kérte az iskola ki* bővítésére a hatósági szervek tá-i mogatását is. A jelenlévők megállapítása Sze­rint ilyen tanácsülés a tanácsok fennállása óta Tőrjén még nem volt. Hisszük, hogy a jövőben ha­sonló tanácsüléseknek lehetünk ta­núi Turján A rédiesi malom és a bortermelők A múlt nyáron államosították a rédiesi malmot. Ez oagvoa iS» csak az a baj, hogy dolgozói nem alakultak át olyan emberekké, mint azt egy állami üzem megköveteld. Protekcióra megy az őrlés, mint régen. Aki visz egy-két liter bort, az soronkivül megőrölhet. Bírják ők az íváot, úgy hangoztatják, 9 liter bort tudnak meginni naponta. Történt, hogy egy dolgozó parasztnak izem termett bora. El is kellett neki menni háromszor is őrölni. Berendelték szómba' ka, majd hétfő reggelre széké ra! együtt, métfis estére került rá az őr­lésre, mert neki nincsen bora. A lisztet most sem tudta hazavin­ni, mert nem volt korpa. A korpát előre kiosztották az őrlőknek úgy, hogy ami őneki járt volna összes őrlemény az mind liftben volt roeg, korpa csak 20 kiló volt. Nem adták ki neki a lisztet, el kelletit neki menni haza, mert leállt a malom. Másnap reggel visszament a lisztért, A zsákokba ki volt mérve minden, de a 60 kiló korpa helyett szemetes söpredéket ad*ak ne* ki. Mikor kifogásolta, akkor jól összekeverték 20 kilóra való kor­pával és azt mondták, hogy most már feljelenthet őket. Érdekes, hogy a liszt, ami az este felesleg volt, reggelre eltűnt, Ök tudják hova. Ez igaz történet, csak a nevemet nem akarom odaírni, mert, ha nem csinálnak velük semmit, akkor nem őrlik meg a búzámat. (A levélben Írtakat kivizsgáltuk. Megfelelnek a valóságnak. Ml a véleménye a rédiesi inaim szóbanforgó dolgozóinak? Szenkesztőség,) A pacsai traktoros-iskola záróvizsgája A két hónap gyorsan elrepült, szinte észre sem vették a pacsai női traktoriskola hallgatói és máris a vizsga napjához értek. Az iskola épülete csupa izgalom, vidám be­szélgetések, gyors léptek hallatsza­nak. minden mozdulat azt árulja el, hogy itt ma valami nagy dolog történik. Vizsgáznak a megye első traktoriskolát végzett leányai. Lassan meglelik az ünnepélyesen feldíszített terem, a leányok mind elfoglallak helyeiket és arcukról sugárzik az öröm. A.rra gondolnak hogy holnap talán már traktoron ölnek, vagy arrtz: a gépállomáson milyen is lesz majd az élet, hogyan fogadják őket? Izgalmukat eloszlatja Nagy elv társ, az iskolavezető szinte várat­lanul elhangzó szavai, aki üdvözli 7 Gépállomások Országos Központ­jából megjelenő Szekeres József Blv’ársat és a többi vendéget. majd értékeli az iskolán elért ered­ményeket és elmondja n hibákat '<melvehet meg kell szüntetni. — Eredményünk kétségtelen volt. célunkat elértük. Az iskola hollga- ‘ói valamennyien egyöntetűen eha ■átitatták a Hoff her "traktor elméleti és gyakorlati részét. Sokan vannak olyanok, mint -Toplak, Varga, Ko­losa, Nemes, Barabás és Bránái elvtársnők, akik kiváló eredménye­ket értek el és segítették a többié kot is. — Iskolánk teljesen új, első volt a megyében — folyta-tta Nagy elv­társ. — Hibát követtünk el a veze­tésben. Kezdetben laza volt a fe­gyelem, ami a tanulás rovására ment. De ezt is megjavítottuk, fel­ajánlást tellek az iskola hallgatói Rákosi elvtárs születésnapjára és napról napra fegyelmezettebbek leltek, jobb lett a kollektíva, meg­szűnt az egymástól való idegenke­dés és ma már szétválaszthatatlan együttesünk van. Nagy elvtárs beszámolója utón felolvasnák az első női (rakto'is hola hallgatóinak országos értekez­letén hozott határozatokat, mely nek nyomán lelkesen szóltak hozzá egymás után az iskola hallgatói. ElŐ:zör kissé bátortalanul, de mind biztosabb és bátrabb hangon kezdte meg hozzászólását Ncrr.es Mária. — Köszönetét mondok a párt­nak. népi demokráciánknak, hogy nekünk is megadta a lehetősége hogy szakmát tanuljunk. Ezért igé rém, minden erőmmel azon leszek hogy jó munkát végezzek ős válla lom, hogy április 4-re. hazánk fel­szabadulásának ünnepére egy leány.­társamat beszervezem a gépállo másra. Kolosa Teréz röviden, lelkesen beszél. — Javasolom, hogy csatlakoz zunk mindannyian Nemes elvtárs nőhöz és vállaljuk, hogy egy-egy lányt szervezünk a gépállomásra április 4-re. Én hálám jeléül ezt szintén vállalom. A felhíváshoz egymás után csatlakoztak. A hozzászólások egymást követ­ték. Kiss Klára, Bránát Mária. Varga Anna. —* Amikor elindultam a gépállo másra, sokan igyekeztek lebeszélni. Nyugodtan mondom, nem bántam meg, hogy iraktoristának jelen'kez tem és a segítséget, melyet kap­tam, jó munkával fogom meghá­lálni. Több hozzászólás után, melyben köszönetét mondtak és vállalásai­kat tették meg április 4 tisztele­tére, Sanl'.tveez Sarolta az iskola helycttesvezctöje szólt a lányok hoz. — Itt az iskolán leküzdöttük a kezdeti nehézségeket és jó munkál végeztünk. Jó tanul’<i*ok. Most úgy Indultatok el a gépállomásokra, hogy huta mentek. Végezzetek jó munkát bizonyítsátok be az élet­ben. hogy meg tudják állni a nők a helyüket a gépen is, úgy mint a férfiak. A vizsga következett, ahol el kellett mondani mindazt, amit két hónap alatt tar.ultak. Meg kellet/;• mutatni a jelenlevőknek, hogy most inár ők is ismerik a gépet. Feleleteik bizonyítják, hogy ta­nultak a két hónap alatt. Egymás után mondták cl a Hoffher-iraktor bonyolultabb részeit is, annak szűk. ségességét, működési elvét. A ifak­toron pedig a szerelést és a veze­tést- mutatták be. Az iskola hallgatói a gépállo­másokról megjelent vendégekkel együtt a község kultúrtermében vidám műsort rendeztek. Népi tán­cok, színdarabok és sok más érde. kés műsorszámmal zárták le n két hónapi tanulást és készültek fel az első munkára, a tavaszi szántás- ve1 ésre, amelyben már ők is mint ’érmeid munkások veszik ki részü­ket. _____________ (K. I ) — A Zala megyei Vas és Mű­szaki Nagykereskedelmi Vállalat dolgozói jó munkaszervezéssel t’S a versenyszellem ápolásával he. gyesen oldották meg azokat % feladatokat, amelyeket pártunk, kormányzatunk a szociálist* nagykereskedelem elé tűzött Kiváló munkájukért a belkere?- kedelmi minüsztérlumtől dicsérő oklevelet kaptak

Next

/
Thumbnails
Contents