Zala, 1952. március (8. évfolyam, 51-76. szám)

1952-03-13 / 61. szám

A TAVASZI MUNKÁK SIKERÉÉRT A termelőszövetkezetek és gépállomások mezőgfazdaságfi értekezlete rP ennelő&rö vetkezet«kik és 1 gépállomásaink óíőtt álló feladatok a tavaszi munkák sike­res és gyors elvégzése, a tervek teljesítése az egész évii terme­lés jövedelmezőbbé tétele és a fejlett szovjet agrotechnikai és zoo technikai módszerek széles- körben való alkalmazása érdeké­ben terme!őszöve‘kezeein.k és gépállomásaink üzemi pártíitká- rai és élenjáró brigádvezetői ré­szére. értekezletet tartotit a Me­gyei ’ Pártbizottság mezőgazdasá­gi osztálya. Harasira élvtársnő beszámolóija elejéin, foglalkozott a gépállomá­sok és termel ősáö ve (keze k gép; és mezőgazdasági eszközeinek ja­vításában elért jó eredmények­kel és hiányosságokkal. — A tavaszi munkákban igen nagy felelősség hárul gépállomá­sainkra a talaj művelés, a vetés és a növényápolásnál — mondóit, ta Ha rast a elvtérsnő. —■ Ezt a felelőssége.t pártszervezeteinknek 'felvilágosító munkán keresztül tudatosítani kell a gépállomás dolgozói közötti. Nagy részből nz ő munkájukon múlik mezőgaz­dasági termelésünk színvonalú­nak gyors emelkedése; hogv mennyi kenyérgabona, árpa, ku­korica, burgonya, cukorrépa és egyéb tenné ivek teremnek szán- tó földeinken. A tavalyi tervünk foijesif.ésében adósai maradtunk népi demokráciánknak. Joggal elvárja tehát: pártszervezeteink­től egész dolgozó népünk, hogy kommunistáink példát mulatva a tavaszi munkák során maradék­talanul teljesítsék a tervet, hogy jói gyümölcsözhessék azt a segít­séget, amelyet iparunk a gépeken tér esz: ül nyújt mezőgazdaságunk­nak ^ ovábbá Iermelőis zőve tkeze- leink és gépállomásaink kapcsolatának megerősítésére a következőket mondta: — Gépállomásainkat ma már száz és száz szál fűzi termelő- tizövetkezete’nkh-ez, Az egyik ilyen erős szál a gépállomások és tor- melöszövetkiezetek szerződése. Ezek a szerződéskötések szerves részei a népgazdasági terveink­nek. Ezért mindkét részről igen nagy gondot kell fordítani a tér- Teli elkészítéséi'«. Pártszerveze­teink ellenőrizzék hogv a szer­eződés részletekbe menően jelöl­je meg a feladatokat, a munkák elvégzésének sorrendjét, módjálfc és ideiét mert * zavaroknak a itorlódásoknak csak igv lehet elő­tér venni. A szerződésijén külön, külön meg van határozva a gép­állomások és termelőszövetkeze­tek feladata, a megkötött szer­ződést törvénynek kell (tekinteni és a benne foglaltakat mind két fél köteles betartani, a munká­kat a minőségi követelményeknek megfelelően it art óznak elvégez­ni- A szerződésben konkrétan meg kell határozni npvényfélesé­,génként a terméshozamot, ame­lyet a termelőszövetkezet és a gépállomás el -akar érni és tar­talmazni kell az agrótechnikai módszereket is. Ezért igen fon­tos és szükséges pártszervezei-e- ifiknek ezeket az agrotechnikai módszereket ismerniük hogy az elvégzett munkát ellenőrizni tud­ják. M aid ismerhette a szerződés pontjait. valamint a tszcs tag traktor i?ták javadalmazását gépáFomásaink fsladatáf. Gépállomájainkon biztosíta­ni kell a jó munka megszervezé­sét. a kettős műszakot. Ennek döntő jelentősége van. Amint a tavaszi munka kéz derét veszi, teljes erővel rohamra kel indul­nunk, éjiéi nappal szántással biz­tosítanunk kell lemaradásunk be­hozását. T e i' ■ n ei ős zö ve tik e?íe í e :'nk p á r f­szervezötének feladatával fog'.al- k ózva. hangsulv.o zt a: — Pártszervezeteink legyenek gazdáik a csoportnak és minden munkát a pártszervezet javaslata szerint végezzenek el. Beszéde további részében fog­lalkozott a tavaszi munkák elő­készületének részleteiül és aa ál la üen vesztés fejlesztésének fon • osságával, a zootecbnikai eljárá­sok alkalmazásával. A beszámoló után a gépállo­mások. a termelőszövetkezetek résztvevői szóltak hozzá. ^ — A gépeket idóelőtt kijavítot­tuk — mondta Bognár István a feJkőbagodi gépállomás politikai helyettese — és a gépek kijaví­tásánál 22 ezer forintot takarítot­tunk meg. A gépjavításban ki­emelkedő munkát végzett Kocs Jenő, aki anvagfe.uji+ással 1700 forint megtakarítást, ért el. Töb­bi dolgozónk sis hasonló jó mun­kát végzett, ftiz nap alatt több munká;. végeztek. mint előtte másfél hónap alatt- Tovább fo­kozzuk eredményeinket. Már 18 dolgozónk tett újabb felajánlást és hosszúlejáratú versenyre hív­ták ki egy másít,. TT raktioristáink jó munkájá­nak eredménye ~ mondja Csügi Lajo« elvtárs, a cseszi re­gi gépállomás brigádvezetője — a gépjavításban elért 20 ezer fo­rintos megtakarítás. Janóki Aladár a fűrjei gépál­lomás brigád vezető je elmondta, hogv a termélőcsoporfc. a gépál­lomás iő munkájának elvégzésé­hez szükséges az hogv a tsz és a gépállomás) brigád vezetői egvüfcr. működjenek, tapasztalataikat ki cseréljék a pártszervezet ellenőr­zése meMeUh. — Tehenészetünkben bevezettük a napi háromszori felést. — mond- ia Kozma István a z alas zen tgróti U.jbarázda tsz páutfifkára - amely által elértük a napi 14 li­teres fejésl átlagot.. így tudtuk az elsőnegyedévi 800 literes 'tej­beadási kötelezettségünket 5200 literre teljesíteni Az állatte­nyésztésben már az 1953. évi terv teljesítésén dolgozunk. — Javaslata;, lelt a terméő'szövot- zetek és gépállomások párt­szervezetei munkájának megja­vítására: 0 A pártszervezetek fokozottabb gon-dot fordíts anal? a tag- és tag* jelöl ti elvételre. Rendesen foglal­kozzanak a becsületes dolgozók­kal. akik jó munkájukon keresz­tül bebizonyították a párthoz, a munkához való jó viszonyukat. 0 A pártszervezet vezetősége tu­datosítsa a dolgozókkal. hogy március 9-re, Ráfcoei divtára ecu- let és napjára tett versen yvállalás nem kampány, hanem hosszú időre tett felajánlás jegyen, a dolgozók felajánlását a pártszer­vezet ellenőrizze, hogy a felaján­lások maradéktalanul végre is le­gyenek hajítva 0 A pártszervezetek késwteenek tervet a tavaszi munka jó meg­szervezésére. a brigád verse rv ki. szélesítésére, a tavaszi vetés! munkák időben való elvégzésé­nek mozgósítására. 0 A pártszervezet fokozott! segq't séget adjon a DlSz-és tőmegszer- rezeteknek és ktrHurbrigádok megszervezésével ftegyék lehetővé dolgozóink szórakoztatását és a munkában élenjáró dolgozóink népszerűsítését. © A pártszervezbek vezetősége löbb gondolt fordítson a párttag­ság és a dolgozók oktatására po­étikai és szakmai vonalon, hogv dolgozóink Ismerjék meg a me­zőgazdaság agrotechnikáját ezen keress- ül megkönnyítsék saját munkájukat­0 A paráaoervezet hasson oda, hogv a nő’ munkaerőt miiéi na­gyobb számban bevonjuk a tszcs» munkájába és minél nagyobb szómban neveljenek női itrakto- ristákat. 0 A pártszervezetek ismertessék a •Ioigozókka'. a párt és kormány­határozatokat. a terv teilest ősé­nek fontosságát, & minőség javí­tását. a* ónlcötség csökkentéséit, a takarékosság előmozdítását, melyeket munkaegységen felül prémiumban kell részesíteni. ★ Az értekezlet számos kérdésre választ adott, ui módszereket is* mertetek s jelentősen segítette termelőszövetkezebeiniköL s gép­állomásainkat terveik teljesíté­sében, az uj gazdasági év sikerei­nek elérésében. (G. P.) A belgrádi rádió kutyái nagy sánták ám! Rájuk is áll hát az ismert közmondás, amely ezeket a jobbeorsro, érdemes ál­latokat hazug emberrel hasonlít­ja össze. A belgrádi rádiót is ha. | miar utolérjük. Egyik este tör tén,fc, hogy a ezerbnyelvü adásá­ban elvonitotfca magát a belgrá­di rádió sánta kutyája — azaz kommentátora. A szokott ma­gyarellenes rágalmazó hazuggá, gok özönében arról fecsegett, hogy Magyarország déli határa mentén kitelepítik a falvakból a délszláv lakosságot- Ócska ha, zugság már ez- Kelebia, Katy- miár, meg a többi határmenti község lakosai meg is fe'eltek mái* rá sokszor- Megmondták a miagukét a rágalmazóknak sok tömeggyülésen — de felettek rá jó munkával, uj életük szorgal­mas építésével ie. Nem is fe­csérelnénk a szót ezekre a rá­galmakra — ha az említett sán ta kutya, ott a belgrádi mikro­fon előtt a községek felsorolásá­nál nem említette volna Csantá­vé r nevét — mint olyan közsé­gét —, ahonnan ugyancsak ki­telepítik a miagyarok a délszláv parasztokat­Meg kell vallanunk — ennek a fele igaz. — Nevezetesen az, hogy Csantavérről elviszik a. derék dolgozó délszláv parasz­tokat. Csakhogy nem mi — hanem Tito titkos rendőrsége, az UDBA- Ceantavór ugyanis Suboticától délre fekszik — ju* goszláv területen:! íme, ilyen „komolyak“ Titoék magyarellenes rágalmai. Arra már volt példa, hogy legyilkol­ták saját határőrüket, hogy azt mondhassák: mi lőttük le és a holttestét magyarellenes uszítá­sok közepette végighurcolhas­sák fél Jugoszlávián. Arra is volt már példa, hogy a Magyar, ország területéhez tartozó Mura­szigetet „jugoszláv területnek“ kiáltották ki. Elvakulté águkban most már odáig mennek, hogy Csantavór jugoszláv községből, általunk telepíttetik ki a lako­sokat! A ti to ista rádiónak ez a förmedvénye is bizonyára ott ké* szült, ahol az eddigi hivatalos és félhivatalos titoista rágalmak, „panaszok* és jegyzékek ie kér szültekr Az adatai ennek is legalább olyan ponto* sak­A sánta kutyát hamar ulól- érik. Hát még akkor, ha nemcsak sánta, de esze sincs. (A Rangos Újság műsorából) Lépj be a Magyar Természettudományi Társulat pártoló tagjai sorába! RÉGEBBEN, ha azt hallattuk va­lakitől, hogy tudományos kutatások­kal foglalkozik, hogy valamely tudo­mányág művelője, idegenkedve, az ismeretlennek kijáró félelemmel, ve­gyes tisztelettől gondoltunk rá. A tudós alakja úgy élt a legtöbb em­ber gondolatvilágában, mint magá- bazárkózott. a mindennapi gyakor­lati életben félszeg ember, aki csak dolgozószobájában, laboratóriumában érzi otthon magát, ahol lombikok rengetegében, poros vastag könyvek kőié temetkezve, mindenféle titok­zatos dolgokat művel. EZ AZ ELKÉPZELÉS torz kép© ugyan a valóságnak, de az osztály- társadalomban a tudomány valódi helyzete alakította igy ki. Minden osztálytársadalom, igy & kapitaliz­mus ia, a tudományt elszakította a dolgozó néptől, elválasztotta a min­dennapi élettől. Az uralkodó osz­tály ezt a szakadékot minden esz­közzel igyekezett fenntartani. A tu­domány művelői- a tudósok az ural­kodó osztály tagjainak sorából kerül­tek ki. ha pedig nagy ritkán egy-egy dolgozó gyermeke be is jutott az egyetemre, a tőke azokat is a maga szolgálatába állította. Nagyon kevés olyan tudós élt a kapitalizmus korá­ban, aki a néppel kapcsolatot tartott fenn, mint ahogy azt például Thnir. jávez vagy Micsurin tett©. A nagy többség visszavonultan élt kutatá­sainak elefántesonttornyábaa. DE NEMCSAK AZ EMBEREKEN KERESZTÜL választották el a tu­dományt a gyakorlattól, hanem ku­tatásainak tárgyát tekintve is- Miu­tán a tőkés termelés irányítója, haj­tórugója profit: a minél gyorsabban megszerezhető és minél nagyobb profit — a tudományos kutatások eredményeit csak akkor alkalmazták a termelésben, ha közvetlen haszon­nal jártak. A dolgozók széles rétegei előtt nemcsak a tudományos kutatá­sok módszerei hanem azok eredmé­nyei. gyakorlati értelme sem vált világossá. Ezekután n©m is csoda, hogy a dolgozók előtt egészen oz Októberi Forradalom győzelméig a tudomány valami megfoghatatlan, távoli dolog­nak látszott. A Nagy Októberi Szocialista For­radalom a tudomány történetében is döntő változást hozott. Újfajta tudo­mány alakult ki. melynek művelői is njtipusu emberek. Ez az uj. haladó tudomány ,nem határolja el magát a néptől, ne1111 tartja magát távol a néptől, hanem kész szolgálni a né­pet. kész a népnek a tudomány 5sz- sze9 vívmányát átadni, amely a né­pet nem kényszerből, hanem önkén­tesen, szívesen szolgálja...’* — jel­lemzi Sztálin elvtárs. A Nagy Októberi Szocialista For­radalom óta a Szovjetunió páratlan fejlődésen ment keresztül. Ennek a nagy útnak minden állomását a Bol­sevik Párt vezetésével, az egész dolgozó nép együttes munkájával építette ki. Egyik legfőbb jellemzője, bogy a termelés minden területén együtt harcolnak a tudomány és a gyakorlat emberei- Ez egyben egyik oka annak a megdönthetetlen fö­lénynek, ami a szocialista tudományt a nyugati tudomány fölé emeli A szovjet példák nyomán nálunk Magyaroszágon is megvalósulás felé közeledik a tudomány és a gyakorlat embereinek együttműködése. Ezt szolgálja az állami gazdaságok leg­jobb dolgozói, a tsz-ek élenjáró tag­jainak és a legjobb eredményeket felmutató egyénileg gazdálkodó pa­rasztok tapasztalatcseréi, a problé­mák megoldása, a mezőgazdasági Szakemberek, az ipar területén a ki­váló sztahánovisták, újítók tapaszta­latcseréi, ujitó kongresszusai, stb. NÁLUNK MAGYARORSZÁGON is szeretettel és gondoskodással for­dul a Magyar Dolgozók Pártja és a magyar nép állama a tudósok felé, A tudományos intézetek egész sora áll ma a kutatómunka szolgálatában- I Gondoskodnak hogy a tudósok gondtalanul végezhessék munkájukat. A magyar tudósok közül a kimagasló eredményeket felmutatókat Kos Jutk­ánál tüntetik ki, df a tudományos munka elismerésének számtalan más formája is megnyilvánul a feléjük irányuló szeretetben. A magyar tudósoknak mind szé­lesebb rétege tér rá az uj útra, an építés útjára és válik méltóvá arra a szeretetre és gondoskodásra, amely lyel a párt és az állam körülveszi. A magyár tudomány is tervszerűvé vált, feladatait az 5 éves terv szab ja meg. Azok a magyar tudósok, akik meg-, látogatják a Szovjetuniót, látják azt a szereteted és gondoskodást ami a szovjet tudósokat körülveszi, látják a munkájukat, amivel a békés épí­tést szolgálják, — soha többé nem hiszik el a nyugati tudomány főié nyéről költött meséket. Mert mi az igazság? Amíg a Szovjetunióban éa a népi demokráciákban a béke Szol­gálatában harcolnak a tudósok ® szebb és jobb életért —, az imperia­lizmus országaiban a tudomány % háború a pusztítás szolgálatába ke­rült. A szocialista tudomány előtt be láthatatlan távlatok állanak, hiszen feladatait az alkotómunka,, az építés határozza meg. EZEKKEL A TÉNYEKKEL min­den becsületes magyar dolgozónak tisitában kell lennie. Mindenkinek látnia kel! azt a fölényt, ami « szovjet tudományt a nyugati főié emeli. Látni kell. hogy ezzel is erő­sebbé váljék a békéért folyó harc­ban, erősebbé váljék a hazai ellen- téggel vívott küzdelemben, Emelje elszántságukat, kitartásukat az a tu­dat, hogy békés. boldog jövőnkért folytatott harcunkat a világ leggaz* dagabh, legfejlettebb technikájú ég a leghaladóbb tudománnyal rendel­kező ország vezeti, Amikor as üzemi és falusi természttudományos elő­adásokon, vagy könyvekben, az Élet és Tudományban e'gy-egy tudomá­nyos kérdéssel tisztába jövünk a kutatómunkának ®gySgy területét, egy-egy eredményét megismerjük, mindig újabb segítséget kapunk har« cunk győzelemre viteléhez. És elzek a természettudományos ismeretek előbbreviszik termelőmun­kánkat. Ezeknek az ismereteknek kiszéle­sítése érdekében tartunk természet, tudományi előadásokat Zala megyé­ben, falun és városon egyaránt, hogy a tudomány eddigi eredményeit is­mertessük a dolgozók tömegei előtt. Természettudományos ismeretein­ket rendszeresen fejlesszük —• szük­séges annak állandó tanulmányozása —. melyre lehetőséget nyújt: a pár­toló tagság munkája. Jelentkezzünk tömegesen égy-egy megtartott előadás után az előadók­nál pártoló tagnak, vagy a megyei társulatnál ^Zalaegerszeg), - hogy ~mn ka helyeken üzemekben, falun, beindíthassunk Élet és Tudomány köröket, melyen keresztül átvesszük a tudomány ágak alapfogalmait — a materialista világnézet elméleti és gyakorlati formáit —, hogy azután az elsajátított anyagot, munkákban, agitációs neVelőmunkánkhan, a. Léké­ért vívott harcban fel tudjuk hasz­nálni ! FOGADJUK ÉRDEKLŐDÉSSEL 's szeretettel ezeket az ni haladó ♦adományról szóló ismeretteriesztő ■>1 «"adásokat, köröket, tanulmányoz­zuk. hasznosítsuk -— mint azt a szovjet dolgozók teszik —, hogy 5 Vég tervünket nagyobb áttekintéssel tudjuk idő előtt végrehajtani. A szocialista tudomány -—■ népi ’udomány! — 9 egyik sajátossága az bogy eredményeit a legszélesebb' körben népszerűsíti, hogy a gyakor­lat emberei, a dolgozók elbírálhassák munkájukkal elősegítsék egy-e'gy te­rületen, hogy az elmélet és a gya­korlat munkáinak együttműködése hozza létre és bóvitse alkotó munká­ink gyümölcsét, hazánk felvirágzá­sát, a szocialista jövő megteremtését ! LEHOCZKY SÁNDORNÉ Csütörtök, 1952* márc. ÍJ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents