Zala, 1952. március (8. évfolyam, 51-76. szám)

1952-03-11 / 59. szám

ZALA ÉS SOMOGY MEGYE VERSENYVÁLLALÁSA

TSZCS-TAGOK, DOLGOZÓ PARASZTOK A GÉPI SZÁNTÁS ELŐNYEIRŐL

A felszabadulás óta, országunk hatalmas fejlődésen ment kérész; tül. Ä kapitalista társad Imi rendszerben jelenlegi o.edmé- nyeinket sah- nem érhettük volna el. Minden dolgozónk tudje azt, hogy a náci fasiszta hadsereg országunkat teljesen kire holta. feldúl' a amikor a dicsőséges Vörös Hadsereg felszabadítok bennünket, felrobbantott hi dóka., üzemeket, gyárakat és lerombolt városokat, falvakat talált egész országunk terű le 'én. Azt, hogy országunkban ez élet megindult és a szocializmus építésének utjána léphet ünk, egye. dűl a Szovje, uniónalk, nagy vezérének, Sztálin elvtársnak, a nagy Bolsevik Pártnak, a forrón szere left szovjet népnek köszönhetjük. A Szovjetuniótól kapott lapasztal:tok alapján pártunk, Rákosi elvtárs tanított meg bennünk szociális) te hazánk felépítésére. A Szovjetuniótól kapó t tapasztalatok, vitamint napjainkban a o-iját életünkben napról-napra megnyilvánuló eredményeink bizonyítják, hogy a verseny © szocii.,.1 izmus épi étének döntő szerves része. Dolgozó parasztságunk ipari munkásosztályunk példáját kövei, igy ön- lud/.ftos dolgozó parasztjaink, községeink, városaink, járásaink egész évi mezőgazdasági, be- gyüj esi. adófizetési versenybe11 vannak. Eddigi eredményeink azonban nem kielégítőek, mert vannak községeink, dolgozó pa- treszi jaink, akik e versenyt cs,ak egyes mezőgsizdasági, begyűjtési vonalakon kampányszerűen viszik előre. Felemelt ötéves tervünk sikeres végrehajtása megköveteli minden dolgozó paraszttól, hogy az év elején beindi.ot't versenyt laz egész gazdasági é.yben meg- sz.ki'ás nélkül folyamjai osan vigyük előre, mert csak ez bizto. sitja. hogy év végére tervünket teljesítsük, túlteljesítsük.

A szocializmust épitő ipari munkásság példájára Somogy és Zala megye dolgozó panasz) jai- 1 injuk kezdeményezésére ötéves tervünk teljesítésének meggyorsítására Somogy és Zola megye végrehajtóbizottBága 1952 gazdasági évre versemyszerző- dést kötött begyűjtési, pénzügyi, és mezőgazd..sági feladatuk

teljesítésére. Ä versenyszerződós

magában foglalja teljes egészében élőállat, állati termékek, kenyér- és takarmánygabona, kapásnövények, tiakarmányfélék, bor begyüj ését, vitamint zz összes mezőgazdj sági munkálat elvégzését és pénzügyi vonalon előforduló feladatok végre, hajtását.

A versennyel kapcsolatosan évi március 16-án délelőtt 10 órakor Zalaegerszegen, a Járási kultúrotthon nagytermében, a Somogy megyei küldöttek részvételével nagy gyűlést tartunk.

A gyűlésen résztvesznek a járási, városi, községi tanácsok képviselői, vtokimin! a községből, városból zz állandó bízót 'súgok elnökei és tagjai. Résztvesznek gépállomások. termelőszövetkezetek dolgozói és minden községből külön meghívott dolgozó parasztok, akik_ már eddig is eredményes munkát végeztek Ennek a nagy gyűlésinek ha almás jeleni őségé wn, mert az elkövetkezendő időben fetjdataink nem kisebbek, hanem naprélnapTci nagyobb felkészül Béget, hozzáértést, szervezettséget és szívós lankadhatatllün akanfö követelnek meg minden dolgozónk tói. Városainkból, községeinkből, gépállomásainkról, termelőszö- ve kezeteinkből, termelőosoport- jainkból megjelent küldőt ekre ni:így feladat vár, hogy o'tho- nukban a saját munkatársaiknak e nagygyűlés anyagát, az itt szere zeti i-ipaszf:latokat és soronlévő feladiniok megvalósításához szükséges szempontokat maradéktalanul át tudják adni Nagygyűlésünk célja az. hogy egész gazdasági évünk idejére meghatározza a szükséges feladatokat és azok végrehajt ás áfa szükséges módcz'1 okát- A legszélesebb körben. m? nr.d éknél kül mozgósítsa dolgozó parasztságunkat, hogy ne legyen olyan dolgozó paraszt megyénk területén, aki ebben a nagy szocialista versenyben ne venne részit és ne teljesítené legfőbb állampolgári kö rélezei sé. gél, ne lenne eleget a párt- é; kormányha áros; toknak, ne teljesítené, túl ne teljesítené beadási kötelezettségét:.

A küldöttek kiválasztásánál a feladat járási, közrégi tanácsainkra vár. Tlrnácselnökeink a küldő tek kiválasztására kérjék a helyi p árt szervere'ek segítségét*, hogy a nagygyűlésünkön a leg'lktivabb és a tap^sztis-latok átadására a legalkalmasabb dolgozók jelenjenek meg.

Jelenlegi begyűjtési eredményeink ezt bizonyítják, hogy nem tétiünk meg mindent, emi előre viliié volna megyénket a begyűjtésben. A begyűjtési minisztérium kiértékelése szerint, megyém; a tojásbegyiijíésben szégyenletes helyre, a 18.-ra jutott. A tejbe- gyüjtéí.ben is elmaradjunk, mart a legutolsó heti kiér ókelés szerint a 13. helyen vagyunk. A vágómarha és a hizottsertés begyűjtésével sem dicsekedhe’ünk. Eredményeink növelésének eszköze a március 16-án megren dezendö nagygyűlés, melynek segítségével a, versenyt kiszélesítjük, elmélyítjük és folyama- ossá tesszük az egész gazdi sági évben. Március hó 16-án So. mogy megyében, Kaposváron versenytársaink ugyancsak

nagygyűlés): tarteaKik. Megyénkből küldöttrég hozza el dolgozó pare sztárunknak és begyűjtési szerveinknek az ott szerzett t a pasztalatolcst. Dolgozó perasz - súgunk tettekkel fog harcolni ebben az évben is, mint ahogy ez; már számi-fan esetben bebi- zonyitot a, felemelt ötéves tervünk telj esi téréért, túl telj esitésé- ér\ békénk megvédéséért, szocialista h.'.zánk mielőbbi felépüé. sóért.

Ágfalvai Jenő

Országszerte folyik

az általános állatszámlálás, melynek adatai alapját képezik állattenyésztési és közellátási tervünknek- _ Terveinket a siker érdekében biztos adatokra akarjuk építem- Az ellenőrzések során azt tapasztaltuk, hogy egyes községekben nemcsak egyes gazdák viselkednek ellenségesen, hanem a hivatalos személyek kötelességük hanyag végzésével lehetőséget adnak nagyobb mér- \'ü állat letagad ásókra, ami po dig mezőgazdasági terveink sikerének eliszabotálása. Nagyobb mérvű letapadás volt Bezeréden. ahol ifj. Horváth János és Tóth István számlálóbiztosok nem nézték meg az ólakat, istállókat. a igy lehetőséget adtak1* arra, hogy Felföldi Kálmán, Rumi Já nco, Gerencsér Zsigmond, Far- „ ang József több állatot letagadjon, Ifj. Gerencsér János egy sertést a hombárba dugoU eb Aranyod községben Molnár 3fr.

zsef és Somogyi Kálmán égy tehenet tagadott el- Molnáriban ft számlálóbiztos niem ellenőrizte az ólakat és igy sok gazda állat, 'etagadásban bűnrészes. Valamennyi szabó*aló gazda é6 6zám. ’álóbiztos ellen megindult az el árás mezőgazdasági terv elsza- dotálása címén, szigorú megbün. tetősük érdekében.

I*árfhiret£

Március 12 én, szerdán délután £ órakor a felsőfokú káderképzö árfolyam hallgatói részére az SzK(b)P és politikai gazdaság, tanból a Fártoktatás Házában konferenciát tartunkBÉKE MOZGÖ NAGYKANIZSA Kedd—péntek EÖSZIV

1950.ben szánktfcam a pclimi gépállomás traktorjával buzave- és slá- Az ahó szomszédom, Plótár István nem tartói,a jónak a gépi munka és tehenekkel munkálta a földjét. Amikor elérkezett ’.<l ara ás ideje, akkor méze.it osiak nagyot, hogy az ón búzám és ő búzája között milyen nagy különbség von. Az ér buzavetésem és az övé is körülbelül 1 hold volt. Nekem 13, neki csak 8 mázsa érmétt. Ezek u áh én is megtanultam, hogy a gépi munka eredményes. Az én szomszédom sem spekulál többet, liánéin igyekszik a gépi erőt kihasználni.

NÉMETH FERENC

Kissrécse.

*

Már több éve a palini gépállomás traktorjával szántatok. Én magam sem hittem, hogy a gépi munka előnyösebb és több eredményt hoz. amíg meg nem győződtem róla. A nagybáübási dűlőben a búza alá minden mun kát géppel végeztettem. Mellet, tem Lőczi Mihály tehenekkel szántott. Világosan kitűnt a különbség. Míg az én földem 1 holdon 12 5 mázsát, az övé 7 mázsa búzát termett.

Igyekszem gazdatársaimmal is merer etni, hogy mennyivel előnyösebb és jobb a gépi munka.

SÓS KÁLMÁN dolgozó paraszt Naqyrécse.

Igaza van Sós elvtúrsnak, mert saját magam kábán megtanultam. hogy mennyivel többet ér a gépi, mint a fogatta! való megmunikáiáe.

LŐCZI MIHÁLY dolgozó paraszt Niagyrécse.

★

Amíg nem voltam u termelöcso. port tagja, addig is a palini gépállomással végeztettem a szántást- Meg voltam már akkor is győződve arról, hogy sokkal jobb a gépi szántás, mint « fogadós. IS50.ben as ös^i mélyszántást traktorral végeztettem, tavasszal szintén traktorral kultivátoroz- tattam, utána zabbal vetettem be. A mellettem lévő Németh György földje nem géppel lett megmunkálva. Már akkor mondtam, hogy most meglátjuk, mi lesz a különbség a gépi és a fogatos munka között. A gépi munka győzött. Az én földem 13 mázsa árpát adott, a szomszédé kilencet

Most már termelőszövetkezeti tag vagyok és arra töreked'em, hogy a termelőszövetkezetben a gépi munkál mindig jobban tökéletesíthessem és több terméssel vigyük előbbre szocialista hazánk felépítését.

HOMPŐ JÓZSEF

tszcs-tag, Nirigyrécse.

Hompő József földjén láttam, hogy © gépi munka milyen előnyei*, azóta én is traktorral vé. geztetem a szánt ástNÉMETH GYÖRGY dolgozó paraszt, Nagyrécse.

*

Horváth János 6 holdas za.land.va~- noki he- araszt mondta élt

— 17 éves Imre fiam már 2 éve traktoros a türjei gépállomáson. Ha jazuiött. mondta ho^j nekünk is jó lenne géppé] szántaim, hisz 50—70 kiló gabonáért t hold szántást vesznek Ha fogattal szenten-nk 1.20 forintba kerülne. Először idegenkedtem a sápi munka hangjától is, mert úgy hallottam, hogy nagyon összevágja a talajt és nem fordítja meg eléggé. De gondoltam a fiam -snk tudja, mesén, c, hisz magának csak jót akar? Közben jöttek a gépállomás *ól szántási szerződést kötni. Hallottam, sokan mondták: nekünk ajánlja ez a Horváth Imre a gépi szántást, mikor szüleinek nőm *ztot? Re3teHük és elhatároztam, hogy én is gépiiéi végeztetem el a munkákat. Meghagytam a fiamnak, hogy jó munkát végezzen, nehogy szégyent hozzon a gépállomásra, Olyan szántást kapott a földem, amilyent még soha,. Ut mellett van és mindig letaposták a szekerek úgy, hogy a kívánt mélységet sohse tudjam megadni a földemnek a tehénfogattal. Másnap glterjedt a Fir, hogy milyen munkát végez a traktor és felkerestél; a gépet Foksits Jenő, Göndör József, Lázár Jenő és még sokan akik szántási szerződést kötöttek. Annyira megszerettem a gépi szántást, hogy minden talajmunkát traktorral végeztetek. A burgonya, és kukoricatermésem is bizonyltja a gépi munka előnyét. Most a tavaszi talajelőkészitést is gépi munkával akarom elvégezni, igy a Piozika leányom, meg az Imre fiam nem hiányoznak a mezőgazda- sági munkáknál, módjukban áll a tanulás, művelődés és képezik magukat, hogy még többet adhassanak másutt az ötéves tervünknek.

★

Egyik földernnél. amelyikben rozré: ve ettem — mondj».*

Gyöngy Pál 9 holdas lürjei kö- zépparaazt —, szomszédaim Let. ncr Mihály ég Szacski József voltak, ők szintén rozsot vetettek, de még a gabona száránál a vastagsága is és a votés du:;. sága is bizonyi . o'te', hogy szelek- torozott magot vetettem és géppel

szánhattam. Ezt tud ák szcm=zé.

daim is. Szacski szomszéd mát az őszi mélyszántást traktora í végeztet' e. Jóv.l több termésátlagom volt csépi érnél, mint szomszéd ómnak, rkik ökrös fogattal szántottak.

A feleségemmel éa a családdal beszélgetve megáll):ípito'tuk, hogy ha minden földünket a géppel szántat1 uk volna, teljésen eleget tudtunk volna tenni az állammal szembeni kötél eze' ^régünknek.

így még 160 kg kenyérgabona- tartozásom van, amit ciz idén akarok kiegyenlíteni. Az idei 1a- I aj munkák kéthar mr drérzét géppel végeztetjük, merd tapasz*rajtuk, hogy a, gépi szántás n> gyobb darab kenyeret jelent. Egy kérésem azén van a gépállomás felé. A tavaszi munkához, ha mód van rá, Varga József és Si- monffi József traktorosokat küld. íe hozzám dolgozni, mert © múlt éven Í9 meg voltam Velük elégedve és értékes tanácsokkal 3-át- * ak el. aminek hasznát vettem.

★

Kontár István 3 holdas Zűrjei dolgozó paraszt minden talajmunkát a gépállomással végezne ctL Eddig tehenekkel sfcán- tott, de rájött, hogy emelkedik a tejlioraiua, ami fedezi a kiadást, amit a trak'ornak fizet. A géppel való jó talajmüvelés magasabb terméseredményt hoz* Tavaly a* szaiapai mezőn másfél. hold földen 16 mázsa búzája termett, Ugyanott a szomszéd Kukor József földjén ugyancsak búzából 2 mázsával kisebb termésátlagot ért el* Mészáros Imre a másik szomszéd, aki a régi rendszerben urf. dalmi m-ézö volt, tehát a mezőgazdasági ügyekben tapasztalt. mégsem tudt« elérni őzt a terméseredményt. mint Kontár István— Nagyon meg vol ara eléged, ve Szabó Józsei traktorvezetővel, mert ha a talaj lejtviszonya megkövetelte, nem volt rest egy fordulón 2—3 szór is állítani, az ekén. Elmondta, hogy a tőrjei Ifjú G‘úrda tszcs bep nitrogént juttatnak o földbe, .ami emeli a terméshozamot. Én is megkér, rém neki, hogy elfogadom javaslatát és fej trágyaként 50 kilő pé*i sót tetfem a vetésre. Az eredmény már a tavasz folyamán megmurétkozoít, mert az én vetésem kivált a szomszédokétól, sokkal jobban fejlődött. Az én vetésem sötétzöld színű volt, a szomszédoké pedig halványzöld, sárgás.

— Azt hiszem a zrtagyobb terméseredmény elérésében a jó taíajmunkán kívül pagv segítséget nyújtóit Szabó József traktoros tanácsa, amikor a műtrágya használatát javasolta. Azóta megfogadtam ,hoov a taJ^inasn- kákat a gépállomás traktorjaival végeztetem el és megfogadom a gépállomás tanácsát a helyes agrotechu-'ka használatával kapcsolatban.

— Az Idei 1 av»"zt lala jmunkákop is a gépállomástól várok semt- éégei és a tavalyi tapasztalatok szerint járok el* össze! éré7 intéskor trágyát juttatunk a földbe, most a tavasszal vagy kul- tivátort vagv tárcsát baszzc.lok a magány előké^z’'éséhez.

Népi motívumokat

épi tómű vészét ü ii U be!

(Orlov elvtársa magyar építkezésekro»)

Sajkán vannak még olyanok, akik szerint a népmüvé szét termékei szocializmust épí ő korunkban túlhaladottak, az életben helyük nincs, legfeljebb múzeumokba valók. A póri központi lapjának. a Szabad Népnek február 28 j csütörtöki számában „Orlov elvtárs látogatása Sztálinvárosban“ címmel jelent meg cikk — melyből nemcsak az tűnik ki, hogy a Szovjetunióban mennyire megbecsülik és hc«z- mosílíák a népművészete , hanem az is, hogy a szovjet példa nyomán milyen feladatok meg oldása vár még reánk ezen a területen — döntően megcáfolja a népművészet lekicsinylőinek téves néze ét» azért ezt a fontos 1 cikket az alábbiakban röviden smertetem.

A Magyar Szovjet Barátság Hónapjára hazánkba érkezett s?.ov_ |e küldöttség tagja, Georgij ML bajiovics Orlov, Sztálin-dijas építőművész Sz álinvárosba is ellátogatott. Megtek’ntet c az o’ "arj ha almas méretű énííkrzé^t melyről a legteljesebb elismerés sei ovilatkozott. ugyanakkor azonban épFö biráTBtáfean rámu- tatot -rra, hogy a lakosaiig iáé nyeihez hozzátartozik a művészibb, szebb kivitel js. Az eddigi hibákon mén környű segíteni, a ovábbi építkezéseknél pedír öbb gondo' kell fordítani a művészi kivitelre. Orlov slvtárs kö ■"elebbről is meohelároz'a hogy mit ért a művészi kivitelen:

Q ozdagabbak legyenek a w díszítések. Ez persze nem vzt jelen'i. hoov drárábban épite siink. A Szovrétúnióban azt ia- ussztal uk, hogy ugyanannyi smyag felhaczri-líásával szebbe® tudunk építeni. Például e eims borítólapok helfetí jaietásakal Öntünk. I

Valaki közbevetette: milyen is legyen a díszt és? Orlov elvtárs ezt válaszolta, hogy a magyar é i.'őszek valóságos k ncseY'rból, a rép művészeiéből válogathatnak. A sz álirvárosiak ajándékai közö t volt egy 'tériig is. Orlov elvtárs ezt hozta fel példának.

Milyen szép dolgokat készít a rép! Ennek a térítőnek a mintáit nem vslami művész, vagy épi ő tervezte. Hasonló motívumot ezret és esirét tud a nép* Bátran nyúlj3ia>ak ezekhez és bizonyos, hogy a mepyar dolf ozók örömmel fogadják majd. Jó! lehet haszráJni a magyar építőimre vészét értékes hagyományait, történelmi emlékeit. Az új élet építői meri’senek ebből, érmé, «ne essn rréni régieskedve, hanem az új élet követelményeinek megfelelően. A Volga—Doa-csa- orna építésé’ ek vezetője, Poljá- • ov, elhatározta, hogy a zsilip- ír apuk felépftésérré! ez orosz klasszikus hagyományokhoz nyű] vissza* És mégsem mondhatta senki, hogy a zsülpkanuk a XIX. szá-^d elejéről valók, racr* az építőművész alko+ó mórion átalakította a réfft e7eme- ket és ípy új építészeti megöl, 1 '* ért el.

Orlov elvtárs építő' kr* tikéi a

• arr» f’uveime^tet bennünket. közelebbről pedig ez éní’ő- művészeket és tervezőköt. hogy forduljanak bátran a magyar nénművésrofhez. a ntfittvrrr hagyományokhoz. Or'ov elvtárs sza. vei — ha szakembereink meg. «•zívJeHk szokat — én’+észe'ünk- hsn új korszak, y nemzeti jelig» ntí, m'-űprn éPfrészet korának kezdetét ielenilietik.

Kedd, i§52- mire- 15;