Zala, 1952. február (8. évfolyam, 26-50. szám)

1952-02-27 / 48. szám

jo Előkészítessél biztosítsuk 1 TAGGYŰLÉSEK SIKERÉT Az elkövetkező napokban me­gyénk területén taggyűlések lesz­nek pártszervezeteinkben, ame lyék havonta ismétlődnek éss mindannyiszor j elentő'égtel jes komoly eseményt jelentenek párt életében. A taggyűlésen szá­mol be a pártszervezet vezetősége az elvégzett munkákról, ült vitat ja és birálja meg a párttagság ; vezetőség munkáját- Itt- dönti ei kik kerülhetnek pártunkba .mint tagok vagy tagjelöltek. Ha bármelyik kommunistától megkérdeznénk, crdekli-e őt, mi történt az elmük, hónapban alap «szervezete él été bear, hogyan ment h munka, milyen tervei vannak a pártvezetőségnek ciz elkövetkező időszakban, hogyan akarja kija vitani az. elkövetett hibákat; ha megkérdeznénk, hozzá cjkarja-e segíteni a pártszervezetet ahhoz, hogy még jobb munkát végezhes­senek, hogy még erősebb legyen a párt az üzemben, községben, tszcs-bsn vagy egyéb helyem, min­den kommunista kétségtelenül igennel feiet ne. Ha megkérdeznénk, szivén viseli-« a párt sorsát, bele akar-e szóim abba, kiket fogadjanak be uj harcosként a párt soraiba, hatá­rozott igennel válaszol. Mégis: ugyanezeket a párttagokat igen gyakran nem találjuk ott a tag­gyűléseken és nem segítik elő a pártszervezet munkáját­Mi az oka ennek a jelenségnek? Hogy történhetett, hogy az elmúlt taggyűlésen a novai pártszerve­zet 45 tagjából mindössze 16-an jelentek meg? A párttagságnak a nagyobbik része nem tartja kö­telességének a taggyűlésen való megjelenést és a p árltf egy elmet maga a tagság szegi meg. Azon­ban ehhez hozzájárult az is, hogy a pártszervezet vezetősége nem forditott gondot az előkészítő munkára. A csopor[felelősök a taggyűlés előtti nap szereztek tu­domást arról, hogy hétfőn este taggyűlés lasz. A napirendi pon­tokat nem is tudták ismertetni a tagsággal, mert nem is hallottak róla. A csoportfelelős elvtársik egyrésse becsületesen lejárta a tagságot, de túlsúlyban csak a találkozás formájában értesítet­ték ki. Hiba volt az is, hogy az egyik osoportfeleöős inkább a lakodalomba ment el, számára többet jelentett nz, mint a tag­gyűlés, ahol bírálatával segít­hette volna a pár! szervezet veze­tőségének munkáját. Az ilyen előkészítő munka nem is fogja biztosítani a határozatképes tag­gyűlések sikerét'. A taggyűlésen bármilyen kér­dés szerepeljen, napirenden, egé­szen közel lehet és kell azit hoz­ni az alapszervezet, a munkpte rület problémáihoz.. Csak akkor lesz jó igazán a taggyűlés, uikkoi vált ki megfelelő érdeklődést, ha 3 titkár beszámolója a párttagság munkájához, a helyi viszonyokhoz kapcsolódva véli fel a problémákat. A mos! folyó taggyűléseknek napirendi pontjai: Rákosi elv társ születés­napjára tett felajánlások teljesi lésének kiértékelése. A másak a folyamatos párt építés, ,a tag- és tagjelöltfelvétel. A novai taggyűlés titkári be­számolója nem töltöf-fp be fel­adatát, hogy az alapszervezet munkáját zi tagsághoz közelvi- gye. Csiszár elvtárs nem készült fel alaposan. Beszámolója túl­súlyban a külpolitika! helyzetre épült fel. Helyes, ha a taggyűlé­sen a tagság előtt megbeszélik a napi külpolitikai eseményeket, de nem szabad, hogy előfordul­jon az, hegy az előirt napirendi pontokról megfeledkezzünk és azokról vajmi keveset beszéljünk, Csiszár elvtárs a beszámolója végén keléséről szó sem cselt- Az ilyen beszámoló nem lelkediti a tagsá­got a hozzászólásra, ai bírálatira. Főleg nem segíti elő a vezetőség m unkáj án ak megjavít ás át. A beszámolóra alaposabba« kelleti- volna felkészülnie e, tit­kár elvtársinak, értékelni az alap­szervezet pártépitő munkájút és megszabni a tagság feladatát hogy kinek mit kell tenni azért, hogy az atapszervezetben az el­következő taggyűléseken a fiait al- ság soraiból minél több uj har­cost vehessenek fel. A hozzászól ások nagyrésze a be­számolót követte. A nemzetközi helyzettel foglalkoztak és keve­set riz alapszervezel munkájával- Faragó Ferenc elvtárs az okta­tásról beszélt, amely az utóbbi időben 50 százalékra morzsoló­dott. — Ennek egyik oka az — mond­ta. Faragó elv társ —, hogy maga a vezetőség sem tartja kötelességének, hogy az oktatásra rendszeresen eljárjon. — Bírálatában Csiszár elv tár seal foglalkozót'!, hogy mindössze háromszor jelent meg Bírálata általános volt. Helyes lelt volini?., ha a taggyűlésen bát ran, kommunista módra elmondta volna, hogy kik azok, akik az ok­tatást lebecsülik, hogy a pártszer­vezet vezetősége elöli ez a hiá­nyosság is teljes képet kis palit volna. Ezt a hiányosságot kijaví­tani, a vezetőség sürgős fel­adatta. A taggyűlésen jelen volt Kul­csár János is, akit mosífc akart felvenni a pártszervezet tagjelölt­nek. Éppen azért, ment a tagság- nem tartotta kötelességének, hogy a. taggyűlésen résztvegyen és elbí­rálják, hogy kit vegyenek fel a párt soraiba, a taggyűlésen je­lenlévő etetem ak azt javasolták, hogy Kulcsár János felvételéi! halasszák el a következő taggyűlésre, mert nem lenne helyes, ha felvennék és a tagság túlnyomó ré-ze nem is tudna róla, hogy kit vették fel a párt soraiba- A tagság kért« a pártszervezet vezetőségét, hogy a következő taggyűlést időben hív­ják ös>aze, hogy ,a tagság fel tud­jon készülni és minden kommu­nista megjelenjen. Nem szabad, hogy előforduljon a napokban lefolyó taggyűlése­ken, hogy a tagság kis része ve­gyen részt, hogy a titkár elv­tára ne készüljön fel alcfposam a beszámolójára­A taggyűlések sikere jelentős mértékben annak előkészítésétől függ. Attól, hogy milyen alaposain és gondosain készül fel a vezető­ség a beszámolónál, hogyan moz­gósítja a pártmunkások egész hálózatát a politikai és szerve­zed előkészítés érdekében. A ■novai taggyűlés fő hiányossága az előkészítés gyengeségéből fakadt* Néni szabad megismétlődnie en­nek ai hibának. A pártbizalmiák és népnevelők napokkal előbb kezdjék meg a munkát a párt­tagság aktivizálására. Ismertes­sék jó előre, hogy miről lesz azó a taggyűlésen, hogy az egész pártttagaág érdeklődéssel várj®, átgondolhassa a pártszervezet munkáját és felkészülhessen bi- rálaiiíával, javaslatával. Csak a pártmunkások és a népnevelők politikai előkészítő _ munkája nyomán lehet megfelelő színvona­lú, nagyszámú résztvevő érdeklő­désére igényt tartó taggyűléseket szervezni. A napokban lefolyó taggyűlé­seknek jelentőségét fokozza, hogy Rákosi elv társ születés­napjára. tdtf felajánlások kiérté­kelését tárgyalják a pártszerve­zetek és növeli az i& hogy a napirend második pontja a párt­épitő munka. A két napirendi pont szoros kapcsolt libám, van egymásnál. A tag- és tagjelöltfel- vólei szánra és minősége is meg fogja muta’uii, hogy pártszerve­zeteink vezetőségei nemcsak el­olvassák és helyeslik, hanem tanulmányozzák, magukévá tették s most a gyakorlatban valósít­ják meg azokat a feladatok)!, amelyeket pártunk II. kongresz- szusa megszabott­Ezeket a feladatokat csak ak­kor tudjuk megvalósítani, ha pártunk állandóan erősödik és egyre fokozottabban betölti irá­nyitó szerepét az üzemek és a községejk munkájában. Papszt László A kulturver&eriy körzeti bemutatója Garaboneoii Dolgozó népünk nemcsak szem -1 szabi­iéi ő je, hanem tevékeny résztvevő­je uj kultúránknak, ennek fényes bizonyítéka a garabonéi körzeti bemutató. Vasárnap délután 3 óra. A község dolgozói csoporto­san közelednek a kultúrotthon felé, hogy szemtanúi lehessenek a kuiturbemutatónak. A nagy hóvihar ellenére js egymás után érkeznek csilingelő szánokon a szomszédom községek: Zt takaros, Zalaszabar, Zalamerenye, Nagy- rada. hogy bemutassák a múlt évi kulturverseny óta elért ered­ményeiket. A vidékről beérkezett csoporto­kat fűtött terem várta, amely a helyi tanács és a kultúrotthon igazgató gondos szervezéséről ta­núskodott. A bemutató 4 órakor kezdődött. A község dolgozói zsú­folásig megtol lőtték a kultúrott­hon előadótermét. A kul túrót'1' honigazgató megnyitó beszéde után egymás után mutatták be a szinjátsző, tánc-csoportok tudá. sukat. A zalamerenyei tánccsoport szinpompás népi viseletben ma­gyar népi táncokat mutatott be, a magyradai színjátszó csoport „Veszélyben vagytok emberek’1 cimü egyfelvpnásos jelenetet adta elő, amely bemutatta a nyugat­német egyszerű munkás béke­harcát és békevágyátt A zcla­ruha‘‘ cimü jelenettel nyert« meg a közönség tetszését. Utolsónak felcsendült a dal a garabonci táncosok ajkán: ,,Buj-buj zöld­ág“, „Édesanyám lánya vagyok!', „Kihajtottam a libám’1 cimü népi játékok és énekek során. Ez sí bemutató is bizonyítja, hogy kulturcsoporíjaink megta­lálták a helyes utat, amelyen ha- ladniok kell, hogy kultúránk szocialista tartalmat és nemzeti, formát kapjon. így mondta, ezt Koller elvtárs, a helyi kultúrott­hon igazgató, hogy a község rég’- kulturális hagyományait fel- gyűjtve, alapnak használjuk fe! uj szocialista kultúránk megva­lósításához. Hatalmas volt az eredmény « kulturcsoportok művészi színvo­nala terén, azonban még sokkal több átélést, odaadást kell cso­portjainknak adni, hogy minél magasabb művészi fokon, a szocialiota-realislfca magyar kultúra megteremtésének élhar­cosai lehessenek. Szolgáljon példaképül a gara­bonci körzeti bemutató a szé­pét neki és egervári községi ta­nácsoknak, kulturoítthon igazga­tóknak, hogyan kell megszervezni és előkészíteni a kulturverseny körzeti bemutatóját. Fóka István Nagy sikerrel szerepelt Nagykanizsán az olajvállalatok színjátszó csoportja képességeket: pár szóban megemütette a páttépitós fontosságát és ezzel az egyik napirendi pontot be is fejezte. Rákosi elvíárs születés­napjára tett felajánlások kiérté­zottság hétfőn este békenagygyü lést tartott a járási kulturotfhon- ban. a nagygyűlést Kovács Mária a városi békebizottság titkára nyitotta meg. Utána. a pedagó­giai gimnázium énekkara két énekszámmal lépett fel. Az ünnepi beszédet Kőhalmi elvtársnő, az Országos Béketa­nács küldötte 'tartotta. — A Béke 'Világtanács elhatá­rozta Victor Hugo, Leonardo da Vinci, Anicenra és Gogoly évfor­dulójának megünneplését — kezd­te ünnepi beszédét Kőhalmi elv­társnő, Az Országos Békétanács országszerte ünnepségeket rende­zett Victor Hugó születésének Í50. évfordulója alkalmából, amikor a múlt század békeharcosainak em­lékét ünnepeljük, Victor Hugóról a következőket mondta: A költő először királypárti, majd liberá­lis volt. Fejlődébe dialektikus, lassan demokrata lesz, közel 20 évi száműzetése alatt közeledik a szocializmus felé, azonban még Marx és Engels. Legnagyobb mű­vei a „Párizsi Notredame“, mely­ben a székesegyház gonosz főpap­jának ármánykodását írja le. „A nyomorultak“-ban egy önhibáján kívül fegyenccé lett egyszerű em­bernek megtisztulását Írja le, háttérben a forrongó Párizzsal, Költeményeiben is a szabadságot ünnepli. Amnesztiát követei az 1871 -cs párizsi komrnün részve­vőinek, Az Í8i9-i párizsi béke- kongresszusnajc ő volt az elnöke. Kijelentette, hoqy a világbéke gondolata megvalósítható — fe jczh be beszédét Kőhalmi elv társnő. Az előadásban a haladó irá‘, c.' békeharcosi ünnepelték a jelen levők. Szabó Katalin verset mon dőli; a békéről, melyben ismertet­te a dolgozók békevágyát. Vass Ferenc tanuló a „BéJcérőlcimü verset szavalta. A békenaqygyülés a béke dalá­val fejeződött be. Párthireh Március .l-én délu-án 3 órakor SzK(b)P Tört. középkáder hallga­tói részére a Pár toktat ás Házá­ban jLankörfoglalkozást fariunk. Március l-én délután 3 órakor Pol. gazd. középkáder tanfolyam hallgatói részére a Városi Párt- bizottság épületében, előadást és tankörfoglalkozást tartunk. Március 3-án este 6 órakor a Pártoktatás Házában „Tag és tagjelölt felvélel’’ kérdéseiről, központi előadóval előadást tar­tunk titkárok, veze őségi tagok tömegszervezet vezetői és vezető­ségi tagjai részére. Zalaegerszegi Városi Pártbizottság. Értesítjük a tisztelt megrende löket és dolaozókat. hogy a éli és tavaszi idényre ruhaszükség­letüket a. legkényesebb igények­nek megfelelően, a minőség szemelött tartásával eszközöljük- ELVÁLLALUNK HOZOTT ANYAGBÓL ás SAJÁT ANYAGBÓL fordítást, javítást, vasalást is- Főcélunk a minőségre irányul és a dolgozók az ilyen értelmű bi­zalmukkal keressenek fel ben uünkeh Nagykanizsai Szabó K-*s- ipari Szövetkezet minőségi és mértékutini osztálya (Vőröshaű. sereg-u. és Sztálln-u* sarok.) (Sugár-ut) Nagy sikerrel adta elő szom­baton és vasárnap az olajvál- laLaitok színjátszó csoportja Szig­ligeti Ede Liliomíi cimü vígjá­ték át1 A darab abban a korban ját­szódik le, amikor «a szinésizt egy. jrerüen csak komédiásnak ne­vezték s nemcsak, hogy nem vet­ték komolyan, hanem az akkori társadalom közönye munkájukat és élesüket is megnehezítette. Az osztrák kormánynak, de a ma­gyar uralkodó osztálynak sem '/ok érdeke, hogy segítse a ma­gyar színjátszást, A bécsi fheát- rumokban ekkor már zajgó élet folyt Amíg azonban a néme'ül beszélő színészek állandó színhá­zakban játszódtak, a magyar szí­nészek faluról-falura vándorolva hirdették a kuli urát és tenget­ték nyomorúságos életüket. Az ország urainak nem volt fontos, hogy a magyar nyelv ápolóit, a kul'tura hordozóit so gif se — és mégis .. a közöny, z mostoha szinészsora ellenére —- a színpad szerelmesei,, a kút ura harcossá, vállalva a viszonjagsá- goa élet minden nehézségét, ek­és szekereiken és sok esetben gyalog járták a falvakat, hogy egy kis derűt vigyenek a kettős elnyomás alatt álló dolgozó nép életébe, hogy játékukkal, mű- vészejükkel tágítsák a tudatliEn- í'ágban élő alsóbb osztályok látó­körét is. A szerző a Lilipmfiban a magyar vándor színészeinek a XIX. század elején kibontakozó hőskorát mutatja be. A darab fő­szereplői: Ld Horni i és Szellemfi annak a hazafiasságtól fűtőt' Sizilnész-tnemzedéknek képviselői, akik nem törődve a családból való kiragadással, nem törődve a reakciós nemesség közönyévé?, sőt annak megvetésével sem. a legn.yomoruságosabb körülmé­nyek között ázva fázva, sói igen gyálmán éhezve is terjesztették a magyar nemzeti kulifurát. A szereplők egyfől-egyig ki­váló teljesítmény; nyújtottak. Gáspár Endre Liliomfi szerepé­ben jól oldotta meg feladatait, ügyesen alakított. Igyekezett éle­te vinni szei'epébe. Ha itt-ott kissé darabos volt is előedása s helyenként gyenge a hangja, jól megállta a helyét ebben a mű­kedvelők. számára sok nehézsége’ támasztó szerepben. Kaposi Ta­más ügyesen játszotta Szijvási professzort. Kovács Lórántné Kamilla vénkisasszony szerepé­ben meglepően jól -alaki tóét Já­tékában valódi, művészi képes­ségek bontakozó ak ki — bár itt- ott kissé eltailoz a a szeretemre éhes. tipikus vénki’asrzony ér­zelemkitöréseit. A Szellemű szerepét játszó Peti József sok derűs Percet szerzett a közön­ségnek. A mű]-: ed ve lő kereteken ílulinövő színészi mutatóét. Makó Ica remekül játszott Szilvást gyámleányának, Maris, kának a szerepében Nagy sikert aralo, fit. kellemes. iskolázott? hangjával. A falusi korcsmáros természe­tes, kissé nyers modorával, ha­misítatlan népiesseggel jelent meg a színpadon Németh István, a gépgyár hegesztőműhelyének dolgozója. Őszinte, erőteljes ja­ckal dicsére* illett. Zágon Fe­renc jól játszotta a pincért —* bár néha modoros volt s nem mindig találka meg a megfelelő könnyedséget Jobban adta .a pincér, mint a szerelmes fiú szerepét. Több melegséget ket­test volna mutatnia Erzsi korcs­máros lánya iráni, akinek a szerepét Szabó Zsolt né játszotta. Szőke István a bécsi nagyven­déglős fiának, ifjú Schwarznck komikus figuráját élővé tette a színpadon. Hosszú József, mint idősebb Schwarz, továbbá Bá-’ lin-f Károly, bár kisebb szere­peik voltak, szintén emelték az előadás érfékét A dar:b kitűnő és ötletes ren­dezése Kaposi Tamás munkáját dicséri, aki ügyesen of döf ka meg a fel a da, oka'-: Az első felvonás­ban a két részes színpad helyen­ként z):varra adott okof, de _ez eltörpüli az egyébként kitünően rendezett játék mögött. Meg kell emlékezni a darab szinpompás és az előadás sikerét nagyban emelő díszletekről. amelyeket Hegyi Károly, a gépgyár dolgo­zója tervezett és festett. összegezve az elősdásf, meg kell állapítani, hogy az olajvál­lalatok kulturcsoportja jő mun­kát végzett Igyekszik valóra váltani Révai elvtárs szavaik, íerjeszri a kultúrát — mégpe­dig a mostani előadás tanúsága szerint nagy fel készültséggel és rátermettséggel. Itt kell megem­lékezni Csőgör Endréről, a válla­lat kulteirvézefőjérői, eki — bár a háttérbe húzódva — minden­kor odaadó és fáradságot nem ismerő munkával dolgozott az előadás sikerének előkészítésé­ért. Sikerüket elsősorban mégis annak köszönhetik, hogy a párt és a szakszervezet minden tá­mogatást megadott nekik. Buzdítsa ezt a lelkes csopor- öf az a gondolat, hogy kultúrát ■erjeszteni szép és nemes fel­adat, buzdítsa őket az a tudat, hogy pártunk, ahogy eddig tá­mogatta — -ovábbra is mellettük van és s eg itt őket Szerda. 1952- febr 2?.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents