Zala, 1952. február (8. évfolyam, 26-50. szám)

1952-02-17 / 40. szám

4 lenti Fűrészüzem termelési értekezletén keveset beszéltek a hibák kijavításának médiáról Bár viszontválaszában hangsú­lyozta Hámos elvtárs. hogy pártunkra iá mass ltodra mindent elkövetnek a 'termelés megjavításáért — a beszámolóban egy szóval sem említette, milyen eredményt értek volna el akkor, ha az üzemben jobban dolgozik a pártszervezet. Nyilván könnyebben leküzdötték volna a tél, a hideg­ség és a havazás okozta nehézsé­geket. ha ebben a harcukban a párt is velük lett volna és vezet c, irányította volna a dolgozókat. Gasperícs elvtárs, az üb. titkár, napirendi pontiként említette jobb munka megszervezésének tár­gyalását, azonban ezzel a beszá­molóban alig foglalkozott Hámos elvtárs. Inkább csak érintette. Sok­kal többet foglalkozott annak fej. t égetésével. megmagyarázásával, hogy mi okozta a lemaradást, me­lyek voltak a nehézségek. A hoz­zászólásoknál is elsiklottak a mun­ka jobb megszervezése felett. He­lyes, hogy Fehér Jenő nemcsak azt mondta el, hogy sok a gépállás, hanem megjelölte a gépállások megszüntetésének módját is. Több ilyen, vagy ehhez hasonló jó javal­lat kellett volna. A felsőraj ki állami gazdaság dolgozói munkafelajánlásokkal készülnek Rákosi elvtárs 60. születésnapjának méltó megünneplésére A Dunántúli Fűrészek lenti üze­mének dolgozói 7-éu tartották ter­melési értekezlet ükét. Hámos elv- társ a nemzetközi helyzet ismer­tetése után beszámolt januári ered­ni ényeircl. Bár a tervet globálisan 102.4 százalékra teljesítették nem volt kielégítő. A tervszerűsé­get 66.6 százalékra tartol Iák be- A teljesítés értékét alaposan le­csökkenti az a tény hogy a bér­alapot túllépték. Az üzem munkáját az erős hi­deg és a későbbi havazás hátrál­tatta. Volták napok, amikor a dolgozók nagy részét hólapátolás­ra kellett beállítani. Emellett a munkavezetők részéről is. az előző jó munkával szemben mind több hiányosság mutatkozott. A válla­lat vezetősége sem volt az időjá­ráshoz mérten kellően rugalmas a nehézségek leküzdésénél, a munka vezetésénél, de hozzájárult a le­maradáshoz az is, hogy az erdő- gazdaságok a bükk gömb fát nem szállították le időben, A munkavezetők, a hr tg* ad vezet ok kevés segítség*et adtak az üzem vezetőségének a terv túl­teljesítésére. a folyamatos munka biztosítására. Hámos elvtárs beszámolójában hangoztatta, hogy a béralaptúllé­pést. amit a vállalat januárban el­követett. február és március hóna­pokban teljesen kiküszöbölik, majd a Gazda-mozgalom jobb megszer­vezéséről és a munkaversenyek ki­szélesítéséről beszélt. Kifogásolta az üzemi háromszög munkáját is, ahol az utóbbi időben egyre több hiányosság tapasztalható. Sok kí­vánnivalót hagy maga után a párt- munka. de hibák vannak a kollek­tív együttműködésnél is, ami szin­tén rányomta bélyegét a januári tervtel jesit és re. A Rötler-mosgatom nem elég eleven az üzemben, A munkafegyelemnél is erősebb kilengések mutatkoznak — egyes dolgozók a rossz időre hivatkozva elkésnek. Hámas elv- társ felhívja a dolgozók figyelmét — vegyék ki részüket a 10 perces mozgalomból, hogy a késéseket mi­előbb teljesen megszüntethessék. A beszámoló titán két sztaháno- vista brigádnak adták át az okle­veleket és a „Legjobb brigád" ván­dorzászlót. Elsőnek Almás János főgépész szólt a beszámolóhoz. Elmondta, hogy az időjárás valóban hátrál­tatta a munkát, de más hiányos­ságok is voltak. Nem készültek fel kellőképpen s azért nem tud­tak eredményesen harcolni a ne­hézségek ellen. Fehér Jenő kerelfürészes a gép­állásokról beszél, amit úgy lehe ne csökkenteni, ha azt a helyet, ahol a bükkrönköt lerakják, „unterla- golják1’. Kovács elvtárs hiányolja, hogy nincsen munkásmelegedő s így vagy a szabad ég alatt vagy pedig a kazánházban kell, hogy el­fogyasszák az ebédjüket. — Furján-gatter tolópadját meg kell javítani — mondta Vaias Já­nos elvtárs hozzászólásában. A to­lókocsi két és fél centiméterrel lejjebb van és sok időt töltenek el azzal, amíg a sínre tolják, A sok idővcsxips&ég hátrálhatja a terv teljesítését, A SzOT részéről Kosaras elv­társ szólalt fel az értekezleten, — Ha a Rákosi elvtárs születés­napjára tett felajánlásokat becsü­letesen teljesítik — mondotta — s az üzemnél lévő 4í sztahánovís- ta minél több dolgozónak átadja munkamódszerét, akkor lemaradá­sukat rövidesen behozhatják. A viszontválasz megadása után ezekkel a szavakkal zárta be Há­mos elvtárs az értekezletet: — Pártunkra támaszkodva min­dent elkövetünk, hogy a termeié ", valamint az anyagtakarékosság és önköltségcsökkentés terén a ja­nuári hiányosságokat, lemarad "so­kat kiküszöböljük. Azon leszü k, hogy az első negyedévi tervünket, ahogy azt Rákosi elvtársnak meg- ígértük, 5 nappal előbb teljesítlies­A feisőrajki állami gazdaság dolgozói az ipari munkások példá­jára munkafelajánlásokait tettek, hogy méltóképpen ünnepelhessék Rákosi elvtárs 60. születésnapját. A gazdaság 173 dolgozójából 137 dolgozó tett szocialista kötelezett­ségvállalást. Buckó Lajos, a tőllösá üzemegység sertéskórházának dolgozója vállal­ta, hogy az első negyedévi 5 szá­zalék engedélyezett elhullást 1 százalékra csökkenti, ami 30 da­rabnál 540 kiló súlyt tesz ki, pénz­értékben 4860 Ft megtakarítást je­lent. Ezt úgy tudja elérni, hogy a sertéseket állandóan tisztán tartja. Nagy István tehenész vál­lalta, hogy az eddigi 10 literes fe- jési átlagot Rákosi elvtárs 60. szü­letésnapjának tiszteletére 12 liter­re emeli. Varga István, az alsó­ra jki üzemegység dolgozója vál­lalta. hogy a reábízott 300 darab sertésnél az első negyedév végére a terv szerint előirt súlygyarapo­dásnál 1 kg-.al többet ér eí dara­bonként ami 300 kg súlytöbbletet és 2.670 Ft megtakarít'ást jelent. A feisőrajki állami gazdaság dol­gozói a munkafelajánlások mellett nem feledkeznek meg az újítások­ról sem. Varga létrán gépcsoport vanetö Rákosi elvtárs 60. születésnapjára Először a gyerek ment el trak­torosnak a felsőbagodi gépállomás­ra, utána az ember a gödöllői me­zőgazdasági iskolára, azután az asszony ment tyúktenyész.ési tan­folyamra) majd a lányuk a pacsai traktorosis kólára. Ilyenre nem is emlékezheJ'.ne& a babosdöbrétiek. hi­szen az elemi iskola néhány osz­tályán túl nagyon kevesen jutottak a faluban. Nem csoda, ha né- hányan összesúglak: öreg fejjel tanulni, ki látott már ilyent? Az egész család itthagyta a házat, ki hallott ilyent? A lányukat trakto­rosnak adták, hát nem volt elég, ha a fiú az lett? Nahát ezek a Kolosáéit... Volt bátrabb hangadó is a falu­ban, aki egyenesen Kolosáné fülé­be duruzsolta mondókáját: — Nem lesz jó helye annak a lánynak... gyenge az ilyenre... majd meglátják... Kolosáné kevese szóit ezekre. Tette a dolgát a tszcs-ben, aztán mikor öt is hívták a tanfolyamra, fogta magát s helyt állt a tanu­lásban. IJgy gondolta, amit ők né­gyen tanúinak az iskolán, az lesz a válasz a kétségbeesett sugdoló- zóknak. Érdekes, amíg Kolosáéi nem léptek be a tszcs-be, addig senki sem törődött velük. Most, hogy bátor kézzel, saját maguk irányítják a sorsukat, de sok ta­nácsadó akad! Kolosáné volt az első, ő jött meg először a tanfolyamról. Most tyúkokat e et. Még a mozdulatán is láfezik, ahogy hinti az eledel', ő ebben lett kiváló s eredményes munkát végez, — Rendszeres etetéssel vaa to* j áshozatn is ** mondja. — Az el?o negyedévre már 150 tójául' adtám egy újítást adoltít be, amit a gya­korlatban ki is próbáltak. A csép­lőgépre felszerelték a kukorica inorzsolót és a lemorzsolt kuko­rica a cséplőgépen keresztül köz­vetlen a zsákokba került, amivé1 hatalmas szemveszteséget takarí­tanak meg. A gazdaság dolgozói munkafelajánlásaiból egy személy­re eső vállalás 670 Ft, összesen 91.700 Ft megtakarítást jelent az első negyedévben, Ezt úgy tudták elérni, hogy a gazdaság vezetősége a szakvonal­lal karöltve a terveket felbontó ta egész a dolgozókig, és a felbon­tott tervekét a dolgozókkal brigád és termelési értekezleteken ismer­tették. Ezenkívül a párt és a gaz­daság Vezetősége az üb. bevonásá­val üzemi gyűléseken kérész ül is­mertették a dolgozókkal Rákosi elvtárs harcos életét, hogy ezen keresztül dolgozóink még köze­lebbről megismerhessék nagy pár­tunkat és Rákosi elvtársat. A fel- sőrajki állami gazdaság dolgozói a munkafelajánlásokon kérész ül is bebizonyították, hogy hűek akarnak lenni pártunkhoz. Rákosi elvtárshoz és a tervek túlteljesíté­sével harcolnak 5 éves tervünk megvalósításáért és a béketábor további erősítéséért, Kiss Lajos. Lányát még nem látogatta meg a traktorosiskolán. •— Én is voltara tanfolyamon, tudom, hogy lányomnak sincsen hiánya semmiből. Ezért nem láto­gattam meg. Hadd tanuljon nyu­godtan. Persze, jó ha a szülők megnézik s meggyőződnek arról, hogyan gondoskodnak a gyex-mc- keinkröl, Kolosa Teréz az elsők között van a pacsai traktoros iskolán. Nemes versengés folyik a család­ban. Ki tanul jobban és többet? — Múlt vasárnapon látogatóba volt itthon a lányom — csillan fel Kolosáné szeme, — Gsak hall­gattam. ahogy a traktorokról be­széltek a fiammal. — Mik a terveik? Mit fognak ten­ni, ha a család újra együtt, lesz? — Dolgozunk mint eddig, de még jobban. Amit tanulunk, azt olyan munkával háláljuk vissza népünknek, mely erősebbé teszi tér melőszö vetkezet ünket, gépá 11 o­másainkat. gazdaságainkat. A keresetlen szavak, az egysze­rűség mögött szinte Iá*ni lehet az egész családot: Kolosánét a íehér- tollu baromfiak ezrei között, az embert, ahogy irányítja, tanácsai­val segíti a tszcs munkáját s a fiút és a lányt, ahogy vidáman beleírják ekéikkel a tarlóba: „a? égész család iskolán van".-eezs&sBzascEi Az egész család iskolán van i be. Vasárnap, 1352* íebr 17. Hogyan készüljünk fel a tavaszi munkák sikeres elvégzésére A minisztertanács határozata a 2 éves növénytermelési terv kere­tén belül meghatározta az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek és egyénileg dolgozó parasztok számára a növénytermelés vona­lán a feladatokat. Nézzük meg milyen feladat jut a 2 éves tervben a növénytermesz­tésre: Célunk a termelékenység fokozása, a termelés hozamának emelése 27 százalékkal. Ezt elér­jük a termésái'.ilag emelésével, amelyet az állami gazdaságokban 80 százalékban, itermelőszövetkezc- tekben 35 százalékban, az egyéni parasztgazdaságokban 11 száza­lékban kell, hogy biztosítsuk. Ahhoz, hogy a minisztertanács határozatának, a 2 éves növény­termelési tervnek teljesítésében el­érjük a fejlődési fokot, amit pár­tunk és kormányzatunk tűzött ki állami gazdaságaink, termelőszö­vetkezeteink és dolgozó paraszt­jaink elé, elsősorban a korszerű talajműveléssel és a géptechnika helyes kihasználásával tudjuk biz­tosítani. Már most a téli időszak alatt lel kell készülnünk arra, hogy amint, a föld állapota megengedi, azom,al hozzáfoghassunk a talaj- műveléshez Munkánk sikere elsősorban a jó morzsalóko-s növényeink részére kedvező magágy elkészítésében kell, hogy kifejezésre jusson. En­nek eredménye a bőtermésben jut kifejezésre, A morzsalékos talaj előállítása biztosítja növényeink számára a csírázáshoz és további fejlődéséhez szükséges tényezőket. A morzsalékos magágy kellő mennyiségű levegőt, nedvességet és a napfény segitségével meleget biztosit. Ilyen állapota talajban a nedvesség megőrzés, a levegő sza­bályozás. a felmelegedés és a táp­anyagok megkötése is a"növények számára jobban van biztosítva, mint a szakszerűtlenül művelt ta­lajokban. A morzsalékos talaj egyben biztosítja a földben lévő tápanyagok, növények számára való felvételi átalakulását. Alihoz, hogy ezen fontos alap- feltételt növényeink számára biz­tosítsuk elsősorban szükség-«, hogy minden talajművelő eszközt, már most a tél folyamán üzem­képes áilapoí ba tegyünk úgy, hogy a tavaszi munkákat zavar­talanul, üzemzavar nélkül határ­időre befejezzük. Mert növény­fajonként a jó magágy, a korai és időben való vetés igen fontos fel­adat. A legkorábban számításba jöhető növények vetése március első felében történik, vagyis az időjárás kedvező feltétele mel­leit a borsó féléket . mákot. feb­ruár végén március elején, tavaszi árpát március közepéig, ugyan­csak a lóhere ráveiését is. A zab, lucerna vetését, valamint a mag­répa ültetését március hó máso­dik felében, ha az időjárás meg-, engedi, feltétlen el kell végezni. Állami gazdaságaink elsőrendű feladata a február 15-re tervbe­vett tavaszi munkákra szükséges erőgépi és talajművelő eszközök megjavitása, felvonulása és azok­nak kipróbálása az üzemképesség szempontjából. Itt le!kírmeretes?n kötelességünk a kijavított gépek működését kipróbálni, lioov azok valóban a tavaszi munkák meg­kezdésére készenléti állapodban legyenek. A hiányosságokat fed­jük fel és azoknak kijavitásá1" azonnal tűzzük napirendre. A ve- tőgépeket próbáljuk ki maímeny- nyiségre és nézzük meg, hogy az összes gépek kijavítása jó és megfelel e, a tavaszi munkák za­vartalan biztosítására. Hazánk mezőgazdaságilag hasz­nosított területeit majdnem egész terjedelmében felvéve a talajoké ob iektiv módszerekkel megvizs gálva és a begyűjtött növényter­melési adatokat kritikailag vizs­gálva, arra a megállapodásra ju totíunk, hogy aránylag kevés olyan talajunk van, amelyekben a talajok vízgazdálkodási szempont­ból vizsgálva olyan hibásak 1--vé­nek. hogy az aszálykárok okait bennük keressük. Az aszálykárok oka legtöbbször a helytelen ter­melési rend serben és módodban, tehát az íüiberi behatásban kere­sendők. A.z aszálykárok még erő­sen csapadékos időjárásban is elő fordulnak bizonyos talajokban. A különbség csak az, hogy as ilyen esetben nem aszálykárnak, hanem helyesen talajhibának ne­vezzük. Feladatunk a talajvizgazdálko- dásnak biztosítása érdekében tr. Szovjetunió agrotechnikájának fej.- használásával biztosítani számunk­ra o Viliámszi agrotechnikai komplesszumot. Olyan talajmű­velő eszközökdt. használjunk, ame­lyek az adott viszonyok között az időjárási és az éghajlatnak meg­felelőbbek. Például tavasszal az első munkák az őszi szán­tások megművelésénél,' ahogyan azt a talaj állapota meg­engedi, a simítást kell végrehaj­tani. Sokszor célszerű sitní.ó előtt fogast, járatni, ha a talaj teteje annyira összefolyt, hogy a simító nem fog, csak elcsúszik a föld­kéreg felett anélkül, hogy azt megtörné. Mind a simító, mind a foga« akkor végez tökéle cs mun­kát, ha azt barázdákra ferdén Já- ratjuk. Tavasszal ne szántsunk, mert a földben lévő nedvesség egyrészt még akkor is elpárolog, ha nyom­ban boronálunk_ A szántást alta­laj túrokkal, esziirpátorral, griber- rel végezzük, de jó munkát végez a tárcsa is. Ezzel az eljárással raktározni tudjuk a télen leesebt csapad'ékmennyiséget a nyári hó­napokra. Vonatkozik ez az idei téli csapadék nedvességének meg­őrzésére is A fentiek maradéktalan megvü-- lósitása érdekében feltétlenül fon­tos a jó munkaszervezés. úgy az állami gazdaságokban, mint a tszcs-ben Üzemegységenként a területi brigádok felállítása, az üzemtero részletes ismertetése a dolgozók­kal, úgy az üzemterv, mint a ve­tésterv szétbontása brigádokra é$ azonbelül egyénekre. Minden bri­gád már a tavaszi munkák előtt lássa a reáháruló feladatot és megkapja a feladatok megoldásá­hoz. a szükséges embert, fogait és gépierőt. Ötéves tervünk célkitűzése, fej­lett mezőgazdasággal rendelkező ipari ország megteremtése, ölyeu mezőgazdaságot kell tehát felépí­teni, amelyik képes lesz a hatal­mas méretű iparosodás kívánal­mainak megfelelni. Magas fokra kell emelni a növénytermelési át­lagokát és az állattenyésztés szin. vonalának emelését. Ennek alap- feltétele: üílami gazdaságaink és termelőszövetkezeteink példamu­tatása, a fejlett agrotechnikai el­járások bevezetése Népünk államával szembeni kö­telességünk teljesítése érdekében harcoljunk a több termelésért- Munkánkat megkönnyíti a szovjet mezőgazdaság gazdag kincsestára« Nekünk azokat magyar viszony­latban fel kell használni, hogy ezen keresztül pártunk segítségé­vel 2 éves növénytermelési ter­vünk sikerét biztosítsuk, Felházi Sándor, íőagron ómus. A torma földi taaács végrehajtóbizottsága február 2-áa délu!tán 2 órára a falu dolgozóit gyűlésre hívta. A gazdálkodók, mivel az őket érintő termelési, beszolgáltatás] és egyéb teendők elvégzését ismerte- tö gyűlésről volt Szó, az eddigiek­nél jóval nagyobb számban gyűl­tek össze. A kihirdetett idő ellenére sem a tanácstól, sem az előadó vagy képviselője nem jelentek meg. A dolgozó parasztok egy ideig elbeszélgettek, de ahogy az idő a három órát Is átlépte, eltávoztak. Jó lenne, ha a tanács dolgozót jobban szívügyüknek tekintenék rv felvilágosítás kérdését mint azt, hogy a jelzett előadást minden szó nélkül elhalaszt ják. Vájjon mit szólnak és mit gondolnak a dol­gozók, amikor az ilyen bejelen­tett. de me<i nem tartott e'őzcfá-* ■sok már több ízben is előfordul­tak? KÉKE MOZOG N.UiVK ftN17SA Vasára: p-—hé' fő • A CIKK írsz POROND*

Next

/
Thumbnails
Contents