Zala, 1952. február (8. évfolyam, 26-50. szám)
1952-02-06 / 30. szám
A nagykanizsai téglagyár pártszervezet» erősiti sorait s biztosítja a termelés zavartalanságát A nagykanizsai 'téglagyárbab lelkes hangulatiban folyik a munka. A rakodóbrigádok egymásután töltik meg a vagonokat téglával, hogy az minél előbb az építkezéshez kerülj ön. A telepen a női dolgozók készítek a helyet az uj téglának, hogy zavartalanul foiIyhLSSon ia munka, a terv megvaJótetásában ne -egyen akadály. Az épitőbrtígád a Présházat újítja fel. a gépet: feljebb emelik, hogy könnyebben, dolgozhassanak. Igs<z, hogy hideg ven, de annál szorgalmasabban dolgoznak, mert visszaemlékeznek még a dolgozók a múlt rendszer, re, eimikor késő ősszel letették a szerszámot és csak tavasszá- foghatták meg újból. A téli hónapokban bizony nem kaptak munkát, sok esetben éhezf.ek. Ma már megszűnt ez idényjellegű munka és ci jó munkabfeosz ássál, a tervszerű munkával télen is ■tudnak, dolgozni és most: felkészülnek, hogy február 15-én meg tudjanak indulni, a tervet meg tudják valósi feni Ebben a munkában segíti őket a pártszervezet, ott; van közöltük Csutl elvtárs, beszélget & dolgozókkal és megmagyarázza nekik, hogy milyen fontos hogy a munkával határidőre elkészüljenek. — Négy gondot fordítunk — mondja Csuji ©ívtárs — azokra a dolgozókra, 'akik példát, mulat, nak a munkában, foglalkozunk velük, hogy az alap szer vezetet erősíteni tudjuk, mert a tagság közül hiányzik a fiatalság, akik friss eret adnának a pártszervezet munkájához. Hogy a páte- épiléa területén munkánkat megjavítsuk. az oktatásba bevontuk a jól dolgozókat, és ©i legközelebbi taggyűlésen már veszünk fel tagjelölteket, akik a munkájukkal -a tanulással bizony!toltak be a párthoz v-ló ragaszkodásukat. Fehér Istvánná, áld szorgalmasan végzi a munkáját. Kovács György, Sass Mária sem marad ei az élenjáróktól. Ezekkel a1 dől. gozókteil többizben foglal koz am és bejöttek a pártszervezetbe, kérték, hogy vegyük fel őket tagjelöltnek. Elmondták, hogy meg tisztelés, hogy a párfnak tag jelöltjei lehetnek, ami arra kötelezi őket, hogy még jobb munkát végezzenek és aktívabban segítsék a pártszervezet munkáját — Munkánk hiányos — mondja továbbá Csuti ©Ívtárs —, meri november és decemberben elhanyagoltuk a pártépitést, az oktatást. Ennek az az oka, hogy a pártveze. őségi tagok nem vesznek részt ak-ivan a munkában, nem segítenek, hanem igyekeznek magukat kibeszélni, hogy sok a munkájuk. Pedig a vezetőség választáskor örömmel vállalták a tagság bizdmát, hogy azt. maradéktalanul valóra is váltják. Salai Erzsébetet, aki immei-ám- mal hajtja végre fel/: dataH, lobbizóén figyelmeztetni kell, hogy számoljon be a munkájáról Úgy gondolják, hogy majd a íitkárLielyéítes mindent elvégez, pedig oz hely. telén, mert. egy ember minden! jól megoldani nem tud. — Az oktatási munka is még jobban folyna, ha a vezetőségi íagok a, tanulásban példát mulatnának és ellenőriznék, lxogv a fegság hogyan készül és jegyzetei az anyagból. Ezen a téren sok tennivalónk van, hogy az üzem dolgozóival megszerettessük a ceruzát és jegyeztessünk, mert, csak igy tudjuk elérni azt, hogy politiksi tudásuk növekedjen, ami döntően befolyásolja a terv teljesítését. * — A pártszervezet munkája az utóbbi, időben javulóban van. A városi pártbizottság politikai munkatársa, Vámos Jenő elvtárs egy héten kétszer is eljön hozzánk és számonkéri, hogy milyen munkát végeztünk a pártmunkánkban és a termelésben. Megmagyarázza hogyan kell kijavítani a hibákat. Nagy segítséget nyújt munkánkban, mert ha valami nehézségünk van. bátran megmondjuk neki és azt közösen megoldjuk. Nem régen őzt a feladatot szabta meg a pártszervezet részére, hogy a vezetőség beszélje meg, ki miért lesz felelős és ei reábizofí munkáról vezetőségi ülésen számoljon be, mci’t ez Lesz a biztosítéka annak, hogy az üzem munkáját zavartalanul irányítsa a pártszervezet A pártszervezel feladata, hogy a műszaki vezetők bevonásával megbeszéljék a terv teli esi tőiének lehel őségéit: és azt minden dolgozóra felbontsák. Föladatuk, hogy a PáJifSzervezetüket olyan ©Ívtársakkril erősítsék, akik a munkában példát mutatnak, harcolni „k a munkafegyelemtazitóik el Len, amely harc egyik alapvető tényezője ai terv teljesítésének. Ezekkel, a dolgozó Ideal foglalkozzon a pártszervezet, bízza meg őket felad-tlal és ellenőrizzék, hogyan halják aáti végre Vigyázzanak arra, hogy a párt soraiba. Üsziamultu, becsületes dolgozók kerüljenek, akik nem ijednek meg a nehézségektől és a rá- jukbizo't't munkát a nehéz idők. ben is végrehajtják. Ha a pártszervezet ellenőrzi a dolgozók fejlődését és tanulását, elérik ezt, hogy a pártszervezetük megerősödik és az üzem térülőjén mindenhol ott Ind lenni, ahol a munkzközben a dolgozók, nak problémájuk lesz. Elérik, hogy a megbúvó ellenség aknamunkáját1, amely igyekszik a munka ütemét hátráltatni. le tudják leplezni és az üzem területéről eitávölteni. Hí' a páb|> szervezét, a jövőben tervszerűen foglalkozik a fejlődő káderekkel és munkájukban^ felhasználják a városi pártbizottság segítségét, akkor be marosan megszűnik a párjszervezef, káderhiány;', nem Ítéli Csuti elvtársiak egyedül, vé. gezni a munkát, hanem közösen, nagyobb eredménnyel, gyorsabban tudják megoldani feiadadal- ksít. Papszt László /I zalaszentbaldzsi III, tipusu Kossuth tszcs múltja — jelene és jövője A zalaszentbalázsi Kossuth termelőszövetkeze iii csoport irodájában három asszony serényen dolgozik, takarítják az épülőtet, javítják a kályhákat Egy másik helyiségben az asztal mellett ülnek a brigád vezetők, a csoport tagjai és Gemeiner Isitvánné, a csoport elnöke. Élénken vitatkoznak: ml, hogyan Tegyen, mert éppen a tervet készítik. Gemeiner Istvánná a csoport elnöke visszagondol arra, hogy milyen is volt' az ő élete régen, amikor még Riege rék és Musze- kék cselédjeként dolgozott kora hajnaldó] késő estig. — Férjem 1943-ban tűnt el a háborúban, az urakért. Kegyetlenül kizsákmányoltak a mindennapi kényéiért — mondja Gemeinem é- — Tehenet, fejtem, etettem, az enyém voüfc szobától az istállóig minden munkai. Még két gyereküket, is gondozni kellett, mosni naphosszat. Ilyen volt az életem. Azóta megváltozott Gemeiner- né élete s azoké fez embereké is. akik vele együtt voltak cselédek és harmadnapos paprikáskrumplin éltek. A felszabadulás után a volt za- laszentbótlázsi zsellérek földet kaptak, a magúié gazdái lettek• Nem keltett tovább húzni az igát. Épüli az ország, egyre több gyár, több üzem harcolt a terv tejesítéséért, a többtermelésért. Megjelentek falun á traktorok, a mezőgazdasági gépek, melyeket ip'jri munkásságunk küldött a parasztság számára. Dolgozni kezdtek a gépek, de a kicsiny parcellákon nem tudták alaposan kihasználni. Amikor elhangzott Rákosi e]tears Kecske, májén mondott beszéde, a Z'íla- sEentbalázsi ujgazdák, az egykori cselédek nemsokára követték a oánfe utmutaltásá't és 1949 augusztus 20-án termelőszövetkezeti csoportot alakítóiak. Az első időben kevesen voltak. A megalakításkor 7 csteád 12 aggal és 200 hold földdel indult c] az uj utón Gazdasági felszerelésünk 2 ekén, három tehenes szekéren és a régi földesúriéi há i’amaradf rozoga cséplőgépen kívül semmi sem volt De nem hátráltak meg. Ha fogvtos munkára volt szükség, a tagok ősz. szefogíiák állataikat. A földel megművelni már könnyebb volt. O't voltak a gépállomás traktorai és -szók szántottak, vetettek. A jó munka után jó terméseredményük volt. Az első évben kalászosokból kilene és fél vagon gabonájuk termett, emelteit az ősziek is bő termést adtak. Szép jövödeime volt a tagságnak Jutott: már ama is, hogy ,az elhagyatott; istállókat . rendbeszedjék, jászlakat készítsenek és jószágot vegyenek. Ahogy fej. ledőlt a kis csoport és ezt látták a község dolgozó parasztjai: jöttek az uj belépők, szaporodott a tagság is. 1951-ben már több volt a földjük is a munkaerő is. Fejlődött, erősödött a csoport, d;e újabb problémák jöttek, amivel azé'őtt még nem t'Silálkoteák. Sokan a csoport1 tagjai közül nem tartották be a munkafegyelmet, nem dolgoztak rendszeresen és a meggyarapodott földön egyre jobban gyűlt a munka• A sok esőzés következtében a lapbaabb lészíícen fekvő földjeiket elönt ölte pi viz, a kukorica és burgonya, termésük gyengébb Tett, mint várták, de a kezdeti eredményeket már igy is túlírnia d lak. Egyre jobban erősödtek gazdaságilag. A régi istállókat, ó'akat mind megjatetofeák, hjeználható- vá illették. Építs'tek egy uj beton, istállót, 1000 férőhelyes baromfi- óiat Szaporodott ez állatállományuk 13. A két év előtti üi*e.s istállókban ma 15 ló, 40 szarvasmarha vein. Fejlődik sertésá-llomanyuk is: 102 sebzésük van. Van már darálójuk, tr:k| aruk is. Egyre szebbé és jobbá válik a tagság élete. — Érdemes volt a Patera, Rákosi elvltesra hallgatni, meri ez a helyes ut — mondogatják. Mosó, amikor a tervet készítik ilákosi elvtárs szavaira gondolnak, amit a termelőszövetkezetek és gépállomások országos tanácskozásán mondóit. „Intenzív, belterjes állatiai’tes nélkül nincs belterjes mezőgazdaság.“ Ezért a terv készítésénél figyelembe veszik az állatállomány növelésének fontosságát. Úgy határoztak, hogy a meglévő állom anyuka", különösen £• szarvasmarha és ser. léstenyésztés terén duplájára emelik. Ennek érdekében a tava. sziakná'- jelen!' ös mennyiségű takarmányról gondoskodnak. Ebben az év bon uj szarvasmarha istái ót építenek és kibővítik a seriésólfikát is. A terv sikei'ös végrehajtása érdekében bevon, ják a készítésébe a tagságot is, hogy mindannyian lássák a cél“, amelyet, a közös munkával tudnak megvaiós ife 'hi. K. I. Szerda, 1952, febr. í 3 Az uj munkaegységkönyv néikulözkefellen íegyvcrüuk a termelőszövetkezetek megerősítéséért vívott harcban Termelőszövetkezeteink és csoportjaink nagyarányú politikai, gazdasági és szervezeti megerősödése és fejlődése egyre gyakrabban és sürgetőbben vetette fel annak szükségességéi, hogy munkaegységrendszerünket felülvizsgáljuk és a fejlődés köve- te'ményeinek megfelelően á’doL gozzuk. A régi ni unkaegységkönyv megszerkesztésének alapját rész" ben a kisparaszti gazdálkodás munkaszervezési formája, agrotechnikája és teljesítményed képezték. Ezek a szervezési formák és teljesítmények már nem felelnek meg a terme 1 őszövether zeti gazdaságokban egyre inkább kialakuló és megizmosodó nagyüzemi termelésnek, a fejtett agrotechnika alkalmazásé.’ nak és a mezőgazdasági munkák gyorsütemü gépesítésének. Ennek következményeként az elmúlt esztendőben csaknem valamennyi termelőszövetkezeiben egyre gyakrabban vetődtek fte problémák a munkaegység kiszámításával kapcsolatban. Ezek nek a kérdéseknek a megoldásában már nem tudót: megfele- te segítséget és iránymutatást adná a régi munkaegység-könyv, mert merev rendszerével akadályozta a jó helyi normák kialakítását, aminek következtéiben az egyes munkák normái . között aránytalanságok mutatkoztak. Ezenkívül a régi mun- ]£aegységkönyv túlságosan terjedelmes és aprólékos volt, ami nagym értekben megnehezítette hasizna'atátAz uj munkaegységkönyv sze>- keletében, és rendszerében lé" nyegesen eltér a régitől. Eltér ■mindenekelőtt abban, hogy az egyes munkákat az elvégzésükhöz szükséges erőkifejtes. szaktudás és jelentőségük alapján osztályokba soro’ja. Lényegesen eltér rendszerében a régi mun- kaegységkönyvtöl abban is, hogy az ©gyes munkákra csak minta, normákat ir elő, amelyeket az egyes termelőszövetkezetek a helyi viszonyoknak megfelelően m ó d os i thatnak • Az osztjáilybasoro’ás rendszere előnyös azért, mert támpontot ad a szövetkezet vezetőségének azokban a<z esetekben, amikor olyan munkaegységben való ér- téke’ésnek kérdése vetődik fel. amely munkák esetleg nem szerepelnek a munkaegységkönyvben. Ilyen esetben a vezetőség mlás hasonló munkák osztályba- sorolását veszi alapul és ennek megfelelően állapítja meg a norma teljesítéséért járó munkaegységet is. A helyi normák gondos kidolgozása kiküszöböl az egyes munkák között esetleg felmerülő aránytalanságokat. A termelőszöve kezetek vezető. Bégének a legdöntőbb feladata, hogy haladéktalanul, jól megszervezze az uj munkaegységkönyv ismertetését és ezzel kapcsolatban a nnmkaegységszámo- lás oktatását. Ennek a rendkívül fontos feladatnak a sikeres megoldása érdekében a termelő szövetkezet vezetősége kérje fe1 a községben dolgozó tanítókat is, hogy működjenek közre a iriuu' ka« gvs égs zárni olás oktatás án-a k munkájában. Az uj munkaegységkönyv tea pos át anulniányozáfea után a1 vezetőség a brigád vezetők, mun kacsiapatvezetők é« néhány jó'- dolgozó tag bevonásával vegyék sorra a termel őszöve (kezet gazdasagában előforduló munkák napi teljesítmény normáit As egyenként alaposan beszéljék meg, hogy a helyi viszonyok között hogyan teljesíthetek. Amennyiben szükségessé vá ik, a munka körülményeinek megfelelő módosításukra tegyenek javaslatot. A munkaegység« könyvben szereplő normák ugyanis országos iránynormák, amelyek közepes gazdálkodási viszonyokra vonatkoznak. A vezetőség által készített ja' vaslatot közgyüésen, csoport, értekezleten részletesen ismertesse a tsz elnöke. Biztosítani kell. hogy valamennyi tag részt- vegyen a vezetőség javasla ainak megtárgyalásában és a végleges hetei normák kialakításábanGondosan elő kell készíteni ezeket a közgyűléseket, csoport értekezleteket. Különösen arra kell ügye’ni, hogy a normák lazítására ne törekedjenek a tagok, mert a lazítás káros a sző* vetkezetre és hátrányos az egyes tagokra nézve is. A helyi normák kidolgozása- . kor egy pillanatra som szabad szem elől téveszteni, hogy a tol - i'Csi'mény-normák he'vés megállapítása egyik legfontosabb eszköze, a munkafegyelem megjavításának is. Azokat a normákat, amelyek a mintán ormától több mint 20 százalékkal eltérnek, jegyzőkönyvbe kell fog’aini és a járási mezőgazdasági osztályhoz kell felterjeszteni jóváhagyás véget*. A közgyűlés, esopotetetetekez- let és a járási tanács által jóváhagyott módosításokat tintával kell bevezetni a nnmkaegy- ségkönyv megfelelő rovatába és jóváhagyási záradékkal kell ellátni. A záradékot az elnök és az igazgatóság, intézőbizottság tagjai írják alá. Az uj munkaegységkönyv ab jka’rnazása valamennyi igz’ben és csoportban 1952- január hó 1-te], visszamenőleg érvényes, éppen ezért a vezetőség időben gondoskodjon arról, hogy a közgyűlés által elfogadott és a járási tanács mezőgazdasági osztálya által jóváhagyót helyi normákat a. ©soportná' használatban lévő va* la.men.ny • munkaegységkönyvbe átvezessék és záradékkal el ássák. Ezenkívül a tsz-ek és csoportok elnökei gondoskodjanak arról is, hogy a módosított normákról kimuta'áöt készítsen tsz könyvelője és a kimutatást a hirdetőtábláin kifüggessze. A közgyü’ós által elfogadod és a járási mezőgazdasági ősz’ály áital jóváhagyott helyi-normák alkalmazásáért és betartásáért a, tsz elnöke és könyvelője felelősMinden tsz-tag egyéni érdeke, hogy a he’yi normákat helyesen, állapítsák meg és az év folyamán minden esetben betartsák* Ezért minden tag egyik legfon.' tosabb kötelessége, hogy a uor mák megállapításában és «: munkaegységkönyv tanulmányozásában tevékenyen részivegyen« Párthiretí Felsőfokú kádei képző tanfolyam politikai gazdaságtan szakosított konferencia 9 én délelő’t 9 órakor, a Pártokiatás HázábanKözépfokú káderképző tanfolyam politikai gazdaságban szakosított konferencia IG'án dél után 3 órakor a Pártektatás Há zúban' ¥ Felhívjuk a. nagykanizsai városi, körzeti, üzemi, vállalati ca afepizenú sajtófele lösőkct és fiktivákat, hogy február ö-án, szerdán délután 6 órakor a Városi Pártbizo!feág nagytermében -ajtófelelős értekezleten pontosan jelenjenek meg Városi Bizottság.
