Zala, 1952. február (8. évfolyam, 26-50. szám)

1952-02-05 / 29. szám

A* Aiitőjaritó Vállalat pártis*erre*ete nagyobb gondot fordítson a politikai iskolák zavartalan menetére .42 alapszervezet feladata, hogy politikai oktatáson keresztül el­érjék, hogy olyan munkát végez­zenek, amely elősegíti ötéves ter­vünk forgalmának lebonyolítá­sát Az Autójavító Vállalatnak nemcsak technikai, hanem poli­tikai szempontból is nagy jc/cn- tősége van. A feladataikat tehát csak ak­kor képesek betöhleni, ha az üzemben politikailag képzett ön­tudatos, harcos kommunisták dol­goznak Ezért nagy jelentősége van az üzemben folyó politikai oktatásnak, a jó politikai nevelő munkának, melynek a termelés eredményeiben, a tervek teljesí­tésében, túlteljesítésében is meg kell mutatkozni. Ez elsősorban a propagandistákon múlik, akiknek t. a n u l á s b n n p é l d á t kel] mutatni, úgy felkészülni a szemináriumokra, hogy a hallga­tók érdeklődjenek az előadás anyaga iránt, amin keresztül kö­zelebb jutnak egy-egy kérdéshez és megértik munkájuk jelentő­ségét. A pártszervezet biztosítson olyan helyiséget, ahol n hallga­tók zavartalanul jegyzetelhetnek és nagyobb figyelemmel tudják kisérni az előadást. Az el múlt pénteken az alapfokú politikai is­kola félórával később kezdődött, mert a helyiség hideg volt, ha­bár megvan Tá a lehelőség, hogy fűtsenek A pártszervezet vezető­ségének ellenőriznie kell, hogy a propagandista hogyan készül fel a szeminárium megtartására. így biztosíthatják, hogy Tanai elv- társ, aki az iskolát vezeti, jegy­zetet készítsen és ne a brosúra alapján vezesse le a szeminá­riumot. Ez a munkamódszer nem elégséges a hallgatók politikai fejlődéséhez, mert nem tudják ellenőrizni, hogyan készüllek fel a szemináriumra. Ellenőrizni kell a pártszervezetnek azt is, hogy a hallgatók a megkapott anyag­ból jegyzetelnek-e. EJ kell érniük azt, hogy az alapfokú politikai iskola szili vonala emelkedjen. Az előadó feltett kérdéseihez ne. csak cgy-két elvtárs szóljon hoz­zá, hanem a politikai iskola hall­gatói együtt vitassák meg A projmgandista nevelje, tanítsa a hallgatókat, a helyes jegyzetelés- re, szerettesse meg velük a rend­szeres tanulást. így válhatnak a népnevelő munka igazi harco­saivá. Az üzem politikai körére az if­júság nagy része és a pártonki- vüli dolgozók járnak Kevesen jegyzetelnek, csupán csak azt mondják cl, amit az előadásból megjegyeztek, amire visszaemlé­keznek. A pártszervezet nagyobb gondof; fordítson ellenőrző munkájára, hogy a. politikai iskolák hallgatói elérhessék azt a színvonalat, amelyet országunk fejlődése min. den kommunistától és dolgozótól megkövetel. (P. L.) Csoportot a a ressnekidolgosó parasztok is Utaznék község dolgozó pa­rasztjai éltek azzal a jogukkal, tne’yet az alkotmány biziM1 miiKíou dolgozóparaszt szarná *a: a nagyüzemi gazdálkodás útjára leütök. 20 taggal megalakít útiak a Kc^eu h HI- tipmu tszcs át* Ezek a dolgozó parasztok magúinál indultak el a közös gazdálkodás felé. Lát­ták, liogy ideje megszabadulni a kapitalista társadalmi rend" szer átkától, az egyéni gazdálko dústól, a fejlődést gátló nadrág­ai jj parcel áktól. A községben már a műit év ben voltak kezdeményezések, azonban nem találtak szilárd ta­lajra, így nem tudták még segít­séggel sem megalakítani a tor* melőcsopoi'tot. Az elmu t egy év politikai eseményei, a község ki váló begyűjtési eredményei s az ennek nyomán kialakult kö­zösségi érzés döntően megváltoz­tatta a község képét. December 21 ere telt felaján­lásukat, melyben 170 mázsa bur­gonyahátralékuk begyűjtését vál­lalták, három nap alatt teljesi- teíték- Ez a kiváló versenyszel­lem és együttműködés azóta sem szűnt meg a községben, •itat keresett magúnak íí most a szocialista mozőgazda- súg építésében bontakozott ki­Ma erről beszél az egész köz­ség. — Én már régóta láttam azt e.z utat, amit nekünk ha árszéi dolgozó parasztoknak ie követ­nünk kell — mondta Szúnyog Géza 14 holdas középparaszt. — Sokat beszélgettem gazd adr­iai mm al a csoport mega lakit á- siáról* Helyeselték a csoportod gazda kodást, de amikor arra került a sor, hogy igazán a te’t útjára lépjünk, mégsem történt semmi. Községünk még akkor nem érte el azt a fejlődést, hogy csoportot alakíthattunk volna- En pártunk útmutatását követ­tem, nem erőltettem a szerve­zést. A fejlődés úgyis bebizonyít­ja a nagyüzemi gazdálkodás elő­nyeit. Ebben az időszakban hang­zott e' Rákosi elvtárs november 30 >i beszéde- Ekkor éreztük azt, hogy itt az ideje a csopor1 lét­rehozásának- A gazdagyülése ke®, tanácsüléseken, mind gyak­rabban hangzottak el olyan ki­jelentések, melyek sürgették a csoport megalakítását. Elhatá­roztuk, hogy mór elitre felszámoljuk a kéttakssú'»­minden lehetősénél. Amire a csoportnak szüksége van, — minden állatunkat és gazdasági feezere'ősünket — be­visszük a csoportba- így biztosi- ottuk, hogy igaerőből és gazda sági felszerelésekből hiányunk Ufgu lesz- A földterületünk 200 holdat tesz ki. Közös munkánkat nagyon megnehezíti, hogy föld­területünk közel 400 parce Iában van. De majd ezen is segítünk* Az a kérésünk, hogy a község 3200 holdas határában egy hely­re hozzuk össze a földet. — A csoport tagjai között — folytatja Szúnyog Géza — folyik a számitgatás* • Számításunk szerint minden 25 holdra jut egy lófogat az igás állatokon ki vü’, igy nem kell a kivüláUókra szorítkozni­Úgy akarunk dolgozni, hogy községünk lakosságának bebizonyítsuk azt, hogy a nagy­üzemi gazdálkodás nagyobb ke­nyeret, boldogabb életet, foko zottabb kul'urális felemelkedést biztosit az idők szavát megértő dolgozó parasztoknak, mint az egyéni gazdálkodás. Kulcsár István 12 ho’dag kö­zépparaszt nincs megelégedve ezzel az eredménnyel. Ö is regi mozga'ója a csoport megalakí­tásának. — Mi nem egészen igy tervez­tük a dolgot, mi szövetkezeti községet akarunk alakítani. Töb­ben még bizonytalankodnak, gondolkoznak — mondja —, de nekünk gondunk lesz arra, hogy nevelő munkává’ eltün’essük ezt az akadályt ig. Először is a csó­réban fogunk jó eredményo- t elérni, ami a legjobb neve­lőeszköz, másodszor foglalko­zunk minden csoporton kívüli­vel- A csoport meg fogja áh ni a helyét, mert akik közénk be­léptek, azok a begyűjtés legjobb harcosai voltak s maguktól, örömmel jöttek aláírni a belé­pési nyi "atkozatot. A résznekiek eddigi eredmé­nyei s a dolgozó parasztok nagy többségének példamutatása biz tosi’ja, hogy terveik valóra vál­nak­Á. J. Állami gazdaságaink megkezdték a munkások Állami gazdaságainkra a me­zőgazdaság szocializása terén nagy faradat vár- Az állami gaz­daságaink 5 éves tervünk első két évébeni, mint ahogy a nép­gazdaságunk többi ágai is hatal­mas fejlődésre tettek szert. Gaz dadágaink a szocializmus építé­sében megállják helyüket- Aho­gyan gyáraink, üzemeink a műd évi tapasz’álatokat felhasználva tu teljesitik napi tervüket, úgy állami gazdaságaink is jobb n i u uk amegszervezéss e! fognak hozzá. 5 éves tervünk 3. évé­nek teljesítéséhez, illetve tűitek j esi tés éhez­Állami gazdaságaink tervtel* j esi tűséhez elengedhetetlen üs szükséges a munkaerőbiztositás* A munkavállalók leszerződ”été sét a gazdaságok már megkezd­ték. A szerződéskötések megkez­dése után alig pár nap múlva több mint 50 százalékra biztosi tották. a munkaeröszükségletü- ket. A községek lakossága nagy érdeklődést tanúsít a szerződés- kötések iránt* A jelentkezők máris 'ervezik, kik lesznek a brigádveeztük, a csoportvezetők. Ha végignézzük a szerződés- kötésekre .jelentkezőket az első oillianatban megállapíthatjuk a nagy különbséget a je'eirkezők mostani é-s az 1945 előtti hangu­lata között. Ma már örömmel szerződnek 1c dolgozóink az ál­lami gazdaságokba, mert tud iák, hogy a munkájuk végzése­kor ni?m ál] mögefük a „botos ispán“, aki napkénétől késő es ti órákig zavarja őket, csak azért, hogy a tőkésnek nagyobb haszna legyen* A jelentkező dol­gozók tudják azt, hogy ma az állami gazdaságokban, a régi LEVELEZŐINK ÍRJÁK A Magyar Szovjet Barátság hónapja tiszteletére A Magyar Szovjet Barátság Hónapjának méltó ünneplésére elhatároztuk, hogy szervezetünk a dolgozó parasztságunk köré­ben erőteljes mozgalmai indít táborunk kiszélesítésére, I Célunk ez, hogy dolgozóinkkal minél jobban megismertessük a szovjet nép életét. A Magyar Szovjet Barátság Hónapjának bevezetőjeként ün­nepélyes megnyílót tartunk, kép- kiállítást rendezünk a Szovjet, tinió népeinek gigantikus alko­táséiról, gazdasági eredményei­ről és kulturális fejlődéséről. Tagtoborzást, végzünk és a hó­nap végén ünnepélyes záróünne pélyf tartunk, amelyen beszá­molunk az elért eredményekről. Munkánk eredményességét az- zal kívánjuk biztosítani, hogy Barátsági Bizottságot alakítunk, amelyben a békebizottság, íö­meg szer vezetek, dolgozó paraszt­ságunknak begyűjtésben élem járói is részi, vesznek. A Magyar Szovjet Barátság Hónapjának keretében a körei késő célkitű­zéseket valósítjuk meg: 100 új tagat szervezünk bO községünk dolgozói közül. 00 iij előfizetőt gyűjtünk az Uj Világra A ku}lurházban MSZT sarkot állítunk fel. A tagdíjak rendszeres fizetéséA biztosítjuk. Színjátszó csoportunk Rákosi Mátyás elvtárs születésnapjára ünnepi előadást rendez A felsoroltak megvalósítását úgy gondoljuk eredményesnek, ia versenyre kelünk a cseszi regi szervezettel az általunk felsorolt pontok alapján. Pajzs Ernő titkári A zalaszentgróti járás DISz szervezeteinek oktatási munkájáról Eddigi propagandamunkánk, azt mutatja, hogy nem foglalkozjunk vele kellőéi, nem magyaráztuk meg a fiataloknak a tanulás fon­tosságát. Sok helyen komoly le­morzsolódások vannak az okta­tásban. Dg ez annak tudható, hogy nem készülnek fel propagan­distáink, nem mulatnak példáit a hallgatók elöl!:, nem készülnek fel az oktatásra nem foglalkoz­nak a fiatalokkal, nem segi.ik őket a tanulásban fölmerülő ne­héz« égek ki ja vitás á ba n - Különösen meg kell javítani muikájáf Gyuravec elv’-ársuak, aki a zala béri DlSz-zervezet po­litikai körének vezetője. Előfor­dult az, hogy Gyuravec elv árs nem jelent meg a pontos időben, hanem késett egv fél órát. több ssejben 1 órát Í3 Előfordult az is. hogy nem készült fel az elő. adásra, hanem csak brosúrából felolvasta, ami eltartott másfél óráig. A szemináriumot a Jenl­nizmus kérdéseiből tartja, ami a hallgatók számára nehéz és ak­kor azon gondolkozik, hogy miért megy vontatottan a szemi­nárium? Többet keli foglalkozni a fia­talokkal Weiland elv unnak is, aki a kuslányi DlSz-szervezeü politikai körének vezetője. A párt bizla meg ezzei a munkával, ö azonban egyszerűen ot[hagyja a szervezetet azzal, hogy nem je­lennek meg a fia alok. Ha Wei­land elv társ kellően foglalkozott! volna a fiatalokkal, elbeszélgetett volna velük, pon osan megjelent volna ö is, nem történt volna le­morzsolódás. Hiányosságaik kijavításával le­gyenek az áldozatkész, igaz ha­zafiak nevelői — példa-mutatásuk­kal serkentsék a rájuk bízott fia. falókat jobb eredmények eléré­sére. Lovas Ilouo> A MI ISKOLÁNK... Kötelességemnek tartom, hogy felvilágosítsam a VIII. osztályos tanú ókat iskolai életünkről, hogy minél többen jelentkezze­nek a mezőgazdasági technikum he. Nekünk itt nagyon jól folyik az életünk. Jó sz ellátás. Világos háló és tanulószobák állnak rendelkezésünkre. Fizetnünk nem kell, vagy ha kell is, nem sokat. Az iskolánkban a Téiszám 358 fő, közülük 284 kollégista. A fiu- és leánykollégium külön helyen van. A szórakozási lehetőséit is megvan a tanú'ás mellett, de el­ső feladatunk a tanulás, A mozit rendszeresen látogat­juk, ami kulturális és politikai képzettségünket fejleszti. A kul- turmunka js folyik sz iskolánk­ban. A tánccscportban én is bene vagyok. A szabadidőnkbe^ kimegyünk fa’ura és ott szóra­koztatjuk a dolgozókat. Ezen kP vül ha a fiatalságnak kedve van zártkörű táncot is rendezünk, A tanárok viszonya is egésze,n más hozzánk, mint ezelőtt volt. A számonkérés tervszerű- A sport- munka is rendszeres nálunk. Ed­zett fiaitalokra van a hazának szüksége­Az úttörőkkel fenntartjuk ar kapcsolatot A mi iskolánkban kevés ki­vét® Jel mindenki BISz tag. A BISz tagok fegyelmezett maga tartásukkal és jó tanulmányi eredményeikkel buzditóa,n hat­lak a szervezeten Kívüli tanulók­ra is. ANDRASEK MARGIT II/B. osztály* végezni. Sokkal ügyesebbe*] old­ja meg a munkaerőbiztositást az egervári ÁGI, ahol már jó előre gondoskodtak a munkaerő­in zr oá i fásról. Mire a zsigmond- háiziak észreveszik magukat, az egervári ÁGI már biztosítja is a szükségletét. Fontos a munkaerő időbeni biztosi'ás-a azért 'is, mert a gaz­daságok az évi tervüket csak abban az esetben "tudják telje- siteni, ha megfelelő számú do! gozót. biztosi tani ak. Fontos a he­lyi ÁGI szerződéskö’éeek szor­galmazása azért is, mert me gyünkben megkezdődött az ide­gen megyei ál'ami gazdaságok toborzása is és amennyiben a helyi gazdaságok nem szorgah Kedd, 1952. február 5, 3 mázzák a szerződéskötéseket, nemcsak a saját tervüket veszé- lyezteak, de akadályozzák a más megyei ÁGI tobőrzők munkáját is­BÉKE MOZGÓ NAíiYK ANI/KA Kedd—szerda TELL VILMOS ZALA A Magyar Dolgozók Pártja Zala megye) Bizottságának lania. - Fe!» lős szerkesztő* Szántó Jenő. - Fele'őa kiadó: Darabos Iván. — Szerkesztőség: Zalaegerszeg, Kossuth Ln.ios utca 22. Tel 250 Nagykanizsa. Zrínyi M- n. 29. Tel. 54 — Kiadóhivatal: Zalaeger­szeg, Széchenyi tér 4 Tel 182. Nagy­kanizsán Zrínyi n. 29 Tel. 15—50. — 'készült a Vasmegye Nyomdában Szóm« oathply, Kossuth L. n. fi Tel. 75, Felelős vezető: Hegedik .Gyök*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents