Zala, 1952. február (8. évfolyam, 26-50. szám)
1952-02-03 / 28. szám
' ■■ "%■ pv*,i lU^m LEVELEZŐINK IRJÁK Üzenet Gábor;ánházára Danes Ká»mánnak ffem Uiüöni kifejezni azt az ölömet és büszkeséget — amit irántad éreztem, mikor meghal lottam nevedet a nagykanizsai városi pártbizottság összevont népneve (»értekezletén. Vnkics elvtárs a Zala megyei Pártbi zottság kiküldöttje beszámoló jóban említette a nevedet; Danes Kálmán fölajánlotta, hogy az 1952 es tervét 150 százalékra tel pesítL Most arra kérlek, végezz jó ttépnevelömunkát, járj e öl jó példával, amint egy tanácstag hoz illik és hívd ki versenyre az egész falu dolgozó parasztságátHa te tudsz ehhez a nemes versenyhez csatlakozni, akkor a *öb bi becsű etes dolgozó paraszt is csatlakozhat az üzemi dolgozók versenyéhez- Mi. a nagykanizsai fűtőház dolgozói mind megtettük fölafánlásainkat Rákosi elvtárs születésnapjára- Nincs eov dől nozó sem, aki ne gondo na szeretettel és há ával Rákosi elvtárs ra- Tudom, hogy a gáborjánhá- zai dolgozók együtt éreznek az üzemi dolgozókkal és harcos lendü eitel megállják helyüket a béke frontján. Ezt üzenjük mi, a nagykanizsai fűtőhöz dolgozói. Fokozott tel világosító munkál a Gépgyár tanulói leié! üzemünk DISz tagságának legnagyobb része ipari tanulókból áll- Ipari tanulóink a műhelyekben szakmunkásokhoz, csoportokhoz és brigádokhoz vannak beosztva.. Tanulóink a szakma esajátittájsa mellet hozzájárulnak a szakmunkások százalékának emeléséhez és a terv telje ejtéséhez- Az eredmények mellett hiányosságok is vannak- A hiányosságok főként a munka' fegyelem és a munkaidő kidől gozása terén mutatkoznak meg. Az u óbbi időben az ellenőrzés eredményeként mutatkozik már eredmény- Ifjúságunk nagy része látja aizt. hogy munkájuk is a ezocia’izmus mielőbbi megvalósítását segíti elő. De a fiatalok egy része politikailag nincsen tisztában a termelés jelentőségé vei és annak fokozásával Feladatunk, hogy neve'és utján meggyőzzük a fiatalokat és állandóan tanítsuk őket. Ezt-n a téren a DISz vezetőségi tagoknak kell személyese,q jó példával elő járni és a szakmunkásoknak még 'öbbet kel] foglalkozni a hozzájuk beosztott tanulókkal- Ez már ki a lakú'óban van s ha ezeket az eredményeket megszi lárdutjuk. akkor fiata jaink még fokozol tabbau liozziá járul ha nak a termelékenység emeléséhez és a szocializmus mielőbbi felépítéséhez Érdemes megbirkózni minden nehézséggel, hogy egyszer a mi fiataljaink is visszafizessék pártunknak és népi de moknáoiánknak azt, amit kap takes kapnak a jövőbenCsőn dór Imre Ml igy foglalkozunk a fiatalokkal Az elmúlt őszön szereljem le a. néphadseregből. Községemben belekapcsolódtam a párt és DISz- szervezet munkájába a DlS~ szervezői titkára bevonult katonának. a járási DlSz-bizotfság engem bízott meg o. titkári teendők végzésével ■ Bevonulás előtt ■necn tudtam értékelni a párt és az ifjúságnak a munkáját. A nép hadseregben sokat tanultam. s igy láttam cZt, hogg a párt nélkül jó munkáf végezni és eredményt elérni nem lehet. Amikor a DrSz-szervezet munkájának irányítását átvettem. $°k nehézséggel kellőit megküzde ni. De ebben o munkában nagy segítsége* adott Dénes elvtárs. a pártszervezet titkára Lelkes élet folyik szervezetünkben, szorosabbá vált a Icapcsolat a határőrséggel. Közösen tarjunk ifjúsági napot. A kulturmunkában is együtt dolqozunk. Közösen rendeztük eneg a Komszomol har cos múltja című kiállítást, amelyet a község dolgozói is megtekintettek. Fontos feladatnak tartjuk a munkában kitűnt DISz- fiatalokkal való foglalkozást, meri csak igg tudjuk biztosítani a párt részére az uj harcosokat. Az elmúlt taqgyülésen azokat a DlSz fiatalokat akik jó munkát végezlek (Kovács Valéria, Vörös József. Szabó Ferenc) tagjelöltnek vettük fel. A fiatalokat állandó munkával bízzuk meg. hogy tanulhassanak s bebizonyíthassák: hogy érdemesek a párt bizalmára. Eredményeink mellett vannak hibáink is. A taggyűlésen löb ben fegyelmezetlenek, az utcán olyan magatartást tanúsítanak, amely nem mélfó egy DISz-tag- hoz. De előfordult az is. hogy a gyűlésekre késve érkeznek Ezeket a fiatalokat, nevelő munkával tanítjuk meg a helyes maga tartásra, a pontosságra. Munkánkkal bebizonyítjuk, hogy részesei vanyunk a szocialista haza építésének. BULAZSlCS JÁNOS Rédics. A felszabadilő nép történetéi tanulom A zalaegerszegi 5 hates púikiskola haliga ója vagyok öröm tő! e'1 és az a gondo a lelkesít, hogy pártunk megengedte, hogy tanul Írassak és elsajátíthassam ina garnnak annak a népnek történetét. mely számomra és családom számára is meghoz a az igazi fel- szabadulást megszabadított a Hor hy-pnbékek kezei közül Ezt a nagv ki unté" és: igyekszem az zal meghálálni pártunknak, hogy minél főbbet tanú jak. Okhon. a íao uhukat el mély item tagságunk és dolgozó népünk között. A termelőcsoporton beiül is igyekszem jó munkát végezni. A hibáka* kijaví'juk Erőéi1 jük a munkaikgvü’em megszi Vasárnap, 1$52- febril íárditását a munkák időbeni el végzésétAz előftünk álló feladatok megoldásához erős pár szerveze- re van szükségünk. Dön) ő feladatunk a mezőgazdaság átszervezése, melyhez a párttagság elvi tudása és szilárdsága szükséges. Nekünk, titkároknak, akik község és csopor.vezet* ők vagyunk. feladatunk és kötelességünk hogy minden erőnkkel- tanulmányozzuk a marxista-leninista elméletet, melynek helyes alkalmazása és eLsajátkíása harci fegyver számunkra eredményeink elérésében “s az ellenség elleni kéménv harc bgc-. F »hőszíw *r **»&&■! TÓTH FEBHNCNH A pedagógus sxalcsnemzet első vezetőségvá8asziásának tapasztalatai A zalaegerszegi ^ Pedagógus Szakszervezet tanítóképző alap- szervezete 31-én tar otlta vezető ségválasztó taggyűlését. — ötéves tervünk döntő szakaszához érkeztünk — kezdte be számolójá Pása óhi Ödönné, szak- szervezeti bizalmi — népi demokráciánk dolgozói ennek tudatában javítják meg munkamódszerüket, — A szakszervezet felada tairól beszélve elmondja, hogy a szak szerveze-ek a vezetőségi tagokat több évvel ezelőtt nevezte ki- Ezek nagy része azóta kicserélődött, mások kerülitek helyükbe — de nem választás utján. Nagyon sok becsületein dolgozó funkcionárius van köztük, de kiválasztásuk iái nem érvényesült a ■agság ellenőrző szerepe, a tag ság kevésbbé ismeri őket s javaslataival. bírálataivá! nem eléggé ámogatja munkájukatA választók feladatáról beszélve hangsúlyozta, hogy tőlük függ mos; a szakszervezet későbbi jó munkája hisz ők választják ki azokat, akiket érdemesnek tartanak arra. hogy vezessék, irányítsák a szakszervezet munkáját. Beszélt az önkritika fon osságáról és beszelt azokról a hiányos Ságokról amelyek akkor lépnek fel. ha a {agság nem bírálja, lem segíti a vezetőségé, munkájában. A továbbiakban beszélt az előadó az anyagi segifségnyuj ásról. majd elmondt a, hogy valamikor munkás-paraszt’ szülők gyermekei nem is gondolhattak arra, hogy a tanítóképző Ln ézetbe kerüljenek. Beszélt az előadó az nézet eddigi munkájáról, eredményeirő hiányosságairól és fe.adatáról. A beszámoló elhangzása után Pász óhi Ödönné lemondott szak- szervezeti bizalmi tisztségéről, majd a szünet u án megkezdődtek a hozzászólások. Elsőnek Gzeglédi elvtársnő szó. all fel. — Amikor mint tanítónő megkezd. eiP a munkámat, ideológiai ■ág teljesen képzetlen vol.am — mond fa- — Az htkola. a tanítás Czeglédi elvtörsnő után még többen felszólaltak, majd Illés László elvtárs, a SzOT megyei szervezője mond .a el a taggyülé -en észlek észrevételeit- Foglalkozott a szakszervezet eddigi munkájávax. Hangsúlyozta többek között, hogy a beszámolóban nem lógtál koz ak eléggé a szakszervezet eleit‘>t álló feladatokkal. Hiba volt, hogy eddig a vezetőket nem úgy választották, hanem úgy ne vésték ki és ez rányomta bélyegé. az alapszervcze-ek munkájára. Hiányzott az a lüktető, eleven élet aminek meg kellett volna leírni. A továbbiakban beszélt a szak tervezet eddigi eredményeiről és hiányosságairól. — Biz osifsuk az érdekvédelmet. ami' eddig az alapszerveze- iefc nem kezeltek elég lelbiismere lesen, pedig ez is a szakszervezetek feladatai közé tartozik, Hasznod sák a szovjet', pedagógu soktól átvett tapasztalatokat — fejezte be beszédéit Illés elv árs. Dévényi Gézáné ismertette a tagsággal a jelölő bizottság jelölését és felkérte a tagságot, tegyék meg szavaza' ukat- Választás u"án aZ uj vezetőség rovi-d meg beszé ésre ült össze, ahol megbeszélték a további feladatokat, * A beszámoló felölelte ugyan a tamtólcépzö problémáit. de nem foglalkozott a szakszervezefi kérdésekkel. A beszámoló elvesztette szakszervezeti jellegét Általánosságban beszélt a tanítóképző problémáiról s emellett megfeledkezett a szakszervezeti munka eredményeinek és hiányosságai nak feltárásáról. Nem bírálta a volt szaleszer- vezeti akfivák és a tagság munkáját. Ez a hiányosság tükröződött vissza a hozzászólásokban is. Tanulság• a pedagógus szak- szervezet területi bizottsága ad ion segítséget a beszámoló elkészítéséhez s előzzék meg az ilyen 1 hiba elkövetését. Világos, hogy a beszámoló hiányossága miatt nem beszélt a tagság a szakszervezet hiányos., ságairól Pedig lett volna miről beszélni. A segélyek késése, illefve bürokratikus intézése nagyon sok pedagógusi érint, stb. Az is tanulsd.ga a gyűlésnek, hogy a szakszervezeji választásokon az itteninél sokkal jobban érvényesíteni kell azt, hogy a választás valóban demokratikus legyen Nem kértek ellenpróbát a jelöléseknél, a választásnál Maga a jelölés is helytelenül folyt le. A szakszervezeti bizalmi véleményét. min: je<ölést terjesztette a tagság elé. nem .mint javaslatot. Érthető, hogy a jelenlévők nem szóltak hozzá — mert a jelöléssel ennek elejét vették. Tanulság: vitát kell indifam a javaslatok felett s ezen keresztül biztosítani a demokratikus választást. Szervezeti hiba volt a~. hogy a beszámoló után az elvtársnő lemondott• Majd. szünetet tartottak s ezután indult meg a beszámoló feletti vita A választ tehát lemondása után adta az elviár snő, amikor ehhez már nincs joga. A vitát tartsák meg a beszámoló után s a vita összefoglalása után mondjon le a régi vezetőség. A szavazólapok előre kitöltve kerültek a tagság kezébe• Ez a mód szintén sérti a demokratikus választást. A szavazólapokat csak a jelöltek elfogadása után lehet kitölteni, illetve arra az elfogadott jelöltek neveit feljegyezni. Ha már előre eldöntötték az uj vezetőség összeállítását — akkor a tagság megkérdezése demokráciát sértő formaság Hiba volj az is, hogy az elnök s nem a szavazatszedő bizottság számolt be a szavazás eredményéről, a szavazatok összeszámolása után. A sza. vazatsZedő bizotjság elnökének kell beszámolni a szavazás eredményéről Ezután pedig a szavazólapokat meg kell semmisíteni. Ügyelni kell arra, hogy kinek adunk szavazólapot Ezen a választó gyűlésen olyanoknak is adni akartai:, akik tapasztalatcserére iöttek be- A szavazólapok kios-. fásakor ellenőrizzék a tagkönyveket s ezzel biztosijsák, hogy a tagok maguklcal hozzák azt s rendezzék tagságukat is. A tanítóképző intézet vezető- ségválaszfö gyűlésének tanulságait hasznosítsák a szakszervezeti csoportok, a hibák megelőzésével biztosítsák a demokratikus választást. Miért enyhe a tél? Az időjárás alaku’ását, valamely helyin, az éghajlat szab ja meg. Úgy is mondhatjuk, hogy az éghajlat a szokásos időjárás. Éppen ezért, ha az idő áras a szokásostól nagymérték- ón eltér valamely hónapban, vagy évszakban, akkor sokan azt a megái apitás teszik, hogy '"’hallatunk megváltozott. Néz zük azonban, hogy mit monda nak a számok- A meteorológiai megfigyelések Európában és igy hazánkban is, az 1700-as évek égén kezdődtek. Budapes en pl 1870 óta vannak hőmérsékleti fe jegyzések Ezeknek tanúsága szerint, éghajlatváltoziáeró. nem hét beszélni. kétsé~ ehm azon ban, hogy hosszabb, meleg- bb és hidegebb szakaszok halálba- tők benne, vagyis úgynevezett éghajlati ingadozások -épnek fel. így például az utó eó 10 év ben igen sok volt az envhe él, és a száraz nyár- Mi okozza eze ' et az éghajlati ingadozásokat? Valamely hely éghajlatát lényegében két ténvező szabja meg- Egyik a napsugárzás erőssége az illető helyen, másrész', az odaáramló légtömegek- A napsugárzás erőssége megszab ja a felmelegedés mértékét, a légtömegek pedig, ezen fe’ül. további meleget, vagy hidegét ’lo/'niak magukka'. A napsugárrá.1' erőse óg-át. a hefy földrajz! szélességén kivül, a felhőzet .viszonyok . befő-! lyaisolják. A meleg és hideg lég tömegek viszont résztvesznek, a földi á talános légkörzésben, ameiy bonyolult utón módón juttatja el az egyenü őn fehiele- g-idett légtömegeket a sarkvidék re. Ezeknek helyébe ugyancsak, bo-nyo üli utón áramlik a sarkvidéki hideg levegő dó] felé- Az ál a'ános légkörzésnek mozgatója a Napból a Földre érkező sugárzó energia- A napsugárzást a légkörön keresztül kapjuk és igy a talajra érkező és ott me léggé váló sugárzás szempont- iából lényeges a levegő áteresztő képessége is- Ez pedig a benne- fogia’t anyagoktól fvizpára, por, széndioxid, stb.) függ. Ily módou t-hát az éghajlat akkor vá tozhat meg, ha: 1- megváltozik a napsugárzás erős cége, 2- az átlagosnál gyakrabban jelennek meg az illető he- 'yen meleg, vagy hideg lég ö megek, 3- ha megváltozik a égkor áteresztőképessége- A dap sugárzásában tényleg vannak erősségi ingadozások és ezek kapcso’atban állnak a napfolttevékenységgel is. A napfoltoknak 11 évi és 89 évi szakaszo-ssóga vau, amelyek, íz időjárásban is tükröződnek A mos atfrihoz b**.opY, erős nap 'evéker.ysícf az 1870 e<s evskbrn volt ás akkor is a mostan'hoz hasonló enyhe telek Jártak- Azonban igen- enyhe telek ypl'| tak az 1910 es évek közepén H amikor hosszabb pihenő u án, erősödni kezdett a naptevékenységAz enyhe telek tehát, végső fokon annak köszönhetők, hogy az erősödő naptevékenység megerősíti az á talános légkörzést és igy me eg • légtömegek télen a szokásosnál nagyobb mértékben udnak az európai szárazföldre behatolni és nem engedik érvényesülni a lehűlést- Európa felett ugyanis ál alába<n a nyugatias szél ura kod-ik, ami télen enyhü’ést, nyáron azonban lehűlést lírz Ha tehát a nyugall szól az áralános légkörzés keretében. erősödik, akkor a telek enyhékké vá nak. Az időjárási kilengéseknek és az éghajlat ingadozásoknak tehát nieeta'áUuk az okát a légkör mozgásainak, törvényszerűségeiben. Nem kell'tehá' arra gondolni, amit sokan hangoztatnak, hogy „elferdü t a Föld tengelye“ vagy más effélére- Hiszen. 12 évvel eze'őtt*1940 ben és 1942- ben is rendkívüli hidag teleink voltak és akkor is a földtengely elferdü'ősének rovására akarták írni- Egészen bizonyos, hogy a következő esztendőkben ismét | ’esznek szigora tehk, mert e«y- •émvn z^bai a változásról nem szító »tűnk. hanem csak tratflrrQii'ga äozüsokrtfh Csili ftgéswH! Szakosztály
