Zala, 1952. február (8. évfolyam, 26-50. szám)

1952-02-01 / 26. szám

Sztálin elvtárs távirati« Ma»nilo<>or§zli doloozóihoz Kifiinf etetek a Szabad iNép 10. évíorduldfa és a Magyar Saiiő Napja alkalmából A magyar kormány tiltakozó jegyzék® as angol kormányhoz AZ NAP ZAI.AneoVHII rARTBIZOTTSA«AAAÜ WAPII.APJA VW. évtolvam 26. szóm. Ara 50 filler 1952 február 1. Pénfek TÍZ HARCOS ÉV iO évvel cze ő t, 1942, február Fen jelent meg az illegális Sza­bad Nép első száma- Programm adó cikkében ezt irta: »Pártla­punk neve jelképezi azt a tör téne mi feliadatot, mely elé a po Mtikai fej'ődés a magyar népe' és arainak hivatott vezetőjét — a KMP-t állította- Ez' a törté­nje lm! feladatot Sztálin elvtárs ismerte fe és fogaita szavakba elsőnek, amikor a néme szovjet háború kitörésekor beje’en'ette, hogy most Európa elnyomott nemz teinek szabadságharca kö­vetkezik a közös elnyomó, a fa s’sz a reakció ellen. A reakció sötét erőinek elsöprése szabad dá teszi az utat Európa demo- kraJkus fejlődésének s ezen a kontinensen végkép kikü szöbödi a népek erőszakos e - nyomását és a háborút... - Ez a harc érdeke a munkásságnak épp úgy. min a parasztságnak és a po’gárságnak-. - Ezt a har cot tehát a nemze' döntő több* ségének akaratává kell tenni- Erre és a harc megszerv zésére a munkásosztály hivatott.® 1942-ben már nyilvánvaló volt a német fasizmus bukása A kommunisták hangja — de a józan ész is a háborubó va'ó kilépést ós a Szovjetunióval va ló megegyezés kívánja. A Sza had Nép — hangot adva az ille­galitásban dolgozó kommunisták akaratának — megmutatta a "he lyes utat, megmu atta a harc ruódozataát, ame yek ' sikerre .vezetnek­A Szabad Nép lángja bevilá gitott a műhe yekbe, meg inuta'ta a dolgozók verítékén h;zó tőkések. igazi arca', megmagyarázta valódi érte mét a szószékről e hangzott igéknek. Fáklya volt, amely megmu atta az irányt, az utat, amely a szebb az emberibb, a szabad élet fe’é vezet. Harsogó hang volt. ame y a fülébe kiáltok a a gyári dől pózoknak, a földesurak földjein görnyedő földnélküli cselédek’ nek: „Ne fogjatok fegyvert el­nyomóitok, kizsákmányolóitok védelméért-® De nemcsak a dolgozókhoz szólt a Szabad Nép hangja. So rain keresztül fe csendül’ az úri vi’ág. az elnyomás lélekharang­ja is Rettegve látták a kegyet­len, a dolgozók iránt irga m.aí nem ismerő dölyfös urak a kő zelgő, sötét végzetet- A keleti fény nekik örök éjtszakát Jelen* íett. a szovjet fegyverek esi'ló­gásában nem az e nyomók, ha nem az elnyomottak hajnalfénye lángol'« A Szabad Nép ha!áJoe következetességgel mutatott rá, hogy ezzel a háborúval az impe ria izmus oly mélyre ásta sír­ját hogy annak, a kérjelhete len törvényszerűség folytán, feltét­lenül be kel zárulnia. A Szabad Nép hasábjain — megjelenésének első napjától, az első számtól kezdve — a marsi- lenini eszme és a sztálini ’arai- tás fénye ragyogott. Minden egyes betűje egy-egy parányi tégla, amely — ha kerü’ő uta­kon is, ezer veszélyben, a fasisz­ta őrület örvényén hánykolód va köve kezetesep haladt célja fe é és eljutott rendeltetési he­lyére. azokhoz a dolgozókhoz, akik .ezeket a parányi téglákat össze’akva. kiépite ték őrhelyei­ket földalatti hariá^ásaikat Amikor Budap-sen —* a szó szoros érte méhen - mindep egyes 'házat, háztömböt külöp-külön 'íigyekek a fasiszták, a foldálatfí jcnozg&loTÓ: bátor, elszánt hatfeo* sál ledöntötték Gömbös Gyu’a szobrát és felgyujtot Iák a nyi laskeresztes székházat mint­egy jelezvén: — itt vagyunk, közte ok járunk 6 nem tudhat­játok. melyik pillanatban kerül tők fegyverünk csöve e é­A Szabad Nép a földalatti mozgamm ezen bátor, harcosai' nak vo't szószólója. Rózsa Feienc elvtárs, a Sza­bad Nép első szerkesz ője a föld a atti hadállások periszkópjává épifcrííe ki a Magyar Kommunis- ta Párt iilegalitásban dolgozó központi lap'á - Együtt dolgozott Schönherz Zoltánnal és Ságvári Endrévé - Az elnyomott mHiók felszabadítása, a dolgozók sza­bad, bo’dog életének valóravál lása imnyitot a harcukat. A Szabad Nép eső szerkesztő­je, Rózsa Ferenc, nem élhette meg a boldog napot, ara kor a fe szabadító, hős Szovjet Hadse­reg harcosai ki űzték a csiba gos, sarló kalapácsos zászlót, a szabadság vörös lobogóját Buda- nest ormára. Rózsa Ferenc már tirha'áit hat. de a harc, ame y- ben elvérzett, didda. maskodo t. A Szabad Nép Leleplez e a fa- sisz ák aljasa hazug~ágai't- Felvi. lágosi' otfa a dolgozóba. , megma­gyarázta. hogy az ellenség nvu. gátról jöbt. megmagyarázta, hogv a germán csizmák dobbanása esv ébolyult agy vi ágűralmi vágvá- •nak tragikomikus harci indulója. A Szabad Nép 1942-ben már bis. osi győzelmei hirdetett. Hirdette azoknak a győzelmét, akik kelet­ről jönnek, akik azért jönnek, hogy országunk dolgozó népéről levegyék a '-öbb- száz éves igát, amit még a feudális urak rak­tak rá s amin az ipar kapitális-' fái, a finánc őke dölyfos nagysá­gai csak annyit vákoz’aPak bogy külöibözö mázzal vonták be A külső szin. a megváltozott fonnia nem te fe könnyebbé a jármot- A nyomortanyákon, a tömeglaká. -•okon összezsúfolt rongyos, éhező pro «‘.árok sorsa nem lett köny- nyebb. a vézna üdövészes gyer-l mekek aem lettek jóllakó t abbak. j A különbség csak annyi volt a Szabad Nép első szamának megje­lenése idejében, hogy a vézna gyermekek nagy rész© mos: már nemcsak éhes hanem apátián ár­va is letit. 1945 ben amikor a S-zabad Nép már sokezer példányba! az egész magyar dolgozó nép lapja let . a harci fegyverek mellet; mindin kább hasznába az újjáépítés esz­közeit is. A pár.szervezetek kez­deti tapasz ala;‘lansága idejűn ha­talmas segi séget nyuj. of. a Sza­bad Nép. Nagyszerűen betöltöt- e nemcsak a ko’lek 'iv ágitá or, propagandista hanem a koilet- .iv szervező szerepé, is. A pár. erejének fejlesztéséért, növelésé­ért harcolt, a párt pedig a Sza­bad Nép hasábjain keresztül foly­atja küzde'mé a haladás gá lói­val: Nagy Ferenccel. Kovács Bé ával, Peyerékkel, a pár: ádáz el­lenségével a jobboldali szociálde mokráciával. A felszabadulás u*án Magyar- ország nem volt még teljesen szuverén állam. Szövetséges el­lenőrzőbizottság ava> kozo f be belső ügyeibe, jellemző a Szabad Nép éber égére és hzrcosrágára hogy 1945 ben lebp'ez’e az an goi amerikai mes erkrdésoke amién a Szőve séges Ellenőrző Bizottság a Szabad Nép betíl.á- sá*, küvetelte. Hogy a Szabad Nép szilárdan meg tudta állana a helyét elsősor­Pusztaszentlászló példáján — Pusztaedericsen 42 család 300 hold földön III, tipusu tszes-t alakított Január 30-án, szerda reggel négy agu küldő1-'sé-g érkeze t a zalaegerszegi járási párlbizot- ságra. Olyan kü’dötfság, ame y egy község életének forduló pontjá' jö t jelen1 eni. Három pusz'aedericsi dolgozó parasz' és a kérésükre velük jö'-t ta­nácstitkár Egyszerű emberek vohak. min- minden dolgozó parasz; . de megvál'oz atta őkef az a nagy ' ett. az a változás ame y 42 pusz'aedericsi do’goző paraszt- család éle ében forténk Lassan beszélni kezdenek. El akarják mo idani egyszerre mind­az'., amit éreznek maguk és ott­honmarad' társaik, akiknek kép viselő.ében jöttek. “Csoportot öfaki*oniiök tegnap este - -őri meg egy hang a csendet és azután ugv folyik tovább a beszélge és. kérdés fe lelet, min ha már évek ó.a csak errő .beszélnének- A valóságban Pusztaedericsen még he ékről sem nagyon lehet beszélni. Hal lo fak ugyan már ők is sokai a tszcs munkájáról, meg arról, hogy jobb o:t dolgozni, Lávák a kör­nyező községekben, arról is halloj. tak. hogy a szomszédságukban el-“ terű ő Pu'-z aszentlászló szövetke zei község lett. de náluk még nem volt edd'g -termelőszövejke- zetd csoport, nem látták annak munkáját. De egyben biztosak voltak, hogv ott jobb az élet Ezzel kezdődött meg a dolgozó parasztok mozgalma és 3 héj el ( ezelőtt és azu án majdnem min. den nap összejött 15—20. néha még több do gözó paraszt is. hogy egymás közöd megvi ássák a tapasztal akai és azt, hogy cső- por.ot alakítanak. Gondolkoztak azon is, hogy milyen tipusu csoportot alaki-- sarnak me yik Lesz a jobb, melyik­ben tudlak többet termelni, tőb bet adni az áliamnak, meg ma­gunknak is több jövedelmük le gyen. Dönteni nem volt könnyű. Az egyik ezt, a másik azt java­solta­Me^né^k alaposan, nnnden oldaláról« Gondoltak a gépek jobb kihaszná lására. meg az áílaftenvész ésre Ezt valameiny.cn a legfon osabb- nak ar.ották. — Valamennyien +<arfoldunk ál 'a*ot, míg a magunk gazdái vol- umk —- mondja Németh Ferenc, a kü’döttek egyike — és tudjuk az:, hogy az ália'tenyész'ésseí jó és eredmenves gazdálkodást le. hef folvtáini Es i beszélge őseiken alaposan m.ndent megvitattak­Az egyik es én 17 do gozó pa­raszt jöt.. ö -sze a tanács irodájá­ba és határozlak- Ott voljak az ujgazdák is, akik valamikor cse- ódek voltak így cytílatkoztak: — Voltunk mi már elegei cselédek«, mos- szabad. ..etphví’ek vagyunk, földön^ vin. dé'kí'&asználm — így ahogy most v'ag> unk -- lern udjuk Ezért látjuk m, jobbnak, hogy egy nagy darab földnek együttesen legyünk gazdái. A 17 dolgozó parasz.nak. akár régi, akár. ui gazda voLt, a véleménye .Ugyanez volt A 17 ember egy­szerre vet e kezébe a belépési nvi íatkozatot, egyszerre is írták alá. Az iroda ajtója egymás után nyi ott. jöttek a dolgozó parasz ok. A kir gyorsan terjed Egv:- kük sem akart u'obó ieini és még azon az es én 40 dolgozó pa­raszt család lépet't be a csoportba. De ezen az estén már tuljutot- ak a belépésen is. Ha'ározfak hogy harmadik tipusu termelő szőve’keze'et alakítanak: önálló­ak szeremének lenni. E határoz, iáik. hogv meglévő állatállomá­nyukat szaporítják. Amikor meg* indul a közös muika„ azonnal eevbeviezűek tH'iirjen dombot, a ház áji gazdálkodásban egy anyaikocát és ©gy tehenet tarta­na^ meg- Ezt fontosnak tar ják. mert Iát ák hogy a háztáji gaz­dálkodás elősegíti a maguk és a szcs anyagi helyzetét is. É~indult az uj élet uyán Pusz- aederics dolgozó paraszt ága Nem akar kimaradni senki. Kői. ai István (Varga) még meg 'is sértődött, mert őt nem értesb .ették a történ ékről. Pedig ti Í9 az elsők között szeretett volna lenni. Éjszaka, fél tizenkét őkoi indult a tanácshoz, hogy még az­nap ő is aláírhassa a belépési nyi. Latkoza ot. Egvre növekszik a belépők száma: ve ük erősödik a béke tervét épilő ország. A szovjet film ünnepe Pßbi'uar közepén megyénk filmszinházaíbas is megkezdő­dik a szovjet íi m ünnepe. Ezek a napok elhozzák filmsz.iiná- zamkba a legújabb szovjet film. Ikotásokat, de ismét forgatásra kerülnek a legszebb eddig bem« alotf szovjet filmek is- Ezek a filmek beszélnek arról: mennyire eggyé forrott -a nép és a mű­vészet a Szovjetunióban, ahol a művészek é gárdája a nép so­raiból meríti uj erőit, Iga2 emberek élete elevenedik meg ezekben a filmekben, me­lyeken keresztül megismerjük e y kommunizmust építő nép ha talmas erejét, vidámságát, szivbőlfakadó da ait, Zalaegerszepep többek körő't az Aranvcsillao Lovagja is be­mutatásra kerül, a szovjet film ünnepe alkalmából» í ban is annak köszönhé'ő hogv a i párt Pold lkai Bizottsága Rá- j kosi elvlárs irányításával és ul 1 muta á-uiva , biráia ával írásai bal támogatta a lap munkája . A Szabad Nép ezen harcos, küzdei mes éveiben Révai József elv árs volt a láp főszerkesztője, felelő • szerkesztőié pedig Horvá h Már­kon elv árs. Ök ír ák a legfonto­sabb cikkeket, neve ‘ ék az uj ká dereket, a Szabad Nép későbbi munka ársait, A mai Szabad Nép becsületjei folytafj’a az illegális Szabad Nép- nnnkáját harcol a Szovje unió ál'tal adott szabadság, függe len ■ég megvédéséért, a dolgozó nép e'é árja az imperialisták aljas, háborús szándékai* bemu’atja t'l o gaz: arcá* ’eleplezi a h’b'' rus provoká'orckat. A Szahar' Nép b'ráló u mu'ató írásainak köszönhető hogv az 1951-es or­vét tnl eljesji e tűk- de a Szabad Népnek köszönhe'jüb a Gazda., a Rődeik és -a. D^k-mozgalom ro* hamos eliterjedé°é; is. Lenin elv- árs u mutatása nyomán a Sza­bad Nép állandóan haigsu yoz’a a munkás-parasa levelezés kiszé .esi éséf. harcolt a kui urfnrra dalom sikeréér.. A Szabad Nép állandó betekintést nyuj a kom­munizmus ha almas épl kezéseibe A Szabad Nép ani otfa meg do - gozó népünké- a Szőve.unió és a szovje. nép szeretetére. Rákosi elv:árs a Szabad Nép hasábjain szól a dolgozók milliói hoz, ugyancsak a Szabad Nép ha* jábjain jelen,* meg először Rákos elv ársnak az egé-’z magyar nép nevében írott cikke Sz álin elv árs 70 szüle ésnapjára. ..A saj ó — mondja Sztálin aivtárs — a legerősebb fegyver- amelvnek seg' ségéve! a párt a naga. neki szükséges nyelvé ■ minden nap minden órában be­zel a munkásosz áilval/5 Mos*, amikor ötéves térvünk megvalósításáén dolgozunk, ami­kor az öJéves terv döntő észtén. dejébe léptűik még ha almásabb felada’ok hárulnak a Szabad Népre. A Szabad Nép — pár­unk hangja — napról napra ér- ' esi * arról, hogy mit fet.elc az üzemek a terv sikeréért, mi! tett dolgozó népünk a szocializmus épi éséért. a béke msgvédéséér . A Szabad Nép hatalmas segítsé­get nyuj o,t megyénknek. Segb .ot e a pár:szervezetek munká'át, segi. e te üzemeinket, hogy a ter­melékenységet fokozzák de a Szabad Nép segítségének kö zön. hatjük a munkás-parasz szövet­ség elmélyülésé’, a tszcs-k számá­nak, erejének örvendetes növeke­dését is. Ma amikor .a Szabad Nép {jz., íves évfordulóját ünnepeljük, ün­nepünk legven olyan harcos, min, a Szabad Nép múl ja és je- ’eie- Legyen ez az ünnepi év­forduló l^índulópont. amelvbö: az eddiginél is szívósa bb harcra indulunk a feladatok megválóéi, kásáért* %e&dm Elemér

Next

/
Thumbnails
Contents