Zala, 1952. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1952-01-23 / 18. szám

'

A fiatalokkal való foglalkozás Bakon is megtérül — csak több gondot fordítsanak rá

„A lejutni ős sztálini Komszo- mól a Bolsevik Párt tevékeny segítője és tartaléka. A Kom- szomol a párt vezetésével a szovjet hazafisáq szellemében Lenin Sztálin ügye iránt önzetlen odaadással neveli az ifjúságot. A Komszomol minden sikerét és eredményét a lenini-sztálini párt vezetésének köszönheti. A Komszomol ereje és szilárdsága abban rejlik, hogy a párt vezeti. Sztálin elv társ arra tanít minket, hogy a Komszomol egész munkájának a legfőbb és a legfontosabb a párt vezetőségének biztosítása. A Borsevik Párt, Sztálin elv társ ®tyailag gondoskodik a felnövekvő nemzedék neveTésé- röl, állandóan irányit ja a Komszomol működését, uj sikerekre lelkesíti a szovjet ifjak és lányok mi’lióit a munka és a tanulás terén. Számos példát lehet felhozni arra, hogy a leringrádi komszomo’ok milyen tevékenyen vettek részt a párt és a kormány által kitűzött népgazdasági feladatok teljesítésére.“

Azonban ezt nem lehet ohm inda ni a baki pártszervezet vezetősége munkájára, mert nem törődnek a DISz fiatalsággal és fejlődésével. Cirákii elvtárs a pártszervezet titkára úgy gondolj ja, hogy azzail eleget tett, hogy a rmiiatsiágot megszervezi és megszerzi az. italt.

••

O ezt tartia fontosnak,

mert szerinte igy liehet- a fiatalságot összetartani. Ciráki elvtárs megfeledkezik arról, hogy a DlSz-fiataiságot, a párt tartalékát, elsősorban úgy lehet tanítani és nevelni, ha az oktatásba bevonják őket és a pártszervezet egyik vezetőségi tagja

résztvesz a DISz-vezetőség ülésén. taggyűlésén, hogy éreznék a DISz-fiatajok azt, hogy a párt velük van, segíti legyőzni a nehézségeket. Ez azonban elmaradt, mert. még

egyetlen DISz gyűlésen sem vettek részt,

a titkár elv társ még néni beszélt a DISz titkárral, ennek tudható he az, hogy az elmúlt időben a DISz-szervezet tagsága >ávo maradt. és a politikai köröket sem tudták megtartaniPedig Sós Rózed, aki a politikai kört vezeti, mindéin esetben felkészül, de nincs akinek megtartsa az oktatást. A DISz-titkár négy hónapos iskolára ment és azóta, niinics aki a DISz élén álljon és elbeszélgessen azokkal a DlSz-fiatalokkal, akik elmaradtak .a politikai körökrőlA DI Sz- f i at aló kniak nincs biztosítva helység. A községben van egy szép kulturház, amelynek vezetője Kalmár József, aki nem akarta kiadni a kulcsot, hogy oda bemenjenek. A DISz- íiatalok elmond'ák a párt nap on, hogy van kuRurházuk,

amit Ők is építettek,

mégis az utcán kell nekik lenini- Ezt a hiányosságot a tanács megszüntette és azóta rende kezesükre áll az épület. Az elmúlt vasárnap délután azt bizonyítja, hogy ci DISz-fiatalság fejlődni akarMár kora délután telő volt a kulturház kisterme. A lányok könyveket vittek, a fiuk pingpongoztak és sakkoztak- Játék közben azonban Lövei Zohán DISz fiatal azt mondotta:

— Ez a helység kicsi mindennek, mert ha ping-pongozn-ak

nem lehet olvasni, sakkozni- Szerettük volna átvinni a nagyterembe a. ping-pongaszWt, de Kalmár József a kulturház vezetője nem engedte, mert félti, hogy bepiezkoljuk s arra hivatkozik, hogy a fiatalság nem tud mást, mint csak törni-zuzni.

Pedig, ha eljönne közénk s

nevelne, tanítana bennünket

és a lerombol való kizárás helyett elmondaná, hogy ami ott bent van bútordarab, könyvek, az mind a miénk, a do’gozó népé, azt meg kell becsülni és vigyázni kell ráj.a., ő tudnia eredményt elérniA pártszervezet feladata az, hogy sürgősen állítson a DISz- szervezet é’érc olyain elvtársat, aki a baki fiatalságot fel tudja sorakoztatni a pártszervezet mögé és segíteni tudják a pártszervezet munkáját.

Ciráki elvtárs nagyobb gondot fordítson a DISz'fiatailok oktatására, hivassa be a pártszervezetbe azokat, akik lemorzsolódtak és foglalkozzon velük, adjon meg minden lehetőséget ahhoz, hogy a DISz-szervezet Bakon is a pár (szervező t arány tártálékúv á

váljonEnnek a lehetősége megvan.

Bizonyítja, hogy az alapfokú iskolán már résztveeznek a pár- tonkivüli DlSz-fiatalok: Sipos Sándor, Salamon Tibor, Lövei Zoltán, akik örömmel tanulnak, mert tudják a<zt, hogy igy érdemelhetik ki majd azt a megtiszteltetést, hogy a párt tagjai lehetnek, igy tudják majd segíteni ai pártszervezet munkáját.

(Papszt László)

Ahol az uj termelőszövetkezeti állatgondozók tanulnak

Zalavég Tót-hi-majorban 50 uj- gazda d.olgozik és lakik. Éh boldog életét. A dombok aljában erdővel körülövezve hatalnvais épii let tornyai magasodnak, Zierer gróf ur k>atsf,élya voll, A környékben élő dolgozó parasztok ismerik mindenütt, mert. ő volt a környék hírhedt ura, aki cselédjeit állati módra kizsákmányolta, csak a kastélya kertjében lévő jajkutyákat dédelgette. A dolgozó parasztok mondják, hogy egy alkalommal, amikor térden jelül ért a hó, a gróf kiadta a ipafan- esef a cselédeknek, hogy szánokon fát kell szállítani Természetesen akadt « cselédek közöl/, olyan, oki nem akart befogni, mert nem tudott magára melegruhcit venni, ezeket a cselédeket azonnal elkergetne, közben a kastély udvarán ordítozott:

— Ha megdögöllök is, de be kell fognotok és a kivágott fát még a mai napon lé kell szállítanotok.

A ruhátlan cselédség rettegve attól, hogy az embernyuzó gróf élkerge/i és télnek idején kiszórja őket a szabad ég alá, hordták szállították a fát. A gróf pedig a külföldi vendégeivel együtt mulatót/, tivornyázott a kastélyban Egy alkalommal a házvezetőjének kiadta a parancsot, hogy a rcmlo/t marhatüdőt főzze meg a személyzetnek, a kutyáknak pedig kirántott húst készítsenek. Ezt természetes végre is kejle/1 hajtani, mert az elvetemült emberszörnyeteg mindenkor ellenőrizte, hogy a kutyák az általa kijelölt étkezést megkapják-e..

★

Ma boldog elet folyik ai kc.s. tciy szobáiban. Tisztaság, meleg van mindenütt. Vígan -beszélgetnek minden szobában a szocia iizmus építői, termelőszövetkezetek és tszcs-ok áha‘tenyésztő brigádvezetői.

Az egyik szobában Lázár István zaj-adva maki „Rákosi Mátyás'-’ tszcs állattenyésztési brigádvezetője emlékezik a múltról:

— Én a múltban nyáron az uradalomban arattam és csépel, lem. télen pedig ez állatokat gondoztam Nagyon sokat dolgoz

am A hétköznap és a vasárnap közötf különbség nem volt. Szakadásig kellett dolgozni. Csak annyit- tudtunk keresni,, hogy szüköseji megéltünk Ünneplő ruhára., csizmára soha sem ju. tolt egy fillér sem. Amióta tér melőcsoportban dolgozom, nine; semmiből hiányunk. Most, amikor megtudtam ezt, hogy iskolára kell mennem, nirgyon megörül, lem. mert a gyermekkori gondolatom jutott az eszembe. Gyermekkoromban

miml’g vágyjam

a könyv és a tanulási után,

de ez csak vágy maradt. Most már 41 éves vagyok, igaz a csa. ládonr előtt titkoltam, hogy örömmel megyek el tanulni, mert a feleségem mondogatta, hogy mi lesz, hogy magára fog maradni?

Gál Mihály zaqarzéntba!ázsi I. tipusu tszcs tag is itt van

— Feladatunk ez. hogy megvédjük szabadságunkat, ami-t a nagy Szovjetuniótól kaptunk, felépítsük országunkban is a szocializmust és ezen keresztül békés életet biztosit sunk dolgozó népünknek — mondja. — Haza- menve minden örömmel azon leszek, hogy ötéves tervünket, mezőgazdaságunkban a nagyüzemi gazdálkodást valóra váltsuk.

— Én lovakkal dolgozok — mondja Márton Elemér, a má- rokföldei „Ha.ladás“-tszcs tagja- — Fiafal vagyok és örömmel vettem tudomásul, amikor megtudtam azt, hogy iskolára mehetek. Megismertem feladataimat, és azt is láifom. hogy mi lesz a kötelességem odahaza Elsősorban azon leszek, hogy

a munkafegyelmet megszilárdítsam,

mert a múlt évben ha fegyelmezetten ’dolgoztunk volna1, © csoportban nagyobb eredményeket érhettünk volna. el.

— Ezideig nálunk is minden nagyon kezdetlegesen menj — mondja Bedi József tormaföldei tszcs-tag. Nem volt álla1-tenyésztési brigádvezető Mindenki csak úgy dolgozott, ahogy azt jónak látta. Nem ment szakszerűen az állatgondozás. Itt mórt megtanuljuk hogyan kell az állatokat tenyészteni, de azt is, hogy mi lesz e kötelességem ezen a iéren. Én már foglalkoztam az állattenyésztéssel és könyveket is olvastam,_ de az itteni tapasztalataim ulán még jobban fel tudom mérni. azt. hogy kormányunk határozata milyen nagy jelentőségű a két. éves állattenyésztési tervvel kapcsolatosan. Itf- nemcsak az á'-lattenyésztést tanuljuk. meg, hanem láthatjuk a múlt és a jelen közötti hatalmas különb, séget,

— Gazdasági cseléd voltam — szól Mátai József, a novai tszcs tagja — s ma

64 éves koromban is örömmel vettem tudomásul

azt, hogy iskolám mehetek. Mindenki húzódozott és nem akartak eljönni, de én megértettem pártunk szavát, megértettem azt. hogy kitüntetés tanulni Boldogan jöftem és nagyon jól érzem itt magamat, mert a múltban sohasem volt arra lehetőségem, hogy tanulhattam volna. Nem ér zem, hogy az idő eljárt felettem, mert itt a fiatalok között mindig vidáman vagyunk. Ha a nagy Sztálinnak meg akarjuk hálálni szabadságunkat» elekor szivvel- Iélelckol ke]l tanulnunk 5 éves tervünk -sikeres megvalósításáért (Á. J.)

11 iankapusztai - állami gazdaság eredményeiről

Amikor a jartkapusztai állami gazdaság megalaku l, nem kőny- nyü feladatot kellett megoldani maroknyi párt csoport úriknak,

hogy a dolgozó elvtársalakkal meg tudjuk értetni, hogy rz az állami gazdaság már nem a grófoké, hanem a dolgozó népé, a miénk is. akik üt dolgozunk a gadaságban. Természetes az eredményeinkről a gazdaságban eddig ncin is beszélhettünk', inig a- legfőbb, célkitűzést. a politikai nevelést gazdaságunkban ki nem terjesztett_ fűk. Addig, míg pdrtalapszervezetc/ nem aluldstottwik- Addig az ellenség keze a politikai nevelést gátolja. az oktatásra megjelenő étvtái'sajc különböző okok miatti olyan munkakörben dolgoztak,: ahonnan elmenni nem tudlak a politikai foglalkozásra- Eleket rí hiányosságokait az alapszervezetünk azonnal felszámolni és döntő súlyt fektettünk a politikai oktatásra. A politikai okid!ássál és fel világosiit ás sál oda /udimk hatni, hogy ma, már hosszúié járatú versmyszerződést kötöütünk a p erdőföldéi állami gazdasággal és ebben a versenyben miénk a vezetés. Németh György 2lÖ, Ko. vácsics István 200, Zarka Antal 200, Csmerlec Mária ISO, Tóth József né 125 százalého/ értek el a gyümölcsészeU munkáló.!'okban.

Ezeket az elvtársakat pártunk azzal jutalmazza, hogy mim kacsa, palveZétői tisztségbe dilit ja be. Jó munkájukkal kiér deine Stéls, hogy pártunk tagjainak sorai Idizé, is felvegyük őket- Pártunl! építése területén annyira fejlődtünk, hogy 1 hónap akut! párt- szervezetünkéit 0 tagjelölttel orásitefiük.

Van kuhurgárdánk, ami igen szép műsorral szórakoztatja <A jankapusziai állatni gazdaság dolgozóit és a kornyék dolgozó parasztjait- Visszavertük az ellenségnek azt az aljas munkáját, amis az üzemi konyhánk megkezdésénél hír eszlelt a csajkor endszerrő^

Most már elérjük azt, hogy a grófi birtokból megteremted * tűk a dolgozók otthonéit. A kint dolgozó dvtéirsak eső-kői penyt, bakancsot. az elptársnők női cipőt és ruhaanyaga/ kaptak. Vonnak hiányosságaink is, ame'njak nagyvésze o, vezetőségből in* dúl ki

Bánhidi főkönyvelőt, aki. a gazdaság könyveléseit hanyagul IceZeli — még a Magyar Nemzeti Bank felszólítása sem tudja kő rázni kényelmességéből. Ha munkaszünetiül van szó, akkor mái) háromnegyed nappal előre készül. Bármilyen fontos dolga va-i^ képes otthagyni. minisem azt előbb elvégezné és auláin ménné haza- Beosztottijait szakmailag nem. oktatja.

De hiányosságunk a DISz.szervezet gyengesége is, A. DISz.■ vezetőség nem neveli és nem ok/atja (! DlSz-ifjakal. Az olgati DISz aktívákra, akik félórai vagy órai késessel jönne!: a munkai helyre, joggal mondják társaik, hogy példamutatásban nem ez\ vámjuk azoktól, akiket pártunk bízott meg a veze/éssel. A dolgaj is ók joggal kérik, hogy ezen a, területen is rendet csináljunk,

Hiba, hogy a beadót/ újításokat a vezető cigronőmusunk nőni pántfa,gólja. Elfeledkezik arról, hogy munkánk hiányosságait dz újításokkal és észszCrüsitiésekkei tudjuk .megoldani. Ebben a kér* désben nem tűrünk halasztást és az uji’ds megvalósítását napi* rendre, tűztük, a munka-verseny szervezés hibája az, hogy ej munkák kiadásúnál a munkacsapatokat széjjel szaggatják, így á munkucsapatvezetők és az aktívák nem tudnak megfelelő munkát folytatni. így a munkaverseny csak kampányszerű. Ezeket a hi* beijedt kijavítjuk és felszámoljuk, hogy a kör ülőt/ütik lévő egyé* nileg gazdálkodó dolgozó parasztokat is meggyőzzük a szocMlistú gazdálkodás niagasabbrendüsegér öl.

CSENDES FERENC pol vet, sL:

Atidrá$liidáj! a földmüvesszö- veíkezet falán van egy tábla. Már jó távolból szembelünik az arra járóknakNézzük csak meg, hogy mi*yen tábla is lehet. A táblán a következő felírás olvasható: „Állami gazdaság faliújságja a dolgozó paraszts^- részére.“ A faliújságon láthatunk pár darab kü öu- bözö képet és egy két cikket, amely bizonyiljo, hogy az álla mi gazdaság dolgozói készítették a faliújság anyagát, a dolgozó parasztság részére. Eddig nem is vo’na semmi hiba. A faxújság a dolgozó parasztság részére készült, azonban ez nem azt a cé‘t szolgálja, mint amiért készítették. A faliújságból kitűnik, hogy nem sokat törődnek vele, amit megmutat az egyik cikk, amelyet bizony még 1950- december fcóirnpbnn Írtak a faliújságraEbben a cikkben arról írnak, hogy egy éve hogy megalakult az andráshidai állami gazdaság és mLyen eredményeket értek el, írnak továbbá a nagyüzemi gazdálkodás előnyeiről- Kérik a dolgozó parasztságot, hogy ők is lépjenek a nagyüzemi gazdálkodás útjára, térjenek át a társas gazdálkodásra.

Most kérdezzük azt, hogy az andráshidaí állami gazdaságban azóta nem értek el eredményekéi? Vagy nem értünk volna el eredményeket a termclöszövetke™ zetünkben? Miért nem imák. iÜ lelve cserélik ki azokat a cikkeket, amelyek már rég idejét múlták?

Ez az eset ncm áll fenn, mert azóta értünk el o'yan eredmé- nyéket, amely becsületünkre és büszkeségünkre vált, amely mindenkor példaképül állhat miniden dolgozó parEszt számárai, melyet bátran és bizton követhet»

Eredményeink mejlett természetes vaunak hibáink is, amelyeket szintén fel Isiiét tárni, sőt fel kell tárni, nem szabad elta- kamatai- Nem szabad, hoQy a hibáinkat az ellenség szájából hal'ja meg dolnozó parasztságunk, mert a dolgozó paraszttá« elidegenedne tőlünk. Az őszintén feltárt hibák jóvátaiietők. és biztosítani tudjuk eredményeinket. El kell követni miedent, hogy dolgozó parasztságunk világosan lássa és meggyőződjék a társas gazdálkodás e'tínyéröl. hogy ck is minél előbb velünk együtt bal adhassalak a szocializmus utján. Ennek a célnak a raegvatasitása érdekében fordítsanak a gazdaságban is minél nagyobb gondot a faliújságraFordítsanak több gondol a faliújságra az andráshídai állami gazdaságban