Zala, 1952. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1952-01-22 / 17. szám

Emlékest ax Állami Operaházban Lenin elvtárs halálának évfordulóján A Magyar Dolgozók Pártja BTazpotfliti Vezetősége, ex MDF budapesti pártbizottsága és Bu­dapest városi tanácsa január 31-én, hétfőn eat© V. I. Lenin, a Szovjet Állam megalapítója halá­lának 28- évfordulója alkalmá­ból az Allans! Operaházbain em­lékedet rendezett. Hét óra után néhány perccel nyílt azét as Operaház hatalmas bársonyfüggönye. A nézőtere' zsúfolásig megtöltő közönség ha­talmas tapssal, üdvözölte Lenin és Sztálin legjobb magyar tanít­ványát, az elnökségi aszónál ülő Rákosi Mátyás elvtársat. Az elnökségi asztalnál foglalt helyet Gero Ernő ©Ivj.áxs. Farkas Mi­hály elvtárs és a Párt politikai bizottságának több más tagja* köztük Rónai Sándor elvtárs, a Népköztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke. Ott ült az elnökség tarába© Dobi István, a miniszter­taAáos elnöke. Ott foglalt helyet j B. Kisnejjov elvtárs, a Szov. jotunió Magyarország, nagyköve­te ' Az emlékesten megjelenít az MDP politikai bizottság faiak Központi Vezetőségének, a nép­köztársaság Elnöki Tanácsának s a kormánynak több tagja, ott volt fíuan Cen, a Kínai Népköz­társaság magyarországi nagykö­vete és a többi baráti állam küi- képviseleteineík vezetői. Oft vol­tak legkiválóbb dolgozóink, szta­hanovisták, Kossuth, díjas mun­kások, írók, tudósok, művészek. A magyar és a szovjet himnusz elhangzása után Hidas István elvlárs, a budapesti pártbizottság titkára, az MDP politikai bizofít- ságának fcgja, üdvözölte a megje­lenteket, majd Molnár Erik elv- társ. az MDP központi vezetősé­gének tagja, ígazságügymmwzter tartotta meg ünnepi beszédéi,' I/esim a. nagyok közöli is m legnagyobbak ko&é tartozik Bevezetőben hangsúlyozta, hogy Lenin a nagyok közt is a legna­gyobbak közé tartozik, mert a világiörténejem legnagyobb fel­adatát, a kizsákmányolás és az . elnyomás évezredes rendjének megdöntését oldofjfa meg győzel­mesem a Bolsevik Párt és 02 orosz munkások és parasztok tiz. millióinak élén, — Az ujtipusu pártot, a proletariátusnak azt a szervezetét, amely a forradalmat győzelemre vihette. Lenin terem­tette meg. Ö formáiba ki Sztálin segítségével a Bolsevik Páriát, azt a pártot, amely a legharit- dottabb eCmélefctel felfegyverkez­ve az osztály élén jár, de a tömé. gekfeel elszakíthatatlan kapcso­latban marad, amely vasfegye­lemre épül és nem tűr opporfu- ;aistsa elemeket, amely az elvi ezi- iáfdság legmagasabb fokát a tak­tikai hajlékonyság legmagasabb fokával egyesíti — mondotta. — Mi itf valamennyien — foly­tatta — Leninnek nemcsak egy­szerűen tantit ványai, hanem a]ko. táeai is vagyunk. Neid köszönhet, ■jük pártunkat, azt a kokektivi- tási, amely nélkül semmik, sem .'/agyunk. Neid azt, hogy fenn­tartás nélkül, osztatlan szívvel egy ügyet szolgálunk, * munkás. oazfáíy négy ügyének katonái va­gyunk. — Az igazi nagyságot ar idő bem osöldtend, ellenkezőleg, megnöve­li Lenin alakja folyton növeke­dik, ahogy az iclö előrehalad, ahogyan müvének következmé­nyei kibontakoznak, ahogyan elő­relátását a történelem beigazolja. A gyarmati népek sJis'badsághgr, ca, a proletáriorr a cl 3 lom tartalék- ereje — ez Leninnek egyik ha­talmas gondolata, amelynek vi­lágtörténeti jelentőségét ma job­ban látjuk, mint valaha- —-A nyugat-forradalma csak ak­kor győzhet, ha a gyarmatok szabadságmozgalma győzelmet arat. A gyarmati népek csak ak­kor szabadulhatnák fel. ha a fej­lett országok munkásosztályára támaszkodnak. Ebből következett a világforradalom uj, lenini eimé. löte. Lenininek az a gondolata, hogy a világforradalom győzelme lehetetlen a fejlettebb országok munkásosztályának és a leigázoft gyarmatok e] nyomot!. népeinek forradalmi szövetsége hőikül > amely a gyarmati rendszer fel­számolásával aláássa és végül is megdönti a kapitalizmus hadál­lásait. Ezzé} szemben „a szocia­lizmus végleges győzelme tökéle­tesen és feltét lenül biztosított’*. Ezuián Molnár ©Mái's részle. ‘esen ismertette, milyen hatalmas ökést adott a gyarmati szabad­águl ozgalma ónak a Nagy Októ- éri Szocialista Forradalom, saj-d a második világháború, melyben a Szovjetunió hatalma •, nema-iközi mkintéh/e rendik i­■ IV! megnőtt. Ugyanjaikkor a gyarmati és függő országok be!., -o fejlődése is hozzájárul a fel- ■c üdüléshez, mert a második vi- < ghábomt ■megelőzően és alatta ....gyorsult a gyarmatok kapitu­- ■? iparosodása, & vezetés most : td á'.merani a gyarmati prole. "iá|us és a gyarmati komnru- • ,U 'pártok kezébe. A köveike- :.-:,.íben méltatta a kínai forrada­lmi győzelmének jelem őségét,-mely -a legsúlyosabb csapást ...Ír a az imperializmusra, s a to. Obiakban vázolja a Dálkelep A •-sióban, Indiában, Iránban, ■vip:ómban, Tuniszban, Algir­- i. Marokkóban, Észak.Afrika . : rrna ain folyó szabadságmoz­■•■• makat. Keskenyebbé válik tc­. az az ahQ. amelyre az impes n-lizmus támaszkodik. s most : 'ir‘ a kesfeanyedő alapért a két ' :e ó tőkés ország között az ■si bírja, marja;4 törvénye ér­■ .veiül. Az Egyesült Államok marja most cl Angliát a gyár. ... :j vadászterüb t röí. iolaaár elvtárs ezráán Lenin ::: vaival mondta el, mij- jelont r rvj a dzsungelvilágban az affie r:a ú v ...szabadság“, „saj: őszabad ", ..gyülekezési szabadság“, m.yenlőség .'testvéri.ség“, „sza- gazdaság} kezdeményezés és , ékenység“, — „Előttünk: a csu- ,;.z imperial izmus áll araelv, í?52. f«né 22­gumik hozzájuk nyúlni. Sőt készek vagyunk nekik hasznos gépek, eszközök és hasonlók szállításáért és előállításáért, arannyal fizetni és nemcsak arannyal, han©m nyersanyaggal is,“ i— Pon tosan ez ma is a Szovjet­unió álláspontja. A Szovjetunió akarja és lehetségesnek tartja a békét a kapitalista országokkal. Sz’ álín elvtárs ugyanezt a gon­dolatot fejezte ki, amilyet Létrán 30 évvel ezelőtt hangoztatott, amikor kijeleli tettbe: ,.A kapitalis­ta országokkal való 'kapcsolata, ink alapelvét az képezi, hogy le­hetőnek tartjuk a két ellentétes rendszer egymás melleb létezé­sét.“ S mint Lenin, úgy Sztálini elv társ is a megegyezés legalkal­masabb talaját a kölcsönös áru. cserében látja, — A Szovjetunió és a népi demo­kráciák vállalhatják a békés együttélési', vállaHhatják a békés versenyt a kapitalizmussal. Le­nin vállalta ezt 1920-ban, amikor a Szovjetunió gazdasági eleje ro. in okban hevert, araikor a békés verseny feltételei a Szovjetunió számára látszólag a leglkedvezőt. 1 enebbek. voltaik. A béfeetábiír népei ssÜärtl Kyagaiommal iiéiaek a jövő eié — És ha 'az imperialisták a bé­kés versenyt rjem válla1 ják? Le* ain erre a kérdésre i* megfelelt még 1910-ben: „Azt látjuk, hogy Anglia és Amerika éppoly va­dul és őrülten viselkednek, mini annakidején Németország és ezért éppoly gyorsan, ta’án még gyorsabban közelednek ah­hoz a véghez, amelyet olyan si­kerrel elért előttük a nemet im­perializmus- A német imperia­lizmus azzal kezdte, hogy kiter­jeszkedett előbb Európa három­negyed részére, ha’lattanul í'el- puffadt és felfújta magát, jc az­után borzalmas bűz húTahagyá sóval ezéjjelpukkadt. Ilyen vég feló siet most az angol cs az amerikai imperial izmus is- Es amnál inkább megássa a saját sírját az angol és amerikai im­perializmus, ha olyan kalandba bocsátkozik, amelynek politikai összeomlására keld vezetnie-. — A békéi óbor népei a Szovjet , unió vezetése alatt szilárd nyu­galommal néznek a jövő elé- Is­merik saját erejüket és tudják, hogy Lenin művének folytatója. Sztálin irányítja ügyüket, a békés munkát rendületlenül végzik a háborús fenyegetések között is, de soraikat is szoro­sabbra zárják, hogy minden es­hetőségre felkészüljenek- És raa- gítera emelik Lenin és Sztálin zászlaját, ári a zászlót, amey alatt annyi győzelmei aratták, azt a. zászlót, amelyen a végső győzelem bizonyossága ragyog — fejezte be beszédét Molnár elvtárs. Mosskta. A TASzSz részletes jelentésekben közli, hogy a dol­gozói:; világszerte forró szeretet­tel emlékeznek meg V- L Lenin­ről halálának 28. évfordulója al­kalmából­Varsó- A lengyel dolgozók az ország minden részéből felkere­sik Pomnyiino falut, ahol Viör gyimir lljics Lenin élt és mun­kálkodott 1913'baai és lOlí-beu. Prága- Január 20-án valaz mennyi csehszlovák lap cikkek­ben emlékezett meg Vlagyimir lljics Leninről és a lenin izmus cUadaláró?* Szófia. Bulgáriában a gyárak­ban és üzemekben, az építkezé­seknél, a mezőgazdasági terme- 1 Szövetkezetekben és a,z ájá­rni g axd aságokban o-rszág szerié ünnepi gyászüléseken emlékez­nek meg V- I- Leninről. A dóigő­zök kötelezettségét vállalnak uj 'crmelési sikerekre, hogy meg ryorsitjiak a szocializmus a’ap- iaínak építését Bulgáriában, hogy szilárdítsák a legyőzhetet­len Szovjetunió és a lángeszű | Sztálin vezette demokratikus béketábort­Berlin- A Német Demokrati­kus Köztársaság lakossága ün­nepélyesen megem’éhezik a dol­gozók nagy vezére, V. I- Lenül halálának 28- évfordulójáról- A filrnszinházak műsorán a Vla­gyimir lljics Lenin életéről kér szü't dokumentum film, a. „Le­nin októbere“ cimü művészfilm és más, Leninről szóló filmek szerepelnek­Helsinki- Helsinkiben ünnepi gyászösftzo j övét élen emlékeztek meg a Bolsevik Párt és a szov­jet ;V'lum nagy megalapítójának, a világproletáriátus zseniális ve­zérének. Vlagyimir Ujics Lenin­nek emlékéről. A HŐMÉRSÉKLET CSÖKKEN Várható ülő jár ás: Többfelé újabb havazás, esetleg havaseső A nyug-ti. északnyugati szél még élénk marad. A hőmérgékle* csökken. Várható hőmérsékleti középérték az ország területén 4 ifok alatt íerz. Rendelet m 1952 első félévi vágómarha és hizottsertés szükséglet kivetéséről A begyűjtési miniszter most kiadott rendéibe értelmében a hús. és zsír jegy rend szer február végi megszűntetés^, a közszükség- let. kielégítésére szükséges élőál. lat-mennyiség biztosítása érdeké, ben az 1952 első félévi vágómar­ha és hizottsertésbegyüj'és kő. telező kivetéssel történik. A kivetésnek ez a módja lé­nyegében nem jelent többlet ki ve­tés1. mert a szükséges mennyisé­giket egyébként Cijegyre, vagy szerződéses utóra kellett volna biztosítani. Ez a Jiütelelző kü­lön kivetési rendszer megkönnyí­ti a tanácsok munkáiés a ter­melők részére ío előnyös. Azok a termelők, akiket a tanácsok a küllőn kivetés során a sertés, vagy vágómarha természetbeni beadó, sára jelölnek ki, árkie'gészitésbe.i részesülnek. Változatlanul fennáll ,az 1951—• 52. évre a 10. számú törvényere­jű rendelet alapján eredetileg előirt és a beadási könyvbe be­jegyzett állatbeadási kötelezett­ség. A helyi tanácsok a terme, lökkel való megbeszélés alapján és a termelők körülményeinek fi­gyelembevételével kijelölik azokat a terme'őket. akik hizettserfés, vagy vágőmarhabeadásukat ter­mészetben kötelesek teljesíteni. Több termelő közösen egy vágó­marhát, vagy egy hízott sertést nem adhat be a külön kivetés teljesítésére!. A többi, nem ter­mészetbeni teljesítésre kötele­zett termelő pénzben! megváltást tartozik fizetni a megállapított kötelezettség arányában. A ki. vetési arány kiszámítása egy holdra történik, olymódon, hogy a helyi tanács a községre kive­tett sertés, vagy vágómarha élő­súlykilogramm mennyiségét el­osztja a községnek a Icive’és alá eső földterületével Például. ha a község kivetés alá esd földre, rületo ezerhéfcszáahusz hold és a 1k gyűjtendő mennyiség vágó­marhából 8600 élősúlykilogramm, egy holdra öl élősúlykilogramm vágómarhát kell kivetni. Tgy tehát a 8 holdas dolgozó paraszt­nak 'KJ élősnlykllograinm vágó­marhát kell térítenie pénzben, lia nem természetbeni teljesítésre je. lökék ki, A pénzben! megváltás összege vágómarhánál élősúly, kilogrammja után 2.70 forint, bizofctserfés élősúlykilogrammja ui án 5.40 forint. A természetben: teljesi'ésre tó jelölt, termelők a területek nagy* , sága szerint kivetett mennyiségen! ; felüli részro a hivatalos áron lul árkiegészítésben is reazesul*. l nefc. Az árkiegészités ő,sszegá j I. és II. osztályú vágómarha utia élősulykilograminonkéht 1 forint III. osz'áiyu vágómarha után 0.50 forint, IV- osztályú és cson­tozni való vágómarha után árki., egészitós nem fizethető. Hizo4L sertés úján az árkiegészítés ősz» szege élősúlykilogrammon ként 2.60 forint. • A termelő ikütan Ili velősébe nem számi4hat be': a) Az a vágómarha illetőleg hizotperjés hátralék, amelyet a s termelő akár beadási, akár szerződéses átadási kötelezésé-“ génok teljesítésére 1951 december hó 3l. napjáig már köteles lejt volna átadni. b) Az a hízót1 sertés, illetőleg vágómarha, amelyet a termelő 1952. év első felében a lö számú törvényerejű rendelet alapján tervezett állaibeadási kötelezc‘1- ségének telj- sitcsere áfád. c) A kényszervágás folytán helyi közfogy-ásstásra bccsáto-4't marha, illetőleg sertés. A felsorolt esetekben arkiege-5 s> késnék nincs hriyc. Azok a termelők, akiknek nincs állatbeadási hátralékuk és 1952 januárjában vágómarhát adnak ei az áKaiforgalmi válla-« latnak, utólag árkiegészitesi kap­nak február folyamán. Árkifegé- szitést kapnak februárban utód lag ázol: a termelők ie, akiknek sem beadási, sem szerződése® hátralékuk nincs és januárbart hizottsértést adnak cl az állat- forga’nii vállalatnak. Árkiegés-ziJ és jár abban az esetben is, ha. a termelő az V. számú hizlalás! akcióban kötött szerződés telje-« öltésére ad át hizot toertést és az 1951 évről hizlalás! szerző­désből eredő hátraléka nracs- Eb­ben az esetben a szerződés Tete jesitésérc 'átadott sertést bekell számítaná a kivetés teljesítésébe/ A termelőszövetkezetek és III< tipusu t&zcs-k a hizottsertés kiJ vetésének külön megadott terv-» szám alapján tesznek eleget# Term elősző ve' kezetekre és HL* tipusu tszcs-krc az 1952 év deö felére vágómarha kivetést elő­írni nem szabad­Jeroíejev iondoui szovjet ideiglenes ügyvivő levele az angol külügyminisztériumhoz Lóridon. 1951, december 28-áu Nagy-Br i tab-ma külügyminiszté­riuma levelet intézett Zarubin londoni szovjet nagykövethez Közölte, hogy megkapta a.z USA képviselőjének, az osztrák áriam szerződés előkészitélével foglal­kozó 1-cülügyniinrizterheJye tú;-ek soronkövefkező ülése elnökének kérését azzal a javaslatiad hogy 1952 január 21-ére Londonba, hív­ják össze a helyettesek ülésé'.. Válaszul erre a felhívásra .Te- rofejev, a Szovjetunió ideiglenes londoni ügyvivője közölte Nagy­Britannia külügyminisztériumá­val, hogy a helyettesek uj ta«1 nácskozásának összehívására irányú ó javaslattal kapcsolat-, ban a szovjet küldöttség kér', hogy közöljék Nagy-Britanida kormányának valamint az Egye­sült Államok c.s Franciaország kormányának beleegyezését arra vonatkozólag. hogy a helyette­seknek ezen a tanácskozásán megvizsgál ják a. szovjet küldött­ség azon javaslatait, amelyeket a kit J ügyminiizterek helye-ie.seinek előbbi és-tekezUftein• tett. Koreai hadi jelentés A .néphadsereg alakulatai. szo­ros eg jói ‘ tm űköílésben a kínai népi önkéntes egységekkel to. vábbra is valamennyi fronton vé- deCmi harcokat vívnak. A keleti frontion az ellenség szombaton kéj ízben indított támadást, a nétihadsereg egységei azonban visszaverték azokat. A nyugati partvidék mentén a népi erők el­süllyesztelek egy hadihajót, a légvédelmi egységek lelőttek há­rom ellenséges repülőgépet. Az Uj Kína hírügynökség kü. Iont udósi tója beízámol arról, hogy az anierilcai repülőgépek 18-án megtámadták a Phenjen­ből Keszon felé hatodó koreaí- kinal küldöttség három jármű -. vét, egünket eltalálták 6s két J tiszt megsebesült. A koreai-kínai összekötő liszt tiltakozott a pro­vokáció ellen a másik félnék A fegyverszü nett tárgyalások A napirend harmadik pontjá­val foglalkozó bizottság vasárna­pi ülése is eredménytelen volt. a negyedik ponttal foglalkozó bi­zottság ülésén h koreai-kínai fé] továbbra is eIuta?ifolta » másik fél esztelen követelését a hadi fo­golykérdéssel kapcsolatban, s rámutatott, hogy a másik lét magte artá^a akadályozza hogy az elmúlt 38 nap alatt remii yen eredményt nem lehetett elérni. A gyarmati s^almtlsá&nfozg-al mai* iiatalnuis előrelendalése A dolgozók viláffszcríe forró sxereí etíel üim!<>kcznek 11» r&4 V« ff* ízesliorcll liaiála évfordulóján meg azt sem Sarja szükségesnek, hogy bej akarözzék.. mert igy is nagyszerűen hiszi magát“ — mondotta Lenin. — Az imperializmus vérbon és szennyben fürdő világával szem­be;! a Szovjetunió már akkor is a béke ügyét képviselte. 1920-ban egy amerikai újságíró megkér­dezte Lenintől, hogy miben láb ja. az Amerikával kötendő béke alapját. Lénán így válaszolj: ».Az amerikai imperialisták ne nyúljanak hozzánk. Mi $em fo-X

Next

/
Thumbnails
Contents