Zala, 1952. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1952-01-20 / 16. szám

Á eseszfregi gépállomás lkészül m tavaszi munkákra íÖs^tesánegfaa ePte «£y áwei «a. *16tt akkuit. a megye* tizedik gépállomása. A fiatal traktoris- iák. a'i-gho^y gépreül'.ék, kemény munkával bizonyitatták be. hogy tudnak eredménye-'-en dolgozni Az első helyet mindvégig meg tartani nem fudllák de büszkék arra is. hogy másodikak lettek. A téli időben. mindem igyekezetükkel hozzáláttak a gépek ki Javításá­hoz. hogy a tavaszi szántás meg­kezdésekor nyugodtan tudjanak dolgozni. A javulásra még nincs icejlően berendezett műhelyük, hiányos a scerszámkéízle ük is. Da nem riadtak vissz- ebfői gém. Megoldottak mindent úgy, ahogy a. körülmények engedték. Régi épülőiből áíalakitotít műhelyben dolgoznak. Bár nem meleg he lyiség, számukra fő ea. hogy tfető alatt dplgozzanak. Melegíti őket a munka laza mert úgy akarn.dk a javításokon dolgozni, hogy a tavaszi munkát zavahtiat- öamui végezhessék. Eddig 8 gép van megjavítva, úgy. hogy ab­ban a minőségi ellenőr sem ta­lál t hibát. A műhely me'iet't kis raktár épület van. jól Iteíakai.ol- va őrzik, hi-zm ettől függ a gyors javítási munka, ne legye« fennakadás alkatrészhiány miatt "Kívül mem. í® g&ndotmá az ember, mi minden van beat, csak amikor bemegy és végig néz a szép sorjában lerakott alkatré­szeken. akkor látja, hogy a ren­dezett kis polcok mi mindent rejtegetnek Itt van a már meg. javított üzemképes állapotba« kihelyezett melegítő lámpáktól kezdve minden, ami a zavartalan tavaszi munkát biztosítja. A raktártól; pár lépésre egy at alakított régi pajtában sorba álirv-k tisztára takarít ottt erőgé­pek. Az egyik oldalon a megja yitott gépek, a másikon a javí­tásra várók Megkülönböz e ni nehéz őket, mert az őszi munka befejeztével mindent tisztán te. zsirozva ietHiek el. Ugyanilyen rendben vannak az udvaron lévő egyéb munkaeszközök is. Nem nehéz megtudni azt sem. mí a rendnek éa jó munkának a 'titka* Elsősorban 3 azilárd mun­kafegyelem, HUketság satámhm megy az ssdiumk — mondja Csögi elvtárs —. hogy olyan történjen, mint az elmúlj napokban amikor két eívfárs ké­set: öt percet. Ez ellen is harco­lunk. aznap ó. faliújságon szere­pelt nevük, hogy a becsületes- pontosan érkezők ed téli ék őket. A dolgozók imák az újságon ke résziül egymásnak, megbírálják a, fegyelmezetleneket és hanya- gokcifc Ezt bizonyltja, hogy a gép. állomáson egyre iiöbb becsülete-' traktorista érdemli meg és kéri tagjelöltté va’-ó felvételét. Akik jómunkát végeztek az ősszel és a javításoknál is. bebizonyi ot- ták, hogy érdemesek a felvétel re, mint Korsós Sándor, aki alig töltötte be 18 évét. kérte t:gje Böltfé való felvételét és hozzá ha. sonlóan Simon Ernő és Sebők Jenő traktoristák is. Eredményes munkájuk másik biztosítéka a rendszeres ok.atás A gépállomás dolgozóinak 54 százaléka párttag. Ezek és a jómunkát végző tmk toristák, rendszeres politikai ahtaíásbam vesznek kimennek a térképhez, amely a Hofier gyártmányú traktorok keresztmetszetéi ábrázolja, sor­ban elmondják azok névéit ren. deltelósüket és működésüket M.gyarics István DlSz fiatal vagy Gaál Gyula traktonsta, de valamennyien meg'anuüák a gép alkatrészeit Gyakorlati munká­juk melleit megismerkednek el­méletileg is 2. gépekkel, meri tudják, hogy a javitásnoz olen- gedheleifen a jó szak'udás. A ta­vasszal már úgy ak-mak dől. gozni hogy a főgépérznek ne kelljen minden kishiba miatt a földekre kiszabadni. Nem mar d le tőlük G.aál Jánogné gern, pe­dig csak két bet* van; » gép állomáson de már oly pentos-n mondja el a gépek alkatrészeinek leírását mintha régi traktoris'a lenne Szerelem a gépet, a férjem is itt dolgozik é~ úgy gondo-tam itt az én helyem is. Gaál Já- nosnén kívül ezen az iskolán még két trakrorista leány ismer­kedik a géppel, három pe­dig a ppcsai traktoros iskolán. Közötti ük van Kámán Irma is, aki már egyszer dolgozó t e gépállomáson, de lebeszéltek és otthagy 1a. Később belátta, hogy legszebb szakma traikforisl:-lány­nak lenni és visszajött s gépál­lomásra, A Szo^ém^é hvaszhhvas ^használásával — 15 Isler teiésí állag az aadrásh:das állami gazdaságban Áz anűráshideri áilte mi gazda." Ságban a nyár folyamán uj te- .hénistáüóka'. építelek, korsze­rűen berendezve- Az építkezés befejezése után harcot indítottak az alacsony tejhoziam megszűri tevéséért, a 15 Literes fejési át­lagért­Szükséges volt ennek elérésé hez a munkafegyelem megszi­lárdítása, a vezetők és a dolgo­zók közötti szoros ka peso át meg­teremtése, valamint az elméle’ és gyakorlat együttes alkalma »ás®- Az előző alacsony tej tar­Adottságaink megegyeznek. Nagykapornak mégis elmaradt a begyűjtésben ez a szomszédok véleménye — ©n ugyan olyan földön dol­gozom, mint a nagykapo rnakiak —■ mondja Zsida Gyula 10 holdas iközépparasz'', tanácstag — és olyan a földje itt minden dol­gozónak. &n 160 kiló k&nyérga bona feleslegemet is beadjam, meg nemrég még S mázsa búr. gonyát: Minden köíidlezettségem- msk 100 százalékon felül elegq tettem, nem került fáradsá­gomba. A tervet teHjesiteoii lel­het, csak akarni kell. Amikor egyes terményeket betakarítok tara, elmentem a tanácshoz és megkérdeztem, miből mennyit kell beadnom? így tejünk m; rádóiak valamennyien. AS év végére nálunk krvés volt az el­maradás a terv teljesítésében. Ha a nagykaporba kis k is ügy testek volna, időben tejjösifhéttők volna tervü­ké* o nenn kellene most szégyen­kezniük az egész megye előtt. A szomszédos kisebb községek eredményei is méltó figyeli»;'Ete­tésként állhatnak a nagykapor, nakiak elöjt. ©rbámyosfa 122 °/«hT a teljesített:® & .burganyabeadásá't'. Nagykapornak 76 százalékra. Orbányostfa 88 százalékra telj esi- tette az élőállat beadását. Nagy­kapornak 65 százalékra, Alsón ernes apá tiba© joggal büsz­kélkednek eredményeikkel. Mindenből szabadpiacunk van — mondja Németh elvtárs tanácselnök — kukoricából 122, burgonyából szintén 122 százalék, ra t©lje)si::e‘fük kötelezettségűn, két. Baromfi- és tojásba adással is telhaladltunk 100 százalékon.. Sünök eredményeként már a iraki or is iák valamennyien úgy gondolkodnak, mint Cseke Ala­dár és Kiss Endre, akik azt mondták: — Helyes volt a mi niszier anáos határozata, mer' i ha a salát tcnpr.e-őszövetkezo- j tünkben dolgozunk, valamennyien! nagyobb felelősséget, érzünk é-c| jobban dolgozunk. A politikai oktatás mellet- rendperesen folyik a téli szak. oktatás is. Nehéz volt mego da­ra mert itt is helység problémá­juk volt, e?t mego do'ták. Az ^■iaiAktto't épüte büc. kát hosszú me'Jtett ül a 23. tráktoRSta. ■& te-i okJta’és- 03© reserves«. Etgyermeseß. AaliSarják az eladásokat és Amikor & aa gyfcap ornakialk{ ól visszavonták a szabadpiac jogát, megmozdul'1 az ©gesz község dől. gazó parasztsága, ügy vélték a nagykapornakiak. hogy a nép.id velő munka megjavitásával ők is elérhetnek olyan eredményt, mint a szomszéd.- Szentpétérur. ahol akkor a gabonabeadást iOO szá. Zalákra telj esi:* fék. Csatlakoztak a murcciyiak föl­hívásához s a csatlakozást követő napo n megkétszerezték ere dm A nyekket A pártszervez©- és ä BíSz-fiaxaiok együtt indultak harcba & szabad piac visszasztr. zéséért. ho,gy november 7-re meg­javítsák eredményeiket Mindez aem valósait meg, mert Nagykapornak még ma sem teljesítő te köfjilezetségéf. Adósságai hozott át aZ 1352-es év. be. Megfeledkeztek a n©mesrá- dóiakkal kötött verseny63.rződés- ről is. Egyszóval megíeledkez. íek arról, hogy a kotdi^ze-tségét mindenkinek teljesíteni kell.-y Nem termetit, rossz volt az időjárás.. -— ezzel takaróztak <a kapó maki dolgozó parasztok a begyűjtés kezded óta . Pe'dig többségük n©m i:gy .gondolkodott. Csak megfeledkeztek arról, hogy leleplezzék az ellenségeit. A pár:.. szervezet a muranyiaik felhívása, a november 7-i vállalás idején né­hány napra megmozdult, de a h-ndület nem volt több a szalma, lángnál. Amilyen hamar fellob- bant, olyan hamar el is aludt. Kampány-feladatot csináltak a begyűjtésből. Márpedig a be­gyűjtés nem egy hét alatt zajlott le. A tanács mosf az uj év elején próbálja rendezni a házááját. A munka nehéz —• ezt érzik —, mert nem használták ki a begyűjtés elején megmutatkozó lendületet. ,,Nem jermett. rossz az időjá. rás“ mese pedig nagyon sánta dolog. A Nagykiapornaikkal köz­vetlen szomszédos határokban, ezekszerint jó idő volt. mert mindenük teljesítették a ’'orvét, vagy legalább is a kapoToaküak előtt járnak* Szen-tpéte/ruron kenyérgaboná­ból 109, kukoricáiból lo!, burgo­nyából 108. szénáiból 150, barom, fiiból 101 százalékra jeljesi .ették a tervet. Pedig csak egy erdő vá- .asz'jja el őke- a nagykapornak! hátánál. Nemesrádó már a tavaszi mun­kák :dején párosverse© vben állt a nagvkapomakiakkal. A nemes, rádóiak megelőz ék versenytár­sukat. Most meg jóval előbbre járnak ismét a tojás- As a baromfibegyüjtéssel. A namesrádóiak gondot fordítot­tak a verseny kiértékelésére egy ideig, de az(án abbahagyták. — Ma már nem ér ékeljük a Versenyt — mondja a nemesrá dói tanácse nök — mert a ka porpak< tanács nem ad poa.os lelwést orról, A yémsb Avetik ,4 nemesradói dolgozó parasafök Alsónemesapáü dolgosé pa­rasztság* üsateleíbem íasríja ml a fförvéoyí, melyet maguk hoztak. Most az uj begyűjtési rendelet issmertüésére készülnek. Amikor a nagykapornakiakra terelődik a szó csak annyid mon­danak: —• Azok bizony i-eedeseas lemaradtak»,* Ez a szcsmszédoik és minden becsületes dolgozó paraszt védő­ménye­A nagykapomaki pártszervezet, a népnevelők szedjék elő a meg. porosodott határozatokat, a mu­rányi csatlakozást;, a párosver. sény szerződését s ha késve is, de tegyék rendbe a házuk táját. A kommunista és a pártonki- vüli népnevelőkkel egy üt:. Lépje, nek fel a hanyagok és a kötelas- ségmü-asztók ellen. Támaszlkodja. nak ebben a munkában a kötele­zettségüket jól teljesítő dolgozó parasztokra is. A hanyagság, a kofeleaeítség eImola«ztá§a ellentétes nemcsak az ország érdekeivel, ha. nem a dolgozó parasztik tobb- ségérnek igazságérzetével Ira, Ne feledjék, hogy a paraszti köteles, ségek tejesítésére azérí van ál. lamunknak f éltéf len ül szüksége,, mert ©rős iparral rendelkező or­szágot épi’ünk. hogy főbb ipar­cikk, villany, gép, ruha. stb. jusson a falunak [9. Nagykapornak elfogadta a föl­det, villanyt, a kulturált hont. a mozit, az uj úja*, a gépeket s a rádiót. Most már tegyen eleget maradék alánul kötelességének. Sohár Vendel ina a lillafüredi üdülőből A Zala levelezői rovatán ke­resztül szeretném elmondani, mind azt. amit a 2 hetes üdülé­sem alati láttam, hallottam, ta­pasz al: am Lillafüredéi. Először is rrug kell köszönnöm a Magyar Dolgozók Pártjának és árunak vezstejének, Rákosi elv- társnak. hogy lehetőséget nyuj az élenjáró do gozók számára, hogy az ország legszebb nyaraló helyein tölthe;'sék fiz© ett sza­badságukat, hogy Oft üdüljenek, szórakozzanak, hogy hazamenve friss erővel tudják végezni a nagy országép kő munkájukat. Ezek az üdülőhelyek Horthy szégyenteljes uralma alati a volt kizsákmányolók. a dolgozók ve- reja ékes munkáján élősködők ta­nyája volt. Most az ipari me­zőgazdasági és ér elimiségi dol- gozójc pihenő és ismerkedő he lyöi. amin keresztül szorosabbra fűzzük a munkás parasz szö­vetséget és sikereden befejezzü az 5 éves érvünkét. y&ftSsaap, S9Si° Az a meleg ©Ivtársias fogadta­tás. amiben részesé:etj bennün­ket az üdülő szálló vezetőség© és az ott lévő ipari dolgozók százai, azt bizonyítja, nincs különbség a mezőgazdasági és ipari dolgo­zók közöli, a dolgozóknak mtg. vál'.ozott a munkáhozvaló vi­szonyuk. mert _ tudják azt. hogy magunknak építjük az országot, nem pedig a dolog'a an kizsák Hiányolok©ak. így a Zalán ke­resztül kérem a mezőgazdasági dolgozókat, hogy még sokkal fo­kozottabban vegyék fel az ipari dolgozókkal a kapcsolata© hogy a mezőgazdaság szocializá' ását a Szovjetunió tapasztala ai szerint mielőbb meg ’udjuk valósi"ani, mellyel nagyban hozzájárulunk a béke. megvédéséhez. SOHÁR VENDEL Ä bolsevik sajtó »••• láthataf. fn kapcsolatot !ertmf a nárt és a sminkásosztáiv köpött: o’van kaposo’afot, amelv erejére nézve felé?“ bármelvü más, tömegje] 1b0ö közvetítő amsarátaesal-“ (Sztiiio) melés oka volt az, hogy nem volt az ál attenyései-esben állan­dó brigád és munkacsapa • A dolgozók áitandó hullámzása megnehezítette a tehenésze lbeja dolgozóKnak a ezakmai tudás el­sajátítását. Rákosi oívtáns beszé­de után, amit a dolgozókkal többször megbeezéltünk, aseí szilát dalt a maoka e^ve-enij Ezután első és legfontosabb kér* dós volt egy állandó brigád, munkacsapat létrehozása- Az üzemi pártszervezet segítségévei megoldottuk és ma már van egy évre Leszerződött tehenészmua- kacsapatunk, amelynek 50 szár zaJéka nő­Fontos kelléke volt a tejho­zam emelésének a tehenek cső-* portoeitása- Az uj istáLLókban rendelkeztünk kellő mennyiségű férőhellyel ée az átcsoportosi'ást ed végeztük. December hó első felében be- iinditottunk egy á lat tenyésztési szaktanfolyamot, melyen a Szov­jetunió gazdag tapaszalatait, azok nyomán már hazánkban elért eredményeket és mörtsze- neit ismertetjük dolgozóinkkal- A szaktanfolyamon állandóan foglalkoztunk a dolgozóink kö­zött a napi munkában felmerült termelési kérdésekkel. Nagy gon­dot fordítottunk a Szőreimé fa«asz'aVat nyomáin bevezetett egyedi fai* kormányoz ás pontos betartásá­ra, a háromszori fejésre, & tőgy. maszirozásra, az álltatok pontos időben való etetésére, az időben történő fejésre, az állatok pihe­nésének biztasd fására- Különös gondot fordítottunk a takarmá­nyok helyes előkészítésére, ho- pácolására A tehenészetben lévő dolgo­zóink ezekkel a dolgokkal már teljesen megismerkedtek és pon­tosan betartják, sőt egymást el­lenőrzik is- A munkacsapatvez©- tők fejés után lecsepegte dk az esetleg tőgyben maradt tejet, mert a tejképződést segíti elő, ha minden cseppet kifejünk és a tőgyet többször mozgatjuk, vagyis többször fejünk. Ezáltal, a tőgyben tevő tejhó’yagocskók­ban több tej terme ődik. Ha a tőgyet keveset mozgatjuk, vagy. kisebb mennyiségű tejet benne hagyunk, az állat elapaszt. A femtd módszerekkel Szabó Vince, Hóbor Ferenc, Bakos GyuLa és Huszler Jenő érte el a legmagasabb eredményt, akik fizetésükön felül személyenként 250 forint prémiumban részesül­tek, Hozzájárult a tej,termeié® fokozásához a veze'ősóg rend-- tszeres ellenőrzése, a tapasz­talt hibák, helyszíni kijavítása­A Setf^oti^osa'Hb feladat a tejtermelés emelésénél a takar0 mány helyes összeáUifása. amely tartalmazza ke lő mennyiségbe®, az étefcfen tartó és ttTme!ő táp­anyagot, szükséges szénhidrátom kiat és fehérjéket. Mi 600 kilo­grammos tehénnek 6 liter tejter­meléssel alaptakarmány és pók­ábrákét adva. a következő össze0 dili ágban adjuk: 5 kiló széna, 2 k'iló takarmánysza ma, 1 kiLó buzapeíyva, 20 kiló eilótakár­mány. fél kiló melasz- Pótabrak: 1.25 kiló tengeri dara, ugyan­ennyi korpa és 90 deka olajpo­gácsa-dara. Ezzel az ös^zeá'litás1-' sal érjük el a 15 literes fejési átlagot­Á íeitermelés fokozásához el­engedhetetlen az előete'és meg­kezdése a vemhes teheneknél elites előtt másfél, vagy két hó­nappal- Ezzel e okészitjük a te­henet, hogy elles után a kívánt mennnviségü teje’, adja. Továb­bi fe’adatemk az á4’agon alul te­jelő tehenek termelésének áfc- agra emelése, va amint annak teváhbfokozása 5 éveg tervünk ég kétéves áhaU nvész ési terveink maradéktalan' raegva'ósiA&a ér- (fékében­F^Ihérf Sáüdöf ■f őaffropápn í m

Next

/
Thumbnails
Contents