Zala, 1952. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1952-01-15 / 11. szám

kenységénefc megjavításával, a munkaerő helyesebb elosztásé vak ipari tsnulóképzé ünk á • szervezésével, az uj munkások kai való fokozott örődéssel sok olyan ^ hiányosságot küszöbö­lünk ki, mely tavaly a terme lés emelkedését fékezte. ígérjük Rákosi elv’ársnak, hogy az önkö tségcsökkentési tervek szigorú végrehajtásával, az önálló gazdasági e'számo .ár­rendszerének kiszélesítésével, a takarékosság következetesebb al kalnvazásával fokozzuk népgaz das águnk , szociaUsta felh&ilmo- zását, ígérjük Rákosi elv’ár&nak, hogy 1952 évi tervünk mennyi ségi előírásainak teljesítése mel­lett a dolgozó tömegek egyre nö­vekvő igényeit ós külkereske delmünket egyaránt kielégítő ki­váló minőségű és széles vá’asz- éku termékek előállítására fo gunk törekedni. ígérjük Rákosi eCvtársnak. hogy az egyszemélyi felelősség következetesebb érvényesítésé* vei, a vezetők szakmai képzett, ségének emelésével, a vezetők é® a dolgozó tömegek kapcsolatán nak szorosabbra fűzésével és pártunk vezetésének még határ rozo tabb érvényesü ésévcl jelen­tősen emelni fogjuk a gazdasági vezetés színvonalát. A pártszer­vezetek, a gazdasági vezetők és a szakszervezetek egybehangolt közös erőfeszítésével megteremt­őik mindazokat a feltéteteket, amelyek a munkaversenymozga- lom újabb nagy fellendü’éséhez, a dolgozók alkotó kezdeménye­zésének az eddiginél is széle* sebbkörü kibontakozásához szűk ségesek. Szeretett Rákosi elvtársunk» ígérjük és fogadjuk, hogy 1952 évi tervünk teljesítésévé] é® tu'teij.csitésével újabb győzelem­mel visszük előre a béke és a szocializmus építésének nagy hevet. Az 1952- január 12-i ak'lvaér" tekezlet résztvevői.-----_________ A szovjet kühlottség uiabb béke javas la U> kai terjeszteti ás Egyesült Nemzetek Szervezete elé feledkeznek még a páümunkáről, de az esetben ké.ség'kivüi túlzás­ba vitték. Az az eredménye min­denesetre megvolt, hogy a párt valóban teljes érőve. segite t ne­kik ég ha a begyűjtés olyan ered­ményes vök. mint amilyen, ab­ban kétségkívül annak is szerepe van, hogy a mi tanácselnökeink idejekorán igénybevették a pár; segítségét. ' — Ezen a megbeszélésen — mint az elv.ársak eddig meggyőződ­hettek róla —'bizonyos fokig az ellenkezőjét tapasztaljuk. Itt alig hallottunk olyan igazgató, vagy gazdasági vezető elvtársi, aki akár csak féiolyan erősen, mini..-a tanácselnökök, forssirozia, vagy követelte volna a pártunk támo­gatását. Az első gondola om az volt. hogy olyan nagyszerűen fo­lyik már lent az üzemekben a párt és_ a gazdasági vezetés koo­perációja, hogy nem is tartják az elvtársik szök'Ségcapek. hogy er­ről beszéljenek, de attól tartok, hogy itt valami másról is sző van. Az elvtársak talán átestek egy kicsit a nyereg másik olda­lára, és annyira belemerüllek a ter­melés problémájába, hogv el­felejtették, hogy a pártszer­vezettel való jó munka a ter­melés egyik d&fttő tényezője. Ezért én azt a régi megáílapitű- sunkív, hogy a jó pár lm unka., hogy a gazdasági vezetésnek jó együttműködése a pártszervezet- tel, vagy ennek az együttműkö­désnek a hiánya pontosan vissza­tükröződik a termelés jó vagy rossz eredményeiben. Nyomaté­kosan kérem az it/ jelenlévő gaz­dasági vezető elvtársikat, hogy ezt a variációt taksáik szemelőtt és akkor kétségkívül még > jobb eredményeket fognak elérni. Befejezésül rá akarok mu­tatni e.inek a tanácskozásnak ma­gas színvonalára, amely azt mu­tatja. hogy gazAaftäcsi vezetőink együtt nőttek népi demokráciánkkal és azokat a feladatokat, ame­lyek elé a szocializmus épi lése állítja őket, jól megold­ják. Azt is mutatja ez az aktíva, hogy gazdasági vező óink: tudatába! vannak az előttünk álló ötéves tervünk döntő esztendejének je­lentőségével és teljes erővel fel­készülnek rá. Mi azért kértük ide az elv'ársakat, hogy felhívjuk fi­gyelmüket a harmadik tervév kéz. hetének problémáira, hogy meg­könnyítsük az idei munka beindí­tását. — Azonkívül el akartuk kerül­ni. hogy megismétlődjék a tava­lyi eset, amikor az év elején könnyen vJ'riifc a tervei. Azt. eredményezte, hogy sok helyen lemaradás keletkezett és e lema­radás után loholtunk aztán de­cemberig és bizony nem egy he­lyen be sem tudtuk hozni. ’ — Á tavalyi év egyben mádban nehezebb volt, mint az idei, merj hiszen menet közben lényegesen megemeltük a tervet, ami már j magában véve is megnehezítette a feladatok teljesítés ék Ennek | ellenére, ezt a tervet —■ amint erre Gerő elvtárs rámutató t — nemcsak telj esi tettük, hanem túl is teljesítettük. — Az idd év sem könnyű, de kétségtelenül ebben a tekintetben szervezet-tebb, mint a favaiyi. Ezért mi biztosak vagyunk bén­áé. hogy az -idd tervet is telje- sithetjük. ső‘. ha jól dolgozunk, túl is fogjuk teljesíteni. — Gazdasági vezetőink pedig legyenek meggyőződve róla, hogy ebben a célkitűzésben mögöttük áll az egész dolgozó nép és mö­göttük áll a mi viharedzett, sok győzelmet látott, sóik nehézséget legyőző t pártunk; a Magyar Dolgozók Pártja! (Hosszan^riö ütemes nagy taps. Felkiáltások: Éljen Rákosii)-Szeretett Rákosi Elv t águnk! Üzemeink as elmúlt hetekben sorra jelente/tok. "hogy betartot­ták Ígéretüket, melyet Rákosi elvtársnak tettek. 1951 évi ter­vüket teljedteiiték, sőt tulte-jesi. tették. Ma már ismerjük egész gyáriparunk főbb eredményeit és ezek alapján örömmel jelentjük, hogy második kongresszusunk üt'_ mutatásait követve, gyáriparunk egészében nemcsak teljesítette, 1951 évi féléméit tervét, hanem túl is telj eskette azt a felemelt évi. terv teljesnél és túlteljesí­tése nagyon komoly győzelme országunknak- dolgozó népünk­nek, Azt jelzi, hogy jelentős lé­pést tettünk előre a szocialista ipát ősit ás utján, számottevő sí. kert ériünk el békéért vívod harc magyarországi fron-szaka., .-zán; Az 1951 évi terv sikerei; telje- «itéíét és tutteljesr'ését. köszön­ti-tjük a Szovjetunió állandó tá­mogat ásónak, köszönhetjük mun. kásáink, mérnökeink, igazgató. Az ENSz közgyűlés pofiiíikai bí­zó : tg-ága megkezdte a Szov je unió küldö’l'fiségének „Az uj háború ve­szélye ellen, valamint a béke és a népek közüli barátság meg­erősítéséért teendő intézkedések­ről“ szóló javaslatának megvizs­gálását. -A szovjet küldöttség ve­zetője, VisinszMj elvi ars a szov­jet kormány nevében nyolc pontból álló határozat-tervezetet terjesztett, a bizottság élé. Az első pont szerint o közgyűlés je­lentse ki, hogy az INS? tagságával össze- sgyezteihetetlen a* atlanti tömbben való részvétel, s .az, hogy az egyes államok, fő­leg az USA, idegen területeken katonai támaszpontokat. létesít­senek. A második pont értelmé­ben a közgyűlés szükségednek is­meri ei a koreai hadműveletek hailisd.éikőaí'an beszüntetését, a fegyverszünet megkötését, 10 na. pon belül a esvps; ok visszavoná­sát a 38. szélességi körtől, há­rom hónapon belül a külföldi csapatok, az önkéntes egységek kivonását. A harmadik pont ér­telmében a közgyűlés Ülte© el az atomfegyvert, s szigorú nemzetközi ellenőrzés’1 létesítsen az e-tt ittás végrehajtá­sa felett. A leszerelési bizottság junius l.ig készítsen tervezetet ez- atomfegyver elállásától, terme­lésének beszüntetéséről. 3 már kész atombombák békés felhasz­nálásáról, s a nemzetközi ellen­őrzés lét esi -égéről. Negyedik pont; a közgyűlés ajánlja ® Biz. toneúgi Tanács öj, állandó tagjá­nak, hogy egy éven telni egyharma S- dal cc-ikitouteék fegyverzetü­ket és fegyveres érőiké;. Ötödik pont: mindet! áí’l-m szol­gáltasson adatokat fegyverzeté­nek és fegyveres erőinek állapo. iáiról, beleértve as atomfegyverre és az idegen -területeken lévő tá­maszpontokra vc-ma. kozó ídalo- ks* is Hatodik pont: a Bizton­sági Tanács keretén belül létesít­senek ellenőrző szerve!,' -amely­nek feladata a negyedik és ötö­dik pontban foglaltak ellenőrzése, az államok belíügyeibe való be­avatkozás nélkül. Hetedük pon/: legkésőbb 1952. juhus 1.3 i© világóííe- kezlet összehívását javasolja, cinelycn a fegyveres erők és a fegyverzet csökkcnfé^ére, az atomfegyver eltiltására és nemzetközi eljenőrzérér© vo natkogó gyakorlati kérdése két vizsgálnák meg. Nyolcadik pont: a közgyűlés hívja fel az USÁ-t, Nagy-Briten, niát, Franciaországot, Kin át és a Szovjetuniót, békeegyezmény megkö’ésóre, a többi államot az egyezmény hez való csatlakozásra. A közgyü és január 11-t ülé sén az USÁm-ak máé államok belügyeibe való beavatkozás kér désének tárgyalása eorán felszó­ld.’! Yisinez-rfj elvtárs, rámuta­tott, meg keli vizsgálni, milyen célokat szolgál az „1951. évi ok­tóber 10-i törvény“, 3 mennyiben sérti a nemzetközi jogot. Majd cáfolhatatlan tényekkel bizonyí­tói, ta a hirhed-t törvény céljait, s hangsúlyozta: as USÁ nák, ha együttműkö­désre törekszik más álla­mokkal, e] kell törölnie ezt a törvényt* A szavazás során a<z USÁ-nak a nyomás kü’őnböző eszközeivel sikerült a szavaza oknak vala­mivel. több mint kétharmadát a javasltat ellen megszerezni- A ja­vaslat mclk-tt szavazott a Szov­jetunió, Ukrajna., Bjelorusszia, Lengye' ország, Csehszlovákia képviselője, továbbá majdnem valamennyi közép- ék közelkele* ti állam és ázsiai ország tartóz­kodott a szavazástól, 1 földművelésügyi miniszter rendjele erdőSelepitd áiiontások létesítés jrüi A fásítás fejlcszféséről szóló minisztertanácsi háíározatban előirt felada-ok végrehajtására a földművelésügyi miniszter erdő- lelepitö állomások lé|esi ését rendelte el. A rendelet értelmé­ben minden megyében erdőtele, pi-ő állomást létesitínek Azokban megyékben, ahol erdőt elepüő ádomálck még nem működnek, a fási-ási felada.tekat továbbra is a megyei tanácsok végrehaitóbizottságh mezőgazda. sági osztályának erdésze'á. cso­portja és a járási tanácsok me­zőgazdasági osztályának erdészte- i előadója Iá ja e]. Az erdő telepitő állomások fel­adatkörébe t:ríozik többek kö­zött a megye fásítási ©lőtervé. nek elkészi ése. a földmüveié?- ügyi miniszlérium áEá! meg- adót1: megyei fásítási keretszá­mok felbontása termelőegysé­gekre a megyei tanáccsal és a fásításiban érdekeli szervekkel (vállalatokkal) egyetértésben. Aá állomás kiutalja a fásitók rés-é-s re szükséges fáii-ási any ago. ős gondoskodik arról, hogy 5. fási- fókhoz ez kellő időben eljusson. Gondoskodik továbbá arról is* hogy a farit ás fal a iel ókeszi tesi munkáihoz a szükséges g°pek kellő időben. a fási’ók rendelke* zé:ér© álüt'Jn'ak. Közreműködik a füves vetésforgók beveze ésébea s megállapítja az erdősávok leg* célszerűbb elhelyezését. 1952 középé ől kezdődően fog koza’tesun keze1érbe ve?zi és üze.: melt-eti az erdő telepi tő állomási azokat a esemeteker eket, ama, E'ek nem az álilcsmi erdőgazdará^ gok üzemi céljai* íz.j.gálják. E-n-j nek mgtör‘én'éig % fásitáai anyagszükséglet biztosítására aa állt ami erdőgazda^ ágokkaJ .»zá’jí- tá-si szerződéskötés a szükséghez méc'ten csemetekerteket íétesiL : A nép harca htoek ellen Jugoszlávia dolgozói a Titö-fa űszfák elleni harcban egyre síké rcsebben használják a szabó láz fegyverét. c _• Nemrégiben a Száva belgrádi kikötőjébe.! megsenimiiisL.c' tok egy 50 mázsás emelődarut, a topcsi'deri pályaudvaron felgyúj­tottak egy .hadianyaggal megra­kott teher vonató:. A do'inolye. váci par asz-ok felégetitek egy gabomraktárt. Egy hadianyag gyáü-ásra .áttért szkop jei gvár dolgozói megtagadták a munkát, A hadiüzemek dolgozói egykori szabóit ázvakc lókkal igyekeznek gála.’, vetni a hadianyag’ermelís* nek x\ jugoszláv nép nem haj-» landó elősegi e.!i .legnagyobb el. fenségének, az imperialistákkal pafotáló Tito-bandának háborús politikáját:.. Iráni fejfyzék Aa^Ilálioz (TaSzSz) Tfheráni jelentések szerint az iráni kormány Angliá­hoz iníézyp jegyzékében követeli, hogy január 21-ig zárjanak be va­lamennyi iráni angol konmlá -tíri- A jegyzék hangsúlyozza, hogy ez az iráni kormánv ..nem tűr­heti tovább a beavatkozást Irán bclügyeibc.“ Ugyancsak lapjelentések közlik, hogy a t eher áll i angol nagykövet­ség visszakü d e az iráni külügy­minisztérium jegyzékét. Az iráni közvélemény nagy megelégedéssel fogad'a a kor­mány jegyzéké1. A Baht a re Ern- ruz cimij lap rámutál,'fjiogy az utebhi időben az lntoh:gence_ Ser­vice tevékenysége iőkozódo.‘ ’ Iránban. Az angol ügynökök szabadon, utazgatnak: stz ország I területén, véres incidenseket ké« ’ szí ©nek elő. államcsínyt tervez­nek. .,Ezck az ügynökök — iria a lap — még mindig azt hiszik, hogy legyőzött országban van-1 nak“. Más iráni lapok azt a meg­győződésüket hangozta ják hocy az iráni kormány véglegesen fel­számolja az angol bca- Irán bérügyeibe. : zas Í3NYHÜL AZ IDD Várhaiú időjárás: Növekvő fel­hőzet, nyugat felől havazás, hnr va®eső, eső. Megélénkülő dél-- nyugati, később nyuga1 i észak* nyugati szél- Az éjszakai lehü- és fő’eg nyugaton gyen gib A nappa i hőmórs-ék'et alig váJto- zik. Vá:hafó höméiíiékleti érte­kek az ország terüielére: mínusz 1—plusz 2, délben pluez 1*—4 fok között­I öféve© tervünk harmadik, dönfő évének megnagyobbodott fe4ada tail e re dm én yesen végezzük A. ígérjük Rákosi elv ársnak hogy jobb szervezéssel egyem ete. sebbé lé-szűk 3. termelés ütemét, egyenletesebb termeléssel, uj er- rnelömódszerek bevez-. lésével a fölyamszerü termelésre való át­érés meggyorsításával biztosit, jak gépeink berendezéseink, épületeink, nyersanyagunk jobb kihasználását, g a munkaerő ész. szerübb eloszt á-át. és felhaszná- -ásá t, ígérjük Rákosi eJvTár«nak, hogy minden erőnkkel igyek­szünk biztosítani unnak a szel­lemnek kialakítását, mely szé­gyennek és gyalázatnak tartja tt a fegyelmezetlenséget, napló- 1 pást. a becsülete« dolgozók szó | es tömegeire támaszkodva ke-1 mény .kézzel számoljuk fel a < munkafegyelem és a béri egye- j lem terén fentnálJó hiányosságo j kát egyaránt* ígérjük Rákosit elvtársinak, I hogy az üzemek toborzó tévé-! 1 mi rendben van. Valóban, mi az uf-olsó esztendőben rendkívül nagysulyt helyeztünk pártvona­lon a kérdésre es nem győztük hangoztatni, hogy a jó pártmun­kát a jó termelési eredmény mu­tatja. A mi pár unk bizonyos fo­kig ellentétekben fejlődik. Volt egy idő, amikor pártér,okezlete- inken á termelés kérdése alig került szóba. Most bizonyos fo­kig már az ellenkezőjénél Tar- j.mk, egy egy páríértekezletünk in­kább termelési értekezletexez kozd hasonlítani. Az elvtársiak hallották itt egyik másik párttitkárunk felszólalását, ha nem ind ák volna, hogy az il- . gó párt«!hkár, akkor legalább is az igazgató első helyettesének vé tők voltra, mert a pártmunká- ról úgyszólván semmi; &em szóit, kizárólag a termelés (különböző kérdéseihez foglalt állást., — Tapasztaltam már ennek az ellenkezőjét is. Tavaly júliusban 6-mentem megyei tanácselnöke, ink értekezletére. mert meg akar-am nézni, hogyan késáruk elő a termésbegyüjtest. ' Némi meglepetéssel hallottam» hogy a tanácselnökök szinte kizárólag olyan követeléseket hangoztatlak, hogy a párt népnevelőit feltétle­nül mozgósítsuk, a pártagi.áció s. feladat magaslatán legyen, a pártszervezetek készüljenek fel £.b. Megértettem, hogy a tanács­elnökök féltek a nehéz feladattól és mindkét kezükkel' a párt szok­nyájába kapaszkodtak. Meg is mondtam nekik, hogy ha nem tudnám, hol vagyok, azt. hinném, hogy a mi ágit.-prop. osztályúink ülésére tévedtem be. annyira , pártszerüei“ vették a kérdése­ket. — Természetesen nagyon he­lyes, hogy tanácselnökeink nem SEst jói dolgozunk, aas idei tervet is túlteljesíti ük \z országos aktiva-értekezlet távirata Rákosi Mátyás elvtárshoz. I ink, felső gazdasági vezetőink I lelkes, odaadó, javuló munkájá­nak köszönhettük a Magyar Dol­gozók Pártja és ízéretett vezé­rünk, Rákosi toviárs kipróbált, bölcs vezetésének. Ötéves tervünk második évét nek sikerei hatalmas erő ir ^ és buzdítást jelentenek számunkra ölévé® tervünk harmadik, dön o évében, az eddiginél nagyobb feladatok megoldásában. Az 1951 évi eredményeink nem lösznek vakká bennünket a terv végrehajtása során tapasztalt hiányosságainkkal szemben. Alap­anyag ermelésünk olyan fontoa ágai, mint a szénbányászat é* az otojtermclés nem tudták lemara­dásukat behozni.. Nem sikerült felszámolni a* termelés ütemének ingT-dozásaif, a hóvégi roham­munkát. Termelésünkben nagy lehe őségeket hagytunk kibaszná- lattanul Nem kielégítő még iparunkban a műnk: fegyelem. Nem elég szilárd z torvfegyetem. Ezek és- egyéb hiányosságok ös­szefüggnek azzal hogy a gazda­sági vezetést mé-g nem tok írült; korszerű színvonalra emelni. Szilárd élhattirczásunk'; " hogy I

Next

/
Thumbnails
Contents