Zala, 1952. január (8. évfolyam, 1-25. szám)
1952-01-13 / 10. szám
Ebben az; évben felépül a zalaegerszegi Vasgyár lía végig megyünk a zaia- AJL egerszegi Temető utcán <-s kikanyarodunk a Ruhagyár fele, ugyanaz a kép tárul elénk, mint 1950- novemberében- Ez a kép azonban szűk térre kor'átozódik, csupán arra a helyre, ahol a Vajgyár épülígy kezdődött a Ruhagyárnál is. Puszta mező és feneketlen sár. Nyolc hónappal később a táj képe hatalmasan megváltozott. E'készült Középéurópa legnagyobb ruhagyára, me'y több mint ezer munkást foglalkoztat, A gyárral szemben modern bérházak épültek, de épült egy kor szerű bölcsőde is, amelyben már vidáman haincurozroak a jövő dolgozói. A Temető utcát 111.3 már jog. gal nevezhe nénk az É'et utcájának, mert ha ezen az utcám végig megyünk, úgy érezzük, hogy elhagyjuk a régi Zalaegerszeget. a dzsentrik, a papok és a vármegyei székhely hivatal nokajnak városát- Beérünk az újba,' amelyet a szocializmus fe lé haladó ember épített magánakTavaly, ha néhány csepp eső eae t, majdnem lehetetlen volt .az utón a közlekedés- Ma már elkészült az asztfaR-járda s rö videsen elkészül, az úttest is. Az úthengerek fáradhatat’anul tö mik, préselik a szétt-ri ett ba- za’tkövet, hogy a Ruhagyár felé vezető utón végleg megszűnjön <a sár HP izenhárorn hónappal eze- "*■ lőtt még kevesen tudták elképzelni azt a hatalmas épü Hete', aho’ ma több mint ezer dolgozó végzi munkáját a gépek és a munkaasztalok mellett, ma már talán senki sem akad aki kételkedne abban, hogy a Vaj gyár még ebben az évben eiké szül. Az építkezést már tavaly e • kezdték, de csak annyi történ’, hogy elkészítették a felvonulási épü etet. A komoly munka c-ssk most, ez év első namaiban vette kezdetét. A szálli ás átán, dóan folyik- Máris annyi téglát Összehordtak. hogy anyaghiány nem hátráltatja munkájukat- Cement is van elegendő. A munkát — bár megnehezít: kevésbbé hiá'ráhatja a mély, ragadós sár. Gvors ütemben fo* lyik az alapozási munka és a prneetömb kiásása. Az irodaépü let alapozása már meg is történt s egyre jobban kezd kialakulni az a kén. mint amilyent 13 hónappal ezelőtt a ruhagyári építkezés mutfl+o’fc. A do’gozók legnagyobb része a ruhagyári építkezés űi került ide-Ezek már megszokták e munkaviszonyokat. Talán éppen a nehézségek tették edzetté őket- A nrhézsé vekkel folytatott küzdelem a kemény he ytállás tette őket kéjessé arra. hogy a ruhagyári jpitkezésnó' megszerezzék az elűzöm címet. ^ dicsőséget jelentő jelvény azóta rég más vállalathoz került, olyan vállalathoz, aho’ :obban. állhatatosabban harcol tak érte. A dolgozók most azzá’ a fo- jada’ommaJ kezdték az 1952 es évet, hogy munkájukat megja vitva, toljesitménveiket óllan lóan fokozva, áprilisra vissza -.szerzik az é’üzcm elmet. Tudják, bogy nagy. nehéz feladat, amit vállaltak, de jól emlékeznek még arra. hogv tavaly is a leg nehezebb körülmények közölt érték el a legszebb teljesítményeket. A téli építkezésre már teljeven feikcszü’tek. Tavaly a szovjet tapasztalatok alánján dolgoz ak, most máj’ saját tapasztala iáikra is támaszkodhatnak a V- i építkezésnél- A nádpadlók, a okomotivok már a helyszínen \ ormaik. de idehozták már a be ^onkeverőgépeket és a transzpor’őröket is— A mádpádlókra. melyeket a lágy ellen használunk néhány -zor az idén is szükségünk volt -- mondia Farkas Zoltán építés ■> űzető. ... de ezide'g még nem vo't o’van hideg, ho^v a gőzgé »eket is igónvbe kel1 eh volna enni. Időben fe’készültünk, nem . L :t bennünk váratlan megle- .-elés- t tél nem állítja meg, de is igazo'atlanul mulasztott s igy, báani'yen jól dolgozik is. a munkafegyelem terén elköve tett hibaja visszaveti a munká iát, só1. a brigád teljesítményét is. ,4 teljesítmények egy másik i-s‘ fékezöje a szétszórt munkahely is. A brigád sok esetben négy, öt munkahelyen dolgozik egyszerre, ami megnehezíti az ellenőrzést—- Az 52 es óv első dokadjában 150 száza'ékos átlagteijesitj-nényt ér ünk el — mondja Boros Albert —. igyekszünk teljesítményünket továbbra is megtartani — ami sikerű1 is, ha az építés- vezetőség is segítségünkre lesz azzal, hogy biztosítja a folyamatos munkál 6 lehetővé teszi, hogy a brigád együtt, ne pedig széttagolva dolgozzon. A Vajgyárbó', az építkezés bői egyelőre még csak annyi valósult meg, hogy máris rengeteg téglát halmoztak fel és gyors ütemben folyik az alapozás, de nem sokára emelkedni kezdenek a fa’ek, mindjobban eltűnik a fenekeden sár s a dolgozók jó munká ián keresztül, az 52es év egy uj ajándékot nyújt Zalaegerszegnek — a megye tejtermékét feldolgozó vaj gyárat. Építkezéssel* a munkafegyelem megszilárdításával készül a borsfái Haladás“-tszcs az u$ gazdasági evre Hogy álunk a öjléssel? A kapasnövónyek beadásában az elmúlt jelentésünk ó a alig egykét százalékos emelkedés apaszta’ható. Pártszervezeteink és tanácsaik az ui begyűjtési ■ende’et mel'ett mondják e' az* ’s a dolgozó -parasztságunknak, tiop-v aki most elmarad annak adósságát az uj gazdasági évben kell rendeznie s igy a be adási kötelezettsége jelentősen nagyobb lesz, mint azoknak, akik időben e’eset te*fek- A zalaszentgróti járás a kezdeti sikerek után nem. éri el újabb eredményeket a begyűjtésben MegálR a kukorica és a burgoajyabeavüitéö is. a já fásban. Nem emelték már na polc óta teljesítményüket. A nagykanizsai járás jelentősen tu kelj esi tette a kukoricát (110 ezázálék), azonban a burgonyából csak 84 száza'óknál tartanak, igv nme- ie’entő«; be* gyüj’eni valójuk van bá+ra, amit sürgősen rendezniük kell. A lenti járás sem mutat újabb eredményeket a burgonyabegyüjtésben. Nem igyekezik a letenyei járás sem- Az utolsó helyen álló zalaegerszegi járás kukoricáké' eme'te újabban tel. eshrnényét A kukoiécabegyüjtésben e’éöf eredményeink melleit sokkal ‘óbb gondot kell fordítani a búr. gonya begyűjtésére, mert ezen a téren még 24 százalékkal elmaradtunk az.e’őirányzott mennyi ’'égtől. A hRottse rt-és beadásában a za’aszen grót? és a na«rykam*z*ai 'árasok járnák az élen . a zsár- dézsma begyűjtésében a zalaegerszegi és a zalaszen’grófi já- ások kivételével élenjárnak a többiek» A baromfibegyüjtésben a nagy kanizsai járás 91 százalékos teljesítményével jár az éléin de eh maradtak a zalaszentgróD és a ent'i járásbanA beadás tAjesiiósévei, a hát ra'ékok gyors rendezésével és az uj begyűjtési rende'et mégis mérésével készüljön fel dolgo íó parasztságunk az uj gazda sági év feladatainak sikeres megoldására. A borsfái H-j-sdáp termelőszö- vetkeze-i csoport irodahelyiségé ben gyűlésre jö téfc Össze a tagok. Az évi terv e.készi ősét jöttek megbeszélni. Ebben az év. ben .sokkal jobb és eredményo- ebb munkát aknai; végezz«, mint iiz elmúlt évben. Pőzvii János, s tszcí elnöke beszéde elején fog! a’kozott a csopor- eddig elért eredményeivel, hiányosságaival, beszélt a csoport egyik legnagyobb hibájáról. * munkafegyelem hiányáról. —- Meg keli szilárdítani a munkafegyelmet, — mondja a csoport elnöke. — Meg;zünteljük a lógásokat és a hiányzásokai aki pedig a feJízó- Üfások eljenére is hiányzik, ajn nak a csoportért-kéziét jóváír.. gy ás ával naponként egyikét munkaegységet vonunk le. Foko- zo'tan vonjuk be a nőket, mert megmutat Iák eddig, hogy mit tudn. k. Cserép Mária 160, V.r ga Mútóné 120 munkaegy; égé' szerzett, de nem maradlak el mögöt ük a többi as'zonyok és lányok som Napköziotthon' lé- tesi ünk, hogy a kisgj’ermekes anyák nyugodt;;® tudjanak dolgozni. Bevezetjük, hogy (.gy családból ne csak a családfő, hanem a csatád tag fai is dolgozzanak a csoportban, mint Mae József, aki negyedm gával dolgozott a csopor; bsn. Brigádokai é- munkac.apa'oka t alakítunk, műnk. versenyeket szerv’ezünk a termelés fokozása érdekében, így jis.vi ani tudjuk munkánkat eredményeink biztosak lesznekRövidon ismerte‘fe a génáílo- mások és termelőcsoportok országos Tanácskozásán hozott határozatokat — Nsgyobb gondot kell fordx . tani az álla-tenyésztés re. Főleg a. szarvasmarha tenyésztését ke-? fokozni. Ez évben egy tehén- istállót épi ünk. amellyel lehe^ övé tesszük a tény ész ést. AZ istá1 ló építését a tavasszal meg:, kezdjük és házilag égetett téglából épi-jük fel A tégla égetéséhez rövidesen hozzáfogunk, ezzel is több ezer for in of. takarítunk meg Sürgősen be kelt fejezni azt a ser é fialtatót. sm«! ok .éberben kezdtünk el épi’en.il Nem a mi hibánkból nem készült el. h nem a megyei épi é- rzeti előadó rossz ten-Tajza miatt. Ds most már ©zt is hamarosan felépítjük. Befejezésül «a tszcs és a gépállo^ mások közti kapcsolat megérő» iiéséve] foglalkozott. — A gépállomásé’ n-m kaptuk meg azt a támogatást, ami kel- 'e'ü volna A trak<oris*ák czzaS íí kifogással hagy ák o-t a földet. hogy elromlott a gép. Ezt a?, állapé'ot ekvet’en meg ke-!*, szün.eni. A munk-a megjavítása érdekében mi is két iraktonstát küldünk a gépáRomásra. A dolgosók figyelmesen hallu ga ák Fózvai elvtársai és mindnyája« hélyeí élték javashtsF, Minden tagnak vol* valami mondanivalója Az iszonyok öröme ma fogadták a napközi' ol hon létesítését. A legnagyobb gondot a tégla égetés okozza, mert _hhoz öbb munkás kell. De e' h' ■* á- roz ák, hogy közös erővel rövidesen azt is niegvalösi ják, A csoport dolgozói az értekezlet után boldogan tértek hsza. Tudták, hogy -mi ma ccak terv vcét. holnap már ve Jós ág l<&sz, A eselédlakfÍMÍól u Magát húsig _ — Sztálin elvfárs születésnap* iára a Fűszert versenyre hívta ki a megye összes nagykereskedelmi vállalatát. Az értékelést a megyei tan/ács végezte. Első Teft a versenvben a Füszéi-t. Má sodik a Nagykanizsa TextjT- niagyk^resikedeTmi Váll alia’. Harmadik a Vasíkereskedelmi Vá'l’a. lat. a Füezért szerveze’ten, fe- Tyelmezetten dolgozott. A párt és a kormányhatározatokat jól végrehajtóba- A fogyasztást za. vartelanul biztosították- Ellen* őrizték a kii?kerackede'mi bá’ó zatet, m^lven keresztig meg akadáTvoz*iqk egyes c’kkek ki cogyárát Ez az eredmény arra '*ö e'ezi őket, bn«~ még foko zoitabf>an ^r,'r’(,o1janak az áru* ellátáson keresztül r? teljesítéséért, A lóránihtig&i major épületei ott áqnah az országút mellett- Apró ablakai, közös ” konyhái, levegőtlen szobái arm az időre emlékeztetnek, amikor az urnák szolgáltak azérí, hogy tető ala t húzhassák meg magukaif / A robot már hajnalban kezdődött s olyan nehezen akart véget érni a nap s még hosszabb volt egy év s az egész élet. Az urerság ritkán látogatta, meg a majort, de annál inkább volt gendja arra, tőgy elvigye azt, ami mások ''".nk'fi'ín'-k eredménye volt. So kai nem hagyott itt, csak anyi- nyit, ami megkötötte az embereket: a szűkös mindennapi kenyeret. Miye] másra sohasem jutott. A lakások omladoztak a rnenv- nyezelr öl csurgó ff az eső Egyszer aztán mégis építkezésre szánta magát az úrnő: hogy a terhes éledben vigaszt találjanak a cselédek — templomot épiffe- tett M a dombtetőre. Hadd lássa mindenki, hogy az uraság gon.. aolt még erre is... Akkor lát. ° iÄi* a poriak gazda- jumt ' Bölcsen megsüvegelfék úgy jártok ezzej az ajándékkal mm, g veszett fejsze nyelével. se£ofeJZJl?be h0ZOtt viI™°s- Xigct az első, sapkáján vörös csillagos katona, aki megzörgette a majori lakások ajtaját. m A , földosztás, az első évek munkája, az első kenyér melyet magukénak mondhattak felejt, heteden még ma is. * ° “ A^cr már éreztük, hogy m étünk, hogy Van miért dől. gezni — emlékezik Bőle Ferenc ne‘ 4*ő év eredményes volt ruhazkodtunk és nern volt szükségünk semmibe Amikor T%l°kwí> tS2cs ükkor gon- acuunk először a házépítésre . ~T NaJW dojog volt az. Apám hríz^tZe^'a°lt' ha vaIam-ikor ő hazat epi'hetne.. clehat az csak arra vak jő. hogy a tervez. ■e eye] rövid időre felessük a Vkeaz0r£t'0tVen évÍQ készül két Z TJ5re a 9z^l6k' Mi rneg k t ét alatt menvalósi’ottuk A régi cselédlakások mellett S0~rg épültek u tszcs Peak háhelytállóvá» Most végzett a tszcs istállója* bem a fejésseh Közösen végzik a munkát az asszonyok. De van dehaza is egy kis munka, hyen«, •cor este látja el a háztáji gazz. iálkodást —- Van egy tehenünk, egy anyadisznónk, két hízónk. De már beállítottuk a kővetkező léjre is a hízót. Meg - baromfi is pen szép számmal. Nagyon meg-» elégedett vagyok a csoporttal, gedig az első évek i*t sem voltak könnyűek„ Megdolgoz!unk azért„ iogy most már mindenkinek meg van a becsületes kenyere, ruhája ? a saját háza is — Ha nem volnánk tszcs-fajok. tudom nem lennénk ebben a, lázban. Mikor az építkezéshez kezdi Unk, eladtunk ecv tehenet. 3(ífra-n tettük. A háztáji gazdák« codásban neveltük fel s a mun.. cában nem hiányzoft. A dologre 'M vannak a teheneink a cső* jortban Aki nincs a csoportban, ízt nem teheti meg. mert akkor nivel dolgozik? Jordán Lajos is házat épített $ nogt veff konyhabútort. Vörös ?erencné hadiözvegy is most épi- ett házaf. Zsoldos Lajosé most. tészül. A többi meg már bérit- akik Boldogok, nem cserélnének; önkivel. zai. Itt nem lehet könnyen felejteni a múltat. A roskadozó cselédlakások még hosszú időre emlékeztetni fogják őket„ ~ Nem cserélnék senkivel — mondja Bőiéné —■ s innen el sem mennék. 1 f, mindig eszembe s?cn | a mulf s tudom, hogyan kell dől-1 goznunk A mjerekek valósítják meg Bő. léék álmait, amit ők nem tehettek meg„ — A fiam az orosz egyetemen, tanul, A nagyobbik lányom a gödöllői mezőgazdasági szakiskolán. a kisebb pártiskolán van. A házépítés melleit jutott rájuk is jócskán. A nagyobbik lányomnak most vettem 2 ezer forintért kabátot, ruha*, cipőt A kisebbiknek is vagy 1500 forint árát A fiam, az már nős. nekik meg küldök mindenből, ami itt megterem., Bőléné 6 elemit végzett. — Amikor a fiam megszületett s a bölcsőben feküdt, de sokszor gondoltam arra‘ fiam, te cseléd nem leszel ezt a kenyerei te ne ismerd meg. Nehéz v°U, de mikor arra került a sor, taníttattam Jól tanult. Vasak nadrágja igaz, hogy nem volt. de esze az igen. Egy nap aztán azzal jött haza •— akkor már a zalaegerszegi kereskedelmi iskola első osztály óba járt —. hony amtám, én nem tanulok tovább. Még a léiekzet is elállt bennem. —- Miért? — kérdeztem, — Mert szegény vagyok Másnap bementem az iskolába az igazgatóhoz. — Kicsodák maguk — kérdezte as igaznató. — Lóránthuzán cselédék vagyunk — mondjam neki. — Hát mit gondolnak! — tessékelt kifelé az aj*én — most má~ a cselédből lépvén ur, az ügyvéd fiábó* meg cseléd? — Pedig elhihefik. jó tanuló volt. nem hióbi jár nőst az egyetemre, csak hát mi cselédek voltunk. Bőléné mindennap emlékezik Nem felejt 9 es erőssé; Az uj házak közé ékelődött-, régi cselédlakásban is világainak a lámpák. Nyoic család lakik - o raskaát tetők aJatt. Ők még nem léptek be a tszcs.be Az ő fejük felett nyomtalanul száoxvd.off e< a korszakfcrm<nó haf év. Már nem egyszer meggyőződhettek szomszedrik. régi cseléd'ársaik eredményeiről s mégsem mozdul nak. Pedig már itt lenne az ideje, hiszen ma holnap rájuk- szakad ez útkose-mfékü cselédház fefeje. Segítsék őket az uj házak lakói is rátérni arra az ufra, wiy a gondtalan, boldog élethez vezet fű. kJ Vasárnap tm, jm- 137 I még csak nem is hátráltatja jelentősebben a munkánkat, i A z alapozási munkák gyor I san haladnak. .Ebben nagy része van Boros A’bert sztahanovista, segédmunkás bri I gádjának is. A brigád már hónapokkal jár előre. Je.en'eg 1952- májusi tér vüket teljesítik- Mos1- fejezték be ■ az irodaépület alapozási munkálataik — Még az ács munkát is mi végeztük — mondja Boros Albert, a brigád vezetője. — Föld kiemelés, zsaluzás, betonozás nem okoz nehézséget nekünk. A ió segédmunkásnak sok mindenhez keT értenie. A múlt évben dR'a&osau 140 ■ százalékos teljesítményt értek eb Boros Albert nagy gondot fordított arra, hogv brigádjában á munkafegyelem meg ne lazuljon- A munkaidőt száz százalékosa® kihaszna tók, késések nem "fordultak elő a brigádnál és igazolatlan mulasztás is csak a legei kább ese'ben történt. Simon József, Fekete Tibor és a brigád többi tagjai úgy do'goz- tak, hogy a brigád méltó legyen sztahénovista nevéhez. De mégis akadt a brigádban o’yan dolgozó, aki megsértette a munkafegyelmet. Doszpot László, aki | egyébként jó munkás, kiválóan megállja a helyét, több esetben
