Zala, 1952. január (8. évfolyam, 1-25. szám)
1952-01-13 / 10. szám
VILÁG PROLEl ÁRJAI EGYESÜLJETEK! Gpvö Évitfi vlvtűrs beszéde us 1952-es terv végrehajtásának feladatairól Ebben oz évben felépül a zalaegerszegi Vajgyár AZ MDF ZALANEeTGI PABTBlZOri'»A«AH*li Vili. éviotvam 10. szám. I ra £0 fillér 1952 január 13. Vasárnap Termelőszövetkezetink és gépállomásaink megyei tanácskozásának feladati „Bjső úa legfon-tosaM» felada- . tinik megerősíteni a már meglévő termel őszöve ikezeteinket és gondolkodni róla, hogy jó példájukkal, jó eredményükkel vonzzák a dolgozó parasztságot'* — mo.ido tu Rákosi elvtárs pártunk It. kongresszusán. Ezt tűzte ki felada.ul a termelőszövetkezetek és gépállomások országos tanácskozásán is. amikor azt mondotta: ..megadunk minden leilej őséger. hogy a szövetkezet cink erősödjenek és virágozzanak.“ Erre már varinak .megyénk ben tapasztalatok, mint a bánok, szeiitgyörgyi Béke. vagy a lenti- kápo.nai Dózsa termelőszöve ke. ze ekben. Ez azonban még igen kevés helyen tapasztalható, na- gyöbbrészük még küzd a kezdet nehézségeivel. Feladatunk tehát, olyanná tenni termelőszöve keze- teinket, hogy a még kívülálló egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok kopogtassanak az ajtón, mint ahogy ezt Rákosi elvtárs mondotta. Ahhoz, hogy ilyenekké váljanak, elsősorban szükséges a jó terv. Szükséges tehát, hogy termelőszövetkezeteink megszívleljék az országos tanácskozás határozatait. Alapos gonddal, előrelátással készítsék el évi gazdálkodásuk Iránytűjét. a termelési tervet. A (megyei tanácskozáson tapasztaltak és az országos tanácskozás határozatai alapján tegyék olyanná termelési terveiket,' hogy a rendelkezésükre álló lehetősége. ket_ teljesen kihasználják, teljesíteni tudják az állammal szembeni kötelességüket Mindenek előtt fordítsanak nagy gondot a növény ermelösi f:rv elkészítésére, mert a gazdálkodásnak ez az alapja. Vigyázzanak azonban arra, hogy ne essenek abba a hibába. amire Rákosi elvtárs is fel. hívta figyelmüket, hogy ' egyes termel őszöv.:1! kezeteink munkaerejükön túlméretezve 20—22 növényféleséget is beállítótífa'k és azt megművelni nem tudták; de ne essenek a ló másik oldalára se. hogy laza. kényelmes terveket készítsenek, amely nem biztosítja számukra a megfelelő jö védelmet. Fordítsanak nagyobb gondot az elmúlt évinél az állat- •tenyésztési tervek elkészítésére, ann fti'í ét lenül szükséges a korszerű nagyüzemi gazdálkodáshoz, amivé: még_igen elmaradtak tériméit) szövetkezeteink. Alig néhány van olyan mint a pacsaan. dorházi Harcos é3 a nagykani- zvai Vörös Csillag tsz. amely di. csekedhef ne állati enyészt ősének fej.ődésévei. Éppen ezért nem megengedhető, hogy a közös ái- jatállomanyt a tagság széjjelhur- coija. mint a pali«!, vagy a mól. Mari termelő szövetkezeti csoporttokban tették. Az állat ten vész. ;tés feji esz-érének érdekében fel- kér lenül figyelembe kell venni a Érv készítésénél a. növekvő állal- állomány ^ takarmányozásának o; z-tosi.} asuf. > TermelöszövCfkezcteluk célja a jobb terméseredmények elérése az cgyénikg dolgozó parasztokénál. Az idén még igen sok helyen tapasztatható volt. hogy. földjeik gazosabbak voltak, később végezték el a be'akarhást. Ezek a tények az4 bizonvEják, liogy laza voít a muhkafe g ve lem a fagok cgyrésze nem végzett becsületes munkát, -őt időnként ,a kólákhoz ment napszámba. Nem lépjek fel idejében termelőszöverkezeteJnk ez ellen és később ezek az ellenség befolyása alá kerültek, közülük többet ki kellett zárni a csoportból. min: a nagykanizsai Vörös Csillag termelő-szövcrlkezetbcn térték. Lazaság volt a fiatalok ég nők bevonása, terén, valameny- nyi termi. lőszövetkezetünkbcn, amin sürgősen változ atni kell, hogy. az a jövő gazdasági évben ne for du'jón elő. Ezért tárgyalja meg alaposan a megyei tanácskozás. hogy. a jövőben n.e szenvedjenek munkaerőhiányban. A munkafegyelem lazaságát idézte elő sokszor a mu.nfca- sgységkönyv nemismerése, a helytelenül megállapított normák, melynek következtében nem tudtak megfelelő ellenőrzést végezni. Ezt bizonyltja most a Földművelésügyi Minisztérium által kiadott uj munkaegységköhyv, amelynek helyes alkalmazása lehetővé eszi a fegyelem ilyen irányú megszilárdítását. A munkafegyelem és munkaszervezet megszilárdi1 ásónak egyik eszköze a szigorú megalkuvást nem tűrő munkaegysége szerinti jövedetemeiosz* ás. Ha ezt . kövelkeze’esen betartják f érni; löszö vet kezeteink, nem fordulnak elő olyan esetek, mint az idei zárszámadáskor. Egyes hangosabb személyek több előleget vettek fel mint amiér;, egész évben megdolgoztak és a .becsületes munkásoknak nem tudják ,kL fizetni megdolgozott* részüket, and nagymér'ékben befolyásolja a munkafegyelme*-, rontja a dolgozók munkakedvét, munkához váló viszonyát. Következetesen végre kell hajtani a szövetkezeti alapszabályban, valamin* állattenyésztési és növény-ermMési tér. vünkben előír4- jutalmaz,ásokaf a legjobb dolgozók részére és megbüntetni a munkafegyelem lazi- *óit, a hanyag munkásoka*- munka egységeik levonásával. Rákosi elvtárs az országos tanácskozáson az; mondotta: „Én folyton ismétlem, hogy a legjobb fegyelmezés annak a légköriek a kialakítása, amelyben a naplopás, a lógás, a f e gyeim ezetilen s ég szégyen és gyalázat“. Term elősző vetkeze isink nek ezt a légkört kell klalaki. ‘‘a.ni követve Rákosi elvtárs uf- muta ás,út. de ne rettenjenek visz- ?za a4 tói-sem, hogy azokat, akik. n:k ez sem használ, kíméletlenül megbüntessék. Feladata továbbiakban a megyei tanácskozásnak megtárgyalni az országos tanácskozás ha á. roZalának alapján a gépállomások^ és termelőszövetkezetek együttműködésének megszilárdi- fását. Gépállomásaink biztosítsák termelőszövetkezeteink részére a gépierővel végzek jó talaj munkát. amivel magasabb terméseredményeket érnek el. Ter- m'plőpzövetkezpteinknek biVosifa. .ii kell a ks'Mő mennyiségű mun. káé rőt. Ezen a téren különös súllyal kell biztosítani a .nőj traktorosokat- A .Tanácskozás résztvevői; alaposan megtárgyalva hajtsák végre az oi* hozott határozatokat va'amint az orsz-ú. gos tanácskozás hatórozatau. hogy valóbai megerősödi mek és c,zfves’.n ' ferdu’jon ‘“r-mVőc-övet- keze4e*nk felé a-még egyénileg dolgozó parasztság. Komje esni István a magyar nép egykori rizsAkmányolőinak .nyomában A Síaiidatd Oil: három világrész dolgozóinak vérszivója A z elmúlt évek során népünk újból és újból tapasztal- - * hattá, milyen megéíalkcüoUan és gátlástalanul próbál naik az amerikai imperialisták hazánk belügyeibe beavatkozni, hogy visszaállt sók régi befolyásukat, uralmukat, előjogaikat. Hogy milyen volna az a rend. amelynek helyreállításán ők fáradoznak, erre emlékezhetünk múltúnkból is, de következtet, kelünk abból a gyakorlatból is. amelyét Amerika a hiba alá tiport országokban napjainkban követ. Számunkra különösen tanulságosak azok a módszerek és eszközök, amelyeket az, ameri. kai monopóliumok az uralmuk alá hajtott területeken 'alkalmaznak. Vegyük hát közelebbről szemügyre néhány -olyan amerikai nagymonopólium működését, amelyelmek egykor Magyarország, a magyar dolgozók kizsákmány olásában is részük volt. A Rockefellert'élSttandar-d Oil körülbelül egyöicdé. termeli vagy kezeli a tőkésvilúg’ olaj er- meiésének Mint 1949. évi jelentésében eldicsekedett: olyan hatalmas lerüle.en vannak koncessziói, amelyen a tőkésvi-ág lakosságának 80 százaléka él. Maramu monopólium ez tehát a javából. Ez a hatalmas olajmonopólium volt ez. amely a 20-as és 30-as évek fordulóján rávetette magát a frissen fel-árt dunántúli pe t róleumf orrásokra, monopolizálta a magyar cjajipai*', s üy- módon a ms gyár föld kincseiből is jócskán megszedte, magát. Mindezért a teljes jövedelem 15 százalékát dobta oda a Hor hy. fasizmus kormányán, k — 6 százalékkal kevesebbét, mini amennyit ugyanabban az időben, a félgyarifoé-i iráni kormány kapojt -ez Angol-Iráni Olajíársa, Ságtól! Imrédy kormánya ezt ■ a 15 százalékot is szépen megköszönte — elosz.ouák maguk között r. tőkés földesúri banditák Mi azonban kirág:d1 ük.a magyar olaja1- •£ Stand-cd karmai közül, lelepleztük és ártalma dánná -ettük zz amerikai szabotőröke* Az el’énük folyó perben vallotta Ru.demann a MAORT ámen- kai elnöke: „1945 novemberében utasítottak a Standard veze'ői, hogy Magyarországon csökken, teni kell az olajtermelést. ’ Célunk a fölei alatt megőrizni az olajat arra az időre, amikor Ma- gyarországon a politikai rendszer vá-liozása a Standard részére biz- tosUhatja a hasznothajtó kiaknázást.“ Nos*, éppen erre a „íiaszaotliajíő hiakuázásra46 nézz'ink egy_kéf példát a jelenből. \ Mindjárt az USA habárától délre a S and..rd egyik vadász é, rülete: Mexico. Arcátlanul „fej. leszú” Üt a St-ndard. .a rabszolgaságnak egy nem is túlságosan ügye'-en burkolt forrnájá- Úgynevezett ,szerződéses munkások“ juthatnák _ csak hosszabb mun. kához ez olajtelepeken és z szerződés egyik különleges pontja, hogy;az. „esd!leges adósság“ az utódra is áthárul. A munkabér persze- olyan kevés és a Stsn dard-üzle ekben (c&sk ok vásárolhatnak a szerződésé« munká sok) olyanok az árak, hogy zz elő'eg egyre nő, Az adós'ágért még a'gyermekek is fize.nek Alig serdül fel —* ,a társaság máris rabszolgamunkára ragad-, ja. mint apja adósságának „fel dezd ét“. ■ Még délebbre ,a földkerekség egy ik leggazd g-abb o’aj terme’ő vidéke: Venezuela. az ..oiajor- ‘zág’4 Ebben az országba n a Standard tőkéséi több min' fél. millió dollárt vágnak zsebre naponta ~~ a mezőgazdasági munkások „keresete“ pedig napi két. három bolivar, amiből négy-öt almáit lehet vásárolni Kámnyev, a Novoje Vremja tudósi ój.a aki meglácga-ia Venezuelát. elmondja. hogy a Lakosság az „olajor.zágban“, szinte a fúrótornyok árnyékában nem használ pe.róleumot, nem ismeri a pe.rólerimfőzpt. Az író az egyik nagy kikö ő közelében, az egyik faluban csokoládét adott a gyermekeknek. Nem ismer éle, még sohasem eittelc csokoládét -bban az országban, amely a világ csckoiádégyárainak szállítja a csokoládé nyersanyagát, a kakaót, . A Slüidard birodalom egy másik gócpon ja Szaudi-Arábia, ahonnan az évenként elrabolt olajzsákmány több mint másfél- szerese az egész ország nemzeti jövede' mének. Több mint 30 000 munkás' dolgozik itt. Az éle ük? Dahranbon, az amerikai koncesszió központjában a napi munkaidő 12 óra. A külső kon. ces'ziókon még több. Napközben pihenés nem jár A. munkások a sivoslagb-n agyagból vert kunyhókban, vagy sátrakban laknak. Az Amerikából érkezőit hajcsárok számára viszont hűtőfelszereléssel ellátott házak épülnek, úszómedencékkel és teniszpályákkal. A rabszolgaság ténye ift talán még nyilvánvalóbb. A Standard a muukás testét is birtokába vesz?. Egyi2ben az egyik arab munkást egy kisebb szerszám ellopásával „gyanuiitoflák“. Da hr an ban a társaság rendőrei gumibottal véresre verek és aztán á‘adták s he!yb:li bírónak Az olaj munkás jobbkarját főből leváglak piactéren. Az amerikaiak orvosa, napi „rutinmunkájának’* unalmas ^részeként az olajtársaság kórházában kötötte a csonkot. Dicső kul urmisszió — hiszen azelőtt a hóhér öntötte le forró o.ajjr- 3 vér ől patakzó sebet Mos4 rendelkezésre áll a Standard Oil kórháza. Vagy talán csak a forró olajat sajnálják? A Standard csendes segít:-égé. ve] a Perzsa-öböl partvidékein még mindig kereskednek rs.b zolgákkal Feljegyeznék például, hogy a_ Ras Nanura nevű eld-ú- go4t ki« • kikötőbe rendszeresen érkeznek r: bszolga'zálli mány. nva’ megráko't vitorlásbajók Ezeket a p* r on az amerikaiak fogadják a hahókat rendsze résén el’á'ják ivóvízzel, hogy akadálytalanul folytathassák útjukat. Ahová nézünk: vér és nyomo. ruság fakad a Standard OH nvo- mábrn. Az indonéziai Aruba olajfinomító egy . 1 munlrá án'.k óránként 33 cen e* fizet a Sfan dard. s ugyanezen a munkáson ugyan bban az órában — min Vic’or Perlőt amerikai szerző könyve kimutatja — három,,négy dollárt keres A Fülöp-szigeteken, ahol 1948-ban 25 éves monopóliumot kapót*., zz olaj kiaknázására a S and-rd — éveibe az egész nemze.i jövedelem 4ö zázalékának megfeleJő összeget vág zsebre. Irakban az olajmun- kások gyermekeinek kétharmada pu ziul el hároméves kora e őttS ne higyjük. hogy csak Szara di Arábiában vagy Venezuela,b.n ilyen a Standard ábráza a. A társaság 1948_as hivatalos, nyilvánvalóan szépített, hamiM- ott jelentései 0 arról veIlon. k, hogy ezekben az országokban a meghajszolt és ki.z ákmányo amerikai ólajmunkásokéná 1 háromszorta oagyobh a kizbákniáuyoíás toka. De a nyugateurópai Marshalí- országokban is kétszeresen na. gyobb! És azóta is fokozódik: halad az arábki vagy ■ venezuelai színvonal felé. Warhing.cn arra törekszik hogy az olcsó középkeleti o.s jat ugyanolyan áron adják e] Európában, mint a texasi olajak. Ez. meg is valósították, s a profi to: még fokoz, a hogy azó: 1948 óta még megnégyszerez út Európában bir'okba vett olajfino- mi.'óik termelőképességét. Washington emel le U nem vojt hajlandó bizonyos különleges tipu'-u furóberendezéseket száílit^ni eu rópai országoknak, viszont kor- Iá.lan lehe ősegeket követelt :<á amerikai olaj áras,: ág-ok számara, hogy hozzá ju‘hassanak ez Európában gyártóit felszerel é- sekhez. A Dutch Shell vállalat igy arra kényszerült, hogy - ter vezet'- uj angliai finom!.ójának kl.paci ásár már előre egyhat’- maddal csökkentse. A gyarmati országoktól a fej. lett tőkés onzágokig tehát mindenütt kár ékonyan garázdálkodik a S-andard Oif, Azoknsk az országoknál-: • a sorsa, ahol a ruedem-annok ma még nagy urak, gyű ölétes példaként mu aka, népünk milyen kirí olásáról, milyen elnyomorításáról álmodozik a Standard Oij.. És ezeknek az álmodozásoknak adnak hangot Amerika vezető politikusai — például. De.n Acheson külügyminiszt er aki személy szerin. is a S andard Oil embere Ezek a rabló álmok járnak a fejükben' amikor agresszív politikájuk részié ért kidolgozzák és pá'dául csak ez; 1951-es évre is 100 millió dollárt zavaztak meg a béketábor országai ekeni’ Idiverzíós és aknamunkára-Arról álmodoznak" ezek ad urak, hogy beavatkozásuk révén egy napon a . kiebnídajt Ruedenaunn vigyoregva visszatérhet és kijelen he‘i: ..Magyar*, országon a politikai helyzet változása ismét biztosítja a hasznot.. hdj.lo kiaknázást . Arról almc^ dozn.k, hogy valamelyik pár fogok juk és kitar lobjuk a számos disíszidens és fasiszta bitang- kő. zül fel ál- majd egy rabszolga«. ..Parlamentben*’ mé'yen mégha-- jól és ázt mondja amit egykor Imrédy mondott: „Örömmef Üdvözlöm az Észak-amerikai Egyesült Állatn°k küiügyminiszíeré- nek ajánlólevelével nálam, *& len'kező newyorki cég- ... ajáru ratát“. Erről álmodozik a S?an_ dard Oil és nekünk tudnunk kell: cs?„k akkor mondáé e*'ről a.z álomról, ha végleg elszendexül,