Zala, 1952. január (8. évfolyam, 1-25. szám)
1952-01-12 / 9. szám
VILÁG PROLETÁRJAI Visinnslnl elvtárs bexsédfí as E:\Ss tsösgviites pmittkai bisotiságáhan Tart a francia kormányválság AZ MDF ZALAraKG¥El PÄRTBIZOTTSAWÄ^ÄH iAPII.AP.IA Vili. évrolvam 9. szám. ß ra 50 filí °p ■■■■■■■■I 1952 január 12. Szombat HBWHBBWWiWIIHWT HTWIfiriKlUWI Ilii » BEES Valósítsa meg a Tatarozó Vállalat a dolgozók javaslatait Míitfegy 160 dolgozó vett részt u Megyei Tatarozó Vállalat termelési értekezletén. Részit vett rajt Barta elvtárs is az építésügyi minisztérium részéről, A beszámolót Magyar László az építési osztály vezetője tartotta. Beszámolójábai azokkal az okokkal is részlett esen foglalkozott, amelyek a Tatarozó Vállalatot gátolták multévi tervük, teljesítésében* Beszélt, a munkaié gyelem megszilárdításáról, a ver- senymozgalom kiszélesítéséről, valamint az anyagbeszerzés és anyagfelhasználás jobb megszervezéséről A további feladatok felsorolása nál hangsúlyozta, hogy a vállalatnak be kell hoznia a múlt évben mutatkozó lemaradását s úgy kell felkészülnie, hogy a lemaradás behozásával egyidőben az 52-es tervét is maradéktalanul teljesítse. Foglalkozott Magyar László a műszakiak szervezési fogyatékosságával is. — Nem egyszer a szervezetlenség, a folyamatos anyagellá ás hiánya, a rendszertelen munkaadagolás és -más műszaki fogyatéké,- eágok akadályozták a vállalatot a terv teljesítésében. A beszámoló végeztével egymásután szólaltait fel a dolgozók s •mutatiák rá a központi-és a műszaki vezetés hiányosságaira. — A lakatosüzemben jobban ki kell használni a gépeket, az eltek vöket pedig sürgősen munkába kell állítani, mert csak így tudunk komoly munkát kifejteni. így tudjuk, a tervünket teljesíteni —• mondotta Bíta Lajos. EkJer János adminisztrátor az egyszemélyi vezetésről s ezzel kapcsolatban a velejáró felelősségről beszélt. Kifogásolta, hogy , a központ vezetősége nem foglalkozó t az ellenőrzéssel, amit mutatnak a múlt év hiányosságai. Gaál Ottó építésvezető . ugyancak a vállalat vezetőségét bírálja, mert nem foglalkoztak az ötletnapok bevezetésével és az újítómozgalom kiszélesítésével. Felhívja a figyelmet, hogy az idén ezeket a hiányosságokat haladéktalanul szüntessék meg. A vállalat vezetőségét bírálta Néhner Ferenc kőműves is. Kevés gondot fordítottak a szakmai továbbképzésre. Nem gondoltak arra. hogy a fejlettebb, nagyobb tudású dolgozók jobb munkát végeznek s jobban elősegíthetik a terv teljesítését. Kosik József kőműves tanuló kéri a .vállalat veze1 őségé , hogy magasabb képzettségű, nagyobb szaktudású oktatót osszanak be hozzájuk, mert csak így fejlődhetnek szakmai téren. 23 hozzászólás hangzott el az ér~ -.ekezleten. A dolgozók komoly, határozott hangon beszéltek a hiányosságokról s követelték azok megszüntetését. Hozzászólásaikban foglalkoztak a munkaverseny kiszélesítésével, a munkafegyelem megsziiár dí fásával. A Tatarozó Vállalatnál november hónapban 239 nap kiesést okoztak a hiányzások. Gondoljon arra a vállalat vezetősége, mennyivel előbbre jutott volna a íervteljesí- téssel, ha egyetlen hónap alatt nem veszítenek el 8 teljes munkahónapot. A Tatarozó Vállalat addig, amíg a munkafegyelmet nem szilárdítja meg, nem számi'hat arra, hogy tervét teljesítse. A vezetőség és a dolgozók, egyaránt komolyabban fogjanak a munkához, hogy a Tatarozó Vállalat ne maradjon a megye szégyenfoltja. Az eddigi termelési értekezletek, egyik nagy fogyatékossága volt, Készüljenek fel küldötteink a megyei tanácskozásra ; hogy az értekezleten csak az üzem néhány problémájával foglalkoztak s a dolgozók nem látták a hiányosságokat, vagy nem tartották szükségesnek beszélni azokról. Nag> hiba volt ez. Olyan hiba volt, amely a terv teljesítésénél érez- tette káros hatását. * A Tatarozó Vállalat a mostani értekezlet bizonysága szerint oktlll ebből a hibából. De nemcsak a vezetőség, hanem a dolgozók is. A Tatarozó Vállalat ér ekezle- tén jó volt a beszámoló is. mondhatnánk, példamutató beszámoló volt. Nemcsak az üzem, hanem a munkahelyek feladataira is rávilágított, sőt konkrétan megjelölte az egyes dolgozók tennivalóját. Az értekezletet jól előkészítették. Lehetővé tették, hogy a dolgozók javaslatai érvényesüljenek. Számítottak a dolgozók segítségére. Megszívlelték Sztálin elv árs szavait: — „... helytelen volna azt hinni, hogy csak a vezetőknek vannak építési tapasztalatai. Ez nem igaz. A munkások milliós tömeg ri, akik iparunkat építik, napról-nap- ra óriási tapasztalatra tesznek szert az építésben és a milliók tapasztalatai nem kevésbbé becsesek számunkra, mint a vezetők tapasz- falaté?. Az alulról jövő bírála ta, az alulról jövő ellenőrzésre többek között azért van szükségünk, hogy a milliós tömegeknek ez a tapasztalata ne vesszen kárba, hogy azt vegyék számba és ültessék át az életbe.4' Ha minden egyes vállalat — már az értekezlet előkészítésénél -— szemelőtt tartja Sztálin elvtárs bölcs megállapítását, nagy jelentőségű útmutatását, akkor a termelési értekezletek valóban betöltik hivatásukat. A termelési értekezletek nemcsak segítői, hanem szilárd alapja, biztosítéka lesznek a terv teljesítésének. A termelési értekezleteken foglalkozzanak az észszerüsítések és az újítómozgalom kiszélesítésével. I Ez nagyon fontos. Magyarázzák meg az újítómozgalom ha almas jelentőségét, hogy ne akadjon olyan dolgozó, mint Merenics Béla festő munkavezető, aki azt mondta: — A festők részére nem fontos az újítás, mert ők újítás nélkül is tudják teljesíteni feladatukat. Merenics Béla nem ismeri pártunk határozatát, nincs ti ztában az újítási és észszerűsítési mozgalom jelentőségével, Többen is akadnak ilyen dolgozók, A műszaki értelmiség és az öntudatos, fejlettebb dolgozók érezzék kötelességüknek. hogy felvilágosito munkával segítsék azokat, akik tudatlanságból vagy nemtöredömteg- ből ■— vagy talán az ellenség Száváim hallgatva nem akarnak velünk tartani a mindinkább felfelé ívelő úton, amely a szocializmusba vezet. A Tatarozó Vállalat értekezletéből tanulhat a nagykanizsai Magasépítési Vállalat is, ahol a be- ütemezetlt értekezletet a?ért n^m tartották meg, mert a vállalatvezető egynapi szabadságra ment.'Tehát félrevezették a dolgozókat. Az üzemi pártszervezetek segít s’enek a vezetőségnek; az üzemi bizottságok kövessenek el mindent, hogy az értekezleten minél több értékes javaslat kerüljön felszínre. de ellenőrizzék azt is, hogy a vezetőség mennyire valósította m-g a dolgozok javasteteít és mi!vrn mértékben szüntették meg a hiányosságokat. KOHÁRI LÁSZLÓ, az építők sip szervező titkára. erm elősző ve tkeze ti csoportunk, nán. a becsehelyi ,,Sz. badság1’, a tótszerdahelyi ..Táncsics“, eho, megszűnte kék a ké-lalíte ágot Az teyen csoportok küldöttei mond. iák el, hogyan érték él ereamé- yükef, mennyire vá ozott, meg azóta a csoport éle.e, hogyan ; vult a t-g:.ág munkához va.ó viszonya. Ismertessék mennyire zilárdult meg az alapszabályza szerinti működés. Megtartják-e a rendszeres csopor értekezneleke , oogy hajtják végre a tag-á.g na. ározstát. Egyre több termelő zövetkezetünk számolt be arrOi, hogy megalakítok ák a brigádokat, munkacsapatokat, azoknak kijelölték állandó munkahelyüket. Tapasztalataikról számolja- n:k be a csopor tok küldötted, se- gi sók vele az elmaradókat. Az országos tanácskozás határozata kimondja. foglalkozni kell a kívülálló dolgozó parasztokkal. Erre Rákosi elvi árs ío. zólaláíában is külön felhívta küldöl-ek figyelmét, hogy javítók mag a kivülállö dolgozó parasztokkal kapcsoltukat, bal- r.n mondják el eredményeiket és a hiányosságokat. Megyénk {őrületén o téren vo. moly javulás állott be, ami* bi.. zonyit az, hogy egyre több toy-to. községünk van, mint ßecsehely, Tótszerdishely Rédics. ahol a dolgozó par—ztok a csoportokkal való jó kapcsolatuk eredményeképpen egyre többen keresik fel a csoport vezetorégét és kéri};; felvételüket, vagy Pusztaszerre- lászlón, ahol a tanácskozás után rövid időre szövetkezeié község left a dolgozó parasztok önkéntes tömörüléséből, ahol nyíltan elmondták eredményeiket, s jó kapcsolatuk volt a község dolgozó parasztjaival, Mi tette lehetővé, hogy sztahánovista lettem? A Szovjetunió felszabadító harcának köszönhetjük, hogy ki üzle hazánkból a fasizmust. Pártunk a Szovjetunió segítségéve] megteremtette a munkalehető séget és azt, hogy egyenjogúak lettünk a férfiakkal, Ezt a dicső séget igyekeztem mindig meg becsülniA Szovjetunió küldöttje Bio sunko elvtárs által megalakított komplex brig ádnak a tagi a lettem. Nagy kitüntetés volt szá moxnra. A hrigádvezeiő elvtár sak becslése szerint munkálna' a legnagyobb szorgalommal és körültekintéssel végeznem. Éle tem legnagyobb élménye az volt, amikor elértem a G3$ah<s- novisla szintet, Ezt a kitüfiLotest igyekszem meg is becsülni és minden erőmmel és tudásommal azon leszek, hogy ezt véu. képpen meg is tartsam. Tudom« hogy ezzel segítem igazán hazánkat és a dolgozó népünket, Ha élenjárunk a termelésben emeljisF életszínvonalunkat- Minél magasabbra emeljük termelésünket, minél feljebb kerülünk a kapitalisták termelése fölé, annál előbb lerázzák nyakukról az ott 'doloozó munkások a tőkés uralmat, KOVÁCS ANTALNÉ parafinos. 4 Megyénk termelőszöve kezesei és gépállomásai munkafetajániá- ’ sokiv_,i készüln-k legjobb do.gozói tutik országos tanácskozására, So. [ i kan közülük hosszabb lejáratú íeL I ajánlást tettek, amit a január j ' Í3-Í megyei tanácskozás tiszteleté,. |. ro valósítanak meg, amely az or. . ! szágos tanácskozásit rövid két | hét után követi. . | Az országos tanácskozáson me- . | gyérük küldöttei és az ország leg- » jobbjai beszámoltak az addjg el- , ért eredményeikről, hibáikról. . Megjelent a tanácskozáson Rákosi ; elvtárs és beszédében elmondotta azokat a hibákat, hiányosságo. • kát, amik a mindennapos éle.ben találhatók és a tanácskozáson ke. vés szó esett róluk. Elmondotta, ■ hogy az elhangzottakkal együtt : hogyan kell megjavítani az élen- : járók példája nyomán a meglévő hiányosságokat. i A megyei tanácskozáson részt. , vevő üöbo mim 350 tsz és tszcs ■ elnök, gépállomások vezetői, he. : lyettesei és élenjáró dolgozói az ■ országos tanácskozás tapasztalatai alapján mondják el termelő■ szövetkezeteik, gépállomásaik éle. lében tapasz aU jót és rosszai. Mit tettek azok megjavítása ér dekébe i és mit fognak termi a jövőben. Sokan szólaltak fel az országos tanácskozáson a fegyelmező. fenség ellen. Megyénk területén is nem egyszer íalálko. zunk. vele. Rákosi . elvtárs felszólalásában elmondotta: akiknek a nevelőemunka nem használ, amit elsősorban ken alkalmazni, azokkal szemben a törvényt fogjuk alj kalmazni. Megmondta. hogy , sokkal keményebben fogják kezel, ni azokat, akik önkényesen eltá_ voznak és azoka.; is, akik az önkényesen ©ltávozókat felveszik. A tanácskozás határozata is magába foglalja a fegyelmezetlenekkel való bánásmódot. Az erre .vonatkozó rendelet megjelent és alkalmazták is főleg gépállomásainkon, A küldői.teli mondják el tapasztalataikat, hogyan javul a fegyelem, máit tettek cs mit tesznek annak megszilárdításáér:. Hozzászólásaikból ne hiányozzon az sem. mit tesznek a (termeié? megjavítása érdekében. Hogyan készültek fel a tavaszi munkára tervkészítésre hogy többet tudjanak termelni, növelni a szövetkezet jövedelmét és a tggság életszínvonalát. Gépállomásaink term el ős zöver4 kezeli k ü 1 d ötfeink egyaránt számoljanak be arról, hogyan javul a tanácskozás óta a kapcsolatuk, hogyan segítik a gépállomások termelőszövetkezeteinket? Termelőszövebkezetemkriek fő alapj r a növény1 érni elés. Ezért szükséges, hogy a gépállomásseC jó kapcsolatuk legyen, mert a gépimunka a jobb terméseredmé. nyék elérőiének alapja. Foglal kozzamk az állattenyésztés te. én hozof". határozat végrehajtásával, hogyan akarják növelni á'la'állományúka-. Gondoljanak már most az uj beadási rendeletre, amit térmielősz.övet- kezele.in.knek eted kötelessége maradékt' lanul feljesijeni. Termelcszövetkeze eink közül ok küzdött a két'aki? ággal, ami hátráltatta ez egészséges műn kafo’yam. tof. Az országos <a nácíkozás tiszteletiére és a tanácskozás után egyre több lett j az olyan íteirmeloszövetkezetünk j Több gondot az aktívák kiválasztására December 3-án felkeresetit a Zala egyik propagandist', ája. Elmondta, hogy látogatásának célja a Zala napilap terjesztése. Egyik DISz-tag elment vele és elég jó eredményt érd ék el. Szervezeteink is megrendelte a Zalát. Az elvtárs megkért, hogy legyek leve. lezője a Zalának. ígéretemhez híven, megírom szervező ü ik eddigi ételiét, eredményeit; hiányosságait. Községünkben 1951 II. havában alakult. a DISz néhány taggal. Junius 3-ára, a tküdölYválasztó értekezletre. 52-re emelkedő t a taglétszám. De batoborozták azoka'4-is. akik csali érdekből irat. koztok be a szervezőbe. Az akkori JB nem törődö't.f a szervezettel. Rossz volt a helyi párt. szervezet. Nem volt. aki nevelte, tanító fit a volna az ifjúságot. Azt sem tudtuk, hogy mák a te la da taink. Nem is működött jól a szervezet. Dél István elvtárs, áld 6 hétig -tartózkodott a községben megpróbálta munkába állítani az ifjúságot, de nagyon rossz módszerrel. Az ő módszere nem a szép szavakkal való meggyőzés volt. Ha valami nem tét. toeft nteíd. nem magyarázta meg. hogy mi helyes és mi nem helyes _ A3 elmúlt nyáron alakult a In. típus u tszcs, a megnyitó ünnepélyen az ÁVJI.yal karöltve <szer. I vettünk kultúrműsor;;. <MuTateág is volt. ügy, hogy Dél ^Ivfárs“ szépei beszeszelt- Egyik elvtám suoknak aki eljött, hogy együtt örüljön velünk a tszcs megalakulásán. azt ígért e, liogv elvi te tte Miután minden elképzelhető módon leszidito. a réndőr pihenőre kisérte. Útközben egyik tagtára. akj a mulatságra igyekezett, azf a kijelentést kapta tőle, hogy , én az ilyeneknek közibe szoktam lőni“. Már pedig nem azzal •bízta meg őt. akitől a küldetés^ kap-to. hogy lőjje keresztel az uj. udvari DlSz tagjait, hanem hogy egységet teremtsen köztünk. Azóta megváltozott az élé!'. December 2l-re tanultunk kultúrműsort. A tagsági könyvek kiosztásakor azok az elvtársik, akik rossz munkát végeztek, ja. vulást fogadtak. Fogadalmukat kezdik is _ teljesíteni. Beneveztünk a járási kuli árversenybe- Szere nénk állandó ßcullturcso., portot alakítani, de ijb egv kis ■nehézség van mert nine--: alkalmas helyiség erre a célra. Itt van a községben már 40 ezer tégla, zsindely és épük ( fa. ígérve vaa minden, csak ebből kevés valósult meg A politikai köröknek 18—24 hallgatója vau. Most az Ifjú Gárda. mozgalom megalakításán dolgozunk, KISS J0Z5E1 UlSz-te'.káíb
