Zala, 1952. január (8. évfolyam, 1-25. szám)
1952-01-10 / 7. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Visinszkij elvi ár s beszéde as EXSs közgyűlés politikai bizottságában Magyar tiltakozás a wasliiugtoui tnagvar követség ellen elkövetett provokáció miatt tz NDP ZALANEGYi:i PARTBBZOmÁCilANAK NAPPLAPJA se? Vili évtolvam 7. szám. ß ra 50 fillér 1952 január 10. Csütörtök JUGOSZLÁVIA] TRAGÉDIA Több jó javaslattal töltsük meg a termelési értekezletet A Ia-k?:(_osmühe]ybsn gyűl lék „Tito nagy disznó, de i mi disznónk“, — az amerikai „Time“ cimii lap e lútüniető néven nevezi Ti-ot, Jugoszlávia faíiözta diktátorát, hazája árulóját és a körülötte álló. bandát . A t-itoisls kémbanda amerikai gazdái most már félelem nélkül' pc eskendi ázzál-: j ugoszláv iái ügynökségüket, nem úgy min régebben, de ezért szégyentelen- nyíltsággal adják nekik a dollár-injekciókat. Az amerikai ag- ressziös politika vezetői meg is magyarázzák, hogy miért vet. oiek könyörrdományt .belgrádi szolgáiknak, akik csalással szerezték meg a hatalmat és mos' azt a külföldi szuronyok, a demagógia és a szörnyű terror segítségével tartják fenn. Ezek a politikusok biztosak abban hogy Tito-és bandája'kamatostól nr-g. téríti minden dollárnyi kiadású kát ágyú töltelék és „s Tat égi a nyersanyag“ száilitá-ával. Dicsekszenek azzal, hegy ilyen olcsó árat fizetnek Ti.oéknak Jugoszlávia népeinek véréért Ami kor az USA kongresszusa jóváhagyta a Ti topok nyújtandó 38 millió dolláros segítséget, [öbb kongresszusi tag is hangoztatta, hogy ez az üzlet milyen előnyös, hiszen a 38 millió dollárért Tito 32 jugoszláv hadosztályt állít ki az snieribaiakn_k, akkor, amikor egyetlen amerikai had- csz ály felszerelése és eltartása 176 millió dollárba kerül. Az elmúlt háború évei alatt Ti Leóknak szégyentelen dema. gőgiával és mesterkedésekkel sikerült becsapni a jugoszláv népet és azt a benyomást kel len benne, hogy egyenesen Jugoszlávia szabadságáért. független: égéért harcolnak, sőt á szocializmus' felé akarják vezetni az országot. Valójában azonban el. akarták tiporni- e célokért küzdő parlizámnozgalmat. Ma már'ismert tény, hogy a Szu- t csuka- folyó mellett vívott csatában több tízezer partizánt Tito veze-ett az ellenség gyűrűjébe. A partizánok elpusz ulfsk- de Tito és Rankovics elmenekültek. Egy jugoszláv emigráns, a partizán-mozgalom. egyik hőse ..elmondta a köve.kezőket: Tito cirógatására német ejtőernyősö két dob-ak le. Tito el,ha ározta. ■ hogy megadja magát nekik. Ek- ker Arszo Jovanovics tábornok, ez az igazi kommunista, .aki a partizánok főhadiszá] lábának parancsnoka .volt és aki ekkor még nem tudott Tito árulásáról, kénytelen volt fegyverre . kényszeri eni TRot elhatározásán:-k mégmásiíására. Ez vol egyik oka. hogjt Tito később meggyilkol tu fa a hős táborno kot, aki miu'án felismerte, hogy Tito áruló, az elknál-ás utjúr- 1 épeit, . Oreszta Malcev, a kitűnő szovjet iró egy regényben foglalkozik a jugoszláv nép sorsával. Malcev regénye helyesen vi. -lági - ja meg a tragikus jugo szláviaf események lényegét és értelmét. Haraggal és bánattal telik meg az ember szive, amikor elolvassa, hogyan gyilkolták meg a ‘-itoisták az olyan reiten - letelten hősöket, minit Bucsetint. Zagorjamovot, vagy Rankovics p:,names ára hogyan lő. fék agyon ■j, két hős momtenegroit, Turicse % Podkazaracot. ■, _ 1 A ■ regény realisztikusan ábra-' •cc-lja az áruló bandát, akik gazt kanták, hogy Jugoszlávia pz-uj megszállók, a'z amerikaiak .-és angolok karmába kerüljön, hogy Jugoszlávia -elszakadjon^ a ' ,béke. demokrácia és szocbliAmis táborából és a Szovjetunió elleni agresszió" feiv onulás-i - terűle"-évé ’áltozzon; Nézzünk néhány lényt ,és ada- -o't( Titcról ' és társairól. Tijo 5gy horvát kulák fia, majd az osztrák hadsereg tisz.je. Rész - 'ott az. ekő,.,világháborúban, de megszökött, bogy bőrét mentse, lágy ideig Nyugat-Szibériáb-oa élt, ahol egy kulák gőzmalmosnál dolgozott, min: mechanikus Moszkvában Tito szoros összeköttetésben volt a trockká áUralti ős or ban Kun Bélával, Az ő egitségével- alapozta meg k.rrL A jót és téri vissza Jugoszláviába. Elárulta v Spanyolországba nduló jugoszláv önkénteseket. Demagóg, hiú ember, szereti a oompát. az aranyat, a drágaságokat ... Nézzük- meg Milovan Gyilaszf, aki egy csendőrkapátáiíy fia. Már egyetemi hallgató koráb.n , jugoszláv rendőrséget szolgák la. Rankovics 1935-től kezdve van kapcsolatban a rendőrséggel. Különböző álneveket visel. Jugoszlávia egykori diktátorának. '. itkovic,3-nak mint rendőr-provokátor segített abban, hogy kiirthasson körülbelül száz partizánvezért, közöftük a Központi Bizottság titkárát, Juro Ja. kovicsot, 1941 nyarán a Gestapo egitségével megszökött a rab kórházból... Kardclj is a legszorosabb kap csokiban állt a Ges'-apóval. A Gestapo tagjai az ő segítségéve pusztítottak cl három partizán hadiszállást Szlovéniában ... Tudjuk, hogy a belgrádi kém bunda gyalázatos öle te. ?ajno uegvalósuli Jugoszlávia népei most Tilo-Rankovics tcrroris'a kormányának*’ véres igája alatt ryögnek. A jugoszláv népet azonban nem tudták megtörni. A nép körében nő az ellenállás fenyője ő ereje Jugoszlávia munkád >sz á'yz és dolgozó parasztsága hű maradit a marxizmusjenin Izmus nagy hagyatékához. a né. pék közöl;i barátsághoz. Testvéri odaadással és - szerettei ragaszkodnak felszábadi lórikhoz a 'zovjet néphez. Jugoszlávia do1 jozói törhet© len hittel ejtik k:. z egész emberiség vezérének — a nagy Sztálinnak nevét. . . (PravSa) össze termelési értekezletre a nagykanizsai Ásványolaj "Gépgyár lake tos-, kovács-, ős ho gesz' ő műhelyének dolgozói. A művezetők kovácsok, lakácsok és -hegesztők’ már jóval az értekezlet. időpont j:?. elő t gyűl okoz lek. Kirakták szerszámaikat . s ügyi ahogy a munkát abbs hagy- ak, jöttek a nagy megbe-'zé’és- -r?, az uj iérvvel való is-merke- d'éere. Arcukon látszott & jóleső izgalom, a derű, az öröm, hogy megismerkedhetnek a' feirwei, -•.mit a dqlgozó nép készített saját magának, hogy közelebb sózz: a Szocializmust • amely szebbé.’ boldogabbá teszi mind- annyiunk éle1 ét. A tervet jöttek megismerni, amit maid ők valósítanak meg. ame yn©k teljesítését javaslataikkal ck is könnyebbé teszik Ahogy egyenként, kettesével és hármasával bs ép'.ek a laka c:műhelybe, Iá szőtt rajtuk, hegy lesz mondanivalójuk, hogy izig-vérig részesei <*. munkásosztálynak, amelynek á' érzik felelőssegét Nem úgy jönnek- mint p.S5Úv rész vevők. akik csak végig hallgatják a be'zá mólót hanem akik megmondják a véleményüket, mit kell tenni, hogy a terv idő elő'-lt teljcsHhetc egyem. Egymásukul foglalják el he lyeiket a munkapadokon, rf sa uk között, az egymásra rákot dugattyú "Air ükön és egyéb ja. Vitásra váró, féligkész, vagy már e'készüY gép: lka részeken A falakon je'mondatck és a Jépalka re zek között pircs posz tóval bevont' asztal. Fél 5-kor megjelenik Kcroncz' Is-ván müveze'ő.. Kezdetét veszi a ermeléd ér ekezlet — Nagy feladui ok előtt ál- j unk — mondja Koronczi I&tvá nű vezető, a rövid beveze jjfán. — Ahogy az elmúlt évbe’ uTeljesite. ük 'érvünkét, i: dén is megie-szük — sőt ha mindannyian akarjuk a tavalyinál szebb eredni enye két ■' ünk el. Aztán - felsorolja azokat a nehézségeket. azokat - hiányossá ’okát, amelyek az elmúl évben érv e je'itési' hátrálta: ták — -5t nem egyszer komolyan vészé yezjet ék — Megbirkóztunk á íehéz' egekkel — folytai ja — negkere-tük a hibák okát é üresül luk azokat., A beszámolóból ki*tinik, hogy i munka az u olsó negyedévien vett igazán lendiile-et. ami ker a munka verseny eke' ki: zárd'‘-eft ék. amikor a felajánlások zám- megnövekedőt!, am:kcr - munkafegyelmet meg’zilárdi'.o - ák — Rákosi c'v'ármak ígéretet ü'ünk — mondja Koronczi Is'- "ín —, hogy tervünket 103 szá -calékra teljesi’jük és tervünket N5 száza'éki’a valósitól uk meg Decemberben S3 százalékos 'orv zérü'ég mellett 107 százalékos eljeáté't értünk el és lehesé Ds. hogy a végső eredmény éves tervünkről is 107 százaié kct. teszi id. Az építkezőmé] lemaradtak, de a beruházás .tervet teljesi- d'ték. Hibák voltak a munka- ‘egyelemnél s az uj munkások fcaj sem foglalkoztak eléggé. — Sok esőiben elnéző voltam a munkafegy*fém meg zag’öive szemben'— mondja — s egyesek z elnézését árrá használ ák fe’ hogy visszaéljenek vele,. Sok volt az üzemen belüli lógás. Munkaidő alatt beszél ék meg •- övetkező heti mérkőzés várira- ó eredményeit. A hibák és eredmények íelsó- •olás’a után ismer, efi. mit kell negva ósi-anioili az 52.e- év ebő legyedében. A dolgozók figyel mesen hallgatják Egyesek jegyeznek is. Arcukon látszik, he- 'yeslik a tervet. Aztán megkezdődnek ,a hozza- zólásck. — A hegesztő műhely dolgozó’’ — kezdi Márkus Andor műve •ető hozzá:zólását — a terv -sikeréért azt a felajánlást teszik, rogy januári tervükbe bevess* h februári tervükből a himba- 'Ziva'ftyuk javítását is, tehá: januárban nem 8, hsnem 16 dar:b r.mba zivaltyu alváza: és lábat 'részi ünk ej. Ezf azért -esszük így ■?: terv ké őbbi részén 'önnyitsünk. A tervet már az dső henapb. n tultvljesi-jük. Németh László a trakőrmű helyből javasolja, hogy a mű- ■ áyt mie őbb rendbe kell hoz ni. merf a 'ulzsufoltság hátrál -. alja s munka' Ács Anta] ko 'ács hely'eiennek tar'ja. hogy 'em adnak Id elegendő munka, apót és a járká’á-'sal te’dk e"- ’z idő. Gergá'y István' hiányol a hogy í raktárból úgy adják ki az anyagot, hogy annak egy ősze kárbavesz, m-rf el van da bolva. — Az anyaggal való takart sságo* ez észszerű anya • ■^‘thV be1! kezdeni — mon a. I’lés Laios az éberség hiá nyáról beszél. — Mi az oka, — kérdi — hog} három trakíor közü1 egyel sem udunk haszná'ni? Miér: nem- "ézzük meg jc-bb'n. hogy kit ül etünk o trpk'orra v gy senk '■sm gondol arra. hos'v az e’len -ég keze megálli'hatja üzem ''ép‘-rlenné ’■eheti a trskőr'-. h? nem vagyunk e‘ég éberek? A.-4''- h-uejvn’!. hogv - ’ak" ■■0=; müh°lv is ess fokozik a he je'zf-ő műhely . fe’aiánlásáhn? Több hozzászóló a tanulók ne relésérö!L a m u n ka fegyelem megszilárdításáról beszél, majd Angyalosi Zoltán i v ár' szóf-1 fel. — Kevesen vofak a hozzá' zó’ók-— mondja —, pedig min tenki látja a hüinyossájgokd udják azt is, mivbi segi hetné nek azok megszűnte4 ésénél Ha az elvtársak hallg-rtnak akkor ■'em 4ud kibon' kozni a helye' gész'éeo- munkaverseny. — A? nyagmnzga ásnál mutatkozó ne hézségekről beszélve, elmondja hogy nemcsak a rossz traktorok, hanem a roísz irányitás is hátrál'tatí-a. a munkát. Sok eset ben történnék felesleges szálli’- ások. A munkafegyelemmel i lapcsolatban rámutat, hogy nagyon sok <n a munkaidő kezdet:- u án szedik elő szerszámaikat.' 'hívja- a figyelmet, hogy a minő: égi munkára fokozottabb ’ondot fordi+sanak. — ügy .dolgozzunk, — fejezi he hozzászólását —, hogy munkánkat észszerüsi'thessük, hogy minél több újításai segíthessük lő a terv idő előtti- teljesítését. ¥ Az értekezlet előbbre vitte a ervteljesitést. de korántsem, zünfette meg azokat a hibákat, melyeik magvát kellőd volna, bogy képezzék az értekezletnek Nem oldódtak fel a dolgozók, kevés javaslat került felszínre, pofig lehetett láfni, hogy még soj. ■ mondanivaló. Amikor eljöt'ek ' orré az értekezletre, ahogy egy mással beszélgettek a tervről, megoldandó feladatokról úgy ünf. hogy ezek a dolgozók valóban a terv gazdáinak érzik magukat — és a valóság mégis más 'épet uiu'-ahott Az' értekezleten ia vasiatoknak kelleti volna születniük, anácsoka’ adni. hogyan o.djárnák meg egyes fekda'okát. meg kellett volna h-tározniok raa- gukn-nk a dolgozóknak, hegy a1-' harcoljanak a műnk: fegyelem, meg'zfá'rcíifásáéri, a hozzászó • ásókban ‘-öbbet kellett volna foglaHíozniok a törmelék:nység fokozásának problémájával, j.gy:zóvs'l az ér'ekezlo en közca cbb kel’ef t volna kerülni a dob ;ozóknak a művezetőkhöz, maian k az értekezletnek ped’g a vállalat a dolgozó nép jövőt 'nitő tervéhez. Amikor egy mű- Ny megbeszéli a jn:ga érvé*, ?g‘ árgyalja a tervszabta fei- l- jekat. érezniök kell a do go_ Irnak. hogy a nagy egész egy :h részé1, de fontos részét képezik és ha ezeken nem beszélik neg a1 apósán a tennivalókat, vm fe tudják azok:? helye'en fe.grehaj':ni. Ha pedig a mű- ■ely tervé zökkenők kiférik, • z?k a zökkenők a nagy egészen érszhé’ők A hozzászó' á sok- • n nem beszéltek a ’ Gazda-’ nozg lomról Ezzel kapcsold ban 'em is tefek javaslatot A Rö- fer.mozga’ómról is haliga tak. A jó terme’éci ertékezlet az gyedüli Iia;fá?cs biztosi'éka a • rv te" jesr érének, mert a ter- neléu értekezletbe minden be- afér, -mi a terv megvalós'l ásá- hoz szükséges. Akkor válik" igáin é: ékessé hasznossá az ér- ekez'et- liä _ azt a dolgozók < 'gé'zféges -.javaslata tölti meg. A lakatos műhely éi'íekezle'ón •gy:n volfek jó javaslatok. voL ak felajánlások 'is,'.de sblikal’ 'bb lett volna az értékiizlef & a ' írvteljesitérnek is jobban hasznára lett volna, ha az elhsllga- 'cit javaslatok is eíhangzoftial: vcina. (T, B-i
