Zala, 1952. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1952-01-09 / 6. szám

A aagyltatmeai íárási plyíhizötlteág oktatási és pártépitő munkája A «otóalizmus£ épijő hazáink minden kommunista harcosára és minden becsületes dolgozójára fokozott feladatok, nagyobb raun, ka vár az 1952-es évb:n. Foko­zódik a munkásosztály és a do, gozó parasztság jólé’-e. Ugyan:li­kőr egyre élesebbé, egyre fe­szültebbé válik a nemzetközi helyzet, amely törvényszerűen megköveteli tőlünk, hogy erősi'- sük a szocializmust épitő népi demokráciánkat, fokozzuk a ter­melést és <rősik ük pártszerveze­teinket. Feladataink elvégzésé ben nagy feladata van a párt- bizottságok ágit. prop. osztá­lyainak. ezen belül az oktatás­nak. A nagykanizsai járás terüle­tén különböző fokú oktatásban rérzesi jük párttagjainkat, amelyben a páríookivüli doísozó parasiéteájíiioK Is résztvesz. A Politikai Bizott­ság határoz:fának megfelelőéin jóval n.gyobb létszámmal indi tot uk be az oktatást az 1951— 52-ea ok atási évben mint a múlt évb-n. A járás területén működő aktívák munkája a-'up ján sikerült általánosan -z ok­tatás lemorzsolódását megaka­dályozni. A propagandistáink egyié ze azonban nem tudj: feTmémí az oktatás jelentőségét, mint Murakeresz túron Méd-i János elv ár?, aki négy hét'el később indította be az oktatást A járási pártbizott­ság ellenőrzése folytán Méd.i elv árs ama hivatkozott, hogy csak 10—12 hsdlga-ó jelent meg és ezért nem tartotta meg az előadást. Persze ~z igazi oka hogy Médli elvtárs nem készült fel az oktatásra. Hasonló í helyzet a za'-aszen'balázsi tsz né: is, ahol Pacsri József elvtár többszöri ellenőrzés után vette csak komolyabban az oktatás l>einditását, de munkája mé: mindig nem kielégítő Hosszú’ megy az oSk'a’ás Zajasz barom i3, melye. Moloveczki József e-v- xárs vezet, aki arra hivatkozott hogy azért nem megy a politika iskola, mert nincs meg a kellő anyag. Azonban amikór meg kapták az oktatási anyagot, mér utána 3 hétig ig hagyta porosodni •a községi tanácsnál. Moloveck: elvtárs javított munkáján. mo?t már jól fe'késü^il és a ha-!gaíók Is szívesen hallgatják az e’ő'dá sát. Ninos lemorzsolódás. Járá- nnk területén iskoláink 90 szá raléka a Politikai Bizo'fság határozatának szellemében mű :cdik. A töllösi füré'züzemné folyó alapfokú politikai ;&kolán a, hallgatók száma öt fővel nö­vekedett. Ezt elmondha' juk a Cejsőrajki á'-lami gazdaságról is, hol Fehér István‘elviáfs ve­zeti az oktatást. Fehér elvtárs ió munkája előí-egUetJe a pártépitéét, nelynek alapján a politikai is­kola hol Iga tói közül öt tagje öltéi ve-tek fel a párt soréiba ró munkát végez a h'Jat°nma gyaródi alapszervezet akpfoki Czrt----írrrr-ics: 1 ■ --.-.r—~,r V.".7KV: ■= Po litikai iskolája í®, melyet ^zjcja Sándor elvtárs vezet. Jó munkát csak az a propagandi&ta véges; aki a politikai oktatás -.őzben nem feledkezik meg í ■ár épi é? fon osságáról a min dennapi fe adatok végrehaj á- s ár öl ér ebeknek a fel« d - toknál megv; iósitásához jó aktiváka heve] ki. Az e ő dó elvtársak munkájához a járási páribizotf ság ágit. prop. osztálya meg­adja a kellő -ámogalást. Erre 17 főbő] álló instruktor csupor t<>t szerveztünk. Ennek érceké ben meg zünletjük a még műt a kezó hiányosságokat hogy -z ikta'ás vh.öban beöltse hiva- ását és a szé'es néptömegek íevelő iskolája legyen. Ágit prop. Osztály Nagykanizsa. A Magyar Safi® levelezőinek, Megyei Konferenciáján elhangzott hozzászólásokból Berták Mstwasssee eses&ir&gi 1*$©# tag ie?ete&onkj fin egyszerű parasz, asszony vagyok, ezért érzéseimet nem udom úgy elmondani, min azok az elv társak, akik itt van iák 'és sokkal kép. ettebbek min m. Szeretném etnond ni, hogyar. e-tem levelező. 1949-ben a szer- cesz ő égtő' voltak kin- elv ár ak és mondták, hogy írjak. EIő. zör vonakodtam, majd megpró­bálom. minden nap ir am hozzá valamit később gondolt, m, ez úgy sem lesz jó és már arr. gondoltam, hogy nem is adom be. meri az elv. árs ak, akiknek a kezébe fog kerülni, tanu>. ém berek é? kinevetnek cikkem mint-. N-pról.napra jött a biz. atás. hogy esek Írjak bátran és én ettől erőt kapiam, megír am a cikket és beküldtem. Az eredmény az volt. hogy sikkemért kap am egy könyvet, A békemegbizafások. jelentősége az uttorő-mozgaloinban ( A eapriok polihksi nevelő munkájában igen nagy jelentő­ségűek a békemegbiz-tárok. A békemegbizal ásóknak fon.os feladata van: a gyermekeket is bevonni korunk legnagyobb meg bizatá?ába, a békeharcba Az ut[örők érezzék, hogy ők is ak. iv részesei ennek a harcnak Érezzék, hogy az 5 tanulásuk ár-’ada.mi munkájuk szorosan összefügg ö'.éves tervünk meg- s. lósitásával. A békemegbizafáso'kkal isífö röinket a haza és a nép forró rzeretei éré az imperialisták izzó gyü'.öle'-ére nev-ljük. Jelen tő:en hozzájárulunk poli ikai nézetük kia.aki.á?ához, jel-emük lejlesztéséhez. Mélyreh: tő a gyermek jelle­nének kifejleszlérében, hogy a békemegbi?a ásókat milyen for máb-n kapja. Ez fejle-zti ki benne azokat az érzelmeket, melyek c&elekede-sínek rugói, cányi ói lesznek, A békemegbizaiásók kérdésé’- szeretném közelebbről megvizs­gálni ízemelőít tartva csaps­om eddig elért eredményeit, jó nőd szereit. Egy hiányosságot szere’nék tündének elő.t megemlíteni: Az elmúlt évek tapasztala tai azt mutálják, hogy sok csa pat — és ez alól az én crapa. om sem kivétel —- munkájá ran hiányzott a tartalom. Ig.z, rogy az u’törők irtsk szép. hangza’os dolgozatokat. ® raj. Páríhirrk A pártoetayás hírei Január 9 én, a járási székhe­lyeken, városokban (a pártb*- zotteágok által megje.ölt idő ben) tankörfoglalkozás tesz a középfokú káderképző tanfolya­mok párttör énetj szakán tanu­ló e vtáreak részére. Megjelenés köte ező, elmaradni indokolt esetben is csak a pártbizo tság engedélyével lehet. Január 10 én, csütörtökön dél- -nőtt 9 órakor Zalaegerszegen a Pártok'.atá/s Házában konferen­cia lesz az alapfokú polh kai isko ák propagandaezeminárium vezetői részére- Anyag: A Nagy Októberi Szociaüstg Forradalom A pénteki politikai iskolák anyaga; Üzemekben, városok bac; 1. Politikai alapi6meretck tanköre; Szeminárium a »Nép gazdaságunk ötéves terve“ 4- heti anyagából. Előadás az 5. hét anyagából. 2. A’apfoku po* iÜtikai iskola: Szeminárium a »Nagy Októberi Szociális a For raelalom* 5- hefi anyagából. 3- Középfokú politikai iskolák; Szeminárium a »Szocialista ipa rositás* 6- heti anyagából. E-ő adás »A pártunk p araszt politi­kája’* 1—2 heti anyagából, Falun, gépállomáson; 1. Poll tikai auapismeremk tankön: Szeminárum »Népgazdaságunk öt-éves i-erve“ 1 he i anyagából Előadás a 2- hét amyagábó . 2- A apfoku politikai iekota: Is­métlés a »Hogyan éitek a tfol gozók a Horthy-rendszerben* c. anyagból- E őadás: a »Nagy Ok- lóberi Szocia is a Forradalom* 1—2 heti anyagából. 3. Középfo­kú politikai iskoa: Szeminá­rium a »Szocialista iparosítás* 3- heti anyagából. MBP. MEGYE BIZOTTSÁG AGIT- PROP. OSZTÁLY Előadás less a Városi Pártbi­zottság nagytermében j.nuár 3-én, szerdán déluján 6 órakor; . .Nyugat -Néme 1 őrs zág felf egy ­vérzésé és a német imperiali'-ták ujraválasz á?a’‘ címmel, melyre Tieghivjuk a pártszervezetek ve-' •előségé , prop.gandiiták: t. nép nevelőket, á'lami és tömeg zer- vez'-'lek veze.'ö-égét és az üzem: /ezejőket. • Nagykanizsai sgif, prop, osztály. gyűléseken csak úgy debálóz- ak az id-ológiai kifejezésekkel és bizony sok helyen cs. paive zetőink ebben lát.ák a pajtások fej.ettségét. Nagy távla.oj fes. étiünk gyermekeink elé, de mi­vel nem fokozatosan vezettük őket, nem lépésről lépésre ba. ad;ur.k a távoli célok felé, a szavak text:lömnélküU ür.® frá- ásókká, értelmetlen jelszavakká zál't ak. Megfeledkeztünk as apró munkáról, az igazi gyermeki erő­höz méri felad tról, amelynek 3! végzése lehe övé tetzi, hogy később a nagy feladatok tejjesi ésére is kép.sek legyenek. Egy példa segítségével sze­re ném bemutatni, hogy a helye. en végzeit békemegbizatás ho íyan ado't fc:r-almat a csapaij életének, munkájának. A hetedik osztály raja azt e megbízatást kap:a hogy úttörő 3 hónukat tegye széppé, kelle­messé Ez a békemegbizatás tü. c lmss, kitartó munkát követel fejleszti az esztétik'si érzést, nagyjaink tisz'ele-ére neve] és a szimbólumok jelentőségét mé­yi'li. A munka még ma is folyik és szép eredmények mutatkoznak Elég annyit emj[í enem. hogy egyik reggel már -z utcán sza­dtak é’érn, hogy siessek az osz. ályba. A vál ozás tényleg meg epő volt A kopot], rozoga szek­rényre rá sem ismer'em, meg­tisztítva, lakkozvs állt a helyén, A felső peremén ksrtonbetükkel ;rva "ez áU’: „Békét skanink“ Ezt a "békemegbizaiást is eredménnyel könyveibe >'.m el. E]ső‘ os ban azért, mert az ísko la díszítését már az évek elején megkezd ék. de eddig semmi m gá'ól jövő megnyilatkozás mm volt ezen a téren. A mun ic- elein1'e nehézen ment, mindig :?ak ugyanaz a paj ás jött be segíteni, a többi közömbös vol Amióta békemegbizetásként vég­zik a díszítésit, fellendül, az ön­tevékeny-ég és a munka. ez egész osztály magáénak tekinti. Ez a munka is összefűzi a raj- tagjait, alkotó munkájuk eredménye kellemes érzést éb­reszt b-nnük és további jő mun­kára ÖLZ Ömzi öket_ A békemegbiaa tásnak érzeL met kel- fakasztania, amely t cselekvéseket elindítja, bál or­igót és erőfeszítést ad a ne hézcégek leküzdésére és 0 mun­kát örömmé vál ozt-tja.. Ezt az érzelmet akkor sikerül feléb­resztenünk ha a békemegbiza'á sok átadásába is szépséget vi­szünk. ha ehhez megteremtjük az tik. eszíétik-i kük őségét is. Nagy ie]en őségünek kell tenni ann.k a pillán a nak, amikor a paj á megkapja & ■ békemegbiz: ’ ást. N.m ismeretlen előtiünk. hogy Makarenko is milyen nagy fon­tosságot tulajdonított a fonna hágóknak. Ez fák1 rz‘ az ut örő közösségben érzelmi élményt. A békemegöizatá'ok végső célja, hGgy megén'e?:ük az úttö­rőkkel: ök is része.ei. aktiv té­nyezői a béketábor hata truss munkájának. Az u-törő fkko; érzi magát aktívnak a béke harcban, ha érzi, hogy a társa­dalom megbecsült fogja. A munka megbecsülé snek az iskolából kell kiindulnia. Ezen keresztül kapcsolódik b.le az is. kola 0 város, s, társadalom munkájába.. így alakul ki foko atossn az úttörők kapcsolata dolgozó népürikkeL . Ha ön'udist'al veszik at a bé- kemegbiza ást, érezni fogják hogy jz ő legkisebb, legjelenjék­telenebbnek látszó ügyük r. szorcsan összefügg a béke meg 'írzésé vei. UDVARLAKI SÁNEORNÉ e'apatvezető, Zalaegerszeg. A szürkülő hajnali reggelben beszélgetett két fiatalember, hogy fognak visszamenni a mun­kahelyükre, a sztáiinvárosi épi téshez-? Míg ezen tana kod ak, meg is érkezett a busz. voll né­hány felszá’ló. A kalauz kíné zett és azt kérdez-e; hiányán Vannak letenyeiek? Csak azokat veszik fel. Akik a 6zfólinvárosi építkezéshez akartak vissza ér- ni, a három nani szabadság után, hogv pihenésük után új­ból hozzálássanak a nagy al ko ást munkához, — azoknak az S*erS*, im.. 9» mely a szociilista mezőgazdaság Héjé ve'- fog'ajkozo.t. Amikor a könyvei kézhezkap- tam azt mondtam, magamb,n, rogy bizony sokkal jobb tett volna, he egy gumié?izmát k-P- am volna, mer a mi sáros fia- unkhan jobban e'.kejt volna. Mikor a könyvet olvasgatni re^d em. (gyre inkább kezdet', érdekelni és többször is elov.s- :.m egy-egy részt. amelybe-:, megismer em a Szovjeiunió me- •őgardaságát. Egy a kálómmal a Szabad Föld Táji E? ék kere’.ében felkértek, hogy tarfo'-k előadást. Az elő- dá?t me§ is irtottam. cima volt: Mit látott a magyar pa- :arz küldő.teég a Szovjetunió­3an? Az e’őadás n:gy sikert ért 2I, sokan megjegyezték, hogy ,ez az árj jó előadás vol*. mert még esek nem is úgy olva'ta.'3 Jó magunk is akkor lépi ütik be a íerme’-őcsopor ba- amikor lak­uk u könyv alapján is a dolgozó zovjet parasz ság virágzó szép :s egé:zséges életét. Az előadás itán rádöbbeni em, hogy mégis esek milyen ha ás lehefok a szerk©sz‘őségnek azért, hogy nem gumtesizmát küldött, hanenu könyve’. Mert a gumicsizma el­kopik, de ami a könyvben van, 2 megmarad:. Büki islrán oi nagykanissaé futöhá& pariiéi kartis — Nagy meg'.iszteltetó nek éx^ zeni számomra, hogy ezen konfe­rencián ré:ztvebc jtem. Már pák’ hozzászólást végighF’.ga lám és íz ember esze megáll ezen a nagy fej ődésen. Ha egy rég: arany kute^os kam - ras - részeven * ne ezen a konferencián szí hintáé, hogy mind diplomás 'em­berek vannak itt mert rég.n sí? 5 5 bűn volt, ha valaki beszélt, de még az is, hz valaki elment a moziba Emlékszem rá, hogv édesapám: t az uraság atert bo., ?s áj tóttá el, mert el merészeltem menni a moziba é? véletlenül ő mellé kerültem. Mos: egészen, más á helyzet. Mindenki meg- mondhrtja, hogy mi a helyes és mi nem. Én ezidáig még nem folytat jam levelezést a sajtóvsJ, le ezu’án én is levelezője -e zek 2? Ígérem azt is, hogy a MÁV ól szerzek még levelezőket. Most liguóbb kint volt bálunk a Zalától egy elv társ. aki meg- mutafla. hogy-n kell a sajtónak evetet Imi. Ir. am is egy Cikket, mi megjelent. A dolgozók jöt> ek hozzám, hogy őke- is miért nem irtani meg a. sajtóban? Most megírna juk a sajjób.n a hiányosságokat és eredménye­ket is. Ezt a kapitális' a rend- -zerb n nem lehetet: meglenni, Á kapitalista s-j'ó cs:.k rágal­maidat ir, mint ahogy msgirta» fogy T-a ahány ám 80 dolgozót ő.'tek agyon. A sajtó n:gy se- gi séget :-d munkánkhoz. A Szabad Nép cikkeiből a párttit­károk igen jó taggyűlést tudnak ar.ani. De a pár sajtó segítséget d a verseny-mozgalom kiszéte» gité éhez is. Nálunk a fű őház- ban vannak eredmények, amit annek köszönhetünk hogy min. den reggel cajteolvasást tartunk és minden hé en e^mzsr vitát. Nálunk 50 sz ahánoyisJa vsn, kik meg'gér ék, ho?v ‘ap3czta- lakaikat átadják a többi dolgo­zóknak is. Meg kell mond nőm, hogy én magam is csak ; sajtó utján értem el eredményeket, Én is cseléd voltun a rau’ bafo, mos“, egyszerű munkás vagyok. Mindig olvastam. Tárteám ftzt móndoga’ták, hogy Büki elvtárs te még fiskális leszel, de" Büki István nem' fiskális, hanem a nagykanizrai fűtőház függelleni- F-tt párt i kára lett. Ezt első- orb - n köszönhetem pár'unknak, kormányunknak és -<nnak hogy ■zerettem a sajtót. Kérem az. ílvtársakat, hogy fog lak a Saj óval, mert ez nevel bennünket harcos becsülA m komenunfotává. MELYIK A FONTOSABB? Ez. történt Batsokszeotgyorgyon 1952, í. 1-éii Már megint a MÁVAUT! S autóbtiszkalauz azt felelte, hogy menjenek holnap- Durva hangon beszél’, azokkal a dolgozókkal, akik az ötéves tervünket lelke­sedéssel és odaadó munkáv-alsa gitik­Ezzel __ szemben a következő megállónál viszont felvett há rom személyt. Én javasolnám, hogy változ­tassák meg az au óbuszka au zok ezt az álláspontjukat és ne olyanokat vegyenek fel, akik csak látogatóba mennek Lete nyére, hanem azokat is, akik el akarnak jutni a munkahelyük re. Melyik a fontosabb? Koroafcii Mjos

Next

/
Thumbnails
Contents