Zala, 1951. december (7. évfolyam, 280-304. szám)

1951-12-31 / 304. szám

TÉNYEK Tito kormáBya az 1950-es óv folyamán végrehajtott „fi. xeíésrendezés“ alkalmából 9 milliárd 100 millió dinárral csökkentet le a mun kások bér­alapját, Egy négytagú mun­káscsalád létfenntartásához több, mint .30-000 dinár káli havonta» de egy munkás havi bére nem haladja meg a 3—4 ezer dinárt. Hogy ez mennyit ér, elegendő megemlíteni: e«y oár cipő ára 4—600Ö dinár- Nálunk a minisztertanács és a Magyar Dolgozók Pártja köz­ponti vezetősége határozatot adott ki. hogy az időbéres és teljesítménybéres munkások alap­bérét 21 százalékkal kell fel­emelni. Ugyancsak 21 százalékos béremelést kapnak azok a havi­díjas dolgozók is, akiknek bére nem haladja meg az 1000 forin­tot. Mit szól a jugoszláv doígozo az ottani állapotokhoz és hogy véle­kedik a mi dolgozónk ciz itteni életről? ANTON MIRQSZLÁV jugoszláv dolgozó, zki a műit év őszén a sanyargatás elöl ma­gyar területre szökött, ezeket adta elő: — Nálunk uj fizetési rend­szert vezettek be- A tőkések ön kényesen* saját érdeküknek megfelelően határozzák meg a dolgozók fizetéséi- A bér, amit munkánkért kapunk, olyan cse­kély, hogy mén szűkösen s®m aléu élelemre. Rém is beszélve a ruházkodásról- Azt mondják a munkaadók, azért nem fizet­hetnek többet, mert nagyon sok kell ö beruházásra. A bsruhá. zásnak a dolgozók nem látják hasznát, mert semmi sem énül az országban. Nem azért dolgoz nők, hocy a jugoszláv nép élet­színvonala emelkedjen, hanem, hogy minél nagyobb arányok­ban fegyverkezzenek- — A dolgozók némán tűrnek Aki szólni mer. aki par aszkodik, kényszermunkára viszik, onnan pedig már nincs mis uh csak sí melyik a halálba vezet­STADLER ANTAL, a nagykanizsai Üveggyár dolgozó­ja, aki a sztálini műszak alatt 205-7 százalékos telj esi" ményt ért el, így beszél önmagáról és a mun­kájáról. — Örömmel végzem a munká­imat, mert nálunk érdemes jól dol­gozni. Mi, dolgozók, megtanul’uk már azt, hogy életszínvonalunk úgy növekedik, ahogy a tervet tel­jesítjük. Pártunkba mét> sóba sem csalódtunk s pártunk, Rákosi elv- társ november 30-án újabb bizonyí­tékát adta, hogy pártunk szavára, ■pártunk ígéretére' úgy építhetünk, Ararat a kősziklára. Épül. bővül a gyárunk. Ezt is a tervnek és an­nak köszönhetjük, hogy a tervet túlteljesítettük de tudjuk, hogy a i.ervtúl'teljesítésnek. köszönhetők azt is. hogy a fizetésünk emelke­dett. December hónapban 1900 fo­rintot kerestem. Kerül belőle min­denre; ruházkodásra, élelemre és szórakozásra egyaránt. HORVÁTH ISTVÁN a zalaegerszegi Magasépítési Vál­lalat sztahanovista kőművese a ru­hagyár befejezése óta már nagyon .-■ok építkezésen dolgozott. — Any* nyi az építkezés — mondja —-, hogy azt sem tudjuk, melyiket kezdjük meg, melyik volna a ti­losabb. Ha a kőműveseknek, az. ácsoknak és a segédmunkásoknak száz kezük volna, mindet tudnák foglalkoztatni — sőt még ez is ke­vés lenne. Állandóan épülnek a la­kások, iskolák, böicsődék, szülő­otthonok, gyárak, magtárak, istál­lók és silók. Nehéz volna felso­rolni, mi mindent építettünk eb­ben az évben a megyében. A ru­hagyárral szemben felépült a nagy­szerű, modem bölcsőde. Ugyani1 üt a többemeletes bérházak a befeje­zéshez közelednek. Épül a vajgyár, amely ugyancsak egyik büszkesége ’esz Zalaegerszegnek és épül a másik új gyár is, amelyikben az autójavító vállalat helyezkedik ei- Mindezt a terv adta nekünk s bol­dogan végezzük a munkánkat, mert ?4j\tk- ajpennyit 4 ítervteljeisítés. böl megvalósítunk, annyival min­dig szebb lesz az életűnk. Az imperialisták lávolkeleti fészkében, Japánban, hivatalos adatok sz&rint 1951- elején kö riübelül 18 millió munkainál kiili volt- A lakosság ellátat­lan, nélkülöz mind az élelmi* szerekben, műid a ruházati cikkekben. Igen súlyosak a la. kásviszonyok, 16 millió haj léktalan van. A japán dolgo zók élete méglukúbb megrom lőtt azóta, hogy az országot ez imperialisták jármába kényszeritették. A koreai há­ború kitörése óta az élcimisze rek és a közszükségleti cik­kek ára 1951 máciusáig 62 százalékkal emelkedett­Nálunk, a mi megyénkben a lovászi és a bázakerettyei olajnraezők dől -ozói az élüzem címért küzdenek. A bá- zakereííyei fúrást üzem tervét jó­val a határidő előtt, már október 17-re befejezte. Október óta az 1952 es tervükön dolgoznak. A keromgyár ugyancsak határidő előtt teljesítette a tervét. A terv túlteljesít éré tette lehetővé azt is, hogy sor kerülhet a Gazolin telep bővítésére. Amíg a Marshall-terv áldásaival agy önsanyargatóit im­perialista országokban egyre nő a nyomor, egyre fokozódik a kétség- beesés. addig a ősi dolgozóink a lelkesedéstől áthatva, a dicsőség megszerzéséért dolgoznak. A nagykanizsai Ásványolaj Gépgyár, az élüzem cím másik várományosa, megkétszereződött munkaerőlét- számimal küzd az ötéves terv mi­előbbi megvalósításáért. Ez az üzem is bővül, még hatalmasabb lesz. A dolgozók, akik reggelen­ként vidáman indulnak a munká­ba, a műszak letelte után jóked­vűen térnek otthonukba. Mennyire máskép néznek ki az imperialista országok gondterhelt, beesett arcú, kiéheztetett, agy ansanyarga lőtt dolgozói... A nagykanizsai Vasöntöde és Gépjavító Vállalat iiz elmúlt hetekben avatta kultúr- otthonát. Az avatási ünnepélyen a gyár valamennyi dolgozója részit* vett. A vasöntők, a lakatosok, a kovácsok elvitték a családjaik;! is. Úgy mentek, mintha az ottho­nukba mentek volna úgy vigad’ ak. mintha az otthonukba vigadnának. Nálunk, ahol a gyár a dolgozó népé, nem lehet külön válasz ami munkást és munkaadót. A dolgozó magának dolgozik. Ha jobban vég zi a munkáját, ezt a maiga; és az egész dolgozó nép hasznára teszi. Amíg az imperialista országok ki­zsákmányolt. halálrahajö^olt, a hajcsárok parancsszavára a hábo- ború öldöklő eszközeit gyártó dol­gozók sóhajtozva gondolnak a szebb, az emberibb éle're, addig a mi dolgozóink részesei a szebb, a. valóban emberi életnek A mi dol­gozóink a békét, a gyönyörű hol­napot építik, — Az 51 -es tervünket több, minit két hónappal előbb fejeztük be — mondja Táncos János vasöntő , dé az 1952-es tervet még előbb be akarjuk fejezni és be is fejezzük, mert örömmel és lelkesedéssel vé­gezzük a munkánkat- Eddig is lel­kesedéssel dolgoztunk, dó a bér­emelés és árrendezés ó.a úgy lát­juk hogy nem ismerünk lehetet­lent. Ez a gyár is az ötéves tervnek köszönheti létét, felfelé ívelő fej­lődését. A jugoszláv par asz tszulök nyermckeiket nem járathatják iskolába, mert nincs ruhájuk és lábbelijük. Az uzsiceii járás- bau az idén több mint 303 szegény paraszt szülő gyér meke nem jár elemi isko'ába és több, mint 590 szoknak a gyermekeknek a száma, akik. elvégezték az elemi iskolát, de nem tudják folytatni tanul­mányaikat. Ezenkívül száz­számra zárják be ez elemi is ko’ákat. mert nincs tanító. Csak a Nis terükén lévő ne« raji tárásban 9 iskolát zártak be ilyet* okböl­Nálunk új iskolákat építenek, hogy dol­gozó parasztságunk és az ipari dol­gozók gyermekei kivétel nélkül megszerezzék azt a tudást, amely majd képessé teszi őket arra, hogy az épülő szocialUmus országában elfoglalhassák méltó helyükét. Pártunk, kormányzatunk a tudo­mányt mindenki számára hozzáfér­hetővé tette. Mérnökök, orvosok, tudósok lehetnek a dolgozók gyer­mekeiből, Amíg Titoéknái a dol­gozó parasztok és az ipari mun­kásság gyermekei előtt felszedik a fejlődés útját, addig nálunk a kormányzat minden segítséget megad hogy iskoláink minél több képzett, tanult embert neveljenek az országnak, ¥ A Htoísía törvények nemcsak nem liltják, hanem mén tá­mogatják is a munkaerők {zsák­mány üí ást. A Vajdaság kulák jairáj jelenleg Söbb, mini 36 ezer béres dolgozik. A rend­kívüli nehéz gazdasági körül­mények, a gyakori kénvszer- mpraka következtében 1945. és 1948- között a vajdasági kis parasztoknak mintegy 2« szá­zaléka kénytelen volt földjét eladni a kuláknak. Mák&$ Sándor-i cAz uf eizteiidííliűz A küszöbön hideg szelet kőhintve az idő vasalt kapuját belökted s már itf jársz udvarunkon — méltóságot lépéseidtől dübög a fagyos föld. Körülötted tizenkét hónapod, erősek, mint a fiatal bikák, meg megszaladnak, amint a zimankó hosszúszőrű, fehér kutyája mordul. Terméskőből és tölgyfagerendából raktunk házat az ordas szelek ellen s mind begyüftö tűk egy ország nyarának terményeit, kemény munkánk gyümölcsét. Üdvözlünk, új év, nálunk tele kamrát találsz és sok rakott csűrt, asztalunknál jó bor mellett kedvedre elmulathatsz. Telepedj a kályha mellé, hasábfát dobunk a tűzre, odakint a csikorgó fagy repessti a földet, melegedj meg! S ha öledbe legel ő hónapoddal körünkben majd hosszabbasan időzöl, megtudhatod, a vendégség is édes olyan háznál, ahol a nép a gazda! Nagy sikerrel végződött a csapatgárdista tanfolyam •A ml dolgozó parasztjaink- mák nem kell eladni ok a földjüket, hogy az adót fizethessék, vagy ru­hát, cipőt vásárolhassanak maguk­nak. Az üzletek állandóan tömve vannak vásárló dolgozó parasz'ok­kal. Mindent megkapnak, amire szükségük van és van is nekik mi­ből vásárolníok. De nemcsak az, egyénileg dolgozó parasztok, ha­nem a gépállomások, tszos-k és ál­lami gazdaságok dolgozói is bol­dog megelégedéssel beszélnek mindjobban szépülő életükről. Vida József, a kerkahidaí állami gazdaság traktorosa azzal hálálta meg pártunkat, amit a fel szab" Ju­tás óta érte és dolgozó népünkért •tett, hogy munkáját 135 °/o-o>s át­lagos eredménnyel végezte, Bélle Imrémé, pedig, a ezécsUzigeti álla mi erdőgazdaság brigádvezetője brigádjával együtt 130 százalékos átlagteljesítményt ért él. Nálunk, ahol mindörökre elvesz­tették hatalmukat a kulákok, a falu dolgozói is a terv túlteljesíié- séért, a gondtalan, boldog életért, a szocializmusért dolgoznak M megye vezet a megyék liáiiyiszlÉorzási versenyében Az ötéves) 'Hrv lakozott felada- ckat ró bányáinkra. Ahhoz hogy bányáink eleget tudjanak tenni a megnövekedett követel, idényeknek, uj munkaerőre, az uj bányászok ezreire van szük­ség. Veszprém megye munkaerő- gazdálkodási osztálya megértet­te a bányászíoborzás jelentősé, gét és ezért legutóbb verseny­felhívással fordult az ország va­lamennyi toborzójához, hogy biz- ■ ositsák — idő előtt — bányáink munkaerőszü'kségletét. Veszprém megye versenyló hi vasának meg volt az eredménye. Máris csatlakozott a versenyfel­híváshoz 13 olyan megye, amelyik foglalkozik > bánvásnt oborzással Elsőnek Vas megye és Gyúr me­gye fogadta ei a kihívást. Jól indult a toborzás Zala megyében, amely a bányásztobor­zási versenyben az első helyen áll. A második helyre Vas me gye került- A verseny jelenlegi álmában egye őre Békés megye maradt le legjobban. Nem toborzott eddig egyetlen főt sem Komárom és Somogy megye annak ellenére, hogy szin­tén bejelentették csatlakozásuka" Veszprém megye versenyfelhívá­sához. mm, SSSL .űesu «L Ci&i JOffZ- Sf^'olíit­csillog, amikor beszél: — Végtelen hálás vagyok Rá­kosi elvtársitok ezért a három napért, amit itt tölthettem. Ezzel az egy mondatával mindent el. mondott. Benne volt minden ut. törő pajtás hálája és szerelte. A lelkesedés nagy és őszinte Hogg mennyre megértették a pajtások a csapat gárdista fanjo- Igám jelentőségét, mutatja a kö­vetkező két példa. Kanizsáról jött Bár song Ilona pajtás, az utcán találkozott a kanizsai paj.. fásokkal, akik az állomásra men­tek, akkor jutott eszébe, hogg neki is keli mennie• Gondolkodás nélkül azonnal velük ment. Mi­kor megérkezett, a csapatvezető feladott, egg fávirafOf szüleinek, hegy ne aggódjanak érte, Ggenß. se Olga, pajtást pedig nem vCftc fel az autóbusz, mert már nem volt helg. Olga pajtás könyör- göf* a. vezetőnek: — Tessék engem felvenni, én úttörő vaggok, fontos, hogg oif Kggek a tanfolyamon, — Sajnálom ■— mondja az autóbusz vezetője — a kocs: megtelt. A kis pajtás nem ijedt meg a nehézségtől, iS kilométert gyalo golt és most itt vdn. Mig a pajtások ezt elmondják, közben megva.cscráznak és in­dulnak fel az előadóterembe. Ön., népéigesen fejezik be a tanfolya­mot. Megjöttek a vendégek is «■ párttól, az oktatási osztálytól, o DISz-től, a honvédségtől. Ünne. pélgts arccal, dobszó mellett vo­nulnak be a terembe. A kulfar műsor tartalmas, kifejezi a há­rem nap munkáját, kedves, rö­vid. Ahogyan három nap alatt fel tudtak készülni. Hiszen «■ tanfolyam lényege nem az volt, hogy színdarabra készüljenek, hanem, hogg megtanulják és tudatossá váljék bennük az ujtc rőcsapaf munkája, feladata. Meg­tanulták mi a feladata csapa [ta­nácsnak, rajtanácsnak, rajoknak, őrsöknek. Hogyan kell a tanul mányi munkában, mutatkozó h iángosságokat kiküszöbölni Megtanulták, hogy mügén fon fos a társadalmi munka, meny­nyire egybefogja a pajtásokai és közelebb viszi a dolgozókhoz erősíti a párt, a DISz és honvéd ség közötti kapcsolatot. Az ünnepélyen a tanfolyam alatf kiváló munkát végzett paj- tásolcaf dicséretben részesítette a csapatvezető. A pajtások megköszönték a tanfolyamvezetőnek és a neve­lőknek önzetlen munkáját. Kije,, jezték hálájukat a párt és Rá­kosi elvtárs iránt. Hálával és sze­retettel gondolnak Rá és hálá­said a dolgozóknak, hogy lehető­vé tették ezt a három nap tanu­lást. és tapasztalatcserét szá mukra. Hálájukat azzal fejezik ki ic/azán, hogy megígérték Rá­kosi elvtársnak születésnapi aján- dékui: amif a tanfolyamon ta­nultak, azt ci csapatokon belül valóra váltják (B K-né) A%. Úttörő Mozgalom irifézc Bizottsága az idén is csapatgáv. disía tanfolyamot szervezett. A csapatgárdisták mindenütt össze­jöttek a tanfolyamra, a lcgj°bl pajtások pedig a megye szék­helyein találkoztak, hogy kicse­réljék tapasztalataikat, hogi. munkájukat az uj évben rnéc jobbá, eredményesebbe tegyék hogy még öntudatosabbaíc, fe­gyelmezettebbek legyenek. Zala megye legjobb úttörői Za. laegerszegen jöttek össze háron napos csapat gárdista tanfolyam ra, hogy három napon keresryü tanuljanak és megerősödve térje­nek vissza csapatukhoz. A tanfolyam utolsó napjának estéjén a pajtások felsorakozva állnak a folyosón. Vacsorázd* mennek. Végh József elvtárs ét Körmendi Erzsébet elvtársid szeretettel és büszkén nézik őket A pajtások nyugodtan, fegyel­mezetten. állnak. AZ ebédlőben halkan. de vidáman beszélgetnek. Körmendi elvtársnő amíg vára­kozunk, elmondja: — Száz pajtást jelöltünk a tan­folyamra. Úgy számítottunk. hogy hatvanon lesznek és már december 26 cin es/e nyolcvan paj fás jelent meg, pedig a tan­folyam 27-én reggel kezdődőit meg. 27-én reggel már száztizem nyolcán voltak. Nagy gond volt, hogyan helyezzük el őket• Száz férőhelyünk volt, de ezt a prob­lémát is megoldottuk Végh József elvtárs, a tanfo­lyam vezetője mindent megtett, hogy a pajtások szívesen és jó­kedvvel tanuljanak és jól érezzék magukat. — Hadd beszéljenek ők maguk — mondja. Tóth Ferenc csesz [regi pajtás jóízűen majszolja a vajas.szalá- mis kenyeret és mosolyogva mondja• — Bizony sokat tanultunk, sok újat hallottunk. Ha hazamegyek, mind elmondom a vezetőmjfás­nak és csapat gárdistáknak. Ná­lunk is jobb lesz a munka. Kiss Marika csapattanácselnök Pacsáról jött és most azon busul, hogy nem tart a tanfolyam még egy héjig: — Szívesen itt maradnék. Igen szép a szállásunk. Tetszik nagyon a leánykollégium. Most még nagyobb kedvem van a to­vábbtanuláshoz. a koszt is na­gyon jó volt. Amit pedig a csa­pat tanács, általában a csapat munkájáról tanultunk, aX-f otthon mind megvalósítjuk. Horváth Adrienne azt 'beszéli, hogy az ö csapatukban a forma­ságokkal volt a baj. Most ha ha­zamegy. ünnepélyesebbé feszik a 'aj gyűléseket, csapatgyüléseket. Van rengeteg mondanivalójuk. °aukovics pajtás, baki rajtanács- Ünök boldogan, meséli: — Engem a szüleim szívesen elengedtek. Nemcsak a csapat- iárdisláknak és pajtásoknak, ha. iem szüleimnek is elmondom, ioqy a mi munkánk milyen je. entős, mennyire elősegíti fanu- ásunkaf. .Mnhds£.i .-«&Ítanácselnök- nafédh

Next

/
Thumbnails
Contents