Zala, 1951. december (7. évfolyam, 280-304. szám)
1951-12-29 / 302. szám
VILÁG PROLEIAlijAI EGYESÜLJE! EK1 A magyar fcormáuy fegyzékbeo utasítja vissza a jugoszláv kormány hazug állításait a Mura egyik szigetén történt jugoszláv provokációs hatórsértéssel kapcsolatban Kitoloncolják a ha'árser 6 amerikai repülőket AZ MDF ZALVMEOVBI PÁKTBIZOTTsAttÁW AK NAPILAPJA \11, évfolyam 302. szám. / ra 50 fillér 1951 december 29. Szombat A falu szocialista átépítésének legfontosabb lépése, hogy szövetkezeteink gazdasági sikereikkel, fegyelmükkel vonzzák inagaakboz az egyénileg dolgozó parasztokat Rákosi eivtárs beszéde a termelőszövetkezetek és gépállomások dolgozóinak országos tanácskozásán A termelőszövetkezetek és gép- j állomások dolgozói tanácskozásának második napján megjeleni népünk szeretett vezére, Rálcosi Mátyás clvtúrs. A terembe lépő Rákosi elotársat percekig tartó éljenzéssel, tapssal, hurrával köszöntötték az ország mezőgazdaságának összesereglett dolgozói. A lelkesedés még magasabbra hágott, amikor az elnök bejelen. ißt Ifi: Rákosi Mát gás elvtárs felszólalása következik; SüLCiuéiiyebb eszközök a munkafegyelem lázitólval szemben — A fegyelemre vonafkoizóan: alig volt olyan hozzászóló, aki nem tótibe volna panasz tárgyává ö fegyelmezetlenséget és nem mondta volna cl. hogy igyekeznek a maguk területén ezzel a bajjal szembeszállni. Megígérhetem, hogy sokkal keményebben fonjuk kezelni azok a1, akik őr kén t eltávoznak és azokat is, akik az ilyen önként eltávozókai felveszik (taps), mert eljött az ideje, hogy ezen a téren is rendet csináljunk. Hu folyton ismétlem, hogy a legjobb fegyelmezés annak a légkörnek a ‘kialakítása, amelyben a aaplopás, a lógás, a 'fegyelmezetlenség szégyen és gyalázat. De ugyanakkor tudom, hogy vannak bizonyos fokig javitha. ta-'jlanok, akikre .a jó példa, a jő szó nem hat. Az ilyenekkel szemben használni fogjuk a régi közmondást: — nemakarásniak nyögés a vége. Az ilyenekkel szemben a törvényt focijuk alkalmazni (lelkes taps), és .az elv társak tapasztalni fogják, hogy ezúttal is •a .szó egybe esik a tettel- Tapasztalni fogják ezt azok a lógósok is, akik szocialista építésünket a mezőgazdaságban és az iparban fegyelmezetlenségükkel, vagy nem •egyszer tudatos rosszakaratukkal károsítják. — Nem egy •elvtárs f; I ve tel te itt azt a kérdést- hogy a mostani kötelező munkaegységet nyolcvanról ne százhúszra, báni em százötvenre emeljük fel. Bármennyire Jó <a szándék, amely •ezt a javaslatot sugallja, az civil ár soknak mégis .szem előtt kell far tani ok, hogy nemcsak erős szövetkezeitek vannak, hanem gyengék is. El tudok képzelni egy egész sor olyan szövetkeze, let, amely nem is bima még a mostani fejlődés mclüstt 1©0 munkaegység nyi munkát biztosítani tagjainak. Ila az elv- társak most nyolcvanról egyezerré .százötvenre mennek fel, lehet, hogy elijesztik véle a szövetkezedbe belépni szándékozók egy részét. Ezért azt javasolnám, hogy egyelőre maradjunk meg százhúsznál, illegve menjünk át a százhúszra. Ez természetesen nem zárja ki, hogy oft, ahol a fegyelem, a közösségi szellem jó, o>tt akár száznyolcvan is legyen az átlagos munkaegység, de kötelezőnek maradjunk csak százhúsznál. Azt hiszem, ez egészségesebb. (Taps). A ícgyeienidicse az állampolgári fegyelem is tartozik — Felmerült itt az a gondolat, hegy a gabonát ne fejadag, hanem munkaegysén alapján adják ki. Szerintem ez a javaslat, nagyon helyes_ Ez serken eni fogja a lus- ákdt, vagy azokat, akik a legnagyobb dologidő idején elmennek a kul ókhoz napszámba, hogy munkaidejüket inkább e. szövetkezeten belül használják fel. Ez a javaslat helyes és egészséges. Biztos, hogy a szövetkezeti Egok egészséges jogérzéke helyesli és támogatja. — Itt sok szó esef.t a fegyelemről, az egyes dolgozók fegyelméről. De nagyon keveset hatoltunk arról, ami a szövetkezetek kötelezetiségeit és fegyelmét illeti az állammal szemben. Én november 30-i beszédemben feT :őröltem egy sor jó szövetkezetét, amely messze lultelje-ite'-te kötelességét, elsősorban beadási kötelességét az állammal szemben. De erős kísértésben is voltom. hegy elrettentő például felsoroljak egy ser olyan szövetkezetét is, a mily bizony jól el van maradva a beadás terén és egy ál talán nem töri magút, hogy az állaimmal szemben fennálló köit'e- lczettségét teljesítse. — Szeretném, hogy az elvtárak, amikor fegyelemről beszéljek, az ál! emuul«ári fegyelemre is gondoljanak, amihez hozzátartozik, hogy a szövetkezet is jól, pontosan teljesítse az állammal szemben fennálló kötelességeit, (hosszan tartó lelkes taps.) «cm kell magyaráznom, hogy Intenzív. beíteries állattartás nélkül rincsen belterjes mezőgazdaság, És minél ham.:rebb számolják fel az elvtársak az állattartás terén ez elmaradást, ínnál gyorsabban fognak fejlődni. Belterjes állatiartás nélkül nincsen belterjes mezőgazdaság* — Kevés szó esett itt a mi szö_ vo'kszoteink fejlődésének egyik gyengeségéről,- az állattartásról, közös állattartásról, Az a körülmény, hogy a szövetkezetek legtöbbje jogos büszkeséggel ©m tekezik meg.en.-p], hegy milyen istállókat, iiaztatókaképit, mu— Megelégedéssel hallottam, hogy a szőve kezetek képviselői alaposan megmosták a gépállomások fejét és a gépállomások képviselői is jól cd.mondcga lak z ittiévő szövetkezeti vezetőknek. így az elv társak végre megismerik mindkét fél bána át. Mi nagyon jól tudjuk, hogy rengeteg hiba vau a gépállo- másoknál. Náluk is rettentő gyenge a fegyelem, a szervezésben is nagyon sok a baj. A télen ez egyik feladatunk az lesz, hogy m-gpróbálunk ezen lényegesen javítani. De nőm' ke- vésbbé komoly baj az, hogy eddig szövetkezeteink sem találták meg az egészséges viszonyt a gép rilomásokhoz. Örömmel hallom mos|- itt a felszólalóktól, hogy kezdik megérteni, hogy a gépállomások és a szövetkezetek viszonya akkor lesz egészséges és jó, ha a szövetkezetekből kerülnek ki a traktorosok és a gépállomás legtöbb dolgozója. Ezek a szöveikézifékből kikerült traktorosok, ©kik lehetőleg a saját szövetkezetükben do'._ gőznek kora tavasztól késő őszig s oda lesznek erősítve a brigád jukkái, érdekelve lesznek abban hogy a lehető legjobb munkál végezzék, mert fizetésük a terméssel lesz arányos, szemben mostani helyzettel, amikor a traktoréi a munkát ugy-ahogy elvégzi. Mire kiderül, hogy huszonkét cm helyett csak tizenhét cm mélyen szántott, már a hetedik ha árban jár s nem lehet felelősségre vonni. — Ennek a mostani tanácskozásnak s.z egyik jó eredménye az 'esz, hogy az elv ársak mindkét oldalról, ,a gépáriemásiak csak úgy, mint a szövetkezetiek, megértik, hogy ez a két szervezet egymásra van utalva., egymás kiegészíti, száz és száz egészséges szállal van (egymáshoz kö've. Ennsk az lesz a következménye» hegy megjavul a gépállomások munkája- és megjavul a szövelke zetek termése is. . Szigorúan tartsuk be az öukéutcsségct — Néhányszor bejelentették itt. hogy egész íciv-ak, . községek, nemsokára \ ermelőszeve keze i községekké válnak Sőt az egyik felszólaló 'riv.'árs még a dátumot is megmondó ta, amikorra az 6 községe termelőszövetkezeti köz séggé válik. Az ember csak örömmel üdvözölheti, ha ez an- nak következménye, hogy o(t a I községben a termelőszövetkezet működé-e és eredményei a kételkedőke: is arra bírták, hogy belépnek. Tartok tőle azonban, hogy ez nem mindennapos ese: és a szövetkezeti községgé válás ban v„.n egy jó adag erőié elett agitáció, talán meg egy kis nyoma.« is. Azért beszélek erről ilyen bátran, mert a tavasszal láttam a Szolnok megyei és egyéb szövetkezeti községek ié.esülésél. Már ekkor figyelmez-ettem az elvtárs: ksf, hogy re nyomják, erőltessék a szövetkezetbe vaió belépést, de még túlságosa.« ne is agitáljanak mellette, meri az olya® embernél, akit ilyen tizenöt-húszszoros agitáció után úgyszólván kötéllel húzunk be a szövetkezetbe, azt fogjuk tanasztalci, hogy a legnagyobb munkaidőben egyszer hiányzik, máskor nem találják és csak akkor jelentkezik, Emikor a zárszámadásnál méltatlankodni kell, hóm» kevés a rájutó munkaegységEgyszóval ilyen emberen úgy sincs áldás. •— Kérem azokat az elvtársakat, akik itt bejelentették, hogy községük termelőszöve kezeti községgé alakul át. különösen, rkik ű dátumot is megmondták, hcg'y a szsvaim nyomán nézzék meg, nem okosabb e talán a jövendő tagság egy részét még érni hagyni. Éljenek csak odakint, nézzék meg csak a kerítésen át, hogyan fejlődik a sző-/© kézit Várjuk ki, cinig maguktól önszántukból bejönnek. Különben úgy járnánk, mint egy csomó szövetkezeti községünk, amely a nyáron nem győzc'.t csodálkozni ás panaszkodni, hogy néha a agság 30—40 százaléka hiányzott a legnagyobb dologidőben. Világos, hogy ezek azok ez emberek akik vagy a sodrással kerültek a szövetkezetbe, vagy pe dig túlságosan ©gi'álfák, néha még talán meg is fenyegették őke!. Az ilyesmitől őrizkedjenek az elvtársik, nekünk erre egyá' talán nincs szükségünk. — Az egyik felszólaló elvi ár- elmondottá, hogy náluk vannak; olyan parasztok, ©kik kiléptek a szövetkezeiből. Most már megbánták, hogy kiléptek és szerei, nének visszajönni, de ilyen egy szerűen most már nem veszik eket vissza., hanem hagyják topogni a kapu előtt, várjanak egy darabig. Elvtársaim, megértem hogy édes a bosszú, meg az elég tétel, különösen ha az illető, mi ker otthagyta a szövetkeze'el nem takarékoskodott a gúnyoló dó, krifikus megjegyzésekkel Ennek ellenére azt mondom, hogy az ilyen embert, ha egyéb ként más kornolv kifogás nincs ellene, vegyék vissza a szövetkezetbeAz ilyen ember, ©ki már meg próbálta mindkét oldalt és a -vé gén újra a szövetkeze tét válasz- ‘öttel, olyan, mint aki már meg . égette a száját a tejjel (nagy tét szés és taps) és most már jobban fog maguknál dolgozni, jobban meg fogja becsülni a szövetkezetét. — Ez ,a kérdés a Szovjetunióban is felmerült, ©miikor a mi veretett vezérünk, Sztálin elv. társ (hosszantartó lelkes élje•>, zés és taps) 1933 februárjában beszélt -s- szovjet kolhozparasztokkal. Bár akkor már a szovjet parasztok több mint 90 százaléka rátért a közös kollektiv gazdi* ságra. még őket is külön figyelmeztette Sztálin elvtárs, hogy az egyéni parasztokat, akik sokai*» fé pe’ödtek, nehezen határoz, iák el magukat a belépésre, vegyék felHozzátette: „<ne felejtsétek eh hogy közli!etek a legtöbb 3—4 évvel ezelőtt még mega is tépelő- dötf, hogy belépjen-e, ne lépjen-e be és most már ott tartotok, hogy nem akarjátok felvenni azo. kit, akik most jö‘lek rá, hogy helyes belépni“’. Én tehát az ilyen egyéni parasztokat, akik kiléptek és most vissza ©karnak tépni, bevenném. Meg’ vagyok róla győződve, hegy tlz ilyenek c szövetkezés, a közös termelés eszméjének legjobb képviselőivé válnak. Szilárdítsuk me«, amit eddig’ elértünk — Szólnom kell a szövetkeze ek gazdagodásáról Mi mos! arra vettünk irányt, hogy megszilárdítsuk mindezt, ©mit eddig elér' ünk, megerősítsük a szövetkezetek veze’ésél, politikai vezete sét, gazdasági vezetését. Iskolái> küldjük a szövetkezetek vezetői- hogy megtanulják, elsajátiteaK azt a szakiudás(, amellyel még jobb’« tudják a szövetkéz©:ek m-d «ági ügyeit vinni. Megadjuk minden lehetősé ''ét aímck, bony a szövetke zetek ercsücDen«k. virágoz- ónak, vonzókká legyenekOlyan vonzókká, hogy a do.gozó narssztek kopogtassanak az ajaj án, mint ©hogy kopogtatnak azok. akik kiléplek es most kérik, hogy vegyék vissza őket. — A legjobb agitáció elvtár sck a legjobb propaganda az, ha a szövetkezet jói működik, min tűszerű, ha a termelése olyan messze fölötte áll az egyéni pa- • catenate, hogy mindenki elölt világos, hogy ez a legjobb termetes! forma. Mi rajta leszünk, hogy a szövetkezet megkapja mindazt, amit a legmodernebb termelés, a- Szov,. Rrlkosl Mátgás eivtárs a követ kezöket mondotta: — Kedves elvtársiak! — A tanácskozás eddigi me n.cte mukabjia, hogy a termelő szövetkezeti mozgatom nálual milyen mély gyökeret vert. Hozz; keli tennem, hogy az a kép, am itt a szövekezoti mozgatom ró kialakult, kicsit rózsás, mert hí szeri kit a legjobb szövetkezetei és gépállomások vannak képvi gp.íva A termelőszövetkezetek és gépállomások kapcsolatáról tatja, hogy az elvtársak maguk is. érzik, hogy ezen a téren le vonnak maradva. Hozzátehelem, hogy nagyon rlaposan le vannak maradva. A szőve'.kezelek állatállománya számos álHahla átszámítva, kb. egyharrmda, de leg- öbbször egynegyede «az országos átlagnak. Egy ilven értekezleten.
