Zala, 1951. december (7. évfolyam, 280-304. szám)

1951-12-19 / 295. szám

Mt jegyzetelnek — nem fe'edleznek meg a párlépltlsről sem a nagykanizsai állami gazdaságban A nagykanizsai állami gazda­ság az ámulí időben jéíentös eredményeket ér1 el. A munka ban nagy része van a pártszer­vezetnek. Az elmúlt vizetőségvá. íasz ás óta a gazdaság föladata megnagyobbodott, amelyhez az vij vezetőség még fokozo tabb segít séget kell, hogy adjon. Ez nem is marad eSj mert a pártszervezet is megerősödött és megjavult a munkája. Létrehoz' ák a'-z egységes nép- neve-Őgárdát amelynek élére a legfejlettebb elvtársat álli ot-ák, aki felelős azért, hogy a népna velők állandóan képezzék magu­kat és a gzda'-ág dolgozói kő zött, fel világosid munkát vé­gezzenek. A nópnevelömunká- nak eredménye van, mert az ok tatásra nemcsak a párttagok, hs. n m a pártonkivüli dolgozók is eljárnak. Nem o h elvtárs. a pári szerve zet ti‘-kára erről beszél: — Igaz, hogy az okítás jól in. dúlt, de van még hiba is A hall gatók gyengén készülnek fel a szemináriumra, pedig lenne rája idejük. Sokon gondolják elég az. ha az anyagot átolvasva, jegy­zet nélkül jönnek oktatásra. Pe dig os-k akkor tudnuk jól tanul­ni, ha a tananyagot kijegyzetelik. A pártsz'-orvezet vezetősége egyénileg beszélget el az ilyen elv társakkal <a jegyzetkészítés fontosé ágáról. Azok az elvtársik okik most vesznek részt először pel i ikai oktatásban együtt jegyzetelnek', Megmutatják nekik, hogyan kéj! jegyzetelni. A párkzervezet se­gíti a politikai iskola szinvonsíá- nak emelését. A b:ligátok fejlő dése a pártszervezet és a gazdc síig munkáját is segíti. A párt-zerve-zet fel-data ae is, hogy ne csak a nagykanizsai munkacsapatot, hanem a hozzá tartozó többi egysége: is segise Csak igy válhat még szorosabbá a kapcsolat a Páriszervezet és a gazdaság dolgozói között. ^ így tudják folyam-'osan biztosítani a rendszeres pártépitést, amit az elmúlt időben kissé lazán ke­zűitek. Hh a párt vezető: ég rend szeresen elbeszélget a dolgozók­kal. akkor a taggyűlésen nem kell arra híva1 kozni, hogy nem lehet felvenni tagjelöltet, mert ..nincs, aki ezt megérdemli". Az uj vezető-ég már nem igy gondolkodik, hanem gondoson előkészíti azokat az elv áriakat akik munkájukban példát mu tatnak és a rájuk bízott f:l:dato kát maradék nélkül végrehajt ják. Nemcsak a létszámot akarják emelni, hanem a fiatal pár‘szervezetet ia erősíteni. A Legközelebbi taggyűlésen két ía got vesznek fel ér egy tagjelölte Ezek az elvtársak népnevelő munkából sohasem hiányoztak Munkait-]jesi rnényük 200 száza­lékon felül van. Sztáhn elvtárs születésnap tára munkafelajánl ásokte 1 ' készülnek. A vezetőség, hogy a pár tépi tés ne legyen kampányszerű, tovább foglalkozik az olyan pártonkivül dolgozókkal, akikre számi hatniuk és az elkövetkező időben veszik fel majd őket a párt soraiba. A jcvő hónapig taggyűlésen három alvtársnőt fognak javasolni. Molnár Máriát, aki a gazdaság technikusa aki állandóm tanul és most minden tudását a g):e de.ság munkájának szenteli. El végzi a pártszervezettől kapóit feled: toka't. Búj tor Ann« is szorgalmrf an végzi munkáját A baromfi1 ele pan dolgozik mint brigádveze'ő. Az állatokkal úgy bánnak, hogy népgasd—á gunkr.t erősítsék vei? és eíó'egitsék a kétéves áll aí te­nyésztési tervet. Weinhoffer Mária is hamarosan tasieloll lesz. Ö a baromfitelep vezetője. Tár ait s'.güi munkájukban. Felvi. lág'ositásokat cd. Újítása is van, mivel ra?y meg takarítást érnek el. Nap, mint nap több munkás, dolgozó paraszt, és értelmiség keresd fel leveleivel szerkesztősé­günket. Rákosi dvtára beszéde u án sók lievelezőnk ir arról, hogy milyen megelégedéssel fogadták dolgozó parasztjaink a jegyrend­szer eltörlését és a mezőgazdasági termékek szabad forgalmát. Le­velezőink nagy része a munkaí'el- ajánlá-’sal és a 'terv teljesítéssel fogla kozik Dolgozóink érzik a fe­lelősséget a terv maradéktalan teljicői'éséért. Egyre több olyan levél érkezik amelv komoiv bírá­latot tartalmaz. Kovács Sándor dióskáli levelezőnk bírálja azokaj a pár/.tagokat, akik magat artá- sukkal nem méltóak a község ve­zetésére. Sz.-álin eívtárs a következőkre tanít b/nnünket: „hs nem bíráljuk »aprói napra munkánkat, ha nem értékeljük ki, hoqy mit vé géziünk, hol hibáztunk, ho uv«n lehetne jobban dolgoz­ni, akkor nem fejlődünk, nem tudjuk állandóan javíta­ni munkánkat A kritika hiánya önteltségre, elbizako­dottságra vezet, Ön'eltség nyomában pedia az éfc®rség oltompítása és a fejlődésben való lemaradás jár-“ Levelezőink nagyrésze felismer­te Sztáliia eívtárs szavait és egy­re többen vannak, akik nem elé­gednek meg azzal, hogy ők jól dolgozattak, hanem azt is akar­ják. hogy jó módszreiket. fapasz- .aiiataikat lássa a megye összes dolgozója. Esyr-a többen varinak üzem einkbe n, gép áll omásainkon, állami gaz das ágainkban és tszcs- inkben, akik nem mennek el be- hunyt szemmel a hibák mellett., hanem íievekt írnak a sajtónak, fel‘árják a Hibákat a dol­gozók elő. t és ráirányítják a közvélmény figyelmét is a hi­bákra. A pártszervezet vezetősége se gitse továbbra is a dolgozókat Felad , tűk, hogy ez eddig eléri eredményeket tovább fokozzák Ha állandóan harcolni: ik a naun kafegyelem megrzüárditáéáér<t és remmiféle lazaságot nem tűrnek meg, akkor a pártszervezet még éle'képesebb lesz. Ma már dolgozó parasztjaink is örömmel ülnek le az asztalhoz levelet írni mert érzik hogy a sajtó az övék is. Koranczi János, zalaistvándi dolgozó paraszt örömmel jelento Jc ki, ..-hogy a legjobb levelező leszek.’1 A munkás és falusi levelezők csak. mint szervezett erő képesek a sajtó fejlődésében hivatásukat betölteni. Ezer* megszervezzük a levelezőkkel való állandó foglal­kozást. segi' jük ókat abban hogy emelkedjen a levelek színvonala. Nagy jeíeufösépü eseménye lesz ennek a iriozps’'»m»’ak január 6-a, amikor összeül a megyei munkás levelezési értekezlet, amelyen & sajtó zaiamegyei leve­lezői megbeszélik az eddigi ered­mény eket- és hiányosságokat és megszabják a munkás-paraszt le­velezési mozgalom további fel­adatait. Ezen az értekezleten ju. (alomban rész- sülnek mindazok a levelezők, akik ér ékes leveleik­kel elősegítették a sajtónk man­kó já.. De jutalmat kapnak azok a dolgozók is, akik ezután kap­csodnak be a Lve ezők soraiba és az értekezlet e'M\ ér.ékes le­veleket küldenek a szerkesztő­ségbe. A levelezők mindennapi nehéz fizikai munkájukon fül. bíráló harcos leveleikkel is hozzájárulnak hazánk, bol­dog jövőnk, a szocialista tár­sadalom felépi'éséhez^ A levelező-mozgalom kiszélesíté­sével levelezőink minél több és jobb levélírással készüljenek a sajtó levelezőinek megyei érte­kezletére. Érezzék levelezőink, hogy muikájuka- gondos figye­lemmel kíséri pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja és ennek tuda á- ban végezzék munkáit ka { hogv a megyei értekezlet segítségével is tovább nőj jön *5s erősödjön a 1 evelez& mozgalom,. Takács Mihály Hírek Tito Jugoszláviájából Rabszolgáéit a Dobo'*B 2n>a-Luka vasútvonal építkezésénél A Banía-Luka-Doboj vasufvo- nalon, amelyet a tiíoiö'ák foko­zott háborúé készülődéseik kere tébej) építenek, türhetet'en műn- ka- és éle feltételek uralkodnak- Különösen nehéz helyzetben vannak azok a munkások, akik az alagútfúrásnál, fojtó bűzben és derékig vízben állva dolgoz nak- A halálos szerencsétlensé. gek is mind gyakoribbak, mert a titoisfáknak kisebb gondjuk is nagyobb annál, hogy a mun­kavédelemről gondoskodjanak. Az élelmezés o'yan gyenge, hogy sokan összeesnek az éhség tői és kimerültség ői, amikor s Sö fokos meredeken tolják fel g vagonokat. A Tito-banditáknak sem'ilyen összeg nem sok a háborús ké- szülődésre, de eszük ágába se jut a legcsekélyebb összeget ál­dozni arra, hogy a Doboj-Banja Luka vasúton dolgozó munká­soknak legalább türho'ő Lakó­helyük legyen. A kényszer-műn kások piszkos barakokban Jak- nak41, ahol még mosdásj lehető ség sincs­A kizsákmányolás „elve* alap. ján fürdő helyett inkább korcs mát építettek, számítva arra hogy azoktól a munkásoktól akik az alkohol mámorában ke­resnek feledést, igy még nyomo ruságos fizetésüket i® vissza- ssedhefcik. Jugoszláviában a bölcsődék a dolgozók gyermekei ré:sére telje. :en hozzáférhetetlenné válunk, meri a ti'oisták az élelmezési és felügyeli költségeket olyan m?.gas özpzegben állapító:tők meg, ami' ?. szü'ck nem képesek fedezni. Ez a?, ö izeg teljes egészében a szülőket terheli, ez állam egyet, len dinárral sem járul hozzá a költségekhez. Trbövíjén például ma ^álta­lán nincs gyermekotthon, holot még a régi királyi Jugaszlá viában is volt. A dolgozó bánya szek gyermekei magukra hagyó:, tan, felügyele* nélkül játsa.oak ; bányaberendezés éknél amine! következtében már súlyos szeren' c-:é"l©nségek történtek. 3 Levelezőinkhez Népnevelőh figyelmébe! Miíyca felszabadító roniieí- késéseket tartalmaz a t»árt és a kormány határozata a terményforgalomról? A határozat szerint minden bebeadási kötelezetitségófc becsü­lettel teljésül ö ga/da szabadon árus3 ha.ja a kenyérsabonát, sza­badon korlátozás nélkül őrölheti és száDi/hatja. A beadási köte- lezet'ség te'.jesi csc után S'Ziaba- don rendelkezhetik mi /.den gaz­da az árpával, zabbal, kölessel, hajdinával, burgonyával, hagy­mával, borral, baromfival, tojás­sal, tejjel és tejtermékekkel. Minden beadási kötelezttségét iriljesi-ő termelő szabadon áru- si' íha'tja szálliitha'ja. darálhat­ja a kukoricát is azokban a közsé­gekben. járásokban, megyékben amelyek a kukoricabeadási ter­vüket teljesítették. A ha.ározait előirja azt. is, hogy a szabadon ér'.ékesü heíő cikkeket vasúton, vagy bámrilytn eszi'; őzzel kor­látlan mennyiségben /ehet száílit-a. n-i. Ez az intézkedés -crmészet0- sen csak a termelőkre vonatko­zik, de nem engedi meg. hogy a szállítási korlátozás szüntetését nyerészkedő ka- pecek és spekulánsok, a műn. kások és dolgozó parasztok ellen kihasználják­A spekulánsok ilyen kísérleteivel szemben a dolgozó parasztoknak i-g fel kell lépni ők. A dolgozó parasztokat elsősor­ban azzal károsították meg a spekulánsok, hogy gyakran nem teljesítették beadási kötelezettségeiket, s ez­zel az egész községet megfosztot­ták a szabadpiac lehető'rigétől. A kulákok és jómódú parasztok a városban értékcsi-ó f mezőgazda, sági termékek áróból iparcikke­ket vásároltak, s azok egy ré­szét — kü önösen az u'óbbi idő­ben — a falun többszörös) áron adták cl, a dolgozó parasztoknak. Személyes érdekeinek megfele­lően cselekszik tehát a dolgozó paraszt, mikor piacra viszi áru- já‘. Egyben azonban az ország­nak is használ vole, mert terme­kéivel a városi dolgozók szük­ségleteit elégíti ki- így mutatko­zik meg újra. hogy a dolgozó nép államának és a dolgozó pa­rasztoknak, a munkásosztálynak az érdekei összefonódnak. A párt és a kormány határo­zata eró'sáti a munkásosztály és a dolgozó parasztsáu közötti szilárd S2öveísés«t, mert kiszorítja a kulákoknak, spekulánsoknak az; az önző kap zsi rétegét amely e baráti szö­vetség lazítására örefedett. Mit kapott a dolgozó paraszt­ság ebben az évben a nép! demokrácia államától, a munfeásosztó; y tó] ? A. munkások és dolgozó pa- raszä ok szövetsége, s e szövetsé­gen belül a munkásomály veze­tése —- rendkívül gyümölcsöző szövetség. Ezt a dolgozó pa- rasztO'k a felszabadván ó/a ka­pott. szinte fehn-érherif-len iará nyu s,;gí ség, a tények eszerint ke resa ül lemérhe'ik. Lemérhető ez a segítség napről-napra, de köz- ségrő’ községre is, Rákosi e/vtárs beszédében mondo ta. hogv csu­pán ez évben 1,672.000 000 forintot fordítottunk közvetlen u falu fej­lesz ősére, s több mint 3000 trak­tort. 1250 kévekötő ax*a! ógépet. 850 cséplőgépet, 850 kazalrakóp 890 {ogatos fűkaszálót és többezer egyéb gépe'- kapott a dolgozó pa- raszság. 170 falu és 75 termelő, szőve 'kezet telefont, 210 község jó ivóvizet kapott. 1400 falusi kulturház, 2000 népkönyvtár, 935 keskenvfijm-mozd létesült ez év­ben, s'b. Bármelyik kőzsécet, vagy me­zőváros- nézzük meg, egvre szé­pülő hazánkban, mi- denü'.t az u.t gépek há2^ak, s a kultúra vívmá­nyai rnu -atják a népi demokrafi kus állam, a nnnkásoszfály gon- do/ikodását. Népnevelőink cm !ékezte hí-tűk 'a falu népót arra, hogy az urak országában hány tízezer dolgozó parasz. álmodo­zott ..piroscserepes saját házról". S egy élet keserves küszkö lésé­nek eredményi“ az lett, hogv ju foUt fényűző lakás az uraknak- — de az agyonhaj->zolt parasztok jelentős részét a szegényházbó» +emet‘-ék el. vagy „zsörtölődő öreg‘‘-ként húzód ak meg szűkö­sen élő gvermek--: iknél. Ma orszá­gunk fejlődése gyakran gyorsabli a legmerészebb ábrándozások nál is. Ami alig 10 évvel ezeiők elérheteflen álom volt csupán, az ma valóság. "Villany világol a parasztházakban, a gépek sareg: könnyíti meg a paraszti munkái, gyarapodik a dolgozó paraszt há zatája is. Sokan emlékeznek arra a - időre, amikor a kenyérgabonát nem vette meg a kereskedő és megdaráltatva a disznóval etették meg, arra számítva, hogy igy legaíábr visszatérői valami; de mikor a disznó meghízott, akkor meg air nak nem fizettek meg az árát. Mennyivel mág a helyzet ma. Most. hogy jó termést takar' toittfounik be, aat állam váítozetlanul fel vásárolja a terményeket és nem csökkenti az árakat­Hogyan találja meg számító- sát a dolgozó paraszt az egyes iparcikkek felemelt ára mellett is? „A do'goző parasztság is 1— mondotta Rákosi elv társ — örömmel üdvözli a terményfor­galom felsza’naditiását, a hóboru- bcl megroan-adt sok kö öttség m/gszünritését- Ez a parasztság az uj intézkedések hatására ezi- Vesebbep többet termel a jövő ben. de már most 's mozgási ta­ni fogja es piacra hozza azokat az árukészleteket, amelyeke l eddig a epeku'áció okozta árbi- zonytalanság miatt visszatar­tott.* A dolgozó parasztok jelentős része már a határozat megjeiri nóse utáni eleő napokban meg­értette, hogy a magasabb ipar cikkárak mellet: is megt-a'álja, számítását, ha á %mi köfelezett- ségének teljesítése után minél több szabadáru', visz a piacra. Ezért igyekeztek igen sokan közvetlenül Rákosi eívtárs be szédének meghallgatása után eleeet tenni az áh am iránti kö- elezettségüknek. Csak egy példán keresztül nézzük meg, mennyire érdeke a dolgozó parasztnak, hogy telje” s tse az állammá: szemben fenn­álló köfelességét. Egy dolgozó oarasz-t még nem tett elege’ élő áí'at- és zsirbeadási köte’ezett- ségén-ek. tehát nem árusi hal sem zsírt, sem húst a szabad­piacon. Ha most a napokban beadja hízott disznóját, élőállat és zsirbeadási köteleze'tségére és ’eszállitj-a a' szerződés alapiár? hiz'alt disznót is, akkor utána szabadon adhat e] zsírt, kot bászt, vagy nyershusí. a-míért jé pénz’ kap a szabadpiacon. Világos, hogy az jár jól. aki minél előbb teljesiti beadását, vagy leszál’it ja a szerződésesen hiz’alt jószágot, e rosszul jár. anyagilag is károsodik az. aki késlekedik a beadással­A hanyagokat a köteiezetisé” güke/ nem te'jrsitőket az állami szervek szigorúan meg is bünte­tik­Ismerd meg p?!dakípíjiike\ e SzDsrfe'usiéü Wpi te a Magyar-Szovjet Társaság milliós torát*: m* «H­így jjgondoskoduak^ Titoék a gyermekekről

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents