Zala, 1951. december (7. évfolyam, 280-304. szám)

1951-12-18 / 294. szám

VILÁG PROLEI ÄRJAJ EGYESÜLJELEKJ Az országgyűlés a V81ísétfvefésf tárgyalja Sztálin elvtárs születésnapja tiszteletére Gaboriánháza versenyre hívja az ország községéit Ipari ország lettünk A felszabadulásunk óta eltelt 7 esztendő nitgváJ.ozta'.ta orszá­gunk, megyénk életet. Nagyszerű fejlődést láttunk miindenünt: ha­talmas építkezések gomba-módra szaporodó lakóházak, uj üzemek, gyárak, kuiturházak, iskolák, egészséges, jókedvű emberek jel­lemzik ma országú ikat. A szocializmust építjük az év­százados feudal ista elnyomást .szenv.dő ország helyén. Hazánk minden becsületes fia, az építő munkások ini.liói mun­kálkodnak pár unk Irányításával az uj szocialista -á/rstadaimi read felépi' éséént. Pártunk követke­ze es harca a külső, és belső el­lenség ellen, a Szovjetunió sokolda­lú, felbecsü hetetlen baráti tá­mogatása eredményeképpen épkő munkánkban soha nem látóit eredményeket tudunk felmu'a.ni­Ezt az eredményt ismertette Rákosi elvtárs pártunk Központi Vezetőségének november 30-i ülésén elmondok beszédében. „Hazánk mezőgazdasági or­szágból ipari országgá alakult át.“ Ipari országgá lef ünk. Mr ■jelent ez? Üzemeinkben a terv tcljesijéséniek fontosságáig a ter­vek hal áridejének pontos beifar-'á- sáít áruk mim őségi javifásá\ Ipa­runk termelésében kifejezésre kell jutni a szocialista termelés magasabb rend őségének, amely az áruk többségében, olcsóbbsá- gában minőségében kell, hogy ki­fejezésre jusson. Ahhoz, hogy mind ezt elérjük, egyik elengedhetet­len feí étel az üzemi tervek min­den részében való maradéktalan celjésifésc. Az SzK(b)P konferen­ciájának határozata leszögezte: a tervet nemcsupán iparági át. lagban, hanem egyes üzemenként és üzemen belül gyártmányonként kell teljesá eni Tehát nem ele­gendő az. ha üzemeinkben min­denáron globáh&an akarják telje­síteni a tervüket, mert a terv­szerű gazdálkodás megköveteli, hogy terveinket minden részleté­ben teljesítsük. Nem elegendő pl. •téglagyárainkban csak a tégla - gyártási terv teljesítése, ugyan­ekkor a cserépgyár ási terv telje­sítése jóval lemarad az előirány­zottól. Vagy olajüzemeinkbeai nem elégséges a gazolin, vagy a gáz termelési tervek túlteljesítése amikor a népgazdaság szempont­jából fontos olajitermelési tervet nem teljesítik­Feladatunk, hogy felszámoljuk ,a mindenáron való terv teljesí­tési hely teáen álláspontját és kö­vetkezei ©s harcot foiy ássunk az üzemi részlettervek maradékta­lan teljesítéséért. A másik fon.os kérdés ?„ minőségi termelés. Üze­meinkben .a figyelem elsősorban a két alapfeladatra: a mennyiség növelésér- és az önköl' ségcsök- kentésre irányul s emellett a terme.vények minőségének szem pontja gyakran háttérbe szorul. Népi demokráciánk eddigi ered­ményei nemcsak lehetővé, hanem kötelező feladat-á is t©ti iős. hogv ezzel a kérdéssel is foglalkozzunk. A termelés mennyiségi problé­mainak megoldása jó utón halad s a minőség emelésének ügye a kö­vetkező láncszem, amit meg kell ragadnunk, ha továbbra h foko zódó tempóba.) akarjuk építeni a szocializmust. A minőségi munka felve'ése is­mét egy erőteljes lépés: jelent. A termékek és minőségének javulá­sa, az életszínvonalra való közvet­len kihatása, nagy jelentőségű. Ha ugyanazért az árért jobb cipőt. ruhát, bútort kap a dolgozó, úgy ék* színvonala emelkedik. Tehát nem közömbös az, hogy újonnan épülő gyárainkba, lakó­házainkba milyen téglákat épí­tünk be, nem közömbös az, hogy az uj ruhagyárban milyen ruhát készítenek. Nagy jelentősége van a minőségi termelés kérdésének az olyan árucikkeknél, amelybe n számottevő export lehetőségeink vannak. Iparunk tekintélyes kül­földi nyersanyagot használ fel. Ezenfelül bizonyos készáruk be­hozatalára is szükségünk van, fő. leg egyedi árucikkekre- Ebből az következik, hogy igen sok ország felé olyan árut kell szálltban unk, melyek minőségileg megállják a versenyt a külföldi árukkal. Ezért kell gondot fordiuammlk termelésünk min ő ségére. A tervek maradéktalan telje­sítésének egyik alapvető feltéte­le az üzemek közötti egy üt műkö­dés. a kooperáció helyes meg­szervezése. A kapitalista viszo­nyok közök, a tőkés termelés vak törvényének kiszolgáltatott,, terv­szerűtlen, ötletszerű voll: az- üzemek kapcsolata. A népi hata­lom győzelmévol és a tervgazda­ság bevezetésével a helyzet alap- ve. ően megváltozott. Az üzemek közötti munkamegosztás fejlődé­se az ipar szakosítása csak úgy hozhatja meg a 'kívánt ered­ményt, ha megfelelő az üzemek között együttműködés. Nem fej­lődhet megfelelően iparunk, ha nincs meg a megfejelő kapcsolat a késztermékeket és a félkész gyár arányokat. az alapanyagokat termelő egyes üzemek között. A bázakerettyei olajtermelő üzem ok óber havi tervét azért nem tud' a «Ijt.sát61^ mert a nagykani­zsai Gépgyár nem készítette el időben a szükséges himbaszerke- zeteket, viszont a nagykanizsai Gépgyár azért nem tud a elké sz-iteni. ment a budapesti Mázaién Gépgyár nem szállította le idő­ben a szükséges felszerelést Fenti példa mutatja, milyen kihatással van egy-egy üz.-m -ermel vény ék­ben való lemaradása egy másik, vagy egy következő üzem terv- ■teljesirésének alakulására. Fel kell száma nunk egy-egy üzemen belül a termelés öncéluságát. az üzemen belüli sovinizmus, és biz­tosi tani keit a kooperációs tervek elkészi-ését s az e-készif-etit ter­vek szigorú végrehajtását. Rákosi elvtárs legutóbbi beszé­dében mondotta, hogy egy szá­zalékos terv-teljesítés 600 millió forintot jelent összességében nép­gazdaságunkba n. Tehát minden egyes százalék elmaradás 600 mil­lió foringal rövidíti meg népgaz daságunkalt, lassítja hazánkban a szocializmus felépítését. Ha fi­gyelembe vesszük, hogy olajüze- nieinkben 1 %■ os olajtöbbterme- lés 40 traktor üzemanyag szük­ségletét elégíti ki havonta ami­vel 45 ezer holdat tudunk fel- ■'zánani. vagy a Tatarozó Válla­latnál, ahol 1 százalékos fervtel- jesités évente 6 uj családi házat jeleng vagy a nagykanizsai Vas­öntödében, ahol 1 százalékos többtermelés 2 olyan kul urhá- zat jelent, mine amelyet a napok­ba.). fognák átadni rendelretésé- nck. Fenti példák azt a felada­tot álltjai; elénk, hogy harcol­junk min dm egyes százalékért. Ipari ország lé'tünk. Ez a ény sokkal nagyobb köve élmé­nyekkel lép fel az üzemi részlet­tervek teljesítésében, a munka jó • megszervezésében, a minőség Vasárnap reggel Budapest dol­gozóinak hatalmas tömege gyül> össze a Gorkij-lavór és a Dózsa György-ut torkolatában, ahol Sztálin elvtárs szobrának ava*á- sát ünnep-’fék. Megjelen ek az ü a népségén • Rákosi Má1 yás _ elv- társ. Gerő Ernő és Révai József elv ársak Rónai Sándor elvtárs az Elnöki Tanács elnöke, a párt Politikai Bizottságának tagjai, Dobi István a minisz er a .rács el. nőké, Kiszeljou szovjet nagykövet, ezenkívül az EjdőM Tanács, a minisztertanács több .agja a tö­megszer vezetek vezetői, a baráti államok budapesti külképviseleté­inek tagjai. A magyar és szov:et himnusz hangjai után az MDP Központi Vezeiőségé és a Magyar Népköz, ársaság minisztertanácsa nevében Révai József elvtárs az MDP Politikai Bizottságának ,;ag ja, népművelést miniszter mon­dott ünnepi beszédet, Bevezetőben hangoztatta Révai eivfárs hogy megvalósítottuk azt a határozatát, amely két évvel ezelőtt Sztáiin elvtárs 70. szüle­tésnapja alkalmából született, hogy Budapesten felállt.,juk Sz".á lin elvtárs szobrát. Majd így foly­tatta: — Nemrégiben, november 7-én ; nevezték el róla ötéves .tervünk j legnagyobb aliko ását. Sztálin j Vasműnek és első uj szocialista 'városunka. Sz‘'álinvárosnak, jelé. ’ ül a inak, hogy ha Sztálin nevével épül a világ: az nj Magyarország j is az ő nevével, az ő szelkmé- 1 ben épül. ? — Most, 72. szu efésnapjának j küszöbén leplezzük lé országunk ♦ szivében; forrón szeretet; hazánk i gyönyörű fővárosában Sztálin * szobrát, hogy örökre hirdess^: amit Sztálin népünknek adott, a eg‘öbb, amit népnek adni lehet szabadság, függetlenség, hóit ön magában, lehe őség arra, hogy alkotóerejét szabadon kifejthes­se... Itt, ezen a téren. Sztálin elv­társ kőre állító1''-, bronzba öntött képmása előft fognak évről-évre felvonulni; Budapest' dolgozó száz. ezrei, hogy az ő alakjára tekint­ve még jobban agyukba és szivük­be véssék: Sztálin útját járva, jó utón járunk, csak Sztálin útját járva lehet népünk erőssé és meg erősebbé, egységessé és még egységesebbé, lehet a haza és a hazának minden fia boldoggá és műveltté, lehet életünk szénné és még Szebbé. Ez a szobor mmze üixk leikéből lelkedzett, ez a szobor magyar szobor. Sztálinnak liáta9 lettünk újra ifüggetlent szabad országgá Révai elvtárs a továbbiakban arról beszél-, hogy a múl1: tör. peaiakoknak cm. h szobrot, ilye­neket nevezett ki nemzeti nagy­ságokká. Mú jóvátesszük ezt. és igazi '.nagyjainknaik. többek kő. zött Kossuthnak és Hunyadinak .melünk szobra;. S ez. .a sóit tu­datosan Sz: álin elvfárs szobrával kezdjük. Révai elvtárs rámu a- 'tott arra, hogy a török és német hódítók ellen vivöt- magyar sza­badságharc végső soron azon hiú­sult meg. hogy bilincsbe verte a belső osztály elnyomás, a szabad­ságharcosokait hátba ámadta az úri hazaárulás. Nem volt abban köszörűit, hogy a magyar nép évszázadokon át a „Nyugat“ vé­delmében on.otfa vérét. A bur- zsoá ,,Nyugat“ hidegen nézte, amikor 1848-ban leverték a ma. gyár szabad-ágharcoi;. A buizsoá „Nyugat“ segített vérbefoj'tani 1919-ben a magyar mun/kásforra. dalmat. A magyar népnek elege volt a-nyugati hadvezérek és tő­kések y.ámoga’ásából.11 — Azért fordult kele1 felé — folytatta Révai elvtárs —, Lenin és Sztálin országa felé, mert ott, az ő országukban kelt fel a magysr nemzetet és a mit gyár dolgozókat egyszerre felszabadító szocializmus napja. Az igazi felszabadítást a qzocia Hzmus országa, a Nagy Ok}óber földje, Sz'áiin népe, Sz.álin ka o nái. Sztálin tanításai hozták meg számunkra. Sztálin törte le ke­zünkről az idegen elnyomás rab­bilincseit. Sztálinnak hála, let­tünk újra füiggeJen, szabad or­szággá. Sziáminak köszön 'ük,., — Sz-álinnak köszönjük, hogy hazánk főijén a felszabadulás u án nem dúlt polgárháború, hogy a nagybirtokosok és nagy. őkések nem tutit ók megfosztani a munkásokat és parasztokat a megszerző:: hatalomtól, Sztálin­nak köszönjük, hogy a reakciós összeesküvők fája nem nőtit az égig, hogy a magyar munkásosz­tály a dolgozó parasztsággal sző. vétségben győzelmesen megvívta belső harcát a reakcióval, szilár­dan megalapozta a műnk áshat ál­mát. ősi megkezdhet-'.« a szocia. lizmus békés építését. Ezután Révai elvtárs -aaf az áLandó segítséget méltatta, ame­lyet a Szovjetuniótól, Sztálin e-lv- árstól kaptunk: a gépeket, nyersanyagokat, tudományos ta­pasztalatokat, uj munkamódsze­reket. u.l kul'furá.. —- De a legnagyobb segítség — folytatta —, amit tőle kaptunk: Sztálin tanításai: Sztálin forradalmi eszméi nevelték, formálták acéioz- ták men azokat az embereket, akik 25 év üldözései köze­pette börtönökben és a bitó fák alatt, a fasiszta bíróság előtt sztrájkokban és tünte­tésekben, harcolva és vérezve állták meg helyüket és emel­ték magasra Sztálin zászla­ját, a munká'sfelszabaduilás, a prole­tár nemze köziség, a szocializmus szent vörös lobogóját. Sztálinhoz jártunk iskolába mi magyar kom. munisták! Sz .álin adta vissza ne­künk, ő szabadította ki Horthy börtönéből vezérünket és tan it ón­kat, a mj szeretett Rákosi elv­társinkat Sztálin nevelte a mi dicső nagy pártunkat, ő oltotta belé azt a képességet hogy összeforrva a magyar mun­kásosztállyal. a magyar dolgozó néppel, kemény és biz.os kézzel kormányozza az országot. Ilyen hű vezetője nem volt még. né­pünknek. mint ez a mi Sztálin, nevelte pár link A mi pártunkban összpoufo sül, testesül meg, szervező dik szilárd akarattá és cél­tudatos cselekedetté a m. nagyszerű magyar népünk minden erénye és alkotó te­hetsége­Sztálin eszméi formálták a mi pártunkat a magvar történelem legnemze.iibb pántjává. y Nem leszünk többé iitsö a törlénelcmhen — Ezt köszönjük Sztálinnak, ezért emelfiink szobrot; neki. A továbbiakban Révai elvtárs méltatta, mennyire megerősödött népi demokratikus államunk az elmúl, hét esztendő ala |. Holott a reakció levelei békái sokszor jó. soiták ez idő alatt a „rezsimvál­tozást ‘. Révai elvtárs kijelentet te: ellenségeink jól fennék, ha nem becsülnék le népünk ereje , s a.m válnának rabjává saját, ró­lunk terjesz-et- hazugságaiknak Nem kétséges, hogy a magyar nép egyemberként kelne fel hazája védelmére, ha az imperialist álénak elmenne az eszük és szociálisra átalaku­lásunk vívmányaira rá mernék emelni mocskos k ízüket! — Bemünket évszázadokon á[ vertek a tatárok, vertek a 'törő kök ver.©k a németek, vertek sa­ját elnyomó uraink — folvtafya. i — Hála Sztálinnak, fordult a kocka Nem leszünk többé ^Uő s lö-?é-elembeu- Nem fognak főbbé verni benuila- ! emelésében, az üzemi együtfmű ködés helyes m. gszervezésében Fen,,i feladatok végrehajtása je­lentős mértékben elősegíti most már ipari országunk erő.e’j sebb fejlődését, ezen keresztül hazánk ban a szocializmus megszilárdulá sáf. Harcoljunk minden egyes szá Zalákért amely gazdagítja orszá­gunkat és e’őségiti do1 gozó 1 k nö­vekvő jólétét. Csendes Jámi Szabadok vagyunk és maradunk, mert szabadságunkat Sztálinra építjük Ünnénéivesen felavatták Budapesten Sztálin elvtárs szobrát Révai József elvtárs: As uj Magyarország is Sztálin nevevel énül ke* a mai tatárok, a mai tö­rökök otf az úgynevezett „művelt Nyugaton“. Saját ré­gi urainknak sem lesz többé alkalmuk arra, hogy verje nek bennünket. Szabadok va- gyurk és szabadok mara­dunk. És azért maradunk szabadok, meri szabadságun­kat Sztálinra építjük. — Elvtársak! Néhány nap vá­laszt csak el bennünket S'z'álin elvtárs 72. szüle'ésnapjáfól. In. non erről az ünnepi gyűlésről küldjük neki forró, üdvözletünket, kívánunk neki sok munkás ősz­endöf, erőit, egészséget! A viharos lelkesedéssel foga­dott beszéd után lehuIlit a fehér lepel Sz'álin elvtárs bronzbaün- föttt szobráról, amelyet a buda­pesti dolgozók nevében Ponqrácz Kálmán elvtárs. a Fővárosi Ta­nács végrehajtóbizo [ságá iák el­nöke ve‘f át Az ünnepség az Tn- tornacionálc hangjaival ért vé­get.

Next

/
Thumbnails
Contents